Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A skolasztika metafizikája Univerzáliák Aquinói Szent Tamás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A skolasztika metafizikája Univerzáliák Aquinói Szent Tamás."— Előadás másolata:

1 A skolasztika metafizikája Univerzáliák Aquinói Szent Tamás

2 A skolasztika  A középkori teológia és filozófia korszakai: 1. Patrisztika (I-VIII. század) 2. Skolasztika (IX-XVI. század) Alapproblémájuk: a keresztény hit teológiai, filozófiai megalapozása („a filozófia a teológia szolgálólánya) A skolasztika - a latin schola – iskola szóból - alapja az antik filozófia (főként Arisztotelész) és a patrisztika eredményei - módszere az érvek és ellenérvek sorozatos egymás ellen feszítése a megoldásig

3 Az univerzáliák  lat. universale (pl. universalia) – egyetemes  Az arisztotelészi attribútumok Species – a faj szubsztancia Differencia – az egyazon specieshez tartozó egyedeket egymástól megkülönböztető sajátos tulajdonság Sajátosság – a species egyedeinek nem szükségszerű tulajdonsága (pl. Szókratész filozófus – ez nem szükségszerű) Akcidens – az egyénnek az a tulajdonsága, ami más speciesre is jellemző lehet (pl. Szókratész kövér – kövér a sertés is lehet) + Genus – nem  Ez az öt attribútum egyetemesen állítható minden individuális szubsztanciáról – ezek az univerzáliák

4 Az univerzália-vita alapja „…nem fogok például beszélni arról, hogy vajon függetlenül léteznek-e a genusok és a speciesek, vagy egyedül és pusztán az értelemben vannak, továbbá, ha függetlenül léteznek, akkor vajon testek-e vagy testetlenek, és vajon különállóan, vagy pedig az érzékelhető dolgokban, illetve ezek körül léteznek-e függetlenül – mivel ezek igen mély dolgok és tüzetesebb vizsgálatot kívánnak” [Porphüriosz ( ) Bevezetés Arisztotelész kategóriák c. művéhez]

5 Az univerzália-vita  Realisták – négyfokú hierarchikus rendszer 1. A csúcson Isten, a teremtő, de nem teremtett természet áll 2. Isten létrehozta magából az univerzálék, azaz az ideák világát, amely a teremtett és teremtő természet 3. Ezekből jön létre a természeti dolgok világa, a teremtett és nem teremtő természet 4. A nem teremtett és nem teremtő természet azonos Istennel amikor az egész teremtett világ visszatér Őbelé Ebben a hierarchiában valami annál valóságosabb, minél magasabb helyet foglal el a rendszerben.

6 Az univerzália-vita  Nominalisták az univerzálék nem valóságos létezők, hanem gyűjtőnevek, amelyekkel individuális dolgok közös tulajdonságait nevezzük meg. 1. Arisztotelész szerint az önálló létező nem más, mint a szubsztancia 2. a szubsztanciák közül az individuális szubsztanciák az elsődlegesek 3. az individuális szubsztanciák alaptulajdonsága, hogy nem lehetnek állítmányok egy alany-állítmány szerkezetű mondatban 4. az attribútumok ellenben valamennyien állítmányok 5. következésképp az attribútumok nem lehetnek szubsztanciák, vagyis önálló létezők

7 Az univerzália-vita  Konceptualisták – Petrus Abaelardus az univerzálék valóban nem lehetnek dologi létezők de nem lehetnek önmagukban álló gyűjtőnevek sem, mert: 1. Beszédünk nem kapcsolat nélküli szavakból, hanem állításokba foglalt szavakból áll 2. Az univerzálék tehát mindig állításokban fordulnak elő 3. Az állítás előfeltétele a tárgyát megragadó gondolkodás művelete, amely összeveti egymással az észleleteinket és azoknak az állításban történő megfogalmazását Következtetés: az univerzálék az elme fogalmai

8 (Tommaso d'Aquino 1224/ ) Aquinói Szent Tamás (Tommaso d'Aquino 1224/ )  Főbb művei: De fallaciis, 1244 De propositionibus modalibus, 1244/1245 Contra impugnantes Dei cultum et religionem, 1257 Super Boethium de hebdomadibus, 1258 Summa contra gentiles, 1258–1264 Summa theologiae, 1265–1272 Magyarul: A teológia foglalata I-II. (Bp., 2002, 2003) Officium de corpore Christi 1264 De perfectione vitae spiritualis, 1269 Contra pestiferam doctrinam retrahentium homines a religionis ingressu, 1270 De aeternitate mundi contra murmurantes, 1270 De substantiis separatis, 1272–1273 De mixtione elementorum ad magistrum Philippem, 1273

9 A Summa theologiae  Szerkezetében az egyetemi előadás két módszere ötvöződik lectio - előadás disputatio – vita  A disputatioban a magister egy teológiai vagy filozófiai tételt (questio)fogalmaz meg ezt cikkelyekre (articulus) bontva részleteiben vizsgálja a kérdéseit és válaszait a hallgatóknak klasszikus filozófiai és teológiai érvek alapján joguk van vitatni

10 A Summa theologiae  Az articulus felépítése 1) Indító kérdés ami az articulus címe (pl. Van-e Isten?) 2) A kérdésre adandó válasz ellenérveinek felsorakoztatása, amely ezzel a fordulattal kezdődik: Videtur quod…. (Úgy tűnik, hogy…) 3) Az ellenérvekkel szemben a szerző tekintélyérvekre hivatkozik, mellyel azt indokolja, miért áll jogában nem elfogadni az ellenérveket. Ennek kezdő fordulata: Sed contra…(De ez ellen szól…) 4) A szerző saját álláspontjának kifejtése, melyet a Respondeo dicendum quod…(Feltétlenül azt kell mondanunk, hogy…) fordulat vezet be 5) Álláspontjának bizonyításaképpen a 2. pont ellenérveinek egyenkénti megcáfolása. Ez a rész a Ad primum ergo dicendum quod… (Az elsőre tehát azt kell mondanunk, hogy…) szavakkal kezdődik

11

12 Még egyszer tehát…  Az articulus felépítése 1) Indító kérdés ami az articulus címe (pl. Van-e Isten?) 2) A kérdésre adandó válasz ellenérveinek felsorakoztatása, amely ezzel a fordulattal kezdődik: Videtur quod…. (Úgy tűnik, hogy…) 3) Az ellenérvekkel szemben a szerző tekintélyérvekre hivatkozik, mellyel azt indokolja, miért áll jogában nem elfogadni az ellenérveket. Ennek kezdő fordulata: Sed contra…(De ez ellen szól…) 4) A szerző saját álláspontjának kifejtése, melyet a Respondeo dicendum quod…(Feltétlenül azt kell mondanunk, hogy…) fordulat vezet be 5) Álláspontjának bizonyításaképpen a 2. pont ellenérveinek egyenkénti megcáfolása. Ez a rész a Ad primum ergo dicendum quod… (Az elsőre tehát azt kell mondanunk, hogy…) szavakkal kezdődik


Letölteni ppt "A skolasztika metafizikája Univerzáliák Aquinói Szent Tamás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések