Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Neveléslélektan Fejlődéselméletek, a neveléslélektan szemlélete.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Neveléslélektan Fejlődéselméletek, a neveléslélektan szemlélete."— Előadás másolata:

1

2 Neveléslélektan Fejlődéselméletek, a neveléslélektan szemlélete

3 Pszichoszociális fejlődés – E. Erikson az életen át tartó fejlődés elmélete: mindennek ami fejlődik, van egy fejlődési alapterve az emberi lehetőségek kibontakozásának elmélete krízis: fordulópont, sorsdöntő esemény, válság az új szakasz beköszöntével

4 Elemi pszichoszociális modalitások 1. kapni, adni viszonzásul 1. kapni, adni viszonzásul 2. megtartani, elengedni 2. megtartani, elengedni 3. létrehozni, valamivé válni 3. létrehozni, valamivé válni 4. létrehozni, együtt létrehozni dolgokat 4. létrehozni, együtt létrehozni dolgokat 5. lenni valakinek, megosztania a létezést valakivel 5. lenni valakinek, megosztania a létezést valakivel 6. elveszteni és megtalálni másokban magunkat 6. elveszteni és megtalálni másokban magunkat 7. alkotni, gondoskodni 7. alkotni, gondoskodni 8. lenni, szembesülni a nemléttel 8. lenni, szembesülni a nemléttel

5 Az életciklus krízisei csecsemőkor (0-1): alapvető bizalom vagy bizalmatlanság csecsemőkor (0-1): alapvető bizalom vagy bizalmatlanság kisgyermekkor (1-3): autonómia vagy kétely kisgyermekkor (1-3): autonómia vagy kétely a játék kora (3-6): kezdeményezés vagy bűntudat a játék kora (3-6): kezdeményezés vagy bűntudat iskoláskor (7-12): teljesítmény vagy kisebbrendűség iskoláskor (7-12): teljesítmény vagy kisebbrendűség

6 serdülőkor (13-18): identitás vagy szerepkonfúzió serdülőkor (13-18): identitás vagy szerepkonfúzió fiatal felnőttkor: intimitás vagy izoláció fiatal felnőttkor: intimitás vagy izoláció felnőttkor: alkotóképesség vagy stagnálás felnőttkor: alkotóképesség vagy stagnálás időskor: integritás vagy kétségbeesés időskor: integritás vagy kétségbeesés

7 A pszichoszociális erő és a kapcsolatok tengelye bizalom vagy bizalmatlanság bizalom vagy bizalmatlanság autonómia vagy kétely autonómia vagy kétely kezdeményezés vagy bűntudat kezdeményezés vagy bűntudat teljesítmény vagy kisebbrendűség teljesítmény vagy kisebbrendűség identitás vagy szerepkonfúzió identitás vagy szerepkonfúzió intimitás vagy izoláció intimitás vagy izoláció alkotás vagy stagnálás alkotás vagy stagnálás integritás vagy kétségbeesés integritás vagy kétségbeesés remény – anyai személy akarat – szülői személyek szándék – család kompetencia – szomszédság, iskola hűség – kortárscsoportok szeretet – társ a barátságban gondoskodás – háztartás bölcsesség - emberiség

8 Az értelmi fejlődés szakaszai – J.Piaget biológiai gyökerek univerzális konstruktivista szemlélet organizáció és adaptáció, mint alapvető humán folyamatok az intellektuális folyamatok is egyensúlyteremtésre törekednek

9 Az alkalmazkodás részfolyamatai „séma” – a pszichológiai működés kognitív alapegysége, mentális konstruktum, mely az élőlényt az analóg körülmények közötti cselekvés modelljével látja el „séma” – a pszichológiai működés kognitív alapegysége, mentális konstruktum, mely az élőlényt az analóg körülmények közötti cselekvés modelljével látja el egyensúlyteremtés asszimiláció és akkomodáció révén egyensúlyteremtés asszimiláció és akkomodáció révén asszimiláció: a bemenet szűrése és módosítása, hozzáigazítás a meglévő sémához asszimiláció: a bemenet szűrése és módosítása, hozzáigazítás a meglévő sémához akkomodáció: a belső séma módosulása, igazodása az új tapasztalathoz akkomodáció: a belső séma módosulása, igazodása az új tapasztalathoz

10 Ekvilibráció: asszimiláció és akkomodáció huza-vona

11 Az életkori szakaszok 0-2 év: érzékszervi-mozgásos (szenzomotoros) szakasz 0-2 év: érzékszervi-mozgásos (szenzomotoros) szakasz 2-7 év: műveletek előtti (preoperacionális szakasz) 2-7 év: műveletek előtti (preoperacionális szakasz) 7-12 év: konkrét műveletek szakasza 7-12 év: konkrét műveletek szakasza év: formális műveletek szakasza év: formális műveletek szakasza

12 Szenzomotoros szakasz reflexsémák gyakorlása (0-1 hó) reflexsémák gyakorlása (0-1 hó) elsődleges cirkuláris reakciók (1- 4 hó) elsődleges cirkuláris reakciók (1- 4 hó) másodlagos cirkuláris reakciók (4-8 hó) másodlagos cirkuláris reakciók (4-8 hó) másodlagos cirkuláris reakciók koordinációja (8-12 hó) másodlagos cirkuláris reakciók koordinációja (8-12 hó) harmadlagos cirkuláris reakciók (12-18 hó) harmadlagos cirkuláris reakciók (12-18 hó) a szimbolikus reprezentáció kezdetei (18-24 hó) a szimbolikus reprezentáció kezdetei (18-24 hó)

13 Szenzomotoros szakasz az érzékelés és mozgás összerendezése az érzékelés és mozgás összerendezése elkülöníti önmagát másoktól és a külvilágtól elkülöníti önmagát másoktól és a külvilágtól tárgyállandóság kialakulása: a tárgy akkor is létezik, ha az nem hozzáférhető az érzékszervek számára tárgyállandóság kialakulása: a tárgy akkor is létezik, ha az nem hozzáférhető az érzékszervek számára

14 Preoperacionális szakasz még képtelenek a valódi mentális műveletek használatára még képtelenek a valódi mentális műveletek használatára szimbólumok használata : kép és szó szimbólumok használata : kép és szó egocentrizmus: képtelen elszakadni a saját nézőpontjától egocentrizmus: képtelen elszakadni a saját nézőpontjától centrálás: egyetlen szempont figyelembe vétele az osztályozásnál centrálás: egyetlen szempont figyelembe vétele az osztályozásnál a világkép jellemzői: animizmus, artificializmus, finalizmus, mágikus gondolkodás a világkép jellemzői: animizmus, artificializmus, finalizmus, mágikus gondolkodás

15 Egocentrizmus a „három hegy” problémában

16 Konkrét műveletek szakasza a gondolkodást konkrét műveletek irányítják, a problémát a konkrét tapasztalatok általánosításával oldja meg a gondolkodást konkrét műveletek irányítják, a problémát a konkrét tapasztalatok általánosításával oldja meg decentrálás: több szempontot figyelembe vesz az osztályozásnál decentrálás: több szempontot figyelembe vesz az osztályozásnál csökken az egocentrizmus ==> szabályjátékok megjelenése csökken az egocentrizmus ==> szabályjátékok megjelenése reverzibilitás, kiegyenlíthetőség reverzibilitás, kiegyenlíthetőség

17 A mennyiség megmaradásának problémája

18 A formális gondolkodás szakasza „fejben” általánosít, hipotéziseket alkot és azokat ellenőrzi „fejben” általánosít, hipotéziseket alkot és azokat ellenőrzi minden logikai kapcsolat módszeresen végiggondolható és ellenőrizhető minden logikai kapcsolat módszeresen végiggondolható és ellenőrizhető tervszerű problémamegoldás, mentális manipuláció tervszerű problémamegoldás, mentális manipuláció világnézeti problémák és egyetemes etikai elvek világnézeti problémák és egyetemes etikai elvek

19 Az értelmi fejlődés szakaszainak életkori eloszlása (Huitt, Hummel, 2003)

20 Az erkölcsi fejlődés Piaget elméletében a szabályok értelmezésének értelmi-logikai feltételei vannak a szabályok értelmezésének értelmi-logikai feltételei vannak 4-7 év – a szabály az idősebbek társas viselkedését példázza 4-7 év – a szabály az idősebbek társas viselkedését példázza 7-10 év – a szabály idősebbektől származó sérthetetlen kinyilatkozás 7-10 év – a szabály idősebbektől származó sérthetetlen kinyilatkozás 4-10 év között a szabályok abszolútok és külső eredetűek 4-10 év között a szabályok abszolútok és külső eredetűek a szándék és következmény összemosódik a szándék és következmény összemosódik

21 kényszererkölcsegyüttműködés egyetlen, abszolút e. nézőpont egyetlen, abszolút e. nézőpont a szabály megváltozhatatlan a szabály megváltozhatatlan a vétek a következmény függvénye a vétek a következmény függvénye erkölcsileg elítélendő az, amit tiltanak erkölcsileg elítélendő az, amit tiltanak az elkövetett vétek büntetést érdemel az elkövetett vétek büntetést érdemel a kortárs agressziót a felnőtt bünteti a kortárs agressziót a felnőtt bünteti a szabályokat be kell tartani, mert felnőttek alkották a szabályokat be kell tartani, mert felnőttek alkották eltérő nézőpontok tudomása a szabály rugalmas a szándékot figyelembe kell venni a vétkesség megállapításánál erkölcsileg elítélendő az, ami sérti az együttműködést az elkövetőnek az legyen a sorsa, mint az áldozatnak az áldozat megtorolja az agressziót a szabályokat be kell tartani, mert tekintettel kell lenni egymás jogaira

22 Az erkölcsi fejlődés szakaszai – L. Kohlberg Posztkonvencionális erkölcs Konvencionális erkölcs Prekonvencionális erkölcs

23 Prekonvencionális szint Heteronóm erkölcs – szemléletmódja az univerzális erkölcsi realizmus, egy cselekedet „jósága” ugyanolyan valóságos, mint annak fizikai tulajdonságai Heteronóm erkölcs – szemléletmódja az univerzális erkölcsi realizmus, egy cselekedet „jósága” ugyanolyan valóságos, mint annak fizikai tulajdonságai Instrumentális erkölcs – minden embernek megvannak a maga érdekei ==> csereelv működik, jó az, ami összeegyeztethető az ön- és mások érdeke között Instrumentális erkölcs – minden embernek megvannak a maga érdekei ==> csereelv működik, jó az, ami összeegyeztethető az ön- és mások érdeke között

24 Konvencionális szint Az erkölcs személyközi normái – az emberek közti kölcsönös bizalom ==> egy harmadik személyű nézőpont Az erkölcs személyközi normái – az emberek közti kölcsönös bizalom ==> egy harmadik személyű nézőpont az altruisztikus és proszociális viselkedés elvárása az altruisztikus és proszociális viselkedés elvárása A társadalom rendszerére hivatkozó erkölcs – az egyén a társadalom egy általánosított tagjának a nézőpontját veszi át A társadalom rendszerére hivatkozó erkölcs – az egyén a társadalom egy általánosított tagjának a nézőpontját veszi át az egyéni érdek csak akkor fogadható el, ha összeegyeztethető a szociomorális egységgel az egyéni érdek csak akkor fogadható el, ha összeegyeztethető a szociomorális egységgel a szabályrendszer fenntartása intézmények révén: jog, vallás, stb. a szabályrendszer fenntartása intézmények révén: jog, vallás, stb.

25 Posztkonvencionális szint Az emberi jogok és társadalmi jólét erkölcse – egyetemes jogok és erkölcsök – a törvények jók, ha védelmezik az alapvető emberi jogokat Az emberi jogok és társadalmi jólét erkölcse – egyetemes jogok és erkölcsök – a törvények jók, ha védelmezik az alapvető emberi jogokat az alapvető jogokat a társadalom nem sértheti: egyenlőség, méltányosság, stb. az alapvető jogokat a társadalom nem sértheti: egyenlőség, méltányosság, stb. Az egyetemessé tehető, megfordítható és megkövetelhető általános etikai elvekhez ragaszkodó erkölcs Az egyetemessé tehető, megfordítható és megkövetelhető általános etikai elvekhez ragaszkodó erkölcs figyelembe kell venni az összes többi nézőpontot figyelembe kell venni az összes többi nézőpontot megfordíthatóság: más is ezt tenné, az én helyzetemben megfordíthatóság: más is ezt tenné, az én helyzetemben

26 A korszerű neveléslélektan szemlélete a) A gyógyítással szemben a prevencióra helyeződik a hangsúly. Abban a szakmai munkában, ahol a megelőzés válik hangsúlyossá, a nevelési tanácsadónak az a feladata, hogy minél korábban felismerje a keletkező tanulási vagy magatartási problémát. Ha idejekorán történik a probléma azonosítása, akkor kisebb erőfeszítéssel valósítható meg a korrekció. Más értelemben, de előrejelzésre van szükség a kiemelkedő tehetségek fejlesztése érdekében is. a) A gyógyítással szemben a prevencióra helyeződik a hangsúly. Abban a szakmai munkában, ahol a megelőzés válik hangsúlyossá, a nevelési tanácsadónak az a feladata, hogy minél korábban felismerje a keletkező tanulási vagy magatartási problémát. Ha idejekorán történik a probléma azonosítása, akkor kisebb erőfeszítéssel valósítható meg a korrekció. Más értelemben, de előrejelzésre van szükség a kiemelkedő tehetségek fejlesztése érdekében is.

27 A korszerű neveléslélektan szemlélete b) A gyerek vizsgálata során a nevelési szakember olyan diagnózis felállítására törekszik, amely egyaránt tartalmazza a gyerek erős oldalait és gyengeségeit, s javaslatokat tesz az intézményen belüli teendőkre. A problémák árnyaltabb diagnózisa és korai felismerése lehetővé teszi, hogy a gyerek az intézményben, az iskolán belül részesüljön megfelelő segítségnyújtásban, s csak nagyon kritikus esetben váljék szükségessé az iskolán kívüli mentálhigiénés intézménybe történő felvétele b) A gyerek vizsgálata során a nevelési szakember olyan diagnózis felállítására törekszik, amely egyaránt tartalmazza a gyerek erős oldalait és gyengeségeit, s javaslatokat tesz az intézményen belüli teendőkre. A problémák árnyaltabb diagnózisa és korai felismerése lehetővé teszi, hogy a gyerek az intézményben, az iskolán belül részesüljön megfelelő segítségnyújtásban, s csak nagyon kritikus esetben váljék szükségessé az iskolán kívüli mentálhigiénés intézménybe történő felvétele

28 A korszerű neveléslélektan szemlélete c) Az egyes gyerek megismerésén és foglalkozáson túl fontossá válik a gyerekcsoportok, az iskolai osztályok dinamikájának megismerése, valamint a pszichológiai alapon nyugvó csoportos fejlesztő programok kidolgozása. A hagyományos pszichológiai elméletekre épülő korrekciós programok egyedül a gyerek személyes múltjában vagy személyiségszerkezetében keresték a problematikus viselkedés okát, s ennek megfelelően a kétszemélyes terápiás kapcsolatra helyezték a hangsúlyt. Azonban az iskolai gyerekcsoportokban elfoglalt hátrányos pozíció is teljesítménybeli és magatartási problémák forrása lehet, s a segítségnyújtás egyik fajtáját képezheti, ha igyekszünk befolyásolni a gyerekcsoportokban uralkodó viszonyokat és normákat. c) Az egyes gyerek megismerésén és foglalkozáson túl fontossá válik a gyerekcsoportok, az iskolai osztályok dinamikájának megismerése, valamint a pszichológiai alapon nyugvó csoportos fejlesztő programok kidolgozása. A hagyományos pszichológiai elméletekre épülő korrekciós programok egyedül a gyerek személyes múltjában vagy személyiségszerkezetében keresték a problematikus viselkedés okát, s ennek megfelelően a kétszemélyes terápiás kapcsolatra helyezték a hangsúlyt. Azonban az iskolai gyerekcsoportokban elfoglalt hátrányos pozíció is teljesítménybeli és magatartási problémák forrása lehet, s a segítségnyújtás egyik fajtáját képezheti, ha igyekszünk befolyásolni a gyerekcsoportokban uralkodó viszonyokat és normákat.

29 A korszerű neveléslélektan szemlélete d) A pedagógusokkal folytatott konzultáció. Célja, hogy a pedagógus ismeretei gyarapodjanak és ennek eredményeként saját maga végezze el a gyerekkel vagy a gyerekcsoporttal kapcsolatban a kívánatos korrekciót. A konzultáció tehát egy közvetett pszichológiai szolgáltatás, melynek során a pedagógus képzettebbé, magabiztosabbá és hatékonyabbá válik azokban a helyzetekben, amelyek korábban kritikusak voltak a számára. Egy ilyen szakmai kapcsolat nem attól válik produktívvá, hogy a pszichológus „megmondja” a tanácskérő személynek, mit kell tennie, hanem attól, hogy a közös problémamegoldó folyamatban mindketten új szempontokat tudnak kialakítani a nevelési helyzet befolyásolására. d) A pedagógusokkal folytatott konzultáció. Célja, hogy a pedagógus ismeretei gyarapodjanak és ennek eredményeként saját maga végezze el a gyerekkel vagy a gyerekcsoporttal kapcsolatban a kívánatos korrekciót. A konzultáció tehát egy közvetett pszichológiai szolgáltatás, melynek során a pedagógus képzettebbé, magabiztosabbá és hatékonyabbá válik azokban a helyzetekben, amelyek korábban kritikusak voltak a számára. Egy ilyen szakmai kapcsolat nem attól válik produktívvá, hogy a pszichológus „megmondja” a tanácskérő személynek, mit kell tennie, hanem attól, hogy a közös problémamegoldó folyamatban mindketten új szempontokat tudnak kialakítani a nevelési helyzet befolyásolására.


Letölteni ppt "Neveléslélektan Fejlődéselméletek, a neveléslélektan szemlélete."

Hasonló előadás


Google Hirdetések