A konnektivizmus szociológiai vonatkozásai. Médiakonvergencia A médiumok közötti határok elmosódnak, az addig különállók összeolvadnak, új entitást hoznak.

Az előadások a következő témára: "A konnektivizmus szociológiai vonatkozásai. Médiakonvergencia A médiumok közötti határok elmosódnak, az addig különállók összeolvadnak, új entitást hoznak."— Előadás másolata:

1 A konnektivizmus szociológiai vonatkozásai

2 Médiakonvergencia A médiumok közötti határok elmosódnak, az addig különállók összeolvadnak, új entitást hoznak létre. Maga az internet is ilyen, de nem csupán technológiai értelemben, hanem szociológiai értelemben is. Ezt hívjuk médiakonvergenciának. Ez egy kulcsszó, abból a szempontból, hogy a munka, a tanulás, a szórakozás, a kommunikáció térben és időben erősen diverzifikálódó gyakorlatai hogyan képesek összeállni, konvergálódni, a lényegében kényszerítő médiakonvergencia hatására. (a médiakonvergenciát nyugodtan tekinthetjük durkheimi értelemben társadalmi ténynek)

3 Mindez megváltoztatja a tudáshoz, a tanuláshoz, a munkához való viszonyt, mely strukturális változásokat eredményez a társadalmakban

4 Út a társadalomhoz Elsőként próbáljunk utat verni az oktatás felől

5 Az információs társadalomé (IT) a konnektivizmus (Kulcsár, 2008.) - negyedik didaktikának is hívják (Jenei, 2008.) [ az IT eredetileg társadalomtudományi fogalom, a 60-as évek elején jelenik meg Japánban, tartalma az oktatás, a kultúra, a gazdaság, az innováció, a tartalom, a tudomány felől járható be. ] Minden társadalmi formátumnak megvan a maga oktatási paradigmája

6 nem az elme fejlődési szakaszaihoz igazodó étape-ok.(vagy az elméről való tudásunk fejlődési szakaszai!) Sokkal inkább a tanulásról, tanításról alkotott olyan elképzelések (paradigmák), amelyek az adott társadalmi struktúra, az adott társadalmi berendezkedés legitimációs bázisát szolgáltatják. Nincs az az ember, aki képes lenne elérni, hogy egy társadalomnak egy adott pillanatban más nevelési rendszere legyen, mint ami a struktúrájából következik.” (Durkheim, 1971:40) „Nincs az az ember, aki képes lenne elérni, hogy egy társadalomnak egy adott pillanatban más nevelési rendszere legyen, mint ami a struktúrájából következik.” (Durkheim, 1971:40) A különféle oktatási paradigmák, mint Behaviorizmus Kognitivizmus Konstruktivizmus Konnektivizmus

7 Dekonverzió Dekonverzió* idején valami új akar "együtt élni" a régivel, a régiben - a tudás, a tudásszerzés, a tanulás új módjai akarnak megragadni a jelenlegi intézményi keretek között. Kisebb-nagyobb sikerrel. Egyenlőre zárványok, vagy legalább is bizonytalansági zónák ezek (távoktatás, vagy a távoktatás e-learninggel, vagy a blended learning, e- learning, hálózati tanulás), melyeket a jelenleg "funkcionális primátussal" bíró gazdaság béklyójába hajtva tartanak kordában. (Luhmann, idézi Pokol, 1987.) * átváltás, Robert Castel értelmezésében (Castel, 1998:72-80.)

8 Iskolátlanítsunk - egy zárvány története Illich programja nem pedagógiai program, hanem egy olyan társadalompolitikai (futurisztikus és forradalmi) program, amely az oktatási rendszeren keresztül próbálja meg a status quot felbomlasztani (erős marxi beütésekkel, kommunista és újbaloldali kapcsolódásokkal – konfilktuselméletek: a társadalom nem jól van úgy, ahogy van)

9 Az iskola demokratizálása a társadalom nem jól van úgy, ahogy van Az 1945 utáni kapitalista társadalmi struktúra reformjának ( emberarcú kapitalizmus ) egyik lényegi eleme az oktatás demokratizálási folyamata, mert minden egalitárius törekvés színhelye az iskola, ott lehet megnyitni a mobilitási csatornákat - elvileg. Az iskola egy társadalompolitikai eszköz ahhoz, hogy az egyenl ő tlenségeket csökkentsük – elvileg. Ebben a folyamatban az iskola külső funkcióira fókuszálunk, azaz a makrostruktúra felől érkező üzenetekre. Minimum 3 ilyen küls ő funkció van: 1: esélyteremtő/mobilizáló/egalitárius 2 : munkaerő-piaci/gazdasági 3: fegyelmező/stabilizáló/status quo védő/társadalmasító/nevelő

10 Az iskola belső logikája E logikának az a funkciója, hogy legitimálja az iskolát., ettől nyeri el relatív autonómiáját, ezen keresztül folyatja át a külső funkciókat E belső logika lényege: az uralkodó kultúra, m ű veltség, és tudás közvetítése és annak dominanciája ő rzése meritokratikus elven. ( osztályozás, fegyelmezésnek való alávetés - házirend -, vizsgarendszer, tanrend, felvételi, versenyeztetés, individualizálás, kompetíció kiélezése a tanulók között ) konnektivizmus

11 A társadalom úgy van jól, ahogy van - harmóniaelmélet Ez a bels ő racionalitás csakis és kizárólag abban a közegben tud harmonikusan m ű ködni, mely maga is ilyen: - a rétegzettséget egyetemes társadalmi igazságként, egyetemes társadalmi kategóriaként értelmezi, - az egyenl ő tlenségeket funkcionálisan magyarázza, ( azaz eltér ő fontosságú funkciók vannak egy társadalomban, így a fontos funkciók betöltésére a legjobbakat kell kiválogatni és privilegizálni kell a fontos funkciókat betölt ő ket p l. magas fizetés, magas státusz ) - mindez elengedhetetlen a társadalmak harmonikus m ű ködése szempontjából.

12 Az ellentmondás nyilvánvaló Az iskola egyik tipikus reakciója erre az ellentmondásra az, hogy a saját igényeinek megfelel ő en ki válogatja azokat a tanulókat, akiknek a nyelvi, kulturális, családi háttere azonos az iskolai munkához szükséges háttérrel.

13 szelekciós géppé válik, hiszen a társadalmi egyenl ő tlenségek újratermelését végzi el, ráadásul meritokratikus alapon, azaz a társadalmi el ő nyöket és hátrányokat iskolai el ő nyökké és hátrányokká változtatja, a tehetségre, a szorgalomra, az ( iskolai ) okosságra, az azonos mércére ( osztályozás a homogenizált követelményrendszerben : tanrend !) hivatkozva : arra vagy alkalmas amire az iskolai teljesítményed alapján alkalmas vagy - ez az iskola ideologikus funkciójuk – a harmónia nevében Az iskola így

14 Konfliktuselvű oktatásszociológiai paradigma A turpisságot észlelve felteszi a kérdést: milyen mérv ű az iskolai tevékenység társadalmi meghatározottsága ? (Illich, Passeron, Bourdieu, Gazsó, etc.)

15 Az iskola ideologikus funkciójának a leleplezése készteti Illicht arra, hogy a konnektivizmus paradigmáját jóval megelőzve konnektivista legyen

16 A program -szét kell választani az iskolát és az államot, ( állami oktatásügy felszámolása) -ne lehessen abszolutizálni a végzettséget, nem kell bizonyítvány ( ezt ma papírkórságnak hívjuk : credentializmus) -új nevelési rendszerre van szükség. Nem pedagógusok látnák el ezt feladatot, hanem a közösség (ehhez azonban az kell, hogy a társadalom minden tagja rendelkezzen “egységes kultúrával” -mai olvasatban ez lenne az a bizonyos digitális műveltség,digitális kompetencia, digitális írástudás (?)) -koherensen kell az ismeretek felé haladni, nem tantervszerűen, nincs befejezettség a tanulásban - az iskola, úgy mint más jóléti szolgáltató intézmény is, aláássa az egyéni autonómiát, kezdeményezőkészséget, ezért a tanterves, irányított iskolai képzést a saját motivációra építő tanulásnak kell felváltania, s ehhez 3 dologra van szükség: 1, oktatási eszközöket kibocsátani azoknak akik tanulni akarnak 2, elősegíteni a kommunikációt a tanulni akarók között és azok között akik hajlandók átadni a tudásukat 3, lehetőségeket biztosítani azok számára, akik a tudásukat, véleményüket meg akarják osztani a közvéleménnyel.

17 Út a társadalomhoz II. Második út a tudásszociológia felől közelít (Illich programjából logikusan következik)

18 Tudásszociológia A tudásszociológia alapvető kérdése az, hogy a világ működésére vonatkozó elképzelések, melyek a történelem során oly sokat változtak, mind a tudomány, mind a kultúra területén miért és hogyan változtak meg, melyek a változás okai?

19 A tudás társadalmi összefüggésbe helyezése A tudásszociológus számára a tudás mindaz, amit az emberek tudásnak tekintenek., mindaz, amit elfogadnak és ami szerint élnek. A (tudás)szociológust különösen azok a tudások érdeklik, amelyeket az emberek csoportjai magától értetődőnek tekintenek, intézményesítenek, tekintéllyel ruháznak fel.

20 Siemens harmadik platformja: a konnektivizmus szociális szintje Az információ korában a hangsúly a tudástermelésen van, a tudás társadalmi irányításán, ellenőrzésén tudás – hatalom relációban gondolkodunk, így fontos kérdés, hogy ki rendelkezik a tudás felett, mi számít tudásnak, ki dönti el, hogy melyik az érvényes tudás

21 Cerveau global (kollektív intelligencia) Howard Bloom Az internet architektúrája képes létrehozni ezt a globális agyat, hálózatossága révén, aminek a tudásra és a megismerésre óriási hatása van Ez a globális agy, olyan mint egy tanulóközösség. Komplex rendszer ez, az elemei (tudáselemek- igaznak tartott állítások) önadaptívak (a környezet állapotát figyelembe véve alakítják a viselkedésüket, állandóan monitorozzák azt, kiértékelik saját viselkedésüket és a kívánt módon alakítják)

22 Szerepek Ötféle szerepkörben azonosíthatók: - minden elem a legkedvezőbb módon próbálja kihasználni a környezetet, mert annál hatékonyabb az önadaptivitás, minél több információ áll rendelkezésre az alkalmazkodáshoz, azaz az elemek versengnek egymással (ez egyébként evolutív alapon működik Bloom szerint)

23 Szerepek -konform tagság szerepe - a gyógyszerek (a különbözőségeket igazítják ki) - a belső jogászok (a normativitást adják) - a reprodukcióért felelősek - a csoportok közötti versengésért felelősek

24 A konnektivizmus igazolja végül az evolúciót ( Serres, Bloom) A társadalmi létből a hálólétbe térünk meg. Az információ kezelés, igazgatás processzusa konkrét képességeket kíván meg Ez újfajta intelligenciát és újfajta készségeket feltételez (választás, döntés, adaptivitás,hatalomellenesség, pluralitástűrés, szociális kompetencia, versengés- Bloom kiélezettnek látja a létért folyó küzdelmet) Jó ha mindenki megbarátkozik az avatárjával Serres kognitív forradalomról beszél

25 Út a társadalomhoz III. a struktúra Hálótársadalom Ha a hálót és a háló által létrehozott globális agyat úgy képzeljük el, mint ahogy azt Barabási leírta, akkor az természetéből adódóan komoly egyenlőtlenségeket hoz létre Lehet, hogy komolyabbakat, mint a munkatársadalom

26 Bérmunkatársadalom A bérmunkatársadalom felbomlásának a jelei a 70-es évek végétől jelen vannak (Castel, Habermas, Offe, Gorz)

27 Ez egy hipotézis A lényege az, hogy a munkán keresztül becsatlakoztatunk mindenkit a társadalomba, ezzel erős függőséget kialakítva, melynek okán megteremtődik a szolidaritás, s ezzel a társadalmi integráció

28 A bomlás A technológiai fejlődésnek, a túltermelésnek és a kedvezőtlen demográfiai viszonyoknak köszönhetően, felbomlik a kényes egyensúly:

29 Egyre többen szorulnak ki a munkaerő-piacokról Egyre többen lesznek, akik soha nem is voltak bent a munkaerő-piacon Óriási munkanélküliségi ráták Óriási a fiatal munkanélküliek száma Fragmentálódnak a munkaerő-piacok (szűk belső mag, leszakadó perifériák: szürke- és fekete- gazdaság) Aki kiszorul a munkaerő-piacról, kiszorul a társadalomból is – exklúzió Újszegénység Jóléti függés

30 Észlelés A Lisszaboni Stratégiának az Európai Szociális Modell megőrzésére tett kísérlete a szociális - értsd: társadalmi - beruházás állama (aktív jóléti állam) felé mozdítják el a jóléti konszenzusban kialakult jóléti állami tevékenységet. Ennek legfontosabb eszköze az e-befogadás stratégiája

31 E-befogadás Napjainkban úgy gondoljuk, hogy az IKT eszközök alkalmasak arra, hogy a segítségükkel növeljük a leszakadó társadalmi rétegek esélyegyenlőségét, életminőségét. Az IKT eszközök természetesen nem oldják meg a szegénység, a diszkrimináció, a strukturális eredetű egyenlőtlenségek problémáját, de azok elérése, tényleges használata, valamint az online tartalmak és szolgáltatások, elősegíthetik a társadalmi kizárás csökkentését, megteremthetik az IT-ba való részvétel esélyegyenlőségét.

32 Paradoxon Az IKT eszközök terjedésének köszönhetően felerősödött a társadalmi megosztottság – digitális egyenlőtlenségek Ezek ráépülnek a meglévő egyenlőtlenségi dimenziókra, azokat tovább mélyítik

33 Magyar Információs Társadalom Jelentés 1998-2008, WIP 2007 Az internethasználók szociológiai összetétele nem változik A magyar lakosság több mint 50%-a nem használ számítógépet A távolmaradók között egyre nagyobb arányú azok száma, akik kognitív okok miatt maradnak távol A nem használókon belül túlsúlyban vannak azok, akiknek semmilyen kapcsolata nincs semmilyen IT jellegadó eszközzel, vagy Olyan személlyel aki használ számítógépet, internetező, illetve vmilyen e-szolgáltatást igénybe vesz

34 Paradoxon II. A világháló maga sem demokratikus, igen alacsony az entrópia szintje, nem egyenlőkből áll, érvényes benne a verseny (alkalmassági modell), a gazdag egyre gazdagabb lesz – netokrácia elmélet ezt prognosztizálja a társadalmakra is

35 Társadalmi homeosztázis Ahol a legnagyobb a kockázat, ott a legkisebb a védelem (a hibákat a kis pontok szenvedik el leginkább) A társadalmi esélytelenségre való esély is egyenlőtlenül oszlik el A cél elvileg az volt, hogy a hagyományos hierarchikus struktúrák felszámolódjanak, de a hálózatos összekapcsoltságban lehet, hogy még nagyobb veszélyek rejlenek