Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MUNKAVÉDELMET ÉRINTŐ FONTOSABB JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK 2012 Összeállította: Szabó Béla munkavédelmi igazgatóhelyettes Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MUNKAVÉDELMET ÉRINTŐ FONTOSABB JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK 2012 Összeállította: Szabó Béla munkavédelmi igazgatóhelyettes Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal."— Előadás másolata:

1 MUNKAVÉDELMET ÉRINTŐ FONTOSABB JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK 2012 Összeállította: Szabó Béla munkavédelmi igazgatóhelyettes Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve Munkavédelmi Felügyelőség

2 A munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény (Mvt.) főbb változásai

3 Munkavédelmi üzembe helyezés (Mvt.21. §) A veszélyes munkaeszköz, technológia próba- vagy kísérleti jelleggel történő üzemeltetésére kizárólag előzetes vizsgálatok lefolytatását követően kerülhet sor. Az ilyen jellegű üzemeltetés a 180 napot nem haladhatja meg. „(3)A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek, illetőleg teljesíti a 18. § (1) bekezdése szerinti követelményeket. A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.” „(4) Az előzetes vizsgálat során különösen vizsgálni kell, hogy rendelkezésre állnak-e a létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények, a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, a szükséges hatósági engedélyek, az üzemeltetéshez szükséges utasítások.”

4 Dohányzóhelyek kijelölése (Mvt. 38.§) Azokon a munkahelyeken, ahol az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés dohányzási tilalom elrendelését teszi szükségessé, nyílt légterű dohányzóhelyet kell kijelölni, kivéve, ha a munkáltató a munkahelyet külön törvény szerint nemdohányzó munkahellyé nyilvánította.

5 Munkavégzés összehangolása (Mvt. 40.§ (2) bek.) Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra az veszélyt ne jelentsen. Az összehangolás megvalósításáért a Polgári Törvénykönyv szerinti fővállalkozó, (Korábbi előírás : a felek által szerződésben megjelölt munkáltató, ilyen kikötés hiányában a fővállalkozó) ennek hiányában bármely más olyan személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az a felelős, akinek az érdekében a munkavégzés folyik. (Ptk.393. § (3) Ha ugyanazon a létesítményen több vállalkozó tevékenykedik, a megrendelő a munkának gazdaságos és gyors, a vállalkozókkal összehangolt elvégzéséhez szükséges feltételeket köteles megteremteni, a vállalkozók pedig kötelesek a munkavégzést összehangolni.) (Megjegyzés: Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, és a munkavédelmi ellenőrzés eredményeként valamely munkáltató nem azonosítható, a (4) bekezdés vonatkozásában – az ellenkező bizonyításáig – vélelmezni kell, hogy az érintett munkavállalók munkáltatója az, aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja.)

6 Kockázatértékelés (Mvt. 54. § (2)-(9) bekezdése) A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel. A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni. Indokolt esetnek kell tekinteni különösen az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását, illetve minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak - ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változását). hiányosságával Soron kívül el kell végezni a kockázatértékelést, ha az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés fordult elő, vagy a kockázatértékelés a külön jogszabályban (kémiai biztonság területén) meghatározott szempontra nem terjedt ki. Rákkeltő kockázatok esetén (kockázatbecslés): 2 év (26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet) Biológiai kockázatok esetén: 1 év (61/1999. (XI. 1.) EüM rendelet) (Megjegyzés: A kockázatértékeléssel kapcsolatban meghatározott feladatok elvégzése továbbra is munkabiztonsági és ezzel egyidejűleg munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.)

7 Példák a kockázatértékelés elkészítésének időpontjaira

8 A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosítása (Mvt.58. § (1) bek.) A munkáltató … külön jogszabályban meghatározottak szerint.. az Mvt.-ben.. előírt feladatainak ellátásához foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást köteles biztosítani. (27/1995. (VII.25.) NM rendelet.) A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosítása történhet a munkáltató által működtetett vagy a munkáltatóval kötött szerződés alapján külső szolgáltató útján.

9 Ellenőrzési irányelv (Mvt. 81/A. §) A munkavédelmi hatóság az ellenőrzési tevékenységét a munkavédelmi hatóság vezetője által közzétett ellenőrzési irányelv alapján végzi. Az irányelvet a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában évenként február 20-áig kell közzétenni. Munkavédelmi ellenőrzési irányelv a Nemzetgazdasági Közlöny évi 2. számában jelent meg. Az ellenőrzési irányelv tartalmazza - az adott év kiemelt ellenőrzési, vizsgálati céljait, - a kiemelten ellátandó feladatokat és azok teljesítménymutatóit, - az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket, szakmákat vagy ágazatokat. Általános elvek: - Megelőzést szolgáló tájékoztató, felvilágosító tevékenység, (feladat átcsoportosítás) - Szabálytalanságok feltárása, az egységes, a fokozatos és arányos intézkedések, (prevenció) - Jogkövetés hiánya esetén teljes hatósági szigor.

10 MUNKAVÉDELMI BÍRSÁG A munkavédelmi bírság összege Ft-tól Ft-ig terjedhet. Munkavédelmi hatóság a bírságot a) a veszélyeztetés mértékének, b) a veszélyeztetettek számának, c) a veszélyeztetés időtartamának, ismétlődő jellegének, d) a megsértett jogszabályi előírások számának, e) a veszélyeztetés várható következményeinek, f) a sérülés és az egészségkárosodás mértékének, g) a munkáltató vagy a 40. § (2) bekezdésében meghatározott összehangolási kötelezettséget elmulasztó személy vagy szervezet által foglalkoztatott munkavállalók számának és éves nettó árbevételének vagy mérlegfőösszegének, h) a határértékkel jellemzett kóroki tényezőkre megadott határérték túllépése mértékének, valamint i) a bírság kiszabására okot adó veszélyeztetés kialakulásához vezető egyéb mulasztás személyi és tárgyi körülményeinek mérlegelésével szabja ki.

11 273/2011. (XII. 20.) Korm. r. a munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról A munkavédelmi bírság mértékének meghatározása  A munkavédelmi bírság alapösszege a súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként ötvenezer forint.  A munkavédelmi hatóság a hatósági eljárás során a) 2-4 munkavédelmi normasértés esetén 1,5-szörösére; b) 5-7 munkavédelmi normasértés esetén 2-szeresére; c) 8 vagy annál több munkavédelmi normasértés esetén 3-szorosára emeli meg a munkavédelmi bírság mértékét.  Ha a munkavédelmi hatóság a hatósági eljárás során azt állapítja meg, hogy a munkavállaló súlyos veszélyeztetésének időtartama bizonyítottan a) egy óránál tovább fennállt, 1,3-szorosára; b) nyolc óránál tovább fennállt, 1,5-szörösére; c) egy hétnél tovább fennállt, 3-szorosára; d) egy hónapnál tovább fennállt, 5-szeresére emeli meg a munkavédelmi bírság mértékét.

12  Ha munkáltató mulasztása miatt a) fokozott expozíció következett be, 1,2-szeresére; a) fokozott expozíció következett be, 1,2-szeresére; b) munkabaleset vagy egészségkárosodás következett be, 1,5- szörösére; b) munkabaleset vagy egészségkárosodás következett be, 1,5- szörösére; c) súlyos munkabaleset - kivéve halálos munkabaleset -következett be, 3-szorosára; c) súlyos munkabaleset - kivéve halálos munkabaleset -következett be, 3-szorosára; d) halálos munkabaleset következett be, 10-szeresére emeli meg a munkavédelmi hatóság a munkavédelmi bírság mértékét. d) halálos munkabaleset következett be, 10-szeresére emeli meg a munkavédelmi hatóság a munkavédelmi bírság mértékét.  Ha a munkavédelmi hatóság a munkáltatóval szemben jogerősen munkavédelmi bírságot szabott ki a hatósági ellenőrzést megelőző két éven belül, akkor a munkavédelmi bírság mértékét 1,5-szörösére emeli meg.  A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás vagy természetes személy munkáltató munkavédelmi normasértése esetén a munkavédelmi bírság mértéke 0,8-szorosára csökken.

13 Mérlegelési jogkörben a bírság mértéke legfeljebb 20%-kal növelhető ha a hatóság a) megállapítja, hogy a határértékkel jellemzett kóroki tényezőkre megadott határérték túllépése a 10%-ot meghaladja, b) megállapítja, hogy a munkavédelmi normában meghatározott mérték túllépése a 10%-ot meghaladja, c) a munkáltató nem bízott meg munkavédelmi szakembert a munkavédelmi feladatok ellátására, d) nincs a munkáltatónál biztosítva a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás, e) a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MM rendelet szerinti II. vagy III. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatónál az előírt kockázatértékelés hiányzik, f) a munkavédelmi oktatás nem került megtartásra; g) a munkáltató nem szervezte meg a munkavédelmi képviselő választását olyan esetben, amikor ez kötelező lett volna, vagy nem biztosította a megválasztott munkavédelmi képviselő működési feltételeit, h) jogszabályban meghatározott esetekben a munkáltató nem alkalmazott biztonsági és egészségvédelmi koordinátort, vagy i) megállapítja, hogy a munkáltató a munkavégzés hatókörében tartózkodó személy életét, testi épségét és egészségét is veszélyezteti.

14 Mérlegelési jogkörben a bírság mértéke legfeljebb 20%-kal csökkenthető ha a) a munkáltató tényfeltárást segítő magatartást tanúsított; b) a veszélyeztetés megvalósulásában a munkavállaló szabályszegő magatartása is közrejátszott vagy c) a munkáltató a hatályos munkavédelmi előírásoknál szigorúbb megelőző intézkedéseket valósít meg.

15 létszám normasértés időtartam következmény korábbi bírs. KKV ? + (0-20%) - (0-20%) összeg (50000 Ft*4*1,5*1,3*1*1*0,8)+(312000*0,05)-(312000*0,1)= Ft.

16 A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény (KKV) Nincs lehetőség a munkavédelmi bírságtól való eltekintésre, amennyiben a munkavédelmi bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás megvalósulásával emberi élet, testi épség vagy egészség került közvetlen veszélybe.

17 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről ( 27. §) A munkaeszközök karbantartásához karbantartási naplót, nyilvántartást kell rendszeresíteni, abban a karbantartási eseményeket rögzíteni és a karbantartási naplót, nyilvántartást naprakészen vezetni kell. (Korábbi előírás: A gépi meghajtású teheremelés és -mozgatás céljára kialakított munkaeszközhöz megfelelő naplót kell rendszeresíteni, és abban a műszakonkénti vizsgálatokat, az esetleges meghibásodásokat és azok elhárításának tényét rögzíteni kell.) Javasolt a naplóban, nyilvántartásban feltüntetni: a munkaeszköz megnevezését, azonosítóját (gyári szám, leltári szám, stb.), az elvégzett karbantartás leírását, a karbantartás dátumát, a karbantartás végzőjének nevét, aláírását, az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos üzemeltethetőség tényét, egyéb bejegyzések (a munkaeszköz fajtájától függően pl.: üzemóra, javított/cserélt alkatrész megnevezése, stb.)

18 Munkavédelmi ellenőrzések tapasztalatai ( I-III. negyedév )

19 Az ellenőrzött munkáltatók 91%-ánál tapasztaltak hiányosságot a munkavédelmi felügyelők

20 Ellenőrzési tapasztalatok Építőipar A hiányosságok között szerepeltek továbbra is, például:  Az egyéni védőfelszerelések (fejvédő sisak, biztonsági heveder, stb.) viselésének, használatának elmulasztása.  A magasban végzett munkáknál a be- és leesés elleni védelem biztosításának teljes vagy részleges hiánya (födém széleken, födém áttöréseknél, szabadba vezető falnyílásoknál védőkorlát hiánya vagy egysoros védőkorlát.) Érintésvédelmi hiányosságok: a villamos csatlakozókábelek szigetelési problémái; a villamos kábelek szabálytalan vezetése a földön a közlekedő úton; villamos kapcsolószekrények ajtóinak zárhatóságának hiánya.

21 Ellenőrzési tapasztalatok képekben

22

23

24

25

26

27 Feldolgozó ipar A hiányosságok között szerepeltek:  védőburkolatok, védőberendezések teljes vagy részleges hiánya, illetve utóbbiak működésképtelensége,  az anyagmozgatáshoz szükséges egyéni védőeszközök (védőlábbeli, védőkesztyű) biztosításának hiánya,  veszélyesnek minősülő vegyi anyagok, keverékek élelmiszer tárolására gyártott edényben való tárolása és abból való felhasználása,  zajmérés, pormérés hiánya. Homlokvillás emelőtargoncák esetében előforduló hiányosságok voltak: - a villamos kürt működésképtelen állapota; - a nem kellő hatásfokú rögzítő fék; - emelőgép napló vezetésének hiánya. az ellenőrzések során szabálytalanul, pótsúllyal megnövelt terhelhetőségű homlokvillás targoncát is használtak.

28 Kereskedelem Jellemző szabálytalanságok: az árutároló polcok, állványok rögzítésének hiánya; hűtők egyéb munkaeszközök megtáplálását biztosító villamos vezetékékek, hosszabbítók sérült állapota, azok botlásveszélyes elhelyezése; a villamos vezetékek, hosszabbítók botlásveszélyes elhelyezése; a munkahelyen lévő villamos berendezések érintésvédelmi felülvizsgálatának elmaradása; egyéni védőeszközök (pl.: fagyasztó láda pakolásához hideg ellen védő kesztyű, kézi anyagmozgatáshoz mechanikai sérülések ellen védő kesztyű) biztosításának hiánya.

29

30

31

32

33 Mezőgazdaság a régebbi gyártású MTZ traktorok esetében az indításgátló berendezések működésképtelensége; típustól függetlenül a vezetőfülkében rögzítetlen tárgyak szállítása; az ellenőrzés időpontjában nem használt erőgépek lezáratlansága; terményszárító üzemekben lévő folyamatos működésű anyagmozgató berendezéseknél védőburkolat hiánya.

34

35

36

37 A zárt térben lévő munkahelyeken biztosítandó léghőmérséklet A munka jellege Hideg évszakban biztosítandó léghőmérséklet °C Szellemi munka20–22 Könnyű fizikai munka18–20 Közepesen nehéz fizikai munka14–18 Nehéz fizikai munka12–14

38 A munkáltató kötelességei hideg évszakban A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. Óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni a hidegnek minősülő munkahelyeken. A munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő 50%-nál, hosszabb időtartamban, szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot, illetve zárttéri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el. A hidegnek minősülő munkahelyen a munkavállalók részére +50 °C hőmérsékletű teát kell kiszolgáltatni. A tea ízesítéséhez cukrot, illetve édesítőszert kell biztosítani. A védőital és a tea elfogyasztásához legalább a dolgozók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról kell gondoskodni.

39 Munkavédelmi tájékoztatás, tanácsadás  Munkavédelmi Információs Szolgálat (Budapest) Mobil telefonról is ingyenesen hívható! Az ingyenes, telefonos munkavédelmi információs szolgálat, tájékoztatást nyújt a munkavédelemmel kapcsolatos jogosultságokról és kötelezettségekről a munkavállalók és munkáltatók, az érdekképviseleti szervek és minden, a munkavédelem kérdései iránt érdeklődő számára. Zöld szám: Hívható: hétfőtől-csütörtökig: , pénteken:  Tájékoztatás, tanácsadás Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve Munkavédelmi Felügyelőség 5000 Szolnok, Kellner Gyula utca 2-4. III. emelet 5001 Szolnok, Pf.: 52. Telefon: (56) Fax: (56)

40

41

42 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


Letölteni ppt "MUNKAVÉDELMET ÉRINTŐ FONTOSABB JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK 2012 Összeállította: Szabó Béla munkavédelmi igazgatóhelyettes Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal."

Hasonló előadás


Google Hirdetések