Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gondolkodástörténet 5. A középkori organikus keresztény világkép I. A patrisztika.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gondolkodástörténet 5. A középkori organikus keresztény világkép I. A patrisztika."— Előadás másolata:

1 Gondolkodástörténet 5. A középkori organikus keresztény világkép I. A patrisztika

2 Hamáti zsinagóga, menóra, 4. sz.

3 alexandriai Philón (Kr. e Kr. u. 40.) - görög filozófia segítségével értelmezi a Bibliát - hatása volt a korai egyházatyákra - előfutárnak tekinthető Plótinosz ( ) -kettészakítja az érzéki és érzékfölötti világot, másfelől megkísérli áthidalni a szakadékot. -az első neoplatonista

4 Az újplatonizmus és Plótinosz A platóni gondolatkörből átvették Egy, Szellem, Lélek az egyet a Jóval azonosították. E három létezőn nyugszik az egész valóság Az arisztoteliánus filozófia adta azt a tételt, hogy a nem anyagi létben a gondolkodás és ennek tárgya azonos ennek következtében Isten önmagát gondolja el A sztoikusok tanításának a mindenség összhangjáról is nagy hatása mutatkozott az újplatonistákra. A világot organikus, lépcsőzetesen tagolt egységnek tekintették Az újpüthagoreusok (Tüanai Apollóniosz, Hermész Triszmegisztosz) számmisztikája Mindezekhez járult vallási forrásként az orphika, a kaldeus orákulum és a mitológia néhány vonása.

5 a pogány kultúrák elleni tiltás enyhül a III - IV. században a keleti egyházatyák Aranyszájú Szent János Vazul Origenész szerint tanulmányozni kell azt a nyugati egyházatyák Jeromos Ambrosius Tertulliánus Lactantius Augustinus szerint elvetendő, elítélendő a pogány erkölcs és kultúra

6 Plótinosz –tudatosan elhatárolódott a szkepticizmustól, a sztoicizmustól, a gnoszticizmustól Írásainak gyűjteménye: Enneadész (arisztotelészi elemek is megtalálhatóak). –az Egyből emanatióval jönnek létre a létezés fokozatai. –A kiáramlás során az Ész (Nusz). A lélek (Pszükhé), a Természet (Phüszisz) majd a legalsó szintet képviselő Anyag (Hülé) jött létre. Plótinosz szinkretizmusának követői –Szent Ágoston –Dionüsziosz Areopagitát. alexandriai neoplatonisták és követőik –Alexandriai Kelemen (150 – 215) –Órigenész (185 – 253) –Boethius (480 – 524) –Szent Ágoston (354 – 430) A hit és a tudás egymásra utaltsága Szent Ágostonnál nyeri el végső, keresztény értelmét, s ő az, aki elődeihez képest az emberi tudásnak ugyan nagyobb szerepet tulajdonított, de kiemelte annak a hittel való együttjárását is.

7 Ambrosius, 4. sz. Nicoletto, Semitecolo, freskó, 14. sz.

8 Szent Ágoston (1470)

9 Az organikus világkép kidolgozói Origenész (185 – 202) allegorikus módszer (görög hagyomány) A pricípiumokról című iratában a korai egyház teológiai tanításait rendszerezte Atya, Fiú és Szentlélek örökké valón hármas hiposztázisát vallja a világegyetem fizikai világrésze a bűnbeesés után, a bukott lények számára létesült, ahonnan a megváltás által lehet majd kikerülni, s visszajutni a szellemi világba. a lelket a test előtt létezőnek tudta. A szellem és az ember között álló, közvetítést vállaló középlények szerepének hangsúlyozása szintén ilyen eredetű.

10 Ambrosius Theodosius Macrobius (IV-V. század) Commentum ad Ciceronis somnium Scipionis –Cicero szövege kapcsán a filozófia három területét, a fizikát, az etikát és a logikát tárgyalta. –Kozmológiai elképzelésének forrása Porphüriosz kommentárja Platón Timaioszához. –Homérosz aranyláncának nevezte a létezés láncolatát, amelyet az Isten az égből csünget alá a földig, s ez a metafora, amely a Létezés nagy láncolataként lesz ismert, az újkor elejéig hivatkozott maradt. – A több platonikus vonás mellett megmutatkozott az arisztotelészi is, abban, hogy az elkülönült természetfeletti és természeti világ égi és földi helyéről esett szó.

11 Aurelius Augustinust (354 – 430) Szent Pál után a legjelentősebb keresztény teológus (újraértelmezésének változatai mentén válik el a XVI. században a reformáció és az ellenreformáció ideológiája) Az Ószövetséget épp úgy tanulmányozta, mint a perzsa eredetű manicheizmust, a sztoicizmus természetközpontú gondolkodását, a szkepticizmust, az újplatonistákat – s elfogadta, pl. Szent Ambrus neoplatónikus allegorikus értelmezését az Ószövetségről Confessiones (a manicheizmusból a filozófia mentette ki, de a filozófusokat azzal vádolja, hogy ők nem keresik hívő szívvel az igazságot) A teremtésről, az anyagról, az időről és az emberről való töprengése a későbbi egyház számára doktrínává vált. Ágoston szerint az Isten egyszerre teremtette meg az anyagot, az időt, az adott alakot a teremtményeknek, mert előzetesen már rendelkezett minden teremtett eszmével és a dolgok archetípusával. A tudás és a hit összeegyeztethető.

12 Pseudo-Dionysios Areopagita (6. század) Az égi hierarchiáról (Peri tész uraniasz hiererkhiasz): a Szellemvilág természetét mutatta be. Az angyalok közösségét – a Jelenések könyve alapján – háromszor három hierarchikus karba szervezte: szeráfok, kérubok és trónok; hatalmak, erények és erők; fejedelemségek, arkangyalok és angyalok. A misztikus teológia: az Isten és a hozzá fordult lélek misztikus egyesülését taglalta Az egyházi hierarchiáról pedig az égi világ hierarchikus másaként mutatta be az egyházat: három rendbe szervezte ugyanúgy a papságot (püspök, pap, diakónus), és az alacsonyabb szinteket (szerzetes, laikus, keresztségre készülő). Újplatonista Véleménye szerint, negatív módon – via negatíva, v. apofatikus (tagadó) út – Istenről csak olyan igazságokat lehet megállapítani, amelyek nem tartoznak hozzá. Követői Hitvalló Maximosz (580 – 662), akit a bizánci ortodox teológia legjelesebbje, kommentárokat írt Pszeudo-Dionüszioszról, s összeegyeztethetővé tette az órigenészi és a pszeudo-dionüszoszi tanításokat. Johannes Scotus Erigena 850 körül fordítja latinra Pseudo-Dionysios Areopagita munkáit Aquinói Tamásra rendkívüli hatást gyakorolt.

13 Aquinói Szent Tamás (1225? – 1274) – A középkor világképe: Summa ISTEN SZERÁFOK KERUBOK TRÓNOK URALMAK ERÉNYEKSzellemvilág (9 szféra) HATALMAK FEJEDELEMSÉGEK ARKANGYALOK ANGYALOK PRIMUM MOBILE (Első mozgató) FIRNAMENT (Csillagok kristálygömbje) SZATURNUSZ JUPITERCsillagvilág (9 szféra) MARS NAP VÉNUSZ MERKUR HOLD A 13.században ehhez a világképhez Aqinói Tamás filozófiája által társul az – Arisztotelész természetbölcseletéből és Ptoleimaiosz kozmológiájából származtatott - Elemi világ. EMBER ÁLLATOK NÖVÉNYEK FÉMEKElemi világ (9 szféra) KÖVEK TŰZ LEVEGŐ VÍZ FÖLD ALVILÁG

14

15 Cosmas Antiochiai Konstantin (=Cosmas, Kozma Indopleuctes, 600 körül) A bibliai földrajz: Topographica Christiana Tabernákulum A nesztoriánus hitét megtagadó Cosmas lapos Föld- elképzelése antik előzmények továbbfolytatása. A középkor végéig számos köznapi univerzum-elképzelés alapját szolgáltatta.

16 Koszmasz Indikopleuktész: Topographia cristiana, 9. sz.

17 Sevillai Isidor: Etymologia, 12. sz. kézirat

18 Az enciklopédikus szemlélet továbbélése Cassiodorus ( – 580) Boethius (480 – 524 k.), Sevillai Szent Izidor (600 körül) Beda Venerabilis (800 körül) Alkuin (730 k – 804) Scotus Erigena (Eriguena = ír, 810 – 887) Hrabanus Maurus (776 k – 865)

19 Zodiákus-ember. 16. sz. fametszet

20 Elemek-égtájak-évszakok-állatövek közötti összefüggések, 11. sz. angol rajz

21 Évszakok-elemek-testnedvek, Sevillai Isidor, De Natura Rerum, 9. sz.

22 Patrisztika olvasási módjai Felolvasás (közös) Előolvasás (közös) Mormoló olvasás (egyéni) lectio a szöveg elemeinek azonosítása emandatio a kézirat téves, vagy annak vélt locusainak a korrekciója enarratio a szöveg interpretálását indicium a szöveg minden értelmű megítélése

23 Amaury de Bene (1206) előadása, 14. sz. francia kézirat


Letölteni ppt "Gondolkodástörténet 5. A középkori organikus keresztény világkép I. A patrisztika."

Hasonló előadás


Google Hirdetések