Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A szénhidrogénnel szennyezett területek kármentesítésére kötelező határozatok szakmai megalapozásának tapasztalatai és nehézségei 1.) A felszín alatti.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A szénhidrogénnel szennyezett területek kármentesítésére kötelező határozatok szakmai megalapozásának tapasztalatai és nehézségei 1.) A felszín alatti."— Előadás másolata:

1 A szénhidrogénnel szennyezett területek kármentesítésére kötelező határozatok szakmai megalapozásának tapasztalatai és nehézségei 1.) A felszín alatti szennyezés keletkezési időpontjának bizonyítása és a szennyezést okozó személy, vagy intézmény nevesítése. 2.) A (D) kármentesítési célállapot határérték nagyságának meghatározása. 3.) Határidő megállapítása a szénhidrogénnel szennyezett területre megállapított (D) kármentesítési célállapot határérték elérésére. 4.) A biodegradáció kizárólagos alkalmazásának feltételei egy szénhidrogénnel szennyezet terület kármentesítésére.

2 A felszín alatti szennyezés keletkezési időpontjának bizonyítása ÁMEI Ásványolaj Minőségellenörzési Rt án kelt szakvéleménye a COLORTEX Tesztílkészítő Kft Bp, Szövögyár u alatti tüzelőolaj szennyezés időpontjának megállapításához: Tudomásunk szerint jelenleg nincs olyan vizsgálat, amellyel az ásványolaj termék életkorát ( a forgalomba kerülés időpontját) egyértelműen meg lehetne állapítani. Egy tüzelőolaj korára csak indirekt módon, a hozzáadott színező anyagok kimutatásával, illetve az évek során bekövetkező szabvány változások miatti kéntartalom alapján lehet leginkább következtetni. A színező és jelzőanyag hiányában a vizsgált termék ipari tüzelőanyagként is minősíthető. Az ilyen termékek január 1. között voltak forgalomban, tehát a nevezett termék ebből az időszakból is származhat.

3 A szennyezést okozó személy, vagy intézmény nevesítése után a korábbi állami tulajdonú intézmények sokszor jogutód nélkül megszűntek, egy-egy terület az értékesítés során gyakran felaprózódott és új tulajdonosokhoz került, amelyek között olyan is van, amelyik az 1989 előtti tevékenységet folytatja. -A terület értékesítése előtt nem készült tényfeltárás, vagy felülvizsgálat. Emiatt nincs mihez viszonyítani a tényfeltárás során kimutatott környezetszennyezést. -A kármentesítésre kötelezett cégek minden lehetőséget felhasználnak, az idő húzására pl. kereset benyújtásával a bíróságra, határidő módosítási kérelmekkel (pl. Budapesti Vegyiművek).

4 Határértékek Folyamat TERHELÉS SZENNYEZÉS (A) (B) (A b ) ALAPÁLLAPOT TERMÉSZET KÖZELI ÁLLAPOT SZENNYEZETT (D) célállapot

5 A (D) kármentesítési célállapot határérték nagyságának meghatározása A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 24.§ (1) a-gb. pontjai szerint a (D) kármentesítési célállapot határérték meghatározásánál figyelembe kell venni: a terület földtani, vízföldtani viszonyait és érzékenységét; a szennyező anyagokra vonatkozó (B) szennyezettségi határértéket; a szennyezettséget megelőző korábbi feltételezhető állapotot; továbbá az (A b ) bizonyított háttér koncentráció értékeit; A 21. §(6) bekezdésben foglaltakat, továbbá a környezeti állapot romlásának tilalmát; a jelenlegi és tervezett területhasználatokat; a kármentesítésnél az elérhető legjobb technika alkalmazását; a részletes mennyiségi kockázatfelmérés eredményét; a kármentesítési műszaki beavatkozás költséghasznosságát.

6 A (D) kármentesítési célállapot határértéknek, akkora koncentrációjúnak kell lennie, hogy a hatásviselő személynél az egészségi kockázat a megengedhető dózis alatt legyen, és emellett nem veszélyezteti a még nem szennyeződött környezeti elemeket ( víz, talaj), az élővilágot, a vízkivételeket és a területhasználatot.

7

8 A humán egészség kockázata kiszámításának képlete: HRQ = ÁND/ADI ÁND = átlagos napi dózis (mg/kg x nap) ADI = megengedhető ( tolerálható) napi dózis ( A számításnál a receptor az ember.)

9 Az ökológiai kockázat kiszámításának képlete: ERQ= PEC/PNEC PEC = a környezeti elemben adott távolságban és adott idő múlva várható környezeti koncentráció PNEC = ökotoxikológiai vizsgálatok alapján meghatározott, várhatóan még károsan nem ható környezeti koncentráció ( A számításnál receptor a felszín alatti víz.)

10 A számított kockázati hányados értékelése HRQ = ÁND/ADIERQ = PEC/PNEC A kockázat minősítése < 0,01< 0,001elhanyagolható 0,01 – 0,10,001 – 0,1kicsi 0,1 - 10,1 – 1mérsékelt 1 – 10 nagy >10 igen nagy

11 Határidő megállapítása a szénhidrogénnel szennyezett területre megállapított (D) kármentesítési célállapot határérték elérésére. A pump and treat tipusú műszaki beavatkozások során a talaj kolloid méretű szemcséihez adszorp - ciósan kötődő szénhidrogének ( reziduális fázis), valamint a pórusok szabad hézagterében visszama- radó szabad fázisú szénhidrogén miatt a (D) kármentesítési célállapot határérték elérése csak rövid időszakra lehetséges. Ezt követően a vissza- oldódás és a talajvíz ingadozás hatására a már „kármentesített terület ismét visszaszennyeződik. Emiatt a műszaki beavatkozás végének határidejét szakmailag megalapozottan előre megadni nem lehet.

12 A biodegradáció kizárólagos alkalmazásának feltételei egy szénhidrogénnel szennyezet terület kármentesítésére.

13 -A hatósági engedélyezéshez célszerű lenne a jogi háttér megalapozása. Pl. a felszín alatti víz védelmével kapcsolatos 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletbe bele kellene foglalni, hogy „a műszaki beavatkozás nélküli biodegradációra alapozott kármentesítés akkor lehetséges, ha sem a szennyezés terjedésének kockázatával, sem pedig a tolerálhatónál nagyobb mértékű egészségkockáza- tal nem kell számolni.”


Letölteni ppt "A szénhidrogénnel szennyezett területek kármentesítésére kötelező határozatok szakmai megalapozásának tapasztalatai és nehézségei 1.) A felszín alatti."

Hasonló előadás


Google Hirdetések