Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AZ EURÓPAI UNIÓS ÉS A HAZAI KÖZLEKEDÉSPOLITIKA FŐBB ELEMEI Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AZ EURÓPAI UNIÓS ÉS A HAZAI KÖZLEKEDÉSPOLITIKA FŐBB ELEMEI Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet"— Előadás másolata:

1 AZ EURÓPAI UNIÓS ÉS A HAZAI KÖZLEKEDÉSPOLITIKA FŐBB ELEMEI Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet http://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleischer@vki.hu Budapesti Gazdasági Főiskola Szakmai szakkollégiumi előadás Budapest, 2013. március 13.

2 2013. 03. 13…

3 Az európai uniós és a hazai közlekedéspolitika főbb elemei 4 Definíciók: szakpolitika, közlekedéspolitika 4 A közlekedéspolitika főbb dokumentumai 4 Az uniós Közös Közlekedéspolitika irányváltásai 4 A hazai közlekedéspolitika kezdetei és fejlődése (visszafejlődése) 4 A (használható) közlekedéspolitikai dokumentum felépítése 4 Egy Nemzeti Közlekedési Stratégia felé 4 (lehetne: aktuális helyzet és feladatok, tervek/problémák a hajózásban, a vasúton, az úthálózaton, a településeken, logisztikai elképzelések… …vagy fenntarthatóság, közlekedésbiztonság, klíma, piacosítás stb.)

4 Mi a szakpolitika? Mi a közlekedéspolitika? 4 Szakpolitika (ágazatpolitika, közpolitika, policy) [és nem politika, hatalmi- v. pártpolitika, politics] 4 Összerendezett kormányzati akarat, stratégia az adott kormányzati terület irányítására 4 Közlekedéspolitika: a közlekedéssel kapcsolatos ügyek kormányzati kezelése 4 (1) összerendezett kormányzati akarat, stratégia a közlekedési ügyek kezelésére 4 (2) egy dokumentum, - az elfogadott törvény háttértanulmánya

5 Mi a közlekedéspolitika ? 4 A mindenkori célokról van szó: egy ‘tankönyvi’ meghatározás, ami érvényes 1848-ban és 2004-ben is 4 Kormányzati stratégia kialakítása a közlekedési ágazathoz tartozó tevékenységek működtetésének és fejlesztésének a biztosítására, – az adott társadalmi elvárások, gazdasági, műszaki stb. lehetőségek figyelembevételével. E keretek között szakmai célok megfogalmazása, és e célok végrehajtásához szükséges eszközök meghatározása (prioritások, feladatok, programok ) 4 Felépítése: (1) általános / aktuális (társadalom-)politikai célok, (2) az ennek érdekében meghatározott fő ágazati stratégiai célok, (3) cselekvési prioritások, programok, feladatok 4 Címzettjei: kormányzat (társ-ágazatok), al-ágazatok, társadalom

6 Az uniós és a hazai közlekedéspolitika főbb dokumentumai

7 Magyar közlekedéspolitika 2003-2015 Az uniós és a hazai közlekedéspolitika főbb dokumentumai

8 Magyar közlekedéspolitika 2003-2015 1990 2004

9 Magyar közlekedéspolitika 2003-2015 „Time to decide” 2001 1990 2004

10 „Fehér Könyv” 1992 Magyar közlekedéspolitika 2003-2015 „Time to decide” 2001 1990 2004

11 „Fehér Könyv” 1992 Magyar közlekedéspolitika 2003-2015 Magyar Közlekedéspolitika 1996 „Time to decide” 2001 1990 2004

12 „Fehér Könyv” 1992 Trans-European Networks Magyar közlekedéspolitika 2003-2015 Magyar Közlekedéspolitika 1996 „Time to decide” 2001 1990 2004

13 „Fehér Könyv” 1992 Trans-European Networks Magyar közlekedéspolitika 2003-2015 Magyar Közlekedéspolitika 1996 „Time to decide” 2001 Pan-European Corridors, TINA 1990 2004

14 „Fehér Könyv” 1992 Trans-European Networks Magyar közlekedéspolitika 2003-2015 Magyar Közlekedéspolitika 1996 „Time to decide” 2001 Pan-European Corridors, TINA A TEN felülvizsgálata 2004 1990 2004

15 „Fehér Könyv” 1992 Trans-European Networks Magyar közlekedéspolitika 2003-2015 Magyar Közlekedéspolitika 1996 „Time to decide” 2001 Pan-European Corridors, TINA A TEN felülvizsgálata 2004 Közle- kedési alap- elvek, közle- kedés- föld- rajz, álta- lános célok, meg- fonto- lások válto- zása stb. 1990 2004

16 „Fehér Könyv” 1992 Trans-European Networks Magyar közlekedéspolitika 2003-2015 Magyar Közlekedéspolitika 1996 „Time to decide” 2001 Pan-European Corridors, TINA A TEN felülvizsgálata 2004 Közle- kedési alap- elvek, közle- kedés- föld- rajz, álta- lános célok, meg- fonto- lások válto- zása stb. Kom- men- tárok, meg- jegy- zések, össze- függé- sek 1990 2004

17 „Fehér Könyv” 1992 Trans-European Networks Magyar közlekedéspolitika 2003-2015 Magyar Közlekedéspolitika 1996 „Time to decide” 2001 Pan-European Corridors, TINA A TEN felülvizsgálata 2004 Közle- kedési alap- elvek, közle- kedés- föld- rajz, álta- lános célok, meg- fonto- lások válto- zása stb. Kom- men- tárok, meg- jegy- zések, össze- függé- sek 1990 2004 Történeti háttér, a közlekedés és a közlekedéspolitikák múltja, kialakulása stb.

18 „Fehér Könyv” 1992 Trans-European Networks Magyar közlekedéspolitika 2003-2015 Magyar Közlekedéspolitika 1996 „Time to decide” 2001 Pan-European Corridors, TINA A TEN felülvizsgálata 2004 Közle- kedési alap- elvek, közle- kedés- föld- rajz, álta- lános célok, meg- fonto- lások válto- zása stb. EU- rópai- záló- dási folya- mat: mélyű- lés és bővü- lés; HU rend- szer- váltás- tól belé- pésig Kom- men- tárok, meg- jegy- zések, össze- függé- sek 1990 2004 Történeti háttér, a közlekedés és a közlekedéspolitikák múltja, kialakulása stb.

19 „Fehér Könyv” 1992 Trans-European Networks Magyar közlekedéspolitika 2003-2015 Magyar Közlekedéspolitika 1996 „Time to decide” 2001 Pan-European Corridors, TINA A TEN felülvizsgálata 2004 Közle- kedési alap- elvek, közle- kedés- föld- rajz, álta- lános célok, meg- fonto- lások válto- zása stb. EU- rópai- záló- dási folya- mat: mélyű- lés és bővü- lés; HU rend- szer- váltás- tól belé- pésig Társ- szak- poli- tikák fejlő- dése: térség- fejlesz- tés, környe- zetvé delem, infor- matika, város- fejlesz- tés Kom- men- tárok, meg- jegy- zések, össze- függé- sek 1990 2004 Történeti háttér, a közlekedés és a közlekedéspolitikák múltja, kialakulása stb.

20

21 A 2001-es WP felülvizsgálata 2006

22 Új Magyarország Fejlesztési Terv 2006 National Strategic Reference Framework of Hungary 2007–2013 A 2001-es WP felülvizsgálata 2006

23 Új Magyarország Fejlesztési Terv 2006 National Strategic Reference Framework of Hungary 2007–2013 ÚMFT Közlekedési Operatív Program (KözOP) 2007 A 2001-es WP felülvizsgálata 2006

24 Új Magyarország Fejlesztési Terv 2006 National Strategic Reference Framework of Hungary 2007–2013 ÚMFT Közlekedési Operatív Program (KözOP) 2007 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia ( EKFS ) – Zöld könyv 2007 A 2001-es WP felülvizsgálata 2006

25 Új Magyarország Fejlesztési Terv 2006 National Strategic Reference Framework of Hungary 2007–2013 ÚMFT Közlekedési Operatív Program (KözOP) 2007 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia ( EKFS ) – Zöld könyv 2007 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia ( EKFS ) – Fehér könyv 2007 A 2001-es WP felülvizsgálata 2006

26 Új Magyarország Fejlesztési Terv 2006 National Strategic Reference Framework of Hungary 2007–2013 ÚMFT Közlekedési Operatív Program (KözOP) 2007 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia ( EKFS ) – Zöld könyv 2007 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia ( EKFS ) – Alágazati 2008 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia ( EKFS ) – Fehér könyv 2007 A 2001-es WP felülvizsgálata 2006

27 Új Magyarország Fejlesztési Terv 2006 National Strategic Reference Framework of Hungary 2007–2013 ÚMFT Közlekedési Operatív Program (KözOP) 2007 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia ( EKFS ) – Zöld könyv 2007 Revision of TEN-T guidelines 2009…10…11… Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia ( EKFS ) – Alágazati 2008 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia ( EKFS ) – Fehér könyv 2007 A 2001-es WP felülvizsgálata 2006

28 Új Magyarország Fejlesztési Terv 2006 National Strategic Reference Framework of Hungary 2007–2013 ÚMFT Közlekedési Operatív Program (KözOP) 2007 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia ( EKFS ) – Zöld könyv 2007 Revision of TEN-T guidelines 2009…10…11… „Roadmap to a Single European Transport Area: Towards a Competitive and Resource Efficient Transport System” EU White Paper 2011 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia ( EKFS ) – Alágazati 2008 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia ( EKFS ) – Fehér könyv 2007 A 2001-es WP felülvizsgálata 2006

29 Új Magyarország Fejlesztési Terv 2006 National Strategic Reference Framework of Hungary 2007–2013 ÚMFT Közlekedési Operatív Program (KözOP) 2007 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia ( EKFS ) – Zöld könyv 2007 Revision of TEN-T guidelines 2009…10…11… Új Széchenyi Terv 2011 Közlekedési fejezettel „Roadmap to a Single European Transport Area: Towards a Competitive and Resource Efficient Transport System” EU White Paper 2011 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia ( EKFS ) – Alágazati 2008 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia ( EKFS ) – Fehér könyv 2007 A 2001-es WP felülvizsgálata 2006

30 Új Magyarország Fejlesztési Terv 2006 National Strategic Reference Framework of Hungary 2007–2013 ÚMFT Közlekedési Operatív Program (KözOP) 2007 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia ( EKFS ) – Zöld könyv 2007 Revision of TEN-T guidelines 2009…10…11… Új Széchenyi Terv 2011 Közlekedési fejezettel „Roadmap to a Single European Transport Area: Towards a Competitive and Resource Efficient Transport System” EU White Paper 2011 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia ( EKFS ) – Alágazati 2008 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia ( EKFS ) – Fehér könyv 2007 Széll Kálmán Terv 2011 Közlekedési fejezettel A 2001-es WP felülvizsgálata 2006

31 Új Magyarország Fejlesztési Terv 2006 National Strategic Reference Framework of Hungary 2007–2013 ÚMFT Közlekedési Operatív Program (KözOP) 2007 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia ( EKFS ) – Zöld könyv 2007 Revision of TEN-T guidelines 2009…10…11… Új Széchenyi Terv 2011 Közlekedési fejezettel „Roadmap to a Single European Transport Area: Towards a Competitive and Resource Efficient Transport System” EU White Paper 2011 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia ( EKFS ) – Alágazati 2008 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia ( EKFS ) – Fehér könyv 2007 Széll Kálmán Terv 2011 Közlekedési fejezettel Nemzeti Közlekedési Stratégia (előkészületek 2011-12-) A 2001-es WP felülvizsgálata 2006

32

33 A hazai közlekedéspolitika múltjából 4 1848 Széchenyi „Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül” 4 Budapest szerepe, a közlekedés szerepe

34 Grof Széchenyi István: Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül. Pozsony január 25-dikén 1848. „Minden esetre csak minmagunktul függ hazánk eddigi mulasztásibul a lehető legnagyobb nyereményt vonni az által, hogy a polgárosodott világ drágán szerzett tapasztalatait, mellyek teljes kifejlődésükben állnak előttünk, felhasználjuk; mi egyedül attul föltételeztetik: mennyire tudjuk azokat saját viszonyinkra alkalmazni, s e közben megóvni magunkat a vak utánzás, avagy szertelen elbizakodás ballépéseitül. Szóval függ a külföldi tapasztalatok elfogúlatlan birálásátul, s saját viszonyaink helyes felfogásátul.”

35 A hazai közlekedés múltjából

36

37

38

39 4 EU 1992 előtt –nincs integrált közlekedéspolitika, kiragadott alágazati célok (hajótérfogat-selejtezés, pihenőidő, repülésbiztonság stb.) fő motívum a versenyszabályozás 4 EU CTP 1992 „Egységes hálózat az egységes piachoz” –integrált közlekedéspolitika – de egyrétegű (nemzetközi szint) –intermodalitás, interoperabilitás =>, free access, corridor, TEN-T single market 4 Két fő súly: szabályozás egységesítése és az átlapoló hálózat Trans-European Network (TEN-T) Az Európai Unió Közös Közlekedéspolitikája (CTP) 1992

40 Az interoperabilitás szükségességének illusztrálása: eltérő feszültség és áramellátási rendszerek Európában Az Európai Unió Közös Közlekedéspolitikája (CTP) 1992

41 4 1996 Közlekedéspolitika A hazai közlekedéspolitika múltjából

42 4 1996 Közlekedéspolitika –Öt stratégiai főirány A hazai közlekedéspolitika múltjából

43 4 1996 Közlekedéspolitika –Öt stratégiai főirány –Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése A hazai közlekedéspolitika múltjából

44 4 1996 Közlekedéspolitika –Öt stratégiai főirány –Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése A hazai közlekedéspolitika múltjából

45 4 1996 Közlekedéspolitika –Öt stratégiai főirány –Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése –Az ország kiegyensúlyozottabb térségi fejlődésének az elősegítése A hazai közlekedéspolitika múltjából

46 4 1996 Közlekedéspolitika –Öt stratégiai főirány –Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése –Az ország kiegyensúlyozottabb térségi fejlődésének az elősegítése –Az emberi élet és a környezet védelme A hazai közlekedéspolitika múltjából

47 4 1996 Közlekedéspolitika –Öt stratégiai főirány –Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése –Az ország kiegyensúlyozottabb térségi fejlődésének az elősegítése –Az emberi élet és a környezet védelme –Hatékony, piackonform közlekedésszabályozás A hazai közlekedéspolitika múltjából

48 4 1996 Közlekedéspolitika –Öt stratégiai főirány –Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése –A szomszédos országokkal való együttműködés elősegítése –Az ország kiegyensúlyozottabb térségi fejlődésének az elősegítése –Az emberi élet és a környezet védelme –Hatékony, piackonform közlekedésszabályozás A hazai közlekedéspolitika múltjából

49 4 1996 Közlekedéspolitika –Öt stratégiai főirány –Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése –A szomszédos országokkal való együttműködés elősegítése –Az ország kiegyensúlyozottabb térségi fejlődésének az elősegítése –Az emberi élet és a környezet védelme –Hatékony, piackonform közlekedésszabályozás gazdaság A hazai közlekedéspolitika múltjából

50 4 A jól felépített stratégiai dokumentum (pl. ágazatpolitika) cél-hierarchiája 4 Általános társadalmi alapelvek (méltányosság, igazságosság stb.) 4 Részletesebb, aktuális társadalompolitikai célok, melyek már relevánsak a közlekedéspolitikai megfontolásokhoz (pl. térségi kiegyenlítés, unióhoz való csatlakozás, környezeti állapot javítása stb.) => 4 A társadalompolitikai célokat elősegíteni képes fő közlekedéspolitikai célok (pl. belső közlekedési kapcsolatok erősítése, átjárható határkapcsolatok, közlekedési kibocsátások stb.) 4 A közlekedéspolitikai célok további részletezése, bontása (pl. tennivalók az infrastruktúra fejlesztésében, a személyközlekedés szabályozásában stb.) => A hazai közlekedéspolitika múltjából

51 4 1996 Magyar Közlekedéspolitika Öt stratégiai főirány Célterület 1. Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése 2. A szomszédos országokkal való együtt- működés 3. Az ország kiegyensú- lyozottabb térségi fejlődése 4. Az emberi élet és a környezet védelme 5. Hatékony, piackon- form…??? Infrastruktúra- hálózat, járművek Forgalom, szolgáltatás Szabályozás, humánpolitika A hazai közlekedéspolitika múltjából

52 4 1996 Magyar Közlekedéspolitika Öt stratégiai főirány Közlekedési célok 1. Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése 2. A szomszédos országokkal való együtt- működés 3. Az ország kiegyensú- lyozottabb térségi fejlődése 4. Az emberi élet és a környezet védelme 5. Hatékony, piackon- form… Átfogó közlekedési célok TEN-T ??? vagy az ellá- tás színvonala minősége ? Határátkelő- helyek visszaállítása Gyorsforgal- mi hálózat ?? alsóbbrendű hálózat ? Baleset- mentesség SKV … Nem a közlekedés hatékonysága !!! Egy kimaradt lépés… A hazai közlekedéspolitika múltjából

53 Az európai útrendszer átszámozása 1975-ben. K-Ny és É-D tengelyek, - új funkciók felismerése

54 4 Mit jelent a TEN keleti kiterjesztése ? A TEN keleti kiterjesztése

55 4 A hálózat kiterjesztése kelet felé A TEN keleti kiterjesztése

56 4 A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása A TEN keleti kiterjesztése

57 4 A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása A TEN keleti kiterjesztése

58 4 A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása A TEN keleti kiterjesztése

59 Páneurópai folyosók Forrás: http://www.khvm.hu/EU-integracio/A_magyarorszagi_TINA_halozat/Image11.gif A helsinki, vagy pán-európai közlekedési folyosók

60 Három mulasztás 4 (1) Mintázat. Míg az EU-15 közlekedési folyosóit a térség saját igényeire alapozva (átlapoló belső hálózat) határozták meg, a csatlakozó térségben külső szempontok domináltak. 4 (2) Prioritás. Az EU-15 Közös Közlekedéspolitikája elsősorban az egyes országok hálózatának átlapoló szintjére koncentrált. A folyosók építésének változatlan prioritással való átvétele a hazai közlekedéspolitikába elhibázottnak tekinthető.. Ezzel a többrétegű hazai közlekedési rendszerből indokolatlan mértékben kiemeltük a régióközi kapcsolatok szintjét - a városközi és faluközi kapcsolatok rovására 4 (3) Ráadásul a hazai folyosókat - egy új struktúra végiggondolása helyett - a korábbi főhálózat mentén, egy egyközpontú szerkezetben a főváros térségén vezetjük keresztül (és pl. erre a struktúrára építjük rá a logisztikai központok hálózatát is.)

61 Hazai interpretáció A tranzitfolyosókat Magyarország a legforgalmasabb és védendő térségein vezeti keresztül

62 Struktúraváltás a közúthálózatoknál

63 A helsinki folyosók és a TINA-hálózat kiegészítő elemei Forrás: A 8. sz. főút fejlesztési feladatai... UKIG Hálózatfejlesztési Főosztálya 2000. szept. 13 TINA – a Páneurópai hálózat kiegészítése

64

65 Az EU közlekedéspolitikája: „Time to Decide” A dokumentum felépítése: 1 Problémák és kihívások, 2 A közlekedéspolitika irányelvei, 3 Hatvan intézkedési javaslat

66 Az EU közlekedéspolitikája: „Time to Decide” 4 Mit kell megoldani: torlódások, minőség, környezet, biztonság, izolált régiók 4 Elszámolás az 1992-es CTP felemás eredményeivel 4 Stratégia: megtörni a kapcsolatot a közlekedés és a gazdaság fejlődése között - a közúti forgalom csökkentése közgazdasági eszközökkel, - más közlekedési módok hatékonyságának a javítása, - célzott beruházások… …a TEN hálózatba… 4 Hatvan intézkedés – négy blokkban. - kiegyensúlyozás a különböző közlekedési módok között, - szűk keresztmetszetek megszüntetése, - felhasználó-centrikus közlekedéspolitika, - a globalizáció kezelése.

67 Tartsuk mozgásban Európát ! A 2001-es Fehér Könyv (Time to Decide) 2006. évi felülvizsgálata Elérhetősége: http://ec.europa.eu/transport/ transport_policy_review/doc /com_2006_0314_transport_ policy_review_hu.pdf

68 Míg a 2001-es közlekedéspolitika határozottan állást foglalt a közlekedési teljesítmények növekedésének megtörése, valamit a közúti forgalom növekedésének fékezése mellett, addig a felülvizsgálat erős fuvarozói ellentámadásnak tekinthető. „A mobilitásról le kell választani negatív mellékhatásait” ez már nem a forgalom növekedésének a fékezése, hanem éppen a biztosítása. „Optimalizálni kell az egyes közlekedési módokban rejlő lehetőségeket” ez pedig nem a közút visszafogása. „Egyre inkább mutatkoznak a súrlódás jelei a növekvő mobilitási igények kielégítését célzó erőfeszítések és a szigorú környezetvédelmi előírások között” – az ilyen mondat mintha a környezetvédelmi szigorúság visszavételének a szükségességét próbálná sugallni. Tartsuk mozgásban Európát !

69 Előzmények: A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015 http://www.gkm.hu/data/cms18631/k_zlpol_nyomt.pdf Tartalom: I. A közlekedéspolitika I.1 A közlekedéspolitikára ható főbb tényezők I.2. Célok, stratégiai főirányok I.3. Intézményrendszer és szabályozás II. A közlekedéspolitika programja II.1. Korszerűbb közlekedés, jobb szolgáltatás II.2. A fejlődés közlekedési módonként II.3. Középtávú infrastruktúrafejlesztési gördülőterv Mellékletek (jogszabályok, dokumentumok)

70 4 A közlekedéspolitika feladata: (A Közlekedéspolitikában szerepel (p2 ill. 7-8), a Határozatban nem) 1(-3). feladat: (1) a tartós gazdasági növekedés elősegítése, (cél*) (2) az életminőség javítása (3) a környezet szempontjából fenntartható mobilitás biztosításával 4 A közlekedéspolitika három prioritása: (A Közlekedéspolitikában szerepel (p1), a Határozatban nem) 1. prioritás:(4) a hiányzó infrastruktúra kiépítése, 2. prioritás:(5) az EU közlekedésben alkalmazott szabályozásának követése, 3. prioritás(6) környezetkímélő közlekedési rendszer megteremtése (+ két üzemeltetési-forgalmi prioritás… (31) közforgalmú és nem-motorizált személyközlekedés ill. (32) vasúti, vízi és kombinált szállítás) A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015

71 4 A közlekedéspolitika öt stratégiai főiránya: (A Határozatban szereplő formában) 1. főirány: (7) az életminőség javítása, (8) az egészség megőrzése, (9) a területi különbségek csökkentése (10) a közlekedés-biztonság növelése, (11) az épített és természeti környezet védelme, 2. főirány:(12) az Európai Unióba való sikeres integrációnk elősegítése, 3. főirány (13) a környező országokkal a kapcsolatok bővítése és feltételeinek javítása, 4. főirány:(14) a területfejlesztési célok megvalósításának előmozdítása, 5. főirány:(15) a hatékony üzemeltetés feltételeinek megteremtése a szabályozott verseny segítségével A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015

72 4 A közlekedésfejlesztési program kilenc követelménye: (A közlekedésfejlesztés programjából) 4 1. követelmény:(16) a fenntartható fejlődés biztosítása, 2. követelmény:(17) a közlekedésbiztonság növelése, 3. követelmény:(18) az ország védelmi képességének erősítése, 4. követelmény:(19) magas színvonalú közlekedési szolgáltatások biztosítása, 5. követelmény:(20) a meglévő közlekedési elemek hatékony kihasználása, 6. követelmény:(21) a hiányzó infrastrukturális elemek kiépítése, 7. követelmény:(22) kiszámítható finanszírozási rendszer, 8. követelmény:(23) nemzeti és nemzetközi szintű versenyképesség és hatékonyság, 9. követelmény:(24) korszerű szaktudás és technológia alkalmazása. A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015

73 4 A közlekedéspolitikai célok megvalósítását szolgáló hat általános közlekedési elem: (Közlekedéspolitika p8. ill a Határozatban szereplő formában) 4 1. általános elem:(25) a páneurópai hálózat magyarországi bővítése a főváros- központúságot oldó gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésével, * 2. általános elem:(26) a közlekedési alágazatok összehangolása a fenntartható fejlődés szem előtt tartásával, 3. általános elem:(27) a közlekedésbiztonság javítása, 4. általános elem:(28) a környezetszennyezés csökkentése, 5. általános elem:(29) EU konform közlekedési díjak, támogatások rendszere, 6. általános elem:(30) a közlekedésben foglalkoztatottak jövedelmének növelése. A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015

74

75 Új Magyarország Fejlesztési Terv Elérhetősége: http://www.nfu.hu/download/ 1770/K%C3%96ZOP_07071 2_hu.pdf

76 4 2. prioritás: A közlekedés fejlesztése 4 Az ország (és régiói) nemzetközi elérhetőségének javítása, 4 A térségi elérhetőség javítása, 4 Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése, 4 A városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése 4 = külső kapcsolatok, belső kapcsolatok, áruszállítási gócpontok, személyforgalmi gócpontok Új Magyarország Fejlesztési Terv

77 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia Elérhetősége (2007 július): http://195.228.157.155/data/ cms1393023/ekfs_0907.pdf – de csak regisztrálás után

78 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia Elérhetősége (2007 július): http://195.228.157.155/data/cms1393023/ek fs_0907.pdf – de csak regisztrálás után Miért kellett elkészíteni? Mert az EB kérte a KözOP projektjei mögött lévő átfogó stratégiát. KHEM honlap: „Az elmúlt időszakban erőteljes igény és érdeklődés mutatkozott egy elemeiben összefüggő, tartalmában átfogóan kidolgozott, hosszabb időtávra készülő és minden lényeges közlekedési feladathoz iránymutatással szolgáló közlekedésfejlesztési stratégia iránt.” (2007. szept. 10.)

79 4 0. Horizontálisan ható tényezők a közlekedésben –0.1. Közlekedésbiztonsági helyzet. 0.2. A környezet terhelhetősége 0.3. A közlekedés energiafelhasználásának alakulása 0.4. Intelligens technológiák, a telematika alkalmazása 0.5. Hazai intézményi környezet 4 1. A személyközlekedés fejlesztésének stratégiája 4 2. Az áruszállítás fejlesztésének stratégiája 4 3. A közlekedési infrastruktúrafejlesztés stratégiája –3.1. Helyzetelemzés 3.2. SWOT elemzés 3.3. A SWOT elemzésből levezethető kulcsterületek 3.4. A fejlesztés kihívásai és a megvalósítás eszközei. Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia

80 Új Széchenyi Terv Új Széchenyi Terv: A talpraállás, megújulás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja. Magyarország Kormánya, 2011. január. 330 p.

81 Új Széchenyi Terv 4 Három kihívás: pénzügyi stabilitás, versenyképesség, gazdasági növekedés 4 A gazdaságpolitika három pillére: egyensúly + növekedés + foglalkoztatás 4 Fejlesztési irány: a vállalkozók helyzetbe hozása, üzleti környezet javítása 4 Duális gazdasági szerkezet: „egy viszonylag szűk, multinacionális nagyvállalati kör állítja elő a GDP, az export és a K+F tevékenység meghatározó hányadát,” ( 22. old.) 4 „Az üzleti sikerhez szükséges együttműködés keretei és feltételei” ( 23. old.) „…saját termelési tényezőinek a hozadéka…” ( 24. old.) „a foglalkoztatást ösztönző gazdasági környezet megteremtése” ( 25. old ) 4 Hét kitörési pont, vagy program – ezek egyike a Közlekedésfejlesztési program

82 Új Széchenyi Terv 4 Vitairat Új Széchenyi Terv: Vitairat. A talpraállás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja. Nemzetgazdasági Minisztérium, 2010. július 28. 200 p. (2010. szeptember 15-ig várták a hozzászólásokat a aszechenyiterv@ngm.gov.hu e-mail címre.) 4 A közlekedési program címe ez volt: „Tranzitgazdaság” A fejezet célkitűzése az ország fekvéséből adódó kiemelkedő földrajzi adottságok megragadása, azaz a nemzetközi hálózatokba való beépülés javítása (+ az intermodális, integrált szolgáltatások) volt 4 ÚSzT: a hazai vállalkozások közötti együttműködés fejlesztését, illetve a foglalkoztatás bővítését a célkitűzése fókuszába állító terv 4 Ehhez logikusan kapcsolódó közlekedési feladat a vállalkozások együttműködését biztosító belső kapcsolatok javítása, erősítése lenne. 4 Hiába fejlesztjük a külső kapcsolatokat, ha a hazai termelő nem válik versenyképessé, akkor ezeken a pályákon nem lesz képes eredményesen megjelenni, és akkor ezek a kapcsolatok valóban a tranzitgazdaságot fogják szolgálni: azokat, akik itt átszállítják, vagy ide hozzák az árujukat.

83 Új Széchenyi Terv 4 Új Széchenyi Terv: A talpraállás, megújulás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja. Magyarország Kormánya, 2011. január. 330 p. 4 Közlekedésfejlesztési program lett a vonatkozó fejezet címe. Árnyaltabb, de még mindig erős célkitűzés: „földrajzi elhelyezkedés… a legmeghatározóbb elem: […] Ny–K és É–D irányú közlekedési tranzit tengelyek metszéspontjában fekszik […] előnyei csak akkor érvényesíthetők, ha a tranzitforgalom egy részét […] képesek vagyunk megállítani és hozzáadott értéket biztosítani.” ( 300. old.) „2020-ra hazánk […] logisztikai fejlesztések révén megalapozza transzfergazdaságát, így a térségben regionális központi szerepet alakít ki,” ( 326. old.) 4 Még mindig a tranzitra felfűzött gazdaság, másoknak kiszolgáltatott tevékenység – nem mondja ki a hazai belső hálózat-képzés fontosságát a hazai együttműködések, termelési, szolgáltatási stb. kapcsolatok elősegítésében, abban, hogy az ország célponttá váljon, ne átjáróházzá 4 A korrektség kedvéért: korszerű elvek is: közút súlypont-áthelyezés meglévő utak fenntartása és elkerülő főutak, + vasútnál magas minőségi, kiszolgálási követelmények, >6000 km hálózaton.

84 Széll Kálmán Terv Széll Kálmán Terv (2011- 2014) Matolcsy György Széll Kálmán Alapítvány, Budapest, 2011. március 1. http://www.kormany.hu/download/4/d1/20 000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3 %A1n%20Terv.pdf

85 Széll Kálmán Terv 4 Széll Kálmán Terv (2011-2014) Matolcsy György Széll Kálmán Alapítvány, Budapest,, 2011. március 1. 37 p. http://www.kormany.hu/download/4/d1/20000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3%A1n%20Terv.pdf http://www.kormany.hu/download/4/d1/20000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3%A1n%20Terv.pdf 4 Cél az államadósság lecsökkentése (a GDP 50%-a alá) 4 A terv azokra a lehetőségekre koncentrál, ahol az állam (a) speciális bevételre tud szert tenni (b) képes a jelenlegi kiadásait csökkenteni. 4 Célba vett területek: foglalkoztatás, nyugdíj, közlekedés, oktatás, egészségügy, vállalkozások, államapparátus, kamatok, adók. 4 Közlekedés (a tervben hibásan „4. Adósság és a közösségi közlekedés” 21. old.). 4 Ad (a) „…komoly veszteség éri Magyarországot azért, amiért a gyorsforgalmi úthálózatokat igénybevevő tranzit-teherforgalom, a sok külföldi kamion nem a használattal arányosan fizet az utak igénybevételéért.” ( 21. old. ) 4 Terv: elektronikus útdíj-rendszer 2013. január 1-től. 4 Az intézkedés egybevág a korszerű közlekedéspolitikai célokkal (a [közúti] szállítás valós költségeinek megfizettetése) – még akkor is, ha a bevételeket (100 Md Ft/év) az állam adósságrendezésre fordítja. (pl. egy Össz- közlekedési Alap kialakítása helyett)

86 Széll Kálmán Terv 4 Széll Kálmán Terv (2011-2014) Matolcsy György Széll Kálmán Alapítvány, Budapest, 2011. március 1. 37 p. http://www.kormany.hu/download/4/d1/20000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3%A1n%20Terv.pdf http://www.kormany.hu/download/4/d1/20000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3%A1n%20Terv.pdf 4 Ad (b) „A közösségi közlekedés a legtöbb területen válságban van Magyar- országon, mivel átgondolatlanul és felesleges terhek mellett működnek a szol- gáltató vállalatok, így finanszírozásuk csak hitelből volt megoldható.” ( 21. old. ) 4 Terv: integráció, egy nagy közlekedési holding, a Nemzeti Közlekedési Társaság létrehozása. 4 Az egymással versengő, a közös elszámolási és közlekedési rendszer kialakítását eddig lényegében akadályozó vállalatok szabályozási kereteinek megváltoztatása mindenképpen indokoltnak mondható – hasonlóképpen a kedvezmények rendszerének újragondolása is. 4 Az a várakozás viszont, hogy a közforgalmú közlekedésből jelentős összegeket lehetne kivonni (2012-14 között 45 + 60 + 60 Md Ft-ot) megítélésem szerint félreértés, az össz-közlekedési szempontok figyelmen kívül hagyása. Egy ilyen akció ellentmond a korszerű közlekedéspolitikai elveknek, és hozzájárul a forgalom egyéni közlekedés irányába tereléshez. A minőségi szint emelése a járható irány, ez mind az utastól, mind a fenntartótól többlet ráfordítást kíván, nem is 0-összegű játszma (főleg nem negatív-összegű). 4 Kiruházás?

87 Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – úton egy versenyképes és COM(2011) 144 végleges. Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé. Európai Bizottság, Brüsszel, 2011. 3. 28. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0144:FIN:HU:PDF erőforrás- hatékony közleke- dési rendszer felé

88 4 A fő megjegyzéseim négy pontban (1) A 2050-re szóló környezeti cél (60% kibocsátás csökkentés, olaj- függés csökkentése stb.) nagyon progresszív jövőkép, világos cél. (2) A célok elérésének az eszközei ugyanakkor esetenként ellentmondásosak, hiányosak a Fehér könyvben (3) Nincs világos kép arról, mit is kell tenni e célokért az első tíz évben, 2020-ig, (amikortól minden bizonnyal egy új Fehér könyv készül). Hiányzok a jövőképet követő „hátrabecslés”. (4) A Stratégia fejezet nem nagyon támaszkodik a 2050-es jövőképre, inkább az egységes európai közlekedési tér kialakításával foglalkozik. Ez releváns cél volt az EU-6-ok, 9-ek 12-ek idején, – de vajon ma is releváns cél-e az EU-27-ek idején, vagy inkább csak egy mítosz kergetése? …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé

89 4 Négy dokumentum 4 COM(2011) 144 végleges. Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé. Európai Bizottság, Brüsszel, 2011. 3. 28. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0144:FIN:HU:PDF http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0144:FIN:HU:PDF 4 SEC(2011) 358 final Commission Staff Working Paper: Impact Assessment European Commission, Brussels, 28.3.2011. http://ec.europa.eu/transport/strategies/doc/2011_white_paper/white_paper_2011_ia_full_en.pdf http://ec.europa.eu/transport/strategies/doc/2011_white_paper/white_paper_2011_ia_full_en.pdf 4 SEC(2011) 359 végleges Bizottsági Szolgálati Munkadokumentum: A hatásvizsgálat összefoglalása. Európai Bizottság, Brüsszel, 2011. 3. 28. http://www.europarl.europa.eu/RegData/docs_autres_institutions/commission_e uropeenne/sec/2011/0359/COM_SEC(2011)0359_HU.pdf http://www.europarl.europa.eu/RegData/docs_autres_institutions/commission_e uropeenne/sec/2011/0359/COM_SEC(2011)0359_HU.pdf 4 SEC(2011) 391 final Commission Staff Working Document: Accompanying the White Paper – Roadmap to a Single European Transport Area – Towards a competitive and resource efficient transport system. European Commission, Brussels, 28.3.2011 http://ec.europa.eu/transport/strategies/doc/2011_white_paper/white_paper_working_document_en.pdf http://ec.europa.eu/transport/strategies/doc/2011_white_paper/white_paper_working_document_en.pdf …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé

90 4 Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé. 1 Az európai közlekedési térség előkészítése a jövőre ( Jelenlegi trendek és jövőbeli kihívások: kifogyóban a kőolaj ) 2 A versenyképes és fenntartható közlekedési rendszer jövőképe ( Jövőkép 2050-re: egy integrált, fenntartható és hatékony mobilitás-hálózat ) 3 A stratégia – mi a teendő ( Stratégia: szakpolitikák a változás kormányzására ) …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé

91 4 Helyzetértékelés 4 (§12) Sikerek -- az eltervezett akciók közül a piacnyitás, az áruvédelem, az utas-jogok, a közlekedésbiztonság, a TEN hálózati elemek kiépítése, a közlekedés környezeti mutatóit javítani hivatott lépések megtétele terén 4 (§13) Az energiafelhasználás, a kibocsátások, vagy a kohézió terén nem, hogy a változások mértéke nem éri el a kívánatost, de a változások előjele sem a kívánt irányba mutat 4 (Háttértanulmány) 2008. évi kibocsátásértékek utazás- kategóriák szerint …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé

92 4 Helyzetértékelés Üvegház-gáz kibocsátás SEC(2011) 391 final p.18. Városi, várostérségi Makro-regionális ( közepes itt <500 km ) Globális és interkontinentális személy17 %33 %10 % Ebben közút16 %29 %0 % teher6 %_23 %11 % Ebben közút6 %19 %0 % Az összes uniós kibocsátás a 100 %; – a táblázat ehhez viszonyít. 23 % városi/környéki, 56 % makro-regionális és 21 % interkontinentális. Személyközlekedés 60 % teherforgalom 40 % A közút adja az összes kibocsátás 70 %-át (* A villamosenergia-termelés az energia szektornál szerepel: kb.2% ) …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé

93 Tíz cél a 60 %-os kibocsátás- csökkentés elérésére Városi, várostérségi Makro- regionális (közepes 300- 800 km) Globális és inter- kontinentális Üzemanyag és motor (1) Hagyományos üzemanyaggal mű- ködő autók kiszorí- tásaa (2) Tengeri hajózás -40% kibocsátás, légiközleke- dés 40% alacsony C üzemanyag Multimodális láncok és módváltás (3) >300km közúti áru- fuvarozás 30%-a más módon 2030; 50-re 50% (4) 3x nseb vasút 2030, 2050. személy vasúton (5 ? TEN-T törzshálózat 2030-ra, 2050 kapac. növ. (6) repterek és kikötők vasúti ellátása 2050-re Információs rendszerek forgalomirányítás, biztonság piackonform eszközök (9) 0-be-halál 2050 (10) Használó / szennyező fizet (8) Multimodális inform. Forg.ir- viteldíjfiz. rdsz (9) 0-baleseti-halál 2050 (10) Használó / szennyező fizet, káros támog=0 (7) 2020-ra korsz légiirányítási rendszer, szárazf és vízi, + Galileo (9) 0-bales-halál 2050 (10) Használó / szennyező fizet, káros támog=0 …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé

94 4 Stratégia 4 * (A jövőképbeli célokhoz kellene szakpolitikai akciókat, eszközöket és ütemezést társítani) 4 Helyette: egységes unió, országok közötti piaci akadályok lebontása, egységes európai közlekedési térség létrehozása; ezt tekinti keretnek 4 Ennek a stratégiájába kívánja beépíteni a szociális, biztonsági, védelmi, környezeti követelményeket 4 Ez a fenntarthatósági logika megfordítása 4 Szociális, környezeti, biztonsági megfontolások alapján kellene az európai közös társadalmi célokról, az egységesség szintjéről / határairól dönteni, és ennek a stratégiájába lehetne beépíteni a célok elérését akadályozó korlátok lebontását, a szükséges mértékű kapcsolatok elősegítését. …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé

95 4 Stratégia 4 * (def) A jövőképbeli célokhoz kellene szakpolitikai akciókat, eszközöket és ütemezést társítani. 4 Helyette: egységes unió, országok közötti piaci akadályok lebontása, egységes európai közlekedési térség létrehozása; ezt tekinti keretnek 4 Ennek a stratégiájába kívánja beépíteni a szociális, biztonsági, védelmi, környezeti követelményeket 4 Ez a fenntarthatósági logika megfordítása 4 Szociális, környezeti, biztonsági megfontolások alapján kellene az európai közös társadalmi célokról, az egységesség szintjéről / határairól dönteni, és ennek a stratégiájába lehetne beépíteni a célok elérését akadályozó korlátok lebontását, a szükséges mértékű kapcsolatok elősegítését. …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé

96 4 Nehéz indulás: két év eltelt a készítők kiválasztásával, a pályáztatás előkészítésével – végül egyetlen, minden számba jövő készítőt egyesítő konzorcium nyert… 4 Óriási a nyomás a 2014-2020 uniós programozási időszakra előkészítendő projektek listájára. Az elvesztegetett két év miatt megint előbb projektek lesznek és köréje épül kényszerűen a „stratégia” 4 Komoly félreértés alágazati (közutas, vasúti, vízi közlekedési, légiforgalmi, logisztikai) stratégiákból próbálni összerakni az egységes nemzeti közlekedési stratégiát. Az alágazati részérdekek éppen felülbírálandó inputok: azokat a szempontrendszereket kellene kidolgozni, ami alapján a felülbírálat hitelesen megtörténhet. 4 A modernizációs beidegződések kész nemzetgazdasági terveket várnak, és annak alapján forgalmi mennyiségekre próbálnának közlekedési kapacitásokat biztosítani. 4 Ez a felfogás elavult. A bizonytalan, de felbecsülendő jövőbeli társadalmi- gazdasági-környezeti trendekhez, korlátokhoz, forgatókönyvekhez kellene hozzáillő közlekedési szcenáriókat társítani. A mennyiségi elemek, a forgalmi modellek ellenőrzést szolgálnak, nem abból jön ki a stratégia. Problémák a Nemzeti Közlekedési Stratégiával

97 Tanulságok a Nemzeti Közlekedési Stratégiára A Nemzeti Közlekedési Stratégia logikus kidolgozási menete

98 Tanulságok a Nemzeti Közlekedési Stratégiára A Nemzeti Közlekedési Stratégia logikus kidolgozási menete

99 Összefoglalás 4 A közlekedéspolitika egy szakpolitika, amely a közlekedési ágazathoz tartozó tevékenységek működtetésének és fejlesztésének a biztosítására szolgáló kormányzati stratégiát foglalja össze. 4 Az elmúlt két évtized közlekedéspolitikai alapdokumentumai az Európai Unió 1992-es (CTP) és 2001-es (Time to Decide) és 2011-es Fehér könyvei, ill. az 1996-os és a 2004-es hazai közlekedéspolitika, és ezek felülvizsgálatai + ÚMFT, EKFS, Széchenyi Terv, 4 Az unió dokumentumai elsősorban az egyes országok hálózatainak az átlapoló szintjére koncentrálnak, a folyosók építésének változatlan prioritással való átvétele a hazai közlekedéspolitikába elhibázottnak tekinthető. 4 A hazai tervek a túlzott prioritás mellett egy egyközpontú szerkezetben a főváros térségén vezetik keresztül a tranzit-utakat és erre a struktúrára építik rá a logisztikai központok hálózatát is. 4 A készülő Nemzeti Közlekedési Stratégia egyik kulcskérdése lesz, vajon sikerül-e meghaladni az alágazati stratégiákat egymás mellé helyező, eleve eldöntött projekteket igazolni akaró felépítést.

100 AZ EURÓPAI UNIÓS ÉS A HAZAI KÖZLEKEDÉSPOLITIKA FŐBB ELEMEI Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet tfleischer@vki.hu http://www.vki.hu/~tfleisch/ Budapesti Gazdasági Főiskola Szakmai szakkollégiumi előadás Budapest, 2013. március 13. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !


Letölteni ppt "AZ EURÓPAI UNIÓS ÉS A HAZAI KÖZLEKEDÉSPOLITIKA FŐBB ELEMEI Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet"

Hasonló előadás


Google Hirdetések