Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Mai magyar nyelvváltozatok 7.. 1. A nyelvváltozat fogalma Más néven dialektus: az anyanyelv nagy nyelvközösségén belül kialakuló kisebb nyelvközösségek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Mai magyar nyelvváltozatok 7.. 1. A nyelvváltozat fogalma Más néven dialektus: az anyanyelv nagy nyelvközösségén belül kialakuló kisebb nyelvközösségek."— Előadás másolata:

1 Mai magyar nyelvváltozatok 7.

2 1. A nyelvváltozat fogalma Más néven dialektus: az anyanyelv nagy nyelvközösségén belül kialakuló kisebb nyelvközösségek által használt nyelvváltozat Nagy százalékban a közös anyanyelv elemeit és szabályait használja Kisebb százalékban egyéni variánsokat alkalmaz Hasonló fogalom, mint a stílusréteg (hivatalos, pubicisztikai, tudományos), de ez utóbbiak esetében nem nyelvközösség használja (az ítélethirdető bíró nincs nyelvközösségben a vádlottal) Szerencsésebb lenne beszédváltozatoknak nevezni nyelvváltozatok helyett, mert inkább a nyelv alkalmazásának eltéréseiről van szó, maguk a nyelvi jelek és szabályok nagy százalékban azonosak Az embör szó alkalmazásakor nem a nyelvi elem helyett használunk valami más nyelvből való nyelvi elemet, hanem a köznyelvi szó használatában térünk el másoktól).

3 2. Vízszintes, horizontális tagolódás Nyugati: mgh röviden, msh hosszan (sok viz jött az essővel) Dunántúli: nyílt e (âmber) Déli: ö-ző (Szögedi embör könyeret ögyön möggyel!) Palóc: a helyett á, á helyett a (Sálgótárjaan) Tiszai: í-ző (szólt níked rígen az Isten) Északkeleti: nincs jelentős eltérés a köznyelvtől Mezőségi: elbeszélő múlt (Mene, mendegéle az erdőn, látá ám, hogy jövék Székely: és helyett s (Behozta, s mutatta, s mi néztük, s bámultuk.) Csángó: szókincsében is eltér, a nyelvújítási szavak ismeretlenek (csiperős-paprika, ejsze-talán, nyilatkozik- tavaszodik) A nyelvjárás regionális dialektus. Tájszólás, amikor csak a kiejtés tér el a köznyelvitől.

4 3. Függőleges, vertikális tagolódás Minőségi, legfelsőbb szintje az irodalmi nyelv (lásd kialakulását a 6. tételben) Az irodalmi nyelv az anyanyelv ideálképe, voltaképpen senki sem beszéli, mert egyes erényei egyik írónál mutatkoznak meg, más erényei a másiknál Köznyelv: a nyelvi sztenderd, másfelől viszont az a dialektus, amit az iskolában tanítanak (ez sem létezik valójában, mert senki sem beszéli tökéletesen, mindenki eltér ebben-abban a sztenderdtől) Rétegnyelvek: a társadalmi rétegek tagjainak nyelvhasználatot szociológiai helyzetük is meghatározza, például az iskolázatlan paraszt képtelen a nyelvnek azt a részét beszélni, amelyhez iskolázottság lenne szükséges, lásd oximoron. – Viszont: a felsőbb rétegek tagjai nemigen tudják, mit jelent a címerezés. Elvileg valakinek akkor teljes a nyelvi kompetenciája (például angolul, ha az összes nyelvváltozatban képes kifejezni magát (aligha létezik ilyen)

5 4. Csoportnyelvek A függőleges tagolódáshoz szokták sorolni, valójában sem minőségben, sem elfogadottságukban nincsenek alá- fölérendeltségi viszonyban. szaknyelvek hobbinyelvek diáknyelv nemek szerinti nyelvváltozatok szleng Az elfogadottságban ugyanakkor némelyikhez mégis kapcsolódik értékkategória: divatossá válhat például a brókerek nyelve (a beszélő gazdagságát jelezheti) stigmatizálódhat (például a cigányok nyelvváltozatának gúnyos utánzása)

6 5. A szleng fogalma A szleng egyfajta nyelvi viselkedés, amely a többi dialektusnál erőteljesebben fejezi ki a csoporthoz tartozást és a tágabb közösségtől való távolságtartást Erőteljesebben jelzi a beszélő identitását, mint a többi nyelvváltozat

7 6. A szleng közkedveltségének okai Csökkenti a kommunikáció komolyságát, ezért magasabb társadalmi helyzetű vagy nagyobb felelősséget viselő személyek között tabukifejezésnek számít. Megvédi a használót attól, hogy túlzottan konvencionális személyiségnek látsszon, és megvédi a részletező és pontosító beszéd kényelmetlenségétől is.

8 7. A szlenget beszélők világképe Fanyar, cinikus humorral, nyegle viselkedésmóddal és világszemlélettel jár együtt, vagyis a szlengben beszélő a világot magát is érzelmi szűrőn keresztül szemléli. Lenéző, lekicsinylő stílusárnyalatot hordoz, ami abból következik, hogy a szlengben beszélő a megnevezett dolgokat, jelenségeket, cselekvéseket negatív kritikával szemléli.

9 8. A szleng nyelvi gyakorlata Szándékosan használ úgynevezett „nyelvhelyességi hiba”- ként elkönyvelt formákat, tabufogalmakat. „Szótúltermelésének” következtében a szlengben egy-egy fogalom megnevezésére szinonimasorok jönnek létre (hiperszinonimitás), amelyek értéksorrendje rendkívül gyorsan változik. Szívesen fordul olyan társadalmi csoportok (a társadalom peremén élők, lecsúszottak, bűnözők, héber-jiddis nyelvet vagy cigányt beszélők) nyelvéhez, amelyeket a többségi társadalom megvet, amelyekkel az nem kíván (szoros) kapcsolatot fenntartani. Jiddis: balhé, haver, jatt, meló, mázli Cigány: benga, csaj, csávó, srác, skac, csóró, dumál, kaja, piál, prosztó, csulázik


Letölteni ppt "Mai magyar nyelvváltozatok 7.. 1. A nyelvváltozat fogalma Más néven dialektus: az anyanyelv nagy nyelvközösségén belül kialakuló kisebb nyelvközösségek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések