Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nyelv és nyelvjárás. A magyar nyelvjárások osztályozása N. Fodor János, 2013.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nyelv és nyelvjárás. A magyar nyelvjárások osztályozása N. Fodor János, 2013."— Előadás másolata:

1 Nyelv és nyelvjárás. A magyar nyelvjárások osztályozása N. Fodor János, 2013

2 Alapfogalmak nyelvjárás „Az a nyelvváltozat a nyelvjárás, amelyet a nem iskolázott, a faluban felnőtt és ott lakó, a nyelvjáráshoz legalábbis semlegesen viszonyuló emberek a számukra természetes beszédhelyzetekben, az egymás közötti kommunikációban spontán módon használnak, s amelyet – éppen ezért – a maguk nyelvének tekintenek-tartanak” (Kiss Jenő Nyelvjárási monográfiák – kételyek és remények. 165). Nyelvjárástípusok: Helyi nyelvjárás Nyelvjáráscsoport Nyelvjárási régió nyelvjárási jelenség izoglossza

3

4

5 Nyelvföldrajz és népiségtörténet

6 Az Árpád-kori magyarság nyelvföldrajzi helyzete A történeti nyelvtudomány a korai magyarság nyelvének problematikáját kétféleképpen vizsgálhatja: I) nyelvi rendszer (fonológiai, morfológiai, szintaktikai és lexikai jelenségek) II) nyelvszociológiai tényezők ◦ nyelv és társadalom különféle kapcsolatai ◦ a nyelvhasználat általános jellegzetességei történeti szociolingvisztika történeti nyelvföldrajz

7 Az Árpád-kori magyar néprészek térfoglalása a Kárpát- medencében a nyelvjárási sajátosságok alapján Benk ő Loránd: Az Árpád-kori magyarság nyelvföldrajzi helyzete. Magyar Nyelv ő r 92 (1996): 399–403: 1.Zala, Vas, Sopron és DNy-Moson megye és a Hanság magyarsága 2.Őrség Ny–DNy-i sarkában, a Kerka folyó mentén él ő k 3.Őrvidéki magyarság a Pinka völgyében (a mai Burgenland területén) 4.Baranyai, dél-somogyi, dél-tolnai néprész, amely dél felé (a Drávát átlépve) terjeszkedett Szlavóniában és a Szerémségben 5.Szenc környéki (Pozsony megyei) hangsúlytalan ö-z ő magyar néprész 6.Balaton környéke és a Kisalföld magyarsága 7.A Nyitra völgyét ő l a Sajóig terjedő területen él ő „palócok” (A Duna- Tisza közén és É–ÉK-i irányban terjeszkedik.) 8.Hernád völgyi (abaúji, Füzér környéki) hangsúlytalan ö-z ő csoport

8 A magyarság megtelepedése a Kárpát-medencében ? Tisza – Körös- vidék Kalota- szeg kunok jászok

9 9. A Hernádtól K-re egészen É-Erdélyig húzódik az északkeleti magyarság területe. Központi góc vsz. a Bodrogköz és a Nyírség területe lehetett, innen terjeszkedtek D és K felé. Ide tartozik a Fels ő -Tisza-vidék, a Partium É-i része (Szatmár, Közép-Szolnok, Kraszna – Szilágyság) és É- Erdély (Kolozs, Bels ő -Szolnok) magyarsága. 10. Erdélyi magyarság legrégebbi rétege: Alsó-Fehér megye és Küküllők alsó folyásának vidékén. Kirajzások: Dél-erdélyi nyelvjárásszigetek (Lozsád, Oltszakadát, Halmágy) + Fekete-Körös-völgyi magyarság Bihar megyében 11. A több (három f ő ) csoportból álló székelyek a mai Székelyföld területére a XII. sz. végét ő l több hullámban érkeznek. 12. A Maros–Tisza–Al-Duna közötti terület (Bega–Temes vidéke) jelent ő s számú magyarságát a török hódoltság teljesen elsodorta. 13. A moldvai csángók a XIII–XIV. század fordulójától érkeznek Moldvába.

10 1) Dél-Baranya és környéke 2) Őrség és az ausztriai Őrvidék 3) Szenc környéke (Pozsony m.) 4) Hernád vidéke (Abaúj m.) 5) Székelyföld 6) Dél-erdélyi szigetek 7) Bihari székelyek (Telegd) 8) Bega–Temes környéke ö ö ö ö ö ö ë ë ë Korai székely szállásterületek a nyelvjárások tükrében (Benkő Loránd 2005)

11 A székelyek szállásterületei

12 A székelyek szállásterületei a nyelvjárások tükrében


Letölteni ppt "Nyelv és nyelvjárás. A magyar nyelvjárások osztályozása N. Fodor János, 2013."

Hasonló előadás


Google Hirdetések