Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Garamvölgyi Emese 1.b Páros hét, szerda, 13:55-15:30 Forrás: A magyar nyelv könyve.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Garamvölgyi Emese 1.b Páros hét, szerda, 13:55-15:30 Forrás: A magyar nyelv könyve."— Előadás másolata:

1 Garamvölgyi Emese 1.b Páros hét, szerda, 13:55-15:30 Forrás: A magyar nyelv könyve

2 A mindenkori nyelvállapot nem egységes, a nyelvben több változat él egymás mellett. Az összességét nemzeti nyelvnek nevezzük. A nyelvváltozatokat több szempontból osztályozhatjuk, szabályozottság szempontjából három csoportjuk van:  A köznyelv és az irodalmi nyelv (sztenderd)  A területi változatok, a nyelvjárások (dialektus)  A társadalmi változatok, szaknyelvek és csoportnyelvek (szociolektus)

3 A köznyelv és az irodalmi nyelv  A köznyelv tulajdonképpen a közös nyelv, a nyelvközösség egésze számára közös nyelvváltozat. Az iskolában ezt tanítják, a médiumokban ezt használják, a szabályos, igényes nyelvhasználat mintája.  Az irodalmi nyelv sajátos nyelvváltozat, hiszen egy irodalmi műbe bármelyik nyelvváltozatot be lehet emelni, alapja azonban az igényes köznyelv. A nyelvjárások nyelvek a nyelven belül, mivel megvan minden, a nyelvre jellemző tulajdonságuk: sajátos hangrendszerük, szókincsük és nyelvtani rendszerük van.

4 Nyelvi norma szempontja A köznyelvet és az irodalmi nyelvet normatív nyelvváltozatoknak is hívták. Azért tekintették normatívnak, mert országszerte használják, mindenütt megértik. Az iskolai, közéleti nyelvhasználatnak a mércéje, normája, követendő nyelvi minta. Jórészt a tudatos nyelvalakító tevékenység eredménye. A nyelvi norma koronként változik, ismerete szükséges a sikeres kommunikációhoz.  Normatív -> irodalmi nyelv, köznyelv  Nem normatív -> nyelvjárások, regionális köznyelv, csoportnyelvek Időközben megváltozott a norma tudományos fogalma, a szó jelentése ugyanis 'irányadó, szabályt adó, szabályozó, mértékül szolgáló', s e tekintetben azt mondhatjuk, hogy mindegyik nyelvváltozatnak megvan a maga normája.

5 Területi változatok Ezek a nyelvjárások. Elsősorban szókincsben és hangzókészletben térnek el a köznyelvtől. Kisebb mértékben nyelvtani rendszerük is eltérhet a köznyelvtől. Ilyen nyelvjárások:  Nyugati  Dunántúli  Déli  Tiszai  Palóc  Északkeleti  Mezőségi  Székely  Csángó

6  A köznyelv és a nyelvjárások közötti átmeneti típusú nyelvváltozatok a regionális köznyelvek; a nyelvjárási régiókon, területeken nyelvjárási színezettel beszélt köznyelvről van szó.  A magyar nyelvnek a határokon túl beszélt változatait állami nyelvváltozatoknak nevezzük, ilyen a magyar nyelv romániai, szerbiai, kárpátaljai és a szlovákiai változata. Ezek is a nemzeti nyelv részei, hiszen a nemzet fogalmának — a modern értelmezés szerint — a kulturális közösség a jellemzője.

7 Társadalmi változatok A nyelv társadalmi tagolódása szerint csoportnyelveket különböztetünk meg.  szaknyelv  csoportnyelv (ifjúsági nyelv, argó, szleng) A csoportnyelvek és a szaknyelvek esetében nincsen szó nyelvekről a szó teljes értelmében, ezeket sajátos szókészletük jellemzi.

8 A nyelvváltozatokat aszerint is csoportosíthatjuk, hogy írottak-e vagy beszélik őket.  írott -> irodalmi nyelv  beszélt -> köznyelv Ez a különbségtevés csak nagyjából felel meg a valóságnak: a pódiumnyelv, a szónoklatok nyelve is irodalmi nyelvváltozat, pedig beszélt változat; a levelek nyelve pedig írott köznyelvi változat. A nyelvjárások elsősorban beszélt nyelvváltozatok, de van írott regionális köznyelv, és tudunk példát arra, hogy egynémely költők nyelvjárásban alkottak. Újabban sajátos nyelvhasználat alakult ki az interneten, ez írott nyelv.

9 A mai beszélt nyelv jellemzése  elterjedt a regionális köznyelviség  erős a szleng hatása, a szlengesedés  a tudományos-technikai fejlődés következtében rohamosan fejlődnek a szaknyelvek és a csoportnyelvek  észlelhető a médiumok nyelvhasználatának és az írott beszélt nyelvnek nem éppen pozitív a hatása  idegen szavak beáramlása

10 A határon túli nyelvváltozatok Észlelhetők az anyaországbeli nyelvhasználatra jellemző jelenségek, de ezeken kívül sajátos problémák is tapasztalhatók. A világon körülbelül 14 millió magyar anyanyelvű ember él. Magyarország lakossága szűk 10 millió fő, és folyamatosan csökken. A határon túl kb. 4 millió ember tekinti magát magyarnak, közülük legtöbben a Kárpát-medencében, a történelmi Magyarország területén élnek. Ők a történelmi kisebbség. A határon túl élő magyarok körében négy sajátságos helyzetet lehet elkülöníteni

11 Tömbmagyarság Viszonylag egységes magyar régió. Itt az emberek nyelvi környezete jórészt magyar, s ezek a területek érintkeznek az anyaországbeli területekkel. Ilyenek a Csallóköz, a Palócföld, az északkeleti és a tiszai nyelvjárás Romániába átnyúló része, egészen Kolozsvárig. Tömbmagyarság található a Székelyföldön, de az előbbiektől különböző helyzetben.

12 Nyelvi sziget Ezek olyan kisebb, olykor egyetlen településre korlátozódó egységek, ahol többségben van a magyar népesség. Ilyenek a dél-erdélyi és a délvidéki nyelvi (nyelvjárási) szigetek, s ide sorolhatók a csángó települések is.

13 Szórványmagyarság Ez mindegyik szomszédos országban megtalálható. A szórványtelepüléseken az elköltözések és az asszimiláció miatt rohamosan fogy a magyar népesség. Ez tapasztalható a Nagy-Szamos, az Alsó-Maros mentén, a nagyvárosi lakótelepeken, így Kolozsvárt, Kassán, Pozsonyban, tulajdonképpen a Székelyföldet kivéve ez jellemző minden nagyobb városra.

14 Emigránsok A negyedik csoportot a fővárosokban — a diaszpórában — élő magyar emigránsok alkotják, helyzetük hasonlít a nagyvilágban szétszóródott emigránsok helyzetére. Mindegyik csoport esetében fennáll az elszigetelődés veszélye.

15 Összegezésképpen a következőket mondhatjuk el a nyelvről:  a társadalmi kommunikáció eszköze, gondolatokat kifejező jelek rendszere  a nyelvi rendszert a kreativitás jellemzi  a nyelv megvalósulása, s a beszéd állandó működés: beszédtett vagy beszédcselekvés  a nyelv a törzsfejlődés során az emberré válással párhuzamosan keletkezett  az emberi nyelvnek jellemzője a sokféleség: mintegy hat-hétezer nyelvet beszélnek a világon, s ezek a nyelvek genetikailag nyelvcsaládokat alkotnak  egy adott nyelvnek története van: szüntelenül változik, habár egy adott pillanatban állandónak látszik  s az állandóság benyomását keltő nyelv nem egységes: területi és társadalmi változatai vannak

16 Szociolingvisztika Nyelv és társadalom bonyolult összefüggésrendszerének feltárását kísérli meg. Az eddigi szociolingvisztikai kutatások sokféle témával jellemezhetők. A legfontosabbak:  a nyelvi és társadalmi rétegződés közötti megfelelések,  a nyelvi szocializáció,  a nyelvi hátrányos helyzet,  a regionális köznyelvet használók származása és társadalmi státusa,  a kisebbségi nyelvek problémája, két- vagy többnyelvűség,  a nyelvhasználat nemekre jellemző sajátosságai,  a szociális viselkedés és a nyelvhasználat kölcsönhatása,  nyelvi neologizmusok a társadalmi változások tükrében

17 A magyar szakirodalomban egyik alapműnek számító kézikönyv szerint „A szociolingvisztika a nyelvhasználat és a társadalom,a nyelvi és társadalmi struktúra közötti kölcsönös kapcsolatot kutatja. Tárgya a nyelvhasználat, tehát egy-egy társadalmi cselekvés a maga társadalmi összefüggésrendszerében, a társadalmi tényezőktől való meghatározottságában"

18 A nyelvi hátrányos helyzet Többnyire tanulók körében végeztek azzal a céllal, hogy az okok mélyebb összefüggéseinek felderítésével segítséget nyújtsanak a pedagógusoknak a felzárkóztató munkához. „Nyelvi hátránynak azt a helyzetet nevezzük, amikor valakinek valamilyen okból vállalnia kell a beszélést és az illető nincs tisztában azzal a szabályrendszerrel, amelyet alkalmaznia kellene„ A nyelvi hátrányos helyzet és az iskolai előmenetel kölcsönhatását először az angol B. BERNSTEIN vizsgálta. BERNSTEIN korlátozott és kidolgozott kódot különít el.

19 A korlátozott nyelvi kód Erősen kötődik a szituációhoz, a jelen lévő dolgokat nem szükséges megnevezni, elég rájuk mutatni vagy utalni, többnyire mutató névmással vagy határozószóval.  Egyszerű mondatszerkezetek, rövid mondatok halmozása  Árnyalt megfogalmazás hiánya, szegényes jelzőhasználat  Szaggatottság, befejezetlen mondatok  A szavak alapjelentésükben szerepelnek  Nyelvi megnevezések helyett gesztusok  Családban, szűkebb körben jellemző Ha valaki csak a korlátozott nyelvi kódot ismeri, szűkebbek a megismerési lehetőségei, képtelen a társadalmi szerepekben „nyelvileg helytállni”,

20 A kidolgozott kód Leegyszerűsítve úgy jellemezhetjük: a tanulók tudják, hogy hol, mikor, kivel, hogyan kell beszélni.  oksági viszony kifejezésének nyelvi eszközei  bonyolultabb mondattípusok  Változatosabb kifejezőeszközök  Pontosabb megfogalmazások  Kevésbé töredezett beszéd  Nyelvi norma követése Magasabb szintű megismerő tevékenység csak a kidolgozott kód segítségével történhet.

21 A nyelvhasználati módok és a társadalmi helyzet összefüggéseinek feltárása céljából BERNSTEIN családkutatásokat is folytatott. A kétféle kódról szóló hipotézis csak nyelvhasználatbeli eltérésre utal, nem jelent nyelvtudásbeli különbséget, s önmagában nem lehet intelligenciamérő sem. Megvizsgálták, hogy a falusi gyerekek nyelvileg hátrányos helyzetben vannak a városiakkal szemben. A nyelvi hátrány nemcsak a társadalmi hátrány felől közelíthető meg, hanem a tájnyelvet beszélők szemszögéből is felvetődhet.

22 Regionális köznyelv A köznyelv egyre erőteljesebben fejthette ki egységesítő hatását, a tájnyelvek sorvadni kezdtek -> egyre egységesebbé váltak a regionális köznyelvek Használata csak akkor jelent hátrányt, ha az egyén csak ezt a kódot ismeri, s munkájánál, beosztásánál fogva gyakran kell nyilvánosság előtt szerepelnie. „Úgy kell nevelni a köznyelvre a tanulókat, hogy serdült, majd felnőtt korukban a környezethez igazodó nyelvi változatot tudatosan alkalmazzák, tehát a körülményekhez és a helyzethez igazodva tudjanak »nyelvi regisztert« váltani."

23 Kétnyelvűség  A kisebbségi nyelvek használati helyzeteiben hiányok mutatkoznak. -> szakmai-közéleti nyelvhasználat, mivel a kisebbségi nyelvhasználat általában a legalsó (családi, mindennapi) és a legfelső (publicisztikai, szépirodalmi) szinten aktív.  Fontos a többnyelvűség és a kevert nyelvűség is -> a különböző nyelvek nem azonos szintű birtoklásáról van szó  A kétnyelvűség a nyelvi hátrányos helyzet forrása is lehet. A nyelvi hátrány mindig súlyosabb, ha szociális hátránnyal is párosul. nyelvi képességek fejlődése teszi lehetővé más művelődési területek elsajátítását, így ezek fejlesztése- fejlődése alapvető feltétele mindenfajta műveltségbeli hátrány csökkentésének. A nyelvi szocializációt a mindenkori társadalmi környezet határozza meg.

24 Nyelvpolitika, nyelvi tervezés Nyelvpolitika:  előrelátás, stratégia -> ez szinte egybeesik a nyelvi tervezéssel  irányítás, vagyis a taktika „A nyelvészet a nyelvi tervezés számára az egyik elméleti alaptudomány; a nyelvi tervezés azonban társadalmi tervezési tevékenység, amelynek elméleti megalapozásában és művelésében a nyelvészeten kívül még sok egyébre van szükség"

25 A nyelvi tervezést státus- és korpusztervezésre szokták osztani. -> állam vagy a közösség hivatalos nyelvének meghatározása, a hivatalos nyelv viszonyának kijelölése az egyéb nyelvváltozatokhoz, az idegen nyelv oktatásának kérdései, stb. A korpusztervezés jelenti a nyelv építését, ápolását, vagyis a hagyományos nyelvfejlesztő-nyelvművelő törekvéseket.

26 A szociolingvisztika — feltehetőleg eredményeinek gyakorlati hasznosíthatósága miatt is — az egyik leglendületesebben fejlődő tudományág, a folyamatosan születő új eredmények pedig azt az alapigazságot erősítik, miszerint „a nyelv társadalmisága épp annyira természetes, mint a társadalom nyelvisége"


Letölteni ppt "Garamvölgyi Emese 1.b Páros hét, szerda, 13:55-15:30 Forrás: A magyar nyelv könyve."

Hasonló előadás


Google Hirdetések