Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

05/04/01 1 Az erkölcs fejlődése Dr. Veres Sándor.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "05/04/01 1 Az erkölcs fejlődése Dr. Veres Sándor."— Előadás másolata:

1 05/04/01 1 Az erkölcs fejlődése Dr. Veres Sándor

2 05/04/01 2 Óravázlat Jogosult-e az erkölcs fejlődéséről beszélni? Kohlberg koncepciójának alapjai Kohlberg erkölcsfejlődési szakaszai Az elmélet értékelése Az elmélet tanulságai a keresztény nevelés szempontjából

3 05/04/01 3 Jogosult-e az erkölcs fejlődéséről beszélni? Az erkölcsi állapot a kultúra függvénye, mi garantálja az egymásra épülő korszakok fejlődését? Az emberek felismerik ugyan, hogy élet minősége az erkölcsi nívó függvénye, ami a csoport konszenzus alapján áll elő, de nem tudják, hogy hogyan tehetnék az erkölcsi törvényeket stabilakká Az erkölcs fejlődésének nincsenek az emberi létbe programozott kódjai

4 Bevezetés Isten szent, az ember elmarad Isten erkölcsi tökéletességének dicsőségétől Naivitás azt gondolni, hogy az ember alapvetően jó. Az emberek nagyon értékesek és nagy méltósággal rendelkeznek, de kiemelkedő jósággal nem. Olyan erkölcsi természet uralja az embert, amely fellázadt Isten ellen és igazságtalan a társ iránt. Az emberiséget elrontotta a bűn. Mítosz: az embereknek csak arra van szükségük, hogy megfelelő környezetbe kerüljenek. Többre van szükség.

5 Bevezetés Erkölcsi nevelésre van szükség. Az egyház mindig nagy hangsúlyt fektetett az erkölcsre, hiszen ez a hit egyik fontos és szükségszerű része. Isten azt akarja, hogy meg tudjuk különböztetni a jót a rossztól, és azt akarja, hogy a jót cselekedjük, a rosszat pedig kerüljük el. Az erkölcs nagyrészt értékek kérdése. Ki mit tart értékesnek ez befolyással van erkölcsi döntéseire.

6 Bevezetés Az egyház igyekszik megtanítani, hogy értékeljék azt, amit isten értékel, és gyűlöljék azt, amit Isten is gyűlöl. A probléma az: Isten gondolatai, érzései és tettei egy irányba mutatnak mindenkor. Koherens önmagával. Az ember megromlott természete miatt személyiségének ezek az elemei ellentmondásba kerülnek egymással. Lehet, hogy tudja, hogy mit helyes cselekedni, ám mégis elmulasztja azt megcselekedni. Még rosszabb: tudatosan ellene szegül. „Ezekben a dolgokban mi már nem hiszünk”.

7 Bevezetés Hamis előfeltevés: „az erkölcsi nevelés azt jelenti, hogy megtanítjuk az embereket a helyes dolgokban hinni”. Ha az emberek ismerik a helyes irányt, akkor majd annak megfelelően cselekszenek.

8 Bevezetés Kapcsolat az ismeret és a cselekedet között Tudás: a tudás nem vezet automatikus cselekvéshez Szándék: „Aki tudna jót tenni, de nem teszi: bűne az annak.” (Jak. 4:17) Akaraterő: valójában a morális és a hitbéli cselekvés szíve ez Képesség: „arra, hogy akarjam a jót, van lehetőségem, de arra, hogy megtegyem, nincs” (Róm. 7:18)

9 Bevezetés Annak érdekében, hogy az emberek a jót tegyék a következőkre van szükség : 1. Erkölcsi ismeretre: mi helyes, mi nem az 2. Akarniuk kell azt, ami helyes 3. Erkölcsi erővel kell rendelkezniük a végrehajtáshoz

10 Bevezetés Az erkölcsi fejlődés nem megfelelő felfogása A gyermek képtelen megérteni az erkölcsi kérdéseket, korlátozott kognitív képességei miatt (premorális - Fairbairn) Az amorális felnőtt képtelen az erkölcs alapvető fogalmait felfogni: nem képesek megkülönböztetni a jót a rossztól (bűnözők) Rom 1: 20- az erkölcsi ítéletre képtelen gondolkodás A társdadalomban élő lényeknek erkölcsi lénnyé kell válniuk: morális gondolkodásr képes és hajlandó „Hogyan válhat képessé az amorális újszülött a morális viselkedésre?”

11 Bevezetés A jellem nevelése Indoktrinációs rendszer: értékek átadása Elmondani milyenek a jó erkölcsök Erkölcstár: aláhúzni a jó megkülönböztetését a rossztól, értékek átadása az egyik nemzedéktől a másikra Mely értékeket fontos megtanítani Hagyományok által vezérelt társadalmakban ez jól működik Hiba: a követendő értékek biblikus eredetűek, viták Új problémák, melyekkel korábbi generációknak nem kellett szembenézniük (pl. klónozás)

12 Bevezetés Értékek tisztázása Értéktisztázó megközelítés (morális relativitás) Minden érték relativ egyetlen helyes érték a tolerancia Segiteni az embereket az értékek tisztázásában Minden érték egyenlősége Mindne ember maga döntsön saját értékrendjéről – szöges ellentéte a jellemnevelésnek

13 Bevezetés Erkölcsi magatartás A behaviorizmus pszichológiájából ered Megfigyelhető magatartás – tanulásra összpontosít Meg kell tanítani helyesen cselekedni, azért hogy helyesen viselkedhessen A cselekvés és a motivum is hozzátartozik Isten azt akarja, hogy a népe a helyeset cselekedje, méghozzá helyes meggondolásból. Az igaz cselekedet, mint ami teljes összhangban Áll Isten akaratából, szándéka olyan szívből fakad, amelynek egyetlen vágya Isten megörvendeztetése. Cselekedeteik lehetnek „keresztényibbek”, mint a mienk, ez nem jelenti azt, hogy „igazabbak” is.

14 Bevezetés Erkölcsi konfliktus Az emberi viselkedés pszichoanalitikus megközelítése Konfliktus az id és a szuperego között Az ellentmondást az ego szabályozza, amely a belső személyiség része és amelynek ténylegesen kezelnie kell a valós összefüggéseket, amelyekben az adott személy él. A morális fejlődés ezen megközelítése kevés tanulsággal szolgál.

15 A kognitivista-developmentalista irányzat Lawrence Kohlberg ( ) Center for Moral Development igazgatója Harvard Egyetem Dewey és Piaget munkájának folytatója: elsőként azonosított morális fejlődési szakaszokat Jómodú családból: kereskedelmi flottához ment Zsidók mentéséért Cipruson elítélték: amit ő morálisnak tartott azért a brittek megbüntették Chicagói Egyetem: erkölcsi kérdések, tudományos fokozat a pszichológia területén Erkölcsi gondolkodás szakaszokra bontása, Dewey nem erősítette meg egyértelműen Doktori disszertációja lett híres, morális dilemmák módszere: Heinz úr története

16 05/04/01 4 A kognitivista-developmentalista irányzat KUTATÁSI TERMINOLÓGIA Kohlberg különbséget tett az erkölcsi ítéletalkotás és az erkölcsi cselekvés között Kutatása a kognitiv területre, az erkölcsi itéletalkotásra korlátozódott: emberke hogyan gondolkodnak morális kérdésekről Morális ítéletalkotás rendelkezik erkölcsi tartalommal és erkölcsi struktúráva (mit hisz), az erkölcsi ítélet tárgya (mi). A struktúra az erkölcsi tartalmat támogató érvelésre összpontosít és azt határozza meg miért helyes vagy helytelen az adott tartalom. Kohlberg a moirális struktúra fejlődését tanulmányozta, hat szakaszát Erősen hitt az igazság központi szerepében Az igazságra vonatkozó kategóriák Kohlberg számára az erkölcsi fejlődés alapvető mintáját jelenti A legjobb erkölcs elvi meghatározottságú és egyetemes etikai elvek alapján jut el erkölcsi itéletalkotáshoz. Az elvek nem azonosak a szabályokkal, az elvek egyetemes útmutatóul szolgálnak a morális döntések kialakításához.l

17 05/04/01 5 Az erkölcsi fejlődés szakaszai Piaget munkásságával kezdődött: a gyermek gondolkodásmódjának vizsgálatában sor került az erkölcsi ítéletalkotás alakulásának vizsgálatára is Üveggolyós játék szabályaival kapcsolatos érvelésekben két elkülöníthető elv: először a korlátozó szabályok, majd az együttműködési szabályok. A korlátozó, megszorító erkölcs heteronóm jellegű az együttműködésen alapuló elv autonóm volt, amely elfogadta, hogy a szabályokat meg lehet változtatni. Az igazság alapfogalmai a szabályok iránti engedelmesség gondolatából eredtek. Később az együttműködés és a „fair play” megértésévé fejlődött, amelyben kiemelt szerepet kapott az egyenlőség és a kölcsönösség.

18 Az erkölcsi fejlődés szakaszai Kohlberg 84, tíz-tizenhatéves fiúkból álló mintával dolgozott húsz éven át. Carol Gilligan bírálta a mintát, Kohlberg később lányokkal kiegészítette Morális dilemmák megvitatásának technikáját alkalmazta, melyben konfliktusba kerülnek a társadalmilag elfogadott értékek (élet értéke vagyon érétke) Hat elkülöníthető szakaszt azonosított az igazság felfogásában, amelyek mindig ugyanolyan sorrendben jelentek meg. Mindegyik hierarchikus átrendezését adja az előző szakasz erkölcsi fogalmainak, ezzel egy differenciáltabb választ kínál a dilemmára s egy igazságosabb megoldással szolgál. Mindegyik szakaszban kibővül az a társadalmi egység, amelyre az erkölcsi értékítélet vonatkozik és egy az igazság alkalmazása is kibővül ebben. A gyeremekkori egocentrizmus kamaszkorban csoporttudattá vált át, a felnőttkorban elvszerű erkölcsiség szintjére vált át.

19 Az erkölcsi fejlődés szakaszai A prekonvencionális gondolkodás egocentrikus: az erkölcsi ítéleteket az egyéni szükségletek alapján hozza meg. A konvencionális gondolkodás a csoportok, közösségek vagy társadalmak által vallottt erkölcsi értékekehez igazodik. A posztkonvencionális gondolkodás a társadalom fölé helyezkedő nézőpontot követ: olyan elvekre épít, amelyek egyetemes érvényűek.

20 Az erkölcsi fejlődés szakaszai „Ember, megmondtam neked, hogy mi a jó, és hogy mit kíván tőled az Úr! Csak azt, hogy élj törvény szerint, törekedj szeretetre, és légy alázatos Isteneddel szemben” (Mik. 6:8)

21 05/04/01 6 Az erkölcsi fejlődés szakaszai PREKONVENCIONÁLIS ERKÖLCS 1.szakasz: heteronóm erkölcs Az emberek tetteik fizikai következményei alapján hoznak erkölcsi döntéseket, a bűntetés elkerülésére törekednek Sebezhetőknek érzik magukat a felettük lévők megtorlásával szemben, megpróbálnak kimaradni a bajból Meghatározó tényező az önmagáért való engedelmesség, amivel a büntetés elkerülhető A”lopni helytelen” morális tartalmát, a „ha lopsz, bajba kerülsz” elv igazolja A cselekvés helyévaló vagy helytelen voltát azok a következmények határozzák meg, melyeket a cselekvés az egyén számára jelent. Nem érzékelhető az igazságosság kérdésének tudatossága.

22 2.szakasz: individualizmus, cél és csere A külső tekintélyek már nem minősülnek mindentmeghatározóan erősnek A helytelen cselekedést nem mindig kiséri azonnali büntetés és a helyes cselekedetek sem járnak azonnali jutalommal Helyes cselekvés az, ami megfelel a személy szükségleteinek A szabályokat csak akkor tartják be, ha azok az egyén javát szolgálják Autonómia olyan erkölcsi értékitéletekben tükröződik, amelyek a kölcsönösség és a „fair play” koncepcióján alapulnak, az igazság a korrektség fogalmával azonosul. Kölcsönösség. „Vakard meg a hátamat, én is megvakarom a tiedet.” „lopni helytelen”: „Mert, ha lopsz az emberek valószínűleg szintén lopnak tőled és a végén mindent elveszítesz.”

23 05/04/01 7 Az erkölcsi fejlődés szakaszai KONVENCIONÁLIS ERKÖLCS 3.szakasz – kölcsönös interperszonális elvárások A jóság sztereotip és konvencionális koncepciójával érvel, a személyt igyekszik jónak beállítani Jógyerek-orientáció, a másokkal szembeni elvárások nagyon fontossá válnak. Újból tudatosul a másokhoz fűzűdő kapcsolat, amely itt azt jelenti, hogy figyelembe kell venni a lojalitást, a tiszteletet és a hálát. „lopni helytelen” elvet itt a következő érv támasztja alá: „Mindenki azt hinné rólad, hogy csaló vagy”. Szerep jut a cselekvés mögött meghúzódó szándék, és az „Ő csak jót akarft” tipusú érv megfontolás lehet a cselekvések megitélése során.

24 4. Szakasz – társadalmi rendszer és öntudat A társadalom egészének érdekeit tartják szem előtt, nagy becsben vannak a társadalmi szabályok Helyes viselkedés = kötelességteljesités, tekintély tisztelete, fennálló társadalmi rend támogatása Az egyén jóléte a csoport jólétével kapcoslják egybe, amelyke szabályai kötelezőek, ezek meghatározzák az egyén erkölcsi kötelezettségeinek természetét A lopás azért helytelen, mert „a lopás törvényellenes és anarchia keletkezik, ha azt eltűrnék”. A társadalom szempontjai az egyéni nézőpont felé rendelődnek, a szabályokat csak akkro szabad megszegni, ha azok konfliktusba kerülnek a hasonló vagy még nagyobb fontosságú szabályokkal.

25 05/04/01 8 Az erkölcsi fejlődés szakaszai POSZTKONVENCIONÁLIS ERKÖLCS 5.szakasz – a társadalmi szerződés és az egyéni A társadalmi elvárások felsőbbrendűségét jelzi,felfedezik az egyetemes etikai elveket Társadalmi szerződés és az egyéni jogok meghatározó súlyt kapnak, a törvények megváltoztathatók maradnbak annak érdekében, hogy azokat méltányosabbá lehessen tenni a megvalósitás során. A normákat felül kell vizsgálni, az egész társadalomnak egyet kell bennük érteni. A társadalmi szabály az adott kultúra függvényében formálódik, bizonyos jogog (élethez szabadsághoz) minden társadalomban biztositani kella többségi véleménytől függetlenül „lopni helytelen” – megkérdőjelezhető, ha a lopás révén biztositható az egyéni jogok védelme. A magasabb jó érdekében igazolható a lopás.

26 6. Szakasz – egyetemes etikai elvek Önként választott etikai alapelvek iránti személyes elkötelezettség határozza meg. Ezek az alapelvek az egész emberiségre vonatkoznak nemre, fajra, nemzetiségre, társadalmi-gazdasági státusztól függetlenül. Hangsúlyt kapnak az emberi jogok, az ember általános értéke és méltósága. „lopni helytelen” azon az elven alapul, hogy a lopás megsérti mások jogait,ennélfogva igazságtalan Az emberi trövények addig érvényesek, amig egyetemes etikai értékeken alapulnak (emberek védelme, az igazság védlemének szolgálata) Az emberi vislekedést meghatározó aranyszabály a legteljesebb mérétkben kiteljesedik és általános érvényű katagórikus parancscsá lép elő.

27 05/04/01 9 Az erkölcsi fejlődés szakaszai ÖSSZEEGYEZTETHETETLENSÉG A SZENT IRÁSSAL

28 05/04/01 10 Az erkölcsi fejlődés szakaszai KIHATÁSOK A KERESZTÉNY OKTATÁSRA megpróbálja a hit struktúráit leírni Minden ember rendelkezik hittel A hit tényét tartalmától függetlenül emberi jelenségnek nevezi („az ember gyógyíthatatlanul vallásos” Sabatini, Jung)

29 05/04/01 11 Jogos-e a hit fejlődéséről beszélni? „ Amikor a hitről úgy beszélek, mint az emberi fajt jellemző jelenségről – mint az ember értelemkeresésének egyetemes sajátosságáról –, akkor azt állítom, hogy Isten eleve felruházott minket a hit képességével. Tehát emberi lényekként való fejlődésünket kezdettől fogva a hitre való képesség és a hit iránti igény jellemzi. Függetlenül attól, hogy kifejezetten vallásos vagy keresztény módon nevelkedtünk-e a hitben, bizalom és hűségen alapuló kapcsolatok létrehozására törekszünk. Elkötelezzük magunkat ügyeknek és értékközpontoknak. Életünket alapeszmékhez viszonyítva alakítjuk. Szövetséget és társulásokat kötünk a hatalom eszméivel és realitásaival. Ilyen módon csatlakozunk a többiekhez az élet értelmének keresésében és megteremtésében.” (James Fowler)

30 05/04/01 12 Jogos-e a hit fejlődéséről beszélni? Fowler szerint minden ember hisz valamiben A hit fejlődés viszont azt vizsgálja, hogyan hisznek az emberek, megvizsgálja a hit mély struktúráit és hogyan tartják meg tartalmát. A tartalom természetfeletti eleme: elfogadjuk a keresztény hit tartalmát (1Kor 12:3) Krisztusban való hitünk is a fejlődési mintákat követi

31 05/04/01 13 Jogos-e a hit fejlődéséről beszélni? Nagyon fontos azt belátnunk, hogy hittel rendelkezni és hitünket Krisztusba helyezni nem ugyanazt jelenti. Mindenki hisz valamiben, de csak azok üdvözülnek, akik Krisztusban hisznek (1Jn 5:12) A megtérés tartalmi (amit hiszünk) változást jelent, ami szükségszerűen érinti hitünk struktúráját (ahogyan hiszünk).

32 05/04/01 14 Fowler koncepciójának alapjai James W Fowler. (1940-) valláspszichológia székeskörben ismert és elismert elméletalkotója Harvard Egyetemen tanult, a Boston College, majd a hRvardon tanított, jelenleg: Center for Research in Faith and Moral Development intézet igazgatója

33 05/04/01 15 Fowler koncepciójának alapjai Kapcsolata Lawrence Kohlberg kutató munkásságával Fowler problémája: az emberek megpróbálnak értelmet adni az életüknek Kohlberg segitette megismerni ennek a fejlődésnek a lehetséges szakaszait. „klasszikus liberális protestáns vagyok” Paul Tillich és H. Richard Niebuhr teológiája és Immanuel Kant a priori ismeretelméletgi kategóriái hatottak rá.

34 05/04/01 16 Fowler koncepciójának alapjai Fowler hitkonstrukciója: „A hit olyan megnyugvást adó, dinamikus és holisztikus konstrukció, amely kiterjed az egyén és a mások, az egyén és a világ, az egyén és az egyén viszonyára, amely viszonylatok mindegyike egy mindent átfogó környezetbe tagolódik. Ezt a megközelítést több kritikus bírálta, mert nem ad egységes és pontos definciót a hitről …..Megpróbálja a hitnek egy olyan tudatosságát kiváltani, amely az emberi cselekvés és konstrukció többdimenziós, központi formája. A hit magába foglalja mind a tudatos, mind az öntudatlan folyamatokat, összekapcsolja a racionális és a szenvedélyes tudati dinamizmust. A hit átfogja mind a vallásos, mind a nem vallásos irányultságokat és formákat.”

35 05/04/01 17 Fowler hitfejlődési szakaszai A keresztény otthonokban felnövekvő gyermekek megtanulják szüleik hozzáállását? Azt, hogy a gyülekezet jó hely. Fowler definicióját Jézus Krisztusban való hitre alkalmazzuk, akkor ott Isten a végső környezet. „Egyidejűleg igaznak és mégis bűnösnek” (Luther) látjuk magunkat, másokat nagy méltóságban vannak, értékkel rendelkeznek, de bűnösökként veszedelemben vannak a Szent Isten előtt.

36 05/04/01 18 Fowler hitfejlődési szakaszai Elsődleges hit (újszülöttkor) „szakasz előtti” – módszerek nem alkalmazhatók 1. Szakasz: Intuitív/projektív hit (korai gyermekkor) * Képzetek dominálnak – ezek nincsenek a logikus gondolkodás kontrollja alatt * Érzékletek és érzelmek – védelmező és fenyegető életélmények * Keresztény környezet alapvető attitűdök elsajátítása: a gyülekezet jó hely (ima, öröm, elégedettség) érzelmi realitások

37 05/04/01 19 Fowler hitfejlődési szakaszai 2. Szakasz: Mitikus/literális hit (gyermekkor és azon túl) * konkrét műveletek: logikus gondolkodás: okság, tér, idő szerint rendezés * mitikus – élet értelmét képes megragadni történetekben * literális (szószerinti) konkrét gondolkodáshoz kötött, kolátozott öntudat * nem tud könnyen egy másik személy nézőpontjával azonosulni (elvonatkoztatás, decentrálás hiánya) * kezdi megérteni Istent az erkölcsi kölcsönösség elve alapján. Kinek kell megbocsátani, kit kell megbüntetni. * konkrét fogalmak alapján értelmezi a hit tartalmait: mennyország csodálatos házakból áll (Jn. 14:2), város utcái arannyal vannak kirakva (Jel 21:21) * fontos feladat: különválasztani a valóságot a vélt helyzettől * Jézus általi helyeslése a gyermeki hitnek : alázat és bizalom és nem annak tartalma (MT 18:2-3)

38 05/04/01 20 Fowler hitfejlődési szakaszai 3. Szakasz: Szintetikus/konvencionális hit (serdülőkor és azon túl) * önmagukat a másokkal kapcsolatos viszonyrendszerben vizsgálják (szintetikus szakasz: koherens nézőponttá szilárdulnak az előző szakasz gondolatai, hitvilága, értékei) * konvencionális: hajlamosak elfogadni egy nagyobb közösség hitrendszerét, és formáit. * erős kötődés az egyházhoz, ami a család idealizált kivetítése * fenyegetettség : minden egyházon belüli konfliktus * Istent úgy kezelik, mint a személyek közötti kapcsolatrendszer kiterjesztését, közeli barát, * hitközösség jelentős személyiségeitől való függőség (veszély) * vigaszt nyújt, védelmet, biztonságot: az alkalmazott kategóriák egyértelműen körülhatároltak (közösség, kapcsolatok, erős vezető) könnyen itt tarthatja a tagokat

39 05/04/01 21 Fowler hitfejlődési szakaszai 4. Szakasz: Individuatív/refletív hit (fiatal felnőttkor ) * öntudat és a vallásos fejlődés kettőssége * az erős önkép élménye szöges ellentétben áll az előző szakasz közösségi tudat érzésével: önigazolás, önálló választás lehetősége, a csoporttól függetlenül. * egy harmadik személy nézőpontjának átvételével vizsgálja magát és a nagyobb hitközséget is, a társadalom egészéhez visztonyitva * a mohó beilleszkedési vágyat ae szakaszra jellemtő tudatos bírálat váltja fel * individuativ (most alakítja ki saját önazonosságát), reflektiv, tudatos gondolkodás jellemzi a csoport feltéeteleiről és lépéseiről * bűntudat és hiányérzet kíséri, megszünik a korábbi kényelemérzet * a hitközség, ami eddig nevelte mellőzésben és birálatban részesül * Nehezen viselik ezt azok a közösségek, melyek a szintetikus/konvencionális hit ápolására rendezkedtek be * korláta: túlzottan támaszkodik saját nézőpontjára, bizonyos fokú arrogancia kiséri, az egyén a csoport fölé helyezi önmagát * privatizált hit fejlődik ebből ki, nem tolerálja a külső értikitéletet * demitologizálja a vallásos rituálékat, tudni akarja a rituálék mögött meghúzódó jelentést.

40 05/04/01 22 Fowler hitfejlődési szakaszai 5. szakasz.: konjunktív hit (középkor és azon túl) * tudatosulnak saját korlátai, kevésbé biztos már a negyedik szakaszban meghozott értékítéletei és értékeléseit illetően * mélyebbé válik öntudata, megérti saját nézőpontjának viszonylagosságát és egyre inkább tudatában van Isten nagyszerűségének. * a mennyei immanencia és transzcendencia megbecsült helyre kerül, inkarnáció és szentség teológiája paradoxikusabb megvilágítást kap * az igazság többdimenziós, másoknak olyan meglátásuk van amilyen nekünk nincs * értékelik másokkal való értékes találkozásokat, az igazság újabb keresése kezdődik * számolnak a bálványozás lehetőségével, nagyobb tolerancia * alázatosság is új felfogást nyer, ez visszafogja a negyedik szakasz önbizalmát * Dialógus keresése saját hitközségen kivüliekkel is, nyiltság más csoportok felé

41 05/04/01 23 Fowler hitfejlődési szakaszai 6. Szakasz: A hit egyetemesítése (közepes életkor és azontúl) * Az énkép radiális decentralizálódását követeli meg * Az Istenhez való kapcsolat radikálisan új minőségét * Minden háttérbe szorul Isten munkájával és királyságával való azonosulás érdekében. * A szabadságnak egy új minősége jelenik meg, az énkép a létezés alapjaként azonosítódik * Új várakozás az élettel szemben: a szeretet és az igazság elemeire összpontosít, a megosztást és az elnyomást eredményező kérdések mellőzésével. * Az éntudat az adott realitásnak a transzcendens aktualitás irányában történő transzformációjára használódik.

42 05/04/01 24 Fowler elméletének értékelése Személyes ellenvetésem: biológiai modellekre alapozott, nem teológiai alap elvekre (Isten vajon miért ad előrehaladást máskor meg miért enged meg visszaesést a hit fejlődésében?) nem magyarázható vele a hit krízise A tartalom (hitelvek) és a struktúra (vallásgyakorlás) viszonya életkori érettség függvénye: érés és környezet dilemmájának megjelenése a hitfejlődés magyarázatában

43 05/04/01 24 Fowler elméletének értékelése Fowler számára a hit szövegmagyarázó háló, ezen keresztül értelmezi az ember az életét és keres értelmet Fowler elkülönítette egymástól a tartalmi és a megjelenési oldalt, ő inkább csak a strukturális oldalt vizsgálta

44 05/04/01 24 Fowler elméletének értékelése Érdeme: számos kérdést összekapcsolt és azokat ötvözte a hit konstrukciójának leírásával. Komoly sikerek az emberek hitfejlődési szakaszainak a megállapitásában (pontozási rendszer) Leírást ad a szakaszokról, számos tartalmi kérdést tisztázott

45 05/04/01 24 Fowler elméletének értékelése Hátránya: Átvette Tillich és Niebuhr feltételezéseit isten természetéről, az emberi tapasztalat szerepéről és az evangélium lényegéről, olyan tételeket alokalmazott melyek nem egyeztethetők össze a Szent Irással. Nem a létezés alapjával kell azonosulnunk, hanem hálát kell éreznünk a Szent isten kegyelme iránt, aki egyidejüleg kereste és lehetővé tette megváltásunkat. Hálás szivvel ismerjük (Jn 17:3) és szolgáljuk (Rom 12:1)

46 05/04/01 24 Az elmélet tanulságai a keresztény nevelés szempontjából A hit mint egyetemes jelenség A hit nem olyasvalami, amellyel csak a „vallásos” emberek rendelkeznek; mindenki keresi azt a jelentést, amelyet a hit közvetít. Minden emebr hit felé fordul, amikor létezésének értelmét keresi.

47 05/04/01 25 Az elmélet tanulságai a keresztény nevelés szempontjából A keresztényeknek nem kell alsóbbrendűnek érezniük magukat azért, mert ők a hitet képviselő emberek A keresztény és a világi ember közötti eltérést a hit tartalma és nem a hit ténye adja. Az evangélium megszólítja a transzcendencia iránti igényt, és tartalmat kínál az ember hit iránti vágyakozásának.

48 05/04/01 26 Az elmélet tanulságai a keresztény nevelés szempontjából Hitértelmezés, amely más, mint a vallás vagy a meggyőzés * Wilford Cantwell Smith hatására Fowler különbséget tett a hit és a hitvallás között * Hajlamosak voltunk a hit koncepcióját egy hitvalló nyilatkozatra egyszerűsíteni * a hit dinamikus, fejlődő, érzelmi töltésű dolog – életünk szerve srésze * meggyőződés nem pusztán kognitiv dolog, velejáró érzelmi és akarati elemekkel átszőtt.

49 05/04/01 27 Az elmélet tanulságai a keresztény nevelés szempontjából Teljesebb kép a hitről Az egyén kibontakozó önértékelése befolyásolja az egyén hitének alakulását és a hittel kapcsolatos élményeit A hit nem egy elszigetelt aspektusa az emberi személyiségnek, hanem a személyiség különféle aspektusainak a kifejlete, amelyet egy egységes nézőpontba integrálunk

50 05/04/01 28 Az elmélet tanulságai a keresztény nevelés szempontjából Figyeljünk a hitre érzékenységgel * figyelmen kívül hagytuk a hit szakaszok szereinti fejlődés lehetőségét * arra törekedtünk, hogy csak erősítsük a hitet anélkül, hogy figyeltünk volna arra, hogy hogyan a hitet érettebbé * segitséget nyújt a hit érettségének a felméréséhez * persze ez veszélyt is rejt, hiszen alapja lehet egy nem biblikus hierarchizálódásnak

51 05/04/01 29 Az elmélet tanulságai a keresztény nevelés szempontjából Az érett hit leírása A hit ereje mellett az érettség is immár felmérhető Ésszerű mód a hit szakaszainak vizsgálatához

52 05/04/01 2 Összefoglalás Jogos-e a hit fejlődéséről beszélni? Fowler elméletének alapjai Fowler hitfejlődési szakaszai Az elmélet értékelése Feladat: igazolja vagy cáfolja Fowler hitfejlődési elméletét Józsefnek és testvéreinek a történetén keresztül


Letölteni ppt "05/04/01 1 Az erkölcs fejlődése Dr. Veres Sándor."

Hasonló előadás


Google Hirdetések