Verbális kommunikáció

Az előadások a következő témára: "Verbális kommunikáció"— Előadás másolata:

1 Verbális kommunikáció
A kommunikáció Verbális kommunikáció Beszéd

2 Verbális kommunikáció
verbális kommunikáció (szóbeli, szavakban megnyilatkozó, nyelvi kódokat alkalmazó) a nyelvi jelekkel történő közlés (verbális kommunikáció) megvalósulhat szóban és írásban a szemtől szembeni kommunikáció százaléka nem verbális csatornákon folyik, a szóbeliségé csak a fennmaradó százalék

3 Beszéd Deme László: „Az emberi egyed biológiailag embernek születik, de mentálisan csak a beszéd segítségével válik azzá…” A beszéd kizárólagosan kötődik hozzánk, jellemez, megmutat bennünket.

4 Beszéd Nyelvváltozatok: köznyelv,
csoportnyelv, rétegnyelv, szakmai nyelv, nyelvjárás.

5 Beszéd Köznyelv: Ha azt akarjuk elérni, hogy mindenki – társadalmi helyzettől, demográfiai jellemzőktől, felekezeti hovatartozástól stb. függetlenül – értsen bennünket, akkor köznyelven szólalunk meg, amelynek ismerjük és más is ismeri a szabályait.

6 Beszéd A köznapi nyelvhasználat, egy telefonbeszélgetés, rövid lefutású információcsere, tennivalók tőmondatos egyeztetése és sok más helyzet kiválóan – és veszélyesen! – alkalmas személyiségünk erős és gyenge pontjainak kifejezésére.

7 Beszéd Egy adott csoporthoz tartozás:
szakmai nyelv – szakmai csoporthoz, hobbinyelv – egyfajta szabadidős tevékenységet folytatók csoportjához, diáknyelv – életkori csoporthoz, argó (tolvajnyelv, szleng) – az „alvilághoz” tartozás.

8 Beszéd Nyelvjárás: Egy adott területhez való kötődés (nyelvjárástípusok, helyi nyelvjárások). Pl: nyugati, dunántúli, déli, palóc, tiszai, északkeleti, mezőségi, csángó, székely.

9 Magyar nyelvjárások

10 Beszéd A beszéd: hatalom
Ismernünk kell a beszéd hatalmát, az abban rejlő befolyásolási lehetőségeket és mindezek megvalósításának feltételeit, követelményeit és eszközeit. Beszélni: felelősség Nagyon fontos a beszélő felelősségérzete, felelősségtudata és erkölcsi felfogása.

11 Beszéd Jellemző beszédhelyzetek: Beszélgetés Tájékoztatók
Egyeztetések, értekezletek Tárgyalás Előadás

12 Beszélgetés A kötetlen, konkrét célkitűzésektől és pontos időkorlátoktól mentes beszélgetés vagy ennek társasági formája, a csevegés a résztvevők számára kellemes időtöltést jelent.

13 Beszélgetés Beszélni-csevegni tudni kell és ez nem pusztán kifejezőkészség, vagy beszédtechnika kérdése. A jó csevegőt széles körű műveltség, s ami csaknem ugyanilyen fontos: az élet különböző területeit átfogó tájékozottság jellemzi.

14 Beszélgetés Természetesen egy-egy jól induló beszélgetés is elakadhat pusztán azért, mert szereplői nem tartják be a játékszabályokat. (Nem figyelnek a másikra, egymás szavába vágnak, nem segítik egymást a megszólalásban, elcsépelt közhelyeket mondanak.)

15 Beszélgetés Mai életünk kedvezőtlen kísérőjelensége, hogy egyre kevesebbet beszélgetünk, egyre kevésbé van módunk akár a legszűkebb környezetünkben élők nézeteinek, véleményének megismerésére. Miután nem gyakoroljuk magunkat a beszélgetésben, az ide tartozó képességeink, készségeink is megkopnak.

16 Tájékoztatók A szervezetek vagy egy-egy jelentősebb szakmai terület belső és külső információáramlását a leggyorsabban és leghatékonyabban a tájékoztatók szolgálhatják.

17 Egyeztetések, értekezletek
Az egyeztetések zöme abból a feltevésből indul ki, hogy az ügyben érintettek nagyjából azonos színvonalon vannak informálva, közöttük lényeges érdekkülönbségek nincsenek, továbbá egyetértenek az adott feladat (munka) elvégzésének szükségességét illetően. Elsősorban a részletekre, részkérdésekre, megoldási módozatokra koncentrálnak.

18 Egyeztetések, értekezletek
Ha nincs egyetértés az érdekeltek között, sem a célok, sem azok megvalósításának módja tekintetében, feltehetően értekezlet keretében kell tisztázni a leglényegesebb pontokat. Ha érdekkülönbségek is megállapíthatóak, úgy valószínű tárgyalásokra lesz szükség a megegyezéshez. Az értekezleteken lehetőleg csak kifejezetten érdekelt, felkészült és tájékozott emberek vegyenek részt. Célszerű a résztvevők számát is korlátozni: legfeljebb főben.

19 Egyeztetések, értekezletek
Konferencia: inkább tájékoztató jellegű azzal együtt, hogy világosan körülhatárolt témáját érintően egymásnak ellentmondó nézetek és vélemények is elhangozhatnak. A résztvevők számának csak a terem nagysága szab határt.

20 Egyeztetések, értekezletek
Szimpóziumok: egy-egy pontosan meghatározott szakmai kérdés tisztázására szolgálnak. A résztvevők száma legfeljebb 30 fő.

21 Tárgyalás Az érdekérvényesítés legközvetlenebb (és leginkább eredményre vezető) módjának a tárgyalások útján történő befolyásolást, az együttműködés e sajátos változatát tartjuk. A tárgyalást akkor tekintjük sikeresnek, ha eredményeként megegyezés (konszenzus, megállapodás, szerződés) jön létre a felek között.

22 Előadás, szónoklat Az eladások, szónoklatok megtartásához fűződnek a legszigorúbb szabályok. Előadásra, szónoklatra sokféle alkalom kínálkozik. (Pl: egy ünnepély, társadalmi esemény, kitüntetett dolgozó köszöntése, nyugdíjba vonuló búcsúztatása, beszámoló a gazdasági év eredményeiről és más jelentős események)

23 A beszéd zavarai Gyakran nem értjük meg egymást. A beszélő esetenként azzal nehezíti meg helyzetünket, hogy nem rendezi a gondolatait, mielőtt hozzáfog mondanivalója kifejtéséhez, pontatlanul fogalmaz, egy kijelentésében túl sok dolgot próbál kifejezni, nincs meggyőződve mondanivalója fontosságáról, igazáról, ezért bizonytalan, bőbeszédű.

24 A beszéd zavarai A beszédtechnikai fogyatékosságok nagyban ronthatják a beszéd hatékonyságát. Megfelelő légzéstechnikával, hibátlan artikulációs készségekkel kell rendelkeznie minden előadónak. A magyaros hanglejtés és hangsúlyozás szintén alapkövetelmény.

25 A beszéd technikája A modulációk alkalmazásával jelentősen fokozni lehet az előadás hatékonyságát. Így például: a hangerő, a hangszín, a hangmagasság, a ritmus tudatos váltásai járulhatnak hozzá leginkább a beszéd monotóniájának kiküszöböléséhez.

26 Beszéd A technika „csak” eszköz!
Jó technikával beszélni csak bűvészkedés, ha nincs mondanivalónk! A beszélővel szembeni alapkövetelmény, hogy a formai lehetőségek csak, mint eszközök működjenek, segítsenek bennünket meggyőződéseink közvetítésében, mások meggyőzésében!