Első előadás.

Az előadások a következő témára: "Első előadás."— Előadás másolata:

1 Első előadás

2 A fejlődéslélektan tárgya

3 Kötelező irodalom: A pszichológiai fejlődés oldal

4 Ajánlott irodalom:

5 A fejlődéslélektan: a pszichikum kialakulását és fejlődését vizsgálja, leírja az életkori sajátosságokat, kutatja a fejlődés törvény-szerűségeit.

6 Fontos területe a gyermeklélektan, mely a kibontakozó személyiség fejlődésmenetével, és annak törvényszerűségeivel foglalkozik.

7 Rövid történeti áttekintés:
Erasmus ( ): a nevelés során fontos a gyermek természetéhez való alkalmazkodás! Platón (i.e ): mikor mivel jobb foglalkozni? Comenius ( ): a pedagógiai munkában fontos az életkori változások figyelembe vétele! Rousseau ( ): a gyermeki természethez igazodó nevelés szükségességét hangsúlyozza.

8 Szakirodalmi háttér: Preyer ( ): A gyermek lelke című munkájá-ban jelennek meg az első empirikus elemzések az értelmi fejlődéséről és a gyermeknyelvről. Nagy László ( ): A gyermek érdeklődésének lélektana és a Gyermektanulmány című műveiben a pedagógiai munka pszichológiai alapjait emeli ki. Piaget ( ) Új megközelítésben tekinti át az értelmi fejlődés menetét. Hangsúlyozza, hogy a tanár szerepe nem az ismeretátadás, hanem a felfedező ismeretszerzés serkentése és irányítása.

9 A fejlődéslélektan későbbi jelentősebb magyar képviselői:
Mérei Ferenc Ranschburg Jenő Kiss Tihamér Salamon Jenő

10 Módszerei Két jellemző megközelítési mód:
statikus (Wundt) - pillanatnyi állapotot ír le (milyen az adott pszichikum?) folyamat (Piaget) - az előzmény és követ-kezmény feltárása (folyamatában milyen?)

11 A vizsgálati eljárások irányai:
keresztmetszeti és hosszmetszeti megközelítések.

12 Alapmódszerek: megfigyelés (közvetlen, közvetett),
kísérlet (természetes, laboratóriumi), beszélgetés (spontán, célzott, klinikai), tesztek (projektív, IQ, teljesítmény), módszerkombinációk (pl.: világjáték).

13 Világjáték teszt

14

15 Bábteszt

16

17 A fejlődés fogalma Mennyiségi és minőségi változás, amikor az új állapot magasabbrendű az előzőnél. A fejlődés eredményeként a valóságtükrözés és a cselekvésszabályozás differenciáltabban és integráltabban működik, ami az alkalmazkodás magasabb szintjében jelenik meg.

18 A fejlődés iránya tehát:
differenciálódás, melynek során a pszichés működések egyre tagoltabb, szabályozottabb, fino-mabb működésű részfolyamatokban jelennek meg (pl.: a tanult félelem), integrálódás, melyben a részfolyamatok egységbe, rendszerbe szerveződnek, és egységes működésűvé válnak (pl.: megfigyelés).

19 Meghatározói: öröklés (genetikai program),
környezet (közvetlen hatások). Fejlődéselméletek: preformizmus, szociológiai elmélet, konvergencia elmélet.

20 Formái: a). érés elsősorban endogén folyamat,
a gyorsasága fajtajellemző, biológiai és pszichés érés, jelentős életkori eltérések lehetnek.

21 b). tanulás exogén folyamat - tapasztalatszerzés,
gyorsasága egyedspecifikus, erőteljesen környezetfüggő, főbb formái: - szociális tanulás, - iskolai tanulás.

22 Életkori sajátosságok:
a testi és pszichés fejlődés egy adott életkorra általánosan jellemző szintjei, amelyek egyben kifejezik a kor legjellemzőbb tulajdonságait (pl.: dackorszak, serdülés).

23 Életkori szakaszok intrauterin szakasz (-9 hó - 0): csiraszakasz (0-2 hét), - embrionális szakasz (2-8 hét), fötális szakasz (8-38 hét).

24 extrauterin szakasz (0 - ?):
0-1 év – csecsemőkor, 1-3 év – kisgyermekkor, 3-6 év – óvodáskor, 6-10 év - kisiskolás kor, 10-18 év – serdülőkor, 18-24 év – ifjúkor, 24-60 év – felnőttkor, 60-? év – öregkor,

25 Piaget szerint 0-2 éves korig: szenzomotoros intelligencia szakasza a külvilágnak nincs tartós belső reprezentációja, 2-7 éves korig: preoperatív intelligencia szakasza a külvilágnak képi reprezentációja van, 7-14 éves korig: operatív intelligencia szakasza a külvilágnak fogalmi reprezentációja van (7-10 évig konkrét fokon, évig absztrakt fokon).

26 Köszönöm a figyelmüket!