Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A VEZETETT Dr. Dinnyés János egyetemi tanár Dr. Dinnyés János egyetemi tanár Vezetéstudományi tanszék Vezetéstudományi tanszék.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A VEZETETT Dr. Dinnyés János egyetemi tanár Dr. Dinnyés János egyetemi tanár Vezetéstudományi tanszék Vezetéstudományi tanszék."— Előadás másolata:

1 A VEZETETT Dr. Dinnyés János egyetemi tanár Dr. Dinnyés János egyetemi tanár Vezetéstudományi tanszék Vezetéstudományi tanszék

2

3 A VEZETÉS mint RENDSZER A vezetés meghatározott célok elérésére létrejött szervezet keretein belül működik! A vezetés a szervezetet működteti, a „működés” a szervezetben levő emberek tevékenysége.

4

5 A RENDSZER HÁROM ELEME A MUNKAVÉGZŐ EMBER (A BEOSZTOTT) (A BEOSZTOTT) A VEZETŐ ÉS MUNKAHELYI VISELKEDÉSE A VEZETŐ ÉS MUNKAHELYI VISELKEDÉSE

6

7 A MUNKAVÉGZŐ EMBER Az alapvető kérdések: Miért kell a vezetőnek „emberismeret”? Mi teszi egyedivé a munkavégző embert? Hogyan változik az ember? Melyek az emberi cselekvés mozgató rugói? Miért viselkedik úgy az ember a munkahelyén, ahogy viselkedik?

8

9 MIÉRT KELL A VEZETŐNEK „EMBERISMERET”? 1. A vezető sikere = az általa vezetett szervezet eredményessége! A szervezeti tevékenység = az emberek tevékenysége! 2. Az emberek (vezetettek) tevékenységét a vezető akkor képes befolyásolni, hogy ha ismeri a munkavégző ember személyiségének fejlődésre ható tényezőket, ha ismeri a munkavégző ember személyiségének fejlődésre ható tényezőket, ha ismeri az emberi cselekvést meghatározó alapvető tényezőket, s azok hatás-mechanizmusát, ha ismeri az emberi cselekvést meghatározó alapvető tényezőket, s azok hatás-mechanizmusát, ha tudja milyen érdekek, szükségletek, érzelmek, stb. alakítják magatartását, viselkedését, cselekedeteit, ha tudja milyen érdekek, szükségletek, érzelmek, stb. alakítják magatartását, viselkedését, cselekedeteit, ha tudja milyen eszközt, mikor, milyen célból lehet a beosztott befolyásolására felhasználni, ha tudja milyen eszközt, mikor, milyen célból lehet a beosztott befolyásolására felhasználni,

10

11 Mi teszi egyedivé a munkavégző embert? 1. Nincs két „egyforma” ember, mert személyiségük (gondolkodásuk, tulajdonságaik és képességeik halmaza) egyedi, konkrét és egyszeri! 2. A személyiség jellemzői: öröklött és szerzett biológiai, fiziológiai, történelmi, társadalmi jelenség, szervezi az ember alkalmazkodását a külső környezethez, ezzel fenntartja az egyensúlyt az élő szervezet és a környezet között, az alkalmazkodási folyamatban kölcsönhatás érvényesül, a környezet hat a személyiségre, a személyiség hat a környezetre, a tapasztalás hatására állandóan változik, fejlődik, viszonylag állandó magatartásban nyilvánul meg.

12

13 Hogyan változik az ember? A személyiség fejlődése eredményezi, hogy az ember: Mire képes? Mire törekszik? Milyen jellemű (akarat, magatartás)? 2. A környezeti hatások két csoportja: társadalmi hatások, helyzetek hatása. Személyiség Tapasztalás Inger-reakció kapcsolat ViselkedésKörnyezet

14

15 Hogyan változik az ember? 2. (a személyiséget alakító társadalmi hatások) 1. A személyiségben három normacsoport ötvöződik rendszerré: általános normák (mindenki „ilyen”), csoportnormák (néhányan ilyenek), egyedi normák (az általános és csoportnormákat értékelve, sorrendbe állítva (preferálva) létrejön a személyes értékrendszer). 2. Az erkölcsi és munkaértékeket az értékszférák közvetítik az egyénhez: A társadalom anyagi-technikai szintje, a civilizáció adott foka, A munkatevékenység, Az együttélés normái, szokásai, A kultúra szellemi szférája, A társadalom szervezeteinek értékei (család, iskola, civil szervezetek, államhatalom, stb.). 3. Az értékrendszer kialakulását, változását a képzés és a tapasztalat (szocializáció) jelentősen befolyásolja. 4. Az értékrend alapvető meghatározója az ember viselkedésének!

16

17 Hogyan változik az ember? 3. (a helyzetek hatása személyiség viselkedésére) Mielőtt cselekszünk, beszélni kezdünk, el kell döntenünk, hogy az adott helyzetben Mielőtt cselekszünk, beszélni kezdünk, el kell döntenünk, hogy az adott helyzetben mit várnak el tőlünk, mit nem szabad tennünk, mik a betartandó „játékszabályok”, mit akarok vagy szeretnék elérni, mit vagyok képes, vagy mit nem vagyok képes megtenni, stb. ebből adódik a viselkedés (inger-reakció) lehetőségének sokfélesége. A helyzetek személyiségünk működésének termékei is: A helyzetek személyiségünk működésének termékei is: A helyzet meghatározó tényezői ott fontosabbak, ahol szigorúan meghatározottak a feladatok, szerepek, funkciók, kötelességek, A személyiség meghatározó tényezői ott fontosabbak, ahol a feladat nyitottabb, szabadabb, lazább.

18

19 Hogyan változik az ember? 4. (a helyzetek hatása személyiség viselkedésére) Négy feltételtől függ, hogy egy adott szituációban mit tesz majd a személy : Négy feltételtől függ, hogy egy adott szituációban mit tesz majd a személy : A személyiség terméke: 1.A tartós személyiség-jellemzők. 2.A személy megszokott elhárító, leplező eljárásai vagy az önfeltárás mértéke. A helyzet terméke: 3. A mód, ahogy a személy az aktuális helyzetet és annak a reá vonatkozó jelentőségét észleli. 4. Amit a helyzet a személytől elvár, feladatként reá szab.

20 Tipikus helyzetek, tipikus viselkedések

21 AZ EMBERI CSELEKVÉS MOZGATÓ RUGÓI 1. A személyiség működési mechanizmusa. Pszichoanalítikus személyiségelmélet (S. Freud) Pszichoanalítikus személyiségelmélet (S. Freud) Három én: Ösztön én (id) (ösztönkésztetések, drive-ok) feladata az ember hajtóerőinek egyensúlyban tartása, a belső feszültségek csökkentése, a közvetlen kielégülésre törekszik (örömelv), két fontos tényezője: a libido (öröm-gyönyör érzéklés) és a halálösztön (agresszió). Felettes én (superego) társadalmi értékrendszer, erkölcsök, eszmék (könyörtelen lelkiismeret). Én (ego) a két ellentétes rendszer egyensúlyban tartása (ösztönimpulzusok késleltetése, szelektálása). Interperszonális elmélet (C. Rogers) Interperszonális elmélet (C. Rogers) Az emberi cselekvés alapvető indítéka önmaga megvalósítása, fenntartása, növelése. Énképe és énideálja egymás kölcsönös egyeztetésével fejlődik. A viselkedés hajtóereje a „pozitív elfogadás” szükséglete.

22

23 AZ EMBERI CSELEKVÉS MOZGATÓ RUGÓI A személyiség működési mechanizmusa 2. Külső- és belsőkontrollos személyiségek (Rotter) Külső- és belsőkontrollos személyiségek (Rotter) Belsőkontrollos domináns, nehezen befolyásolható, független, hatékony. Külsőkontrollos fatalista, szorongó, neurotikus, dogmatikus, konformista. Teljesítményszükséglet (R.C. Atkinson) Teljesítményszükséglet (R.C. Atkinson) Magas teljesítményigény kifejezi a sikerre törekvés mértékét, a Nehézségek leküzdését, Magas követelményszint fenntartását, Állandó teljesítmény-javítást, Mások teljesítményszintjének túlhaladását, A fizikai és társas környezet uralását. Kudarckerülés Erősen kudarckerülő könnyű vagy „teljesíthetetlen” feladatot vállal, A nagy teljesítményigényű nehéz, de nem szélsőségesen nehéz feladatot vállal.

24

25 AZ EMBERI CSELEKVÉS MOZGATÓ RUGÓI 2. A motiváció Motivációelméletek: Motivációelméletek: Ösztönelmélet (McDougall): az emberi cselekvés hajtóereje az ösztön, a motiváláshoz ezek feltárása, azonosítása szükséges. Hajtóerő elmélet: elsődleges (biológiai) és másodlagos (indirekt) szükségletek kielégítésére irányuló hajtóerőt különböztet meg. Elégedettség elmélet (E. Mayo): a cselekvés elindítója az elégedettségre törekvés (munkahelyen). Teljesítmény-motivációs elmélet (McClealand): az emberben öröklötten jelen van a hatalmi, az emberi kapcsolati és a teljesítmény-motiváció. A modern motiváció-elméletek két nagy csoportra oszlanak: Tartalmi elméletek (Mi motiválja az embert?) Folyamat-elméletek (Hogyan megy végbe a motiváció folyamata?)

26

27 AZ EMBERI CSELEKVÉS MOZGATÓ RUGÓI 3 A motiváció A motiváció folyamata A motiváció folyamata Motiváció = belső indíttatású szükséglet, kívánság, vágy, aktiváló és mozgató erő. Motiváció = belső indíttatású szükséglet, kívánság, vágy, aktiváló és mozgató erő. Kiinduló pont = kielégítetlen szükséglet, hiány, (feszültség, inger), ami megindít egy viselkedést, amely addig tart, amíg ki nem elégül a szükséglet, amely csökkenti vagy megszünteti a feszültséget, kiváltja az elégedettséget. Kiinduló pont = kielégítetlen szükséglet, hiány, (feszültség, inger), ami megindít egy viselkedést, amely addig tart, amíg ki nem elégül a szükséglet, amely csökkenti vagy megszünteti a feszültséget, kiváltja az elégedettséget. Kielégítetlen szükséglet feszültséget teremt Célirányos cselekvés Elégedettség Homeosztázis Hajtóerő

28

29 Integrált személyiség-elmélet A fejlődés (környezeti hatások és a motivációk) következtében kialakul az integrált személyiség. A fejlődés (környezeti hatások és a motivációk) következtében kialakul az integrált személyiség. Az integráció szintjei: Az integráció szintjei: Teljes személyiség. Én-ek (egymáshoz illeszkedő személyi vonások, amelyek szituációtól függően változnak), Személyi vonások (érzelmek, értékek, szükségletek, érdekek), Szokások (megerősített válaszok), Feltételes reflexek (tanult formák), Idegsejtek,

30

31 Vége a 2. blokknak Vége a 2. blokknak KÖSZÖNÖM KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET! FIGYELMÜKET!

32


Letölteni ppt "A VEZETETT Dr. Dinnyés János egyetemi tanár Dr. Dinnyés János egyetemi tanár Vezetéstudományi tanszék Vezetéstudományi tanszék."

Hasonló előadás


Google Hirdetések