Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az együttnevelés gyakorlata az iskolában Győr, 2011. október 19.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az együttnevelés gyakorlata az iskolában Győr, 2011. október 19."— Előadás másolata:

1 Az együttnevelés gyakorlata az iskolában Győr, október 19.

2 A szavak és a tettek 0 Szemléletváltás 0 „Jótékonykodás helyett a fogyatékos emberek ma már esélyegyenlőséget, valamint egyenlő hozzáférést akarnak minden társadalmi erőforráshoz, a befogadó oktatáshoz, az új technológiákhoz, az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz, a fogyasztási javakhoz, a termékekhez és a szolgáltatásokhoz.” (Kőpatakiné) 0 Hazai folyamatok 0 Törvények, szabályozók, rendeletek 0 Uniós támogatások 0 Intézményi innovációk

3 Az inklúzió fogalmának alakulása „Az integráció egyik célja az, hogy kölcsönös megértést és elfogadást teremtsen a fogyatékosok és a nem fogyatékosok között az esélyegyenlőség kontextusán keresztül.” (Evans-Lunt 2002.) Asszimiláció Akkomodáció Adaptáció Arra helyezi a hangsúlyt, hogy a fogyatékosoknak kellene a többség számára érvényes életmódot felvenniük. Elismeri a fogyatékosoknak azon jogát, hogy önmaguk legyenek, és az alkalmazkodás kényszerét a többségre helyezi át. A fogyatékosoktól és a nem fogyatékosoktól azt várja el, hogy kölcsönösen alkalmazkodjanak egymáshoz.

4 A statisztikák üzenete

5 Uniós projektek Az SNI tanulók integrált nevelésének támogatása intézményi együttműködés keretében a közoktatás területén HEFOP/ Az SNI tanulók együttnevelésének támogatására TÁMOP/ Az EGYMI-k által nyújtott szolgáltatások fejlesztése az SNI gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP/ Az SNI tanulók együttnevelése HEFOP/ Az EGYMI-k által nyújtott szolgáltatások fejlesztése és a szolgáltatást támogató eszközök beszerzése az SNI gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP/ /

6 Kutatási eredmények A legjobb befogadó (inkluzív) intézményekben Egyértelmű elkötelezettség az intézményi gyakorlatban Változott a tanárok szerepfelfogása Gazdagodtak a tanári kompetenciák

7 Fókuszban a befogadó pedagógus

8 Akik az osztályban vannak Sajátos nevelési igényű? Könnyen kezelhető? Tehetséges? Nehezen kezelhető? Iskolaéretlen?

9 Az együttneveléssel kapcsolatban megjelenő ellenérzések, félelmek 0 A többségi pedagógusok képzetlenek, felkészületlenek erre a feladatra. 0 Magasak az osztálylétszámok, nem jut idő a sajátos nevelési igényű gyerekek differenciált fejlesztésére. 0 Nem állnak rendelkezésre a együttnevelést támogató segédletek, kiadványok, módszertani és gyógypedagógiai tudás. 0 Egy osztályban egyszerre többféle sajátos nevelési igényű tanuló és az osztálylétszám 10%-át meghaladó a létszámuk. 0 Tiltakoznak a szülők és az osztálytársak sem fogadják be a sajátos nevelési igényű társakat. 0 A megszokott tanulásszervezési formák nem felelnek meg az együttnevelés követelményeinek. 0 Hiányzik a folyamatos szakmai segítség és konzultáció. 0 Nem biztosított az SNI tanuló számára előírt rehabilitációs fejlesztést végző pedagógus. 0 A pedagógusok nem akarnak külön terheket vállalni, amúgy is túlterheltek a sok adminisztrációs feladattal, a problémás gyerekekkel.

10 Az együttneveléssel megjelenő eredmények 0 A pedagógusok attitűdváltása jó irányba mozdul el. 0 A pedagógusok egymástól tanulnak. 0 Adaptálható eljárások, portfóliók, módszertani anyagok közkinccsé válnak. 0 Munkakapcsolatok és szakmaközi együttműködések alakulnak az utazótanár és a többségi pedagógusok között 0 Fejlődik, változik a pedagógusok értékelési kultúrája és a tanulói önértékelés általánossá válása jellemző. 0 A tanulók iránti figyelem és a nyomon követés igénye megnövekedik a tantestületben. 0 Egyre több értéket fedeznek fel a sajátos nevelési igényű gyerekekben. 0 Tudják kezelni a tanulói sokféleséget az osztályteremben.

11 Részlet egy befogadó pedagógusokkal készült interjúból Mi volt az, ami a legnehezebb volt az elmúlt években ebben a munkában? Be kellett látnom, hogy ezeknek a gyerekeknek nem elég a sajnálat, hanem ennél sokkal több kell. A csapatmunkában kellett nagyon sokat fejlődnöm, hogy elfogadjam azt, hogy nem én vagyok az, aki egyedül látom el azt a gyereket, és fontos, hogy hallgassam meg a másiknak a véleményét is, aki más szempontból látja, és dolgozzunk össze, mert úgy nekem is könnyebb lesz a dolgom. Hogy az én kis birodalmamba bejöjjön egy utazó gyógypedagógus? Hát ezt át kellett élni, át kellett gondolni, és rá kellett jönni arra, hogy ő is jót akar a gyereknek, ugyanúgy mint én

12 Két flakon kell a csodás hajhoz? …avagy a sokszínű gyakorlat

13 Ellátási formák, modellek 0 Kéttanáros modell 0 Egyéni és kiscsoportos fejlesztésre épülő modell 0 Konzultációs modell 0 Utazó tanári modell 0 Ki a célcsoportja, a tevékenység kire irányul? 0 Milyen a hatékonysága? 0 Átvehető, adaptálható? 0 Megéri?

14 Törvényi támogatás évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 11/1994. (VI. 8.) MKM rend. 14/1994. (VI.24.) MKM rend. 4/2010. (I. 19.) OKM rend. 2/2005 (III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról A Nemzeti köznevelésről szóló törvény Nemzeti Alaptanterv

15 Az utazó gyógypedagógiai szakszolgálat feladata a 2/2005. OM rendelet értelmében 0 habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés; 0 közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációban, 0 A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében résztvevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező - gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során 0 segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; 0 javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására; 0 segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában; 0 javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; 0 figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; 0 együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; 0 terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben.

16 A befogadó intézmény feladatai a 2/2005. OM rendelet értelmében 0 A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket megjeleníteni az intézmény pedagógiai programjában, az intézmény minőségirányítási programjában, a helyi tantervben műveltségi területek, tantárgyak programjában, a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási programban, az egyéni fejlesztési tervben. 0 Biztosítja a speciális tantervet, tankönyveket, tanulási segédleteket, a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközöket. 0 Biztosítja a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógust, aki 0 a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; 0 szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; 0 a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; 0 alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; 0 együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. 0 Az intézmény felkészíti a pedagógus és szülő közösségeket a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására.

17 Az együttnevelést támogató eszközrendszer 0 Habilitációs, rehabilitációs tanterv 0 Pedagógiai diagnosztikus mérőeszköz 0 Kompetenciafejlesztő játékgyűjtemény 0 Az egyéni fejlesztési terv 0 Tanulói portfólió 0 Stb.

18 Habilitációs, rehabilitációs tanterv Felépítése: 0 Óraszám meghatározása 0 Eszközök kijelölése 0 Cél 0 Feladat 0 Ellenőrzés, értékelés elvei 0 Követelmények

19 A részképesség-háló elemei 0 Affektív terület 0 Szociabilitás 0 Érzelmi intelligencia 0 Pszichomotoros funkciók 0 Mozgás 0 Orientáció 0 Beszéd 0 Kognitív funkciók 0 Észlelés 0 Figyelem 0 Emlékezet 0 Képzelet 0 Gondolkodás 0 Szerialitás 0 Intermodalitás 0 Általános tájékozottság Területegységek Tartalmi területek Fejlesztési területek Szociális kompetencia Kapcsolat felnőttekkel Kapcsolat osztálytársakkal A közösségben elfoglalt hely

20 Pedagógiai diagnosztikus mérőeszköz – alapelvei 0 Minden tanuló különböző 0 Egységes alapok 0 Variálhatóság, differenciálás 0 A mérés eredményeit adott formanyomtatványban rögzíti a gyógypedagógus az év eleji és az év végi vizsgálatokon 0 A mérés az értékelés és az egyéni fejlesztés alapja 0 A mérési eljárás minden sajátos nevelési igényű (és nem sajátos nevelési igényű) gyermekkel/tanulóval felvehető 0 A kidolgozott diagnosztikus mérési eljárás, és nem vizsgálat 0 Rövid diagnosztikus mérési helyzet

21 A mérés területei 0 Mozgás 0 Orientáció 0 Beszéd 0 Észlelés 0 Figyelem 0 Emlékezet 0 Gondolkodás 0 Szerialitás 0 Intermodalitás 0 Megfigyelések, egyéb vizsgálati eredmények

22 Egyéni fejlesztési terv Alapja: Célja: 0 Szakértői vélemény 0 Diagnosztikus mérés 0 Habilitációs- rehabilitációs tanterv 0 Habilitáció, rehabilitáció 0 Segítség a többségi pedagógusnak 0 Tudatos tervezés

23 Név BNO kód Életkor, osztályfok Időszak Készítették A fejlesztés területei a szakvélemény alapján A fejlesztés területei a diagnosztikus mérés alapján Funkciók, amire támaszkodni lehet Habilitációs-rehabilitációs óraszám Fejlesztési terület: A fejlesztés célja: Az értékelés alapelvei: A fejlesztés helye, a fejlesztő személye: Fejlesztendő készség és/vagy képesség és/vagy kompetencia: Feladatok, tevékenységek: Munkaforma, módszer, eszköz: A fejlesztés ideje, gyakorisága A fejlesztés követelménye:

24 Jó gyakorlatok Egységes diagnosztikus mérőeszköz Egyéni fejlesztési terv Kompetencia- fejlesztő játékok Tanulói portfólió Az együttnevelés jó gyakorlata Logopédiai szűrési eljárás nagycsoportban Logopédiai szűrési eljárás 1. osztályban

25 Kompetenciafejlesztő játékok alkalmazása 0 Célja: 0 szövegértés, 0 matematikai, 0 szociális kompetenciák fejlesztése 0 Kínálat: 0 kipróbált, továbbfejlesztett 0 nem tananyagközpontú játékból álló gyűjtemény

26 Tanulói portfólió 0 Célja: 0 A tanulók fejlődésének nyomon követésének biztosítása 0 Tartalma: 0 Szakértői vélemények 0 Egyéb orvosi vélemények 0 Diagnosztikus mérés eredményei 0 EFT 0 Szöveges értékelés 0 Tanulói munkák 0 Stb.

27 Részlet a készülő NAT-ból 0 A Nemzeti alaptanterv kiemelten kezeli a bármilyen okból akadályozott, hátránnyal élők tanulók tanulásban való segítését, differenciált fejlesztését, a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférését. Lehetővé teszi, hogy az iskolák és a tanulók kellő idővel rendelkezzenek a tananyag feldolgozásához, elmélyítéséhez és kiegészítéséhez, a követelmények - a sajátos nevelési igényű tanulók esetén speciális követelmények - teljesítéséhez. 0 Kiemelt a sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési, oktatási feladatainak ellátásában. 0 A tanulási esélyegyenlőség segítésének alapelvei 0 adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása; 0 egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása; 0 a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek kölcsönös alkalmazkodáson alapuló megteremtése, önmagukhoz viszonyított haladás elismerése, képességeik feltárása és fejlesztése.

28 Részlet a Nemzeti Köznevelésről szóló törvényből 0 „A köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak.” (3.§ (1)) 0 A köznevelés kiemelt feladata az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, továbbá a sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók speciális igényeinek figyelembevétele, optimális fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése. (3.§ (6)) 0 A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember utazó gyógypedagógusi hálózat útján is biztosítható. (15.§ (7)) 0 A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása; óvodában …, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembe vételével. (62.§ (1))

29 Lehet-e egy disznóból versenylovat csinálni?

30 TÉT Locsmándi Alajos “A fejlődéshez az embernek újra kell alkotnia önmagát, és nem alkothatja újra önmagát szenvedés nélkül. Mert ő a márvány és a szobrász egyaránt.” (Alexis Carrel)


Letölteni ppt "Az együttnevelés gyakorlata az iskolában Győr, 2011. október 19."

Hasonló előadás


Google Hirdetések