Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kultúra és kultúrák A posztmoderntől a csupasz majomig.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kultúra és kultúrák A posztmoderntől a csupasz majomig."— Előadás másolata:

1 Kultúra és kultúrák A posztmoderntől a csupasz majomig

2 Egy vagy több? Egységes az emberiség kultúrája, vagy óhatatlanul különféle változatokra széttöredezett? Pontosabban: a különbségek nyilvánvalóak – a kérdés az, hogy van-e közös rész, közös fejlődési mintázat? Herder kultúrafelfogása Kultúra és civilizáció ellenfogalmai Magaskultúra / tömegkultúra → szubkultúrák sokasága → egytagú csoportok

3 A tömegkultúrától a szubkultúrákig „Tömegkultúra akkor jön létre, amikor a tömegtársadalom lecsap a kulturális tárgyakra, ami azzal a veszéllyel jár, hogy a társadalom életfolyamatai … a szó szoros értelmében elfogyasztják, megeszik és elpusztítják a kulturális tárgyakat” (Hannah Arendt: Society and Culture) 50-es évek elutasítás 60-as évek „tudattermelés”, alternatívakeresés 70-es évek: vizsgálat tárgya lesz „cultural studies”, rész- és szubkultúrák 80-as évek: a televízió, mint integráció 90-es évek: ízléskultúrák kialakítják saját belső hálózataikat

4 Posztmodern Kié is a magaskultúra? Leo Löwenthal: „a tömegművészet teoretikus védelme csak úgy lehetséges, ha elvetik vagy legalábbis megkérdőjelezik a ‘valódi’ művészet védelmezőinek érvelési bázisát” Zygmunt Bauman: „A tömegkultúráról szóló vita a kirekesztett egykori szabályalkotók siránkozása” A módszerek „visszavitele” – etnometodológia Kitüntetett nézőpont nélkül?

5 Hááát…. Komar & Melamid: The Most Wanted Paintings on the WebThe Most Wanted Paintings on the Web kb USD/ ország / felmérés –mi a legkedveltebb kép? –és a legkevésbé kívánt –eredetileg egész kiállítást szerveztek – de csak két képet állítottak ki

6 USA -mwp

7 USA lwp

8 Dánia mwp

9 Kína

10 Kenya

11 Finnország

12 A csupasz majom –Közös eredet –Biológiai lény –Adaptív és exaptív tula j donságok vizsgálhatósága –Tanulási ösztön –Nyelv, kommunikáció –Társas lény Mióta gondoljuk így?

13 Az ember helye a kozmoszban Az arisztotelészi világegyetem Lények hierarchiája –növény –állat –ember A keresztény világkép a kora újkorban –teremtés –közös eredet (Ádám) –egy emberi faj

14 Carl Linnaeus ( ) A természeti világ sokfélesége – és az emberi kultúrák és formák változatossága rendszerezés mai alapjai (1735 Systema naturae) – Homo sapiens alkategóriák ~ Americanus, ~ Asiaticus, ~ Africanus, ~ Europeanus –de Homo troglodytes – ma Pan troglodytes A sokféle kategória mind közös eredetű? vagy fejlődés eredménye, vagy külön „származott”?

15 A felvilágosodás: létállapotok létrája Reményeink az emberi nem jövendőbeli állapotáról három fontos pontra szorítkozhatnak: az első a népek közti egyenlőtlenség kiirtása; a másik, ugyanabban az egy népben, az egyenlőség fejlődése; a harmadik az ember valóságos tökéletesedése. Vajjon az egyes nemzetek elérik-e majd egy napon a civilizációnak azt a fokát, aminőre a legszabadabb, az előítéletektől legmentesebb s a legfelvilágosultabb népek jutottak, mint például a franciák vagy az angol-amerikaiak? El fog-e tűnni lassanként az a roppant távolság, amely e népeket elválasztja a királyoknak szolgáló nemzetektől, a barbár afrikai néptörzsektől, a még tudatlan vadaktól? – Condorcet: AZ EMBERI SZELLEM HALADÁSÁNAK TÖRTÉNELMI VÁZLATA TIZEDIK KORSZAK: AZ EMBERI SZELLEM JÖVENDŐ HALADÁSÁRÓL

16 A főemlősők mi a kapcsolat a taxonok között? a pszichológiai és kulturális különbségek a biológiai különbségekre vezethetők vissza? mi lesz így a moralitásból?

17 Egyház, társadalom, biológia Ha az ember nagyrészt állat –hogyan jött létre –fenntartható-e a „teremtés létrája” –mi a különböző kultúrák kapcsolata –moralitás hogyan elvárható/magyarázható 19. sz. végére kialakulnak –a fajkeletkezési és emberleszármazási modellek –a „humán” tudományok pszichológia, antropológia, szociológia …

18 Rasszizmus, poligenisták A poligenista eredetelmélet egyben legitimálta pl. az amerikai rabszolgatartást –Josiah Nott, George Gliddon 1854

19 A darwini forradalom Nem forradalom, ahogyan ma látjuk, de fontos és erős érvek 1.Ma alapvetően meghatározza a világról, a kultúráról való gondolkodásunkat segít kulturális és kognitív folyamatok megértésében, még a tudományok esetében is 2.A gondolatmenetet alapvetően meghatározta a kultúra „túlélésért folyó küzdelem” – mint a kor közgazdaságából átvett kép

20 Szociáldarwinizmus a k ü zdelem a haladás és fejlődés kulcsa? Darwinra nagyban hatott Thoma s Malthus Herbert Spencer: evolúciós filozófia eugenika – náci Németország, Czeizel Endre –egészen különböző célokra használni a biológiai ismereteket –„belenyúlni” a természet rendjébe – klónozás, szövettenyészetek

21 Etológia, humánetológia Az etológia az állatok, a humánetológia az ember fenotípusának viselkedési kategóriáival foglalkozik Charles Darwin ( ), Konrad Lorenz ( ) –ember,mint az állatvilág egyik tagja érdemes legközelebbi rokonainkat megfigyelni, ha az emberre jellemző tulajdonságokat szeretnénk megérteni

22 Etológia 1973 Orvosi – fiziológiai Nobel-díj – Karl von Frisch, – Konrad Lorenz, – Nikolaas Tinbergen Csányi Vilmos Az emberi természet. Humánetológia. Vince Kiadó, Tudomány – Egyetem sorozat

23 A primáták jellemzői 1. A primáta: főemlős –gibbon, orángután, gorilla, bonobó (törpecsimpánz), csimpánz. Fontos: – csoportszerkezet – csimpánzkultúrák – intelligencia Csoportszerkezet: -döntő jelentőségű a táplálék megszerzésének módja, a védelem. Rangsor kialakulása –csoporton belüli konfliktus kezelése csoporton belüli agresszió A csimpánzoknál és bonobóknál megjelenik a békítő viselkedés. Megfigyelhető a más csoportokkal szemben tanúsított ellenséges magatartás.

24 A primáták jellemzői 2. Az emlősökre jellemző kapcsolatok kétpólusúak –(pl.: hím-hím, hím-nőstény, anya-kölyök) Itt megjelennek a hárompólusú kapcsolatok is. –(játszótársi kapcsolatok) új irányzat csimpánzok viselkedésének etológiai vizsgálatában: kultúrák, kulturális tradíciók. Csimpánzkultúrák: - Jane Goodall, Teleki Géza és a Bosch házaspár – fészeképítési szokások – eszközhasználat vadászó viselkedésnél érdekes a kooperáció mértéke

25 A primáták jellemzői 3. Intelligencia: -a csimpánzoknál fejlett a hosszú távú memória -a békítő és a bosszúálló viselkedés előfeltétele -képesek hosszabb oksági láncok felismerésére -intelligenciájuk legmagasabb fokát a társas kapcsolatokban, a szociális világban mutatják -A szociális intelligencia komplexitásban messze felülmúlja a fizikai intelligenciát, és fajspecifikus. -a primátákra jellemző: elsődleges agyi reprezentációk, míg az embernél a másodlagos és harmadlagos reprezentációk is. -Az eddig felsoroltak lényeges feltétele valamilyen szintű kommunikáció.

26 Reprezentációs szintek Elsődleges reprezentáció: Az érzékszerveken alapszik, és az a feladata, hogy az elmének minél valósághűbb képe legyen a körülöttünk lévő világról. Másodlagos reprezentáció: Az elmének az a képessége, hogy az érzékszervektől függetlenül is képes legyen tárgyak, események, kapcsolatok reprezentációjára és az ezzel való elmebéli manipulációra. Pl: egy gyerek játszik egy banánnal, a játék során az nála telefonkagyló szerepét tölti be. Harmadlagos reprezentáció (Metareprezentáció): Ekkor a gyermek már tiszta fogalommal rendelkezik a reprezentációk természetéről, tudja, hogy lehetnek a realistától független elképzelései, gondolatai és megért, hogy másoknak más elképzelésük, hiedelmük lehet a világról, mint neki, vagyis megérti, hogy az elme reprezentációkra képes.

27 Az ember evolúciója Az emberszabású majmoktól a modern emberig terjedő evolúciós történet 6- 6,5 millió évet fog át. 4 millió évvel ezelőttre tehető az a időszak, amelyet kritikusnak tekinthetünk, mivel nem maradtak fenn fosszíliák. Erre az időszakra tehető ősünk két lábra emelkedése. Mivel nincsenek meg a szükséges adatok, így többféle elmélet látott napvilágot, például: szavannateória, vízimajom-elmélet

28 A szavannateória A szavannateória szerint az emberszabásúaktól történt elválásunk után a szavannára kerültek távoli őseink. Így viszont a csuklójárás nehézkessé vált, emellett a nagy távolságok megtétele, a ragadozók okozta fenyegetettség, a napsütés és a teherhordás a két lábon járást követelte meg. A szavannateória nagy problémája, hogy nem sikerül választ adnia arra a kérdésre, hogy ugyan miért hagyták el őseink a biztonságot, táplálékot adó esőerdőt, ahol egyik rokonunk, a csimpánz azóta is jól megvan. Emellett ez a teória sok különös állítást tartalmaz. Azt állítja, hogy az ember a szavannai nagy meleg miatt vesztette el szőrét, noha a ma ott élő állatok kibírják. Zsírszöveteinket azzal magyarázza, hogy szigetelés céljából alakultak ki, ha esetleg hideg van ( a szavannán!?) vagy hiányzik a szőr. Az izzadságmirigyek hatalmas száma pedig a hő levezetésére szolgál. Elég különös és ellentmondó logika, ha jól belegondolunk.

29 A vízimajom- elmélet A felegyenesedés másik lehetséges magyarázata a vízimajom-elmélet. Az ötlet kidolgozója Sir Alister Hardy –http://en.wikipedia.org/wiki/Aquatic_ape_theoryhttp://en.wikipedia.org/wiki/Aquatic_ape_theory Lényege: az ember számos anatómiai jellege elüt a rokon főemlősökétől, és inkább hasonlít a tengeri emlősökéhez, amelyek előzetes szárazföldi életmód után részlegesen vagy teljesen alkalmazkodtak a tengeri életmódhoz. Feltevés: a csimpánzoktól törtét elválásunk után az emberszabásúak egy csoportja kiszorult erdei élőhelyeiről, és 1-2 millió évet egy tengerrel körülvet szigeten töltött –( Leon P. Lumiere: Északkelet-Afrikát 1,5-3 millió évre elárasztotta a tenger, a hegyekből szigetek képződtek, ahol maradhattak főemlősök) ahol a tengerben kereste táplálékát. Hatás: csupaszság; sós könnyek; erősen izzad; orra kiemelkedik és orrlyukai lefelé néznek; képes levegővételét szabályozni; magzatainak 3 hónapos korig merülési reflexe van, hogy imádja a vizet. –a csimpánzokat elég egy 1 méteres vizesárokkal elválasztani a nézőktől, mert képtelen átgázolni rajta. A két lábon járás annak köszönhető, hogy a primáta teste alkalmazkodott az vízben járáshoz.

30 Az emberi csoportok Kialakulásuk döntő A csoportméret állandóan növekedett, –emellett a csoportszerkezet is sokkal szorosabbá vált. Különböző kapcsolódási szinteket különböztethetünk meg. –Az emberi csoportokban kialakult a szociális vonzódás. –Az egyedek igénylik a testi kontaktust, szeretnek fajtársaik közelében lenni. –Csökkent a csoporton belüli agresszió, megjelent a táplálékmegosztás.

31 Az ember utódai Az ember utódai a születés után gondozásra szorulnak. Így minden újszülött mindent megtesz azért, hogy anyja jelenlétét biztosítsa. Ekkor a legfontosabb a szoros kötődés kialakítása, amelynek alapja a testi kontaktus, az ölelés, a simogatás. Ennek kialakításánál legfontosabb az első 3 év. Bebizonyították, hogy akiknél nem alakult ki ez a kötődés,a problémák már 5-6 éves kor körül jelentkeznek. Ők nehezen vagy nem tudnak idegen társaságban feloldódni, mindig anyjukat keresik. Az árva gyermekeknél ez a folyamat éppen ellenkező. Náluk az idegenektől való félelem is minimális. A csecsemőknél az idegenektől való félelem az 5., 6. hónap környékén jelenik meg, ez egyébként felnőtt korban is jelen van (pl.: a villamoson).

32 Az imitáció Valódi imitációra valószínűleg csak az ember képes, ez a képesség már a születés utáni első percekben kimutatható. Imitációnak tekintjük a divatot, az öltözködést, a berendezést. Tehát azt, amikor az ember hasonlítani akar másokhoz. Az éneklés, a zene, a tánc is imitáció, de itt már jelen van a szinkronizáció jelensége Is. (Az éneklő emberek hihetetlenül pontosan tudják viselkedésiek elemeit összehangolni.) Az imitáció mellett fontos jelenség a tanítás, azonban nagy különbség van közöttük! Az imitáció során, akit imitálunk, nemigen törődik azzal, hogy mit csinál az imitátor. Ezzel ellentétben a tanulás sajátossága, hogy a tanár ellenőrzi a tanítványt. Emberi sajátosság a megtanult dolgok gyakorlása, tökéletesítése, másokkal való megosztása. Ezen jelenségek rokonainknál nem figyelhetőek meg.

33 A csoportélettel kapcsolatos viselkedési formák Szociális vonzódás, zárt csoportok Csökkent és szabályozott belső agresszió Idegengyűlölet Táplálékmegosztás Több funkciójú szexualitás Szülői gondoskodás Csoporthűség

34 A nyelv - valamikor az evolúció során a mimetikus kultúrákban megjelent a beszéd és a nyelv - a beszélt nyelv az ember vokalizációján alapszik, az ember kb. 200 fonéma kiejtésére képes, de ebből az egyes nyelvek csak tagú csoportokat használnak. A csecsemők még valamennyi fonémát képesek helyesen kiejteni (gügyögés), idővel azonban az anyanyelvtől idegen fonémák lekopnak. - a nyelv teszi számunkra lehetővé, hogy egy dolgot, jelenséget egészen apró elemekre bontsunk, új állításokat, leírásokat rakjunk össze. - hatalmas az előrelépés a tanulás terén is a nyelv segítségével, hiszen akkora tudásanyag szerezhető meg ezáltal, amire önállóan talán több ezer év alatt sem tehetnénk szert, ha saját tapasztalatainkra lennénk utalva. - az emberi csoportok tevékenységét irányító szabályok nagy része kizárólag a nyelvi modellek segítségével fogalmazhatók meg.

35 A csoportviselkedés összehangolása Az emóciók szinkronizációja: empátia Viselkedési szinkronizáció: imitáció, másolás, tanítás, fegyelmezés; szabálykövetés Érzelmi és viselkedési szinkronizáció: ritmus, ének, zene, tánc, rítus A rendszerszervező tulajdonság –Közös hiedelmek –Közös akciók –Közös konstrukciók –Önfeláldozás A konstrukció képessége –Mímelés –Nyelvhasználat –Virtuális realitás (absztrakciós készség) –Tárgyak használata és készítése

36 Konstrukciós képesség Az ember legbonyolultabb, legátfogóbb, legmeghatározóbb tulajdonsága az élete minden területén megnyilvánuló konstrukciós képessége. Egy mesterséges, „csinált” világban élünk (pl. táplálékunk jó része már fel sem ismerhető), melyben a tárgyak, a nyelv, a gondolkodás és a szabályrendszerek szétválaszthatatlan rendszert képeznek. Szociális életünk is mesterséges konstrukciókban zajlik: - politikai vezetőinket személyesen nem is ismerjük - gyermekeink iskolákban nevelkednek - az ideakonstrukciók előállításának képessége óriási ugrást hozott az ember evolúciójában, ezáltal egy teljesen újfajta környezetmodellhez jutott.

37 Megszaladási jelenségek A „megszaladás” biológiai, evolúciós jelenség, akkor fordul elő, ha valamilyen szelekciós hatás egy tulajdonságot optimális paraméterein túl, minden korlát nélkül változtat, növel (időnként egy faj kihalásához is vezethet). Erre példa a pávakakasok farktollazata. A színes, hatalmas tollazatot a nőstények preferálták, de a ragadozókkal szemben hátrányt jelent. Mégis, ha egy díszes egyed életben marad, akkor az sok nőstény kegyeit nyerheti el, és utódai tovább örökítik a feltűnő díszítményt. Az emberek esetében is megfigyelhetők megszaladási jelenségek (pl. töménytelen mennyisében fogyaszthatunk cukrot, csokit, vehetünk a szükségesnél nagyobb autót stb.). A mai társadalmakban gondot jelent a hatalom megszaladása. A civilizáció előtti ember esetében a státusz, a rangsor a kultúra szerves része volt. A kis csoportok terjedelme magától korlátozta az elnyerhető hatalom mértékét. A modern társadalmak számtalan hatalmi pozíciót hoztak létre, de ezek tényleges hatalma minimális. A hatalomvágynak nincs biológiai értelemben vett felső határa.

38 Az egyszemélyes csoport Az emberre jellemző a szociális vonzódás, szeretne kis személyes csoportokban élni, azok tagjait jól ismerni. Ennek pótlására ma már ott vannak a mesterséges klubok, és a TV. A modern társadalom legmélyrehatóbb beavatkozása az volt, hogy lerombolta a kis kultúrákat elválasztó határokat. Már teljesen elvesztettük viszonyítási alapjainkat, mindenki kénytelen önállóan felismerni a jót és a rosszat, mert ebben a csoport már nem segíti. A csoportméret mára 1 főre redukálódott Csányi szerint, az önmegvalósítás lett a cél. Korábban a személyiség harmonikusan illeszkedett a csoporthoz, a csoport kultúrájához, most nincs mihez illeszkedni, a szocializáció nem biztosítja mindezt. A modern személyiség saját maga válogatja ki környezetéből azokat a komponenseket, amelyeket képes befogadni, amelyek nincsenek ellentmondásban korábbi ismereteivel.

39 Kritika A könyv néhány ellentmondásos gondolata: A könyv szerint a kezdeményező- és válaszkészség alapvetően emberi tulajdonságok. Ennek cáfolatára található példa a könyvben is (egy kutya, mely keresi gazdájával a kapcsolatot, felhívja figyelmét, jelzi jelenlétét). Az előbb említett két tulajdonság alapozza meg azt a nagy újítást, amely az egyéves életkor körül jelenik meg, és ami egyértelműen megkülönböztet bennünket a primátáktól. A könyv más részeiben, pl. a primáták intelligencia-vizsgálatánál ezzel szemben elhangoztak más adatok is, amelyek szerint egy jól fejlett, intelligens csimpánz akár egy 4 éves ember szintjét is elérheti. Csányi Vilmos a csoporthoz tartozás definiálásakor lényeges elemként említi a csoportot összetartó közös eszméket, közös akciókat és a hűséget. Ezzel szemben az egyszemélyes csoportok korában az ember egyszerre több csoport tagja, de ezek már más értelemben vett csoportoknak tekinthetők, ezekre már nem jellemző a lojalitás, a közös akciók is korlátozottak. Mégis emberi csoportokról ír a könyv.


Letölteni ppt "Kultúra és kultúrák A posztmoderntől a csupasz majomig."

Hasonló előadás


Google Hirdetések