Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AZ EURÓPAI UNIÓS ÉS A HAZAI KÖZLEKEDÉSPOLITIKA FŐBB ELEMEI Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AZ EURÓPAI UNIÓS ÉS A HAZAI KÖZLEKEDÉSPOLITIKA FŐBB ELEMEI Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet"— Előadás másolata:

1 AZ EURÓPAI UNIÓS ÉS A HAZAI KÖZLEKEDÉSPOLITIKA FŐBB ELEMEI Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet Budapesti Gazdasági Főiskola Szakmai szakkollégiumi előadás Budapest, március 13.

2

3 Az európai uniós és a hazai közlekedéspolitika főbb elemei 4 Definíciók: szakpolitika, közlekedéspolitika 4 A közlekedéspolitika főbb dokumentumai 4 Az uniós Közös Közlekedéspolitika irányváltásai 4 A hazai közlekedéspolitika kezdetei és fejlődése (visszafejlődése) 4 A (használható) közlekedéspolitikai dokumentum felépítése 4 Egy Nemzeti Közlekedési Stratégia felé 4 (lehetne: aktuális helyzet és feladatok, tervek/problémák a hajózásban, a vasúton, az úthálózaton, a településeken, logisztikai elképzelések… …vagy fenntarthatóság, közlekedésbiztonság, klíma, piacosítás stb.)

4 Mi a szakpolitika? Mi a közlekedéspolitika? 4 Szakpolitika (ágazatpolitika, közpolitika, policy) [és nem politika, hatalmi- v. pártpolitika, politics] 4 Összerendezett kormányzati akarat, stratégia az adott kormányzati terület irányítására 4 Közlekedéspolitika: a közlekedéssel kapcsolatos ügyek kormányzati kezelése 4 (1) összerendezett kormányzati akarat, stratégia a közlekedési ügyek kezelésére 4 (2) egy dokumentum, - az elfogadott törvény háttértanulmánya

5 Mi a közlekedéspolitika ? 4 A mindenkori célokról van szó: egy ‘tankönyvi’ meghatározás, ami érvényes 1848-ban és 2004-ben is 4 Kormányzati stratégia kialakítása a közlekedési ágazathoz tartozó tevékenységek működtetésének és fejlesztésének a biztosítására, – az adott társadalmi elvárások, gazdasági, műszaki stb. lehetőségek figyelembevételével. E keretek között szakmai célok megfogalmazása, és e célok végrehajtásához szükséges eszközök meghatározása (prioritások, feladatok, programok ) 4 Felépítése: (1) általános / aktuális (társadalom-)politikai célok, (2) az ennek érdekében meghatározott fő ágazati stratégiai célok, (3) cselekvési prioritások, programok, feladatok 4 Címzettjei: kormányzat (társ-ágazatok), al-ágazatok, társadalom

6 Az uniós és a hazai közlekedéspolitika főbb dokumentumai

7 Magyar közlekedéspolitika Az uniós és a hazai közlekedéspolitika főbb dokumentumai

8 Magyar közlekedéspolitika

9 Magyar közlekedéspolitika „Time to decide”

10 „Fehér Könyv” 1992 Magyar közlekedéspolitika „Time to decide”

11 „Fehér Könyv” 1992 Magyar közlekedéspolitika Magyar Közlekedéspolitika 1996 „Time to decide”

12 „Fehér Könyv” 1992 Trans-European Networks Magyar közlekedéspolitika Magyar Közlekedéspolitika 1996 „Time to decide”

13 „Fehér Könyv” 1992 Trans-European Networks Magyar közlekedéspolitika Magyar Közlekedéspolitika 1996 „Time to decide” 2001 Pan-European Corridors, TINA

14 „Fehér Könyv” 1992 Trans-European Networks Magyar közlekedéspolitika Magyar Közlekedéspolitika 1996 „Time to decide” 2001 Pan-European Corridors, TINA A TEN felülvizsgálata

15 „Fehér Könyv” 1992 Trans-European Networks Magyar közlekedéspolitika Magyar Közlekedéspolitika 1996 „Time to decide” 2001 Pan-European Corridors, TINA A TEN felülvizsgálata 2004 Közle- kedési alap- elvek, közle- kedés- föld- rajz, álta- lános célok, meg- fonto- lások válto- zása stb

16 „Fehér Könyv” 1992 Trans-European Networks Magyar közlekedéspolitika Magyar Közlekedéspolitika 1996 „Time to decide” 2001 Pan-European Corridors, TINA A TEN felülvizsgálata 2004 Közle- kedési alap- elvek, közle- kedés- föld- rajz, álta- lános célok, meg- fonto- lások válto- zása stb. Kom- men- tárok, meg- jegy- zések, össze- függé- sek

17 „Fehér Könyv” 1992 Trans-European Networks Magyar közlekedéspolitika Magyar Közlekedéspolitika 1996 „Time to decide” 2001 Pan-European Corridors, TINA A TEN felülvizsgálata 2004 Közle- kedési alap- elvek, közle- kedés- föld- rajz, álta- lános célok, meg- fonto- lások válto- zása stb. Kom- men- tárok, meg- jegy- zések, össze- függé- sek Történeti háttér, a közlekedés és a közlekedéspolitikák múltja, kialakulása stb.

18 „Fehér Könyv” 1992 Trans-European Networks Magyar közlekedéspolitika Magyar Közlekedéspolitika 1996 „Time to decide” 2001 Pan-European Corridors, TINA A TEN felülvizsgálata 2004 Közle- kedési alap- elvek, közle- kedés- föld- rajz, álta- lános célok, meg- fonto- lások válto- zása stb. EU- rópai- záló- dási folya- mat: mélyű- lés és bővü- lés; HU rend- szer- váltás- tól belé- pésig Kom- men- tárok, meg- jegy- zések, össze- függé- sek Történeti háttér, a közlekedés és a közlekedéspolitikák múltja, kialakulása stb.

19 „Fehér Könyv” 1992 Trans-European Networks Magyar közlekedéspolitika Magyar Közlekedéspolitika 1996 „Time to decide” 2001 Pan-European Corridors, TINA A TEN felülvizsgálata 2004 Közle- kedési alap- elvek, közle- kedés- föld- rajz, álta- lános célok, meg- fonto- lások válto- zása stb. EU- rópai- záló- dási folya- mat: mélyű- lés és bővü- lés; HU rend- szer- váltás- tól belé- pésig Társ- szak- poli- tikák fejlő- dése: térség- fejlesz- tés, környe- zetvé delem, infor- matika, város- fejlesz- tés Kom- men- tárok, meg- jegy- zések, össze- függé- sek Történeti háttér, a közlekedés és a közlekedéspolitikák múltja, kialakulása stb.

20

21 A 2001-es WP felülvizsgálata 2006

22 Új Magyarország Fejlesztési Terv 2006 National Strategic Reference Framework of Hungary 2007–2013 A 2001-es WP felülvizsgálata 2006

23 Új Magyarország Fejlesztési Terv 2006 National Strategic Reference Framework of Hungary 2007–2013 ÚMFT Közlekedési Operatív Program (KözOP) 2007 A 2001-es WP felülvizsgálata 2006

24 Új Magyarország Fejlesztési Terv 2006 National Strategic Reference Framework of Hungary 2007–2013 ÚMFT Közlekedési Operatív Program (KözOP) 2007 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia ( EKFS ) – Zöld könyv 2007 A 2001-es WP felülvizsgálata 2006

25 Új Magyarország Fejlesztési Terv 2006 National Strategic Reference Framework of Hungary 2007–2013 ÚMFT Közlekedési Operatív Program (KözOP) 2007 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia ( EKFS ) – Zöld könyv 2007 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia ( EKFS ) – Fehér könyv 2007 A 2001-es WP felülvizsgálata 2006

26 Új Magyarország Fejlesztési Terv 2006 National Strategic Reference Framework of Hungary 2007–2013 ÚMFT Közlekedési Operatív Program (KözOP) 2007 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia ( EKFS ) – Zöld könyv 2007 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia ( EKFS ) – Alágazati 2008 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia ( EKFS ) – Fehér könyv 2007 A 2001-es WP felülvizsgálata 2006

27 Új Magyarország Fejlesztési Terv 2006 National Strategic Reference Framework of Hungary 2007–2013 ÚMFT Közlekedési Operatív Program (KözOP) 2007 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia ( EKFS ) – Zöld könyv 2007 Revision of TEN-T guidelines 2009…10…11… Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia ( EKFS ) – Alágazati 2008 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia ( EKFS ) – Fehér könyv 2007 A 2001-es WP felülvizsgálata 2006

28 Új Magyarország Fejlesztési Terv 2006 National Strategic Reference Framework of Hungary 2007–2013 ÚMFT Közlekedési Operatív Program (KözOP) 2007 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia ( EKFS ) – Zöld könyv 2007 Revision of TEN-T guidelines 2009…10…11… „Roadmap to a Single European Transport Area: Towards a Competitive and Resource Efficient Transport System” EU White Paper 2011 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia ( EKFS ) – Alágazati 2008 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia ( EKFS ) – Fehér könyv 2007 A 2001-es WP felülvizsgálata 2006

29 Új Magyarország Fejlesztési Terv 2006 National Strategic Reference Framework of Hungary 2007–2013 ÚMFT Közlekedési Operatív Program (KözOP) 2007 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia ( EKFS ) – Zöld könyv 2007 Revision of TEN-T guidelines 2009…10…11… Új Széchenyi Terv 2011 Közlekedési fejezettel „Roadmap to a Single European Transport Area: Towards a Competitive and Resource Efficient Transport System” EU White Paper 2011 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia ( EKFS ) – Alágazati 2008 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia ( EKFS ) – Fehér könyv 2007 A 2001-es WP felülvizsgálata 2006

30 Új Magyarország Fejlesztési Terv 2006 National Strategic Reference Framework of Hungary 2007–2013 ÚMFT Közlekedési Operatív Program (KözOP) 2007 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia ( EKFS ) – Zöld könyv 2007 Revision of TEN-T guidelines 2009…10…11… Új Széchenyi Terv 2011 Közlekedési fejezettel „Roadmap to a Single European Transport Area: Towards a Competitive and Resource Efficient Transport System” EU White Paper 2011 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia ( EKFS ) – Alágazati 2008 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia ( EKFS ) – Fehér könyv 2007 Széll Kálmán Terv 2011 Közlekedési fejezettel A 2001-es WP felülvizsgálata 2006

31 Új Magyarország Fejlesztési Terv 2006 National Strategic Reference Framework of Hungary 2007–2013 ÚMFT Közlekedési Operatív Program (KözOP) 2007 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia ( EKFS ) – Zöld könyv 2007 Revision of TEN-T guidelines 2009…10…11… Új Széchenyi Terv 2011 Közlekedési fejezettel „Roadmap to a Single European Transport Area: Towards a Competitive and Resource Efficient Transport System” EU White Paper 2011 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia ( EKFS ) – Alágazati 2008 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia ( EKFS ) – Fehér könyv 2007 Széll Kálmán Terv 2011 Közlekedési fejezettel Nemzeti Közlekedési Stratégia (előkészületek ) A 2001-es WP felülvizsgálata 2006

32

33 A hazai közlekedéspolitika múltjából Széchenyi „Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül” 4 Budapest szerepe, a közlekedés szerepe

34 Grof Széchenyi István: Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül. Pozsony január 25-dikén „Minden esetre csak minmagunktul függ hazánk eddigi mulasztásibul a lehető legnagyobb nyereményt vonni az által, hogy a polgárosodott világ drágán szerzett tapasztalatait, mellyek teljes kifejlődésükben állnak előttünk, felhasználjuk; mi egyedül attul föltételeztetik: mennyire tudjuk azokat saját viszonyinkra alkalmazni, s e közben megóvni magunkat a vak utánzás, avagy szertelen elbizakodás ballépéseitül. Szóval függ a külföldi tapasztalatok elfogúlatlan birálásátul, s saját viszonyaink helyes felfogásátul.”

35 A hazai közlekedés múltjából

36

37

38

39 4 EU 1992 előtt –nincs integrált közlekedéspolitika, kiragadott alágazati célok (hajótérfogat-selejtezés, pihenőidő, repülésbiztonság stb.) fő motívum a versenyszabályozás 4 EU CTP 1992 „Egységes hálózat az egységes piachoz” –integrált közlekedéspolitika – de egyrétegű (nemzetközi szint) –intermodalitás, interoperabilitás =>, free access, corridor, TEN-T single market 4 Két fő súly: szabályozás egységesítése és az átlapoló hálózat Trans-European Network (TEN-T) Az Európai Unió Közös Közlekedéspolitikája (CTP) 1992

40 Az interoperabilitás szükségességének illusztrálása: eltérő feszültség és áramellátási rendszerek Európában Az Európai Unió Közös Közlekedéspolitikája (CTP) 1992

41 Közlekedéspolitika A hazai közlekedéspolitika múltjából

42 Közlekedéspolitika –Öt stratégiai főirány A hazai közlekedéspolitika múltjából

43 Közlekedéspolitika –Öt stratégiai főirány –Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése A hazai közlekedéspolitika múltjából

44 Közlekedéspolitika –Öt stratégiai főirány –Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése A hazai közlekedéspolitika múltjából

45 Közlekedéspolitika –Öt stratégiai főirány –Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése –Az ország kiegyensúlyozottabb térségi fejlődésének az elősegítése A hazai közlekedéspolitika múltjából

46 Közlekedéspolitika –Öt stratégiai főirány –Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése –Az ország kiegyensúlyozottabb térségi fejlődésének az elősegítése –Az emberi élet és a környezet védelme A hazai közlekedéspolitika múltjából

47 Közlekedéspolitika –Öt stratégiai főirány –Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése –Az ország kiegyensúlyozottabb térségi fejlődésének az elősegítése –Az emberi élet és a környezet védelme –Hatékony, piackonform közlekedésszabályozás A hazai közlekedéspolitika múltjából

48 Közlekedéspolitika –Öt stratégiai főirány –Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése –A szomszédos országokkal való együttműködés elősegítése –Az ország kiegyensúlyozottabb térségi fejlődésének az elősegítése –Az emberi élet és a környezet védelme –Hatékony, piackonform közlekedésszabályozás A hazai közlekedéspolitika múltjából

49 Közlekedéspolitika –Öt stratégiai főirány –Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése –A szomszédos országokkal való együttműködés elősegítése –Az ország kiegyensúlyozottabb térségi fejlődésének az elősegítése –Az emberi élet és a környezet védelme –Hatékony, piackonform közlekedésszabályozás gazdaság A hazai közlekedéspolitika múltjából

50 4 A jól felépített stratégiai dokumentum (pl. ágazatpolitika) cél-hierarchiája 4 Általános társadalmi alapelvek (méltányosság, igazságosság stb.) 4 Részletesebb, aktuális társadalompolitikai célok, melyek már relevánsak a közlekedéspolitikai megfontolásokhoz (pl. térségi kiegyenlítés, unióhoz való csatlakozás, környezeti állapot javítása stb.) => 4 A társadalompolitikai célokat elősegíteni képes fő közlekedéspolitikai célok (pl. belső közlekedési kapcsolatok erősítése, átjárható határkapcsolatok, közlekedési kibocsátások stb.) 4 A közlekedéspolitikai célok további részletezése, bontása (pl. tennivalók az infrastruktúra fejlesztésében, a személyközlekedés szabályozásában stb.) => A hazai közlekedéspolitika múltjából

51 Magyar Közlekedéspolitika Öt stratégiai főirány Célterület 1. Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése 2. A szomszédos országokkal való együtt- működés 3. Az ország kiegyensú- lyozottabb térségi fejlődése 4. Az emberi élet és a környezet védelme 5. Hatékony, piackon- form…??? Infrastruktúra- hálózat, járművek Forgalom, szolgáltatás Szabályozás, humánpolitika A hazai közlekedéspolitika múltjából

52 Magyar Közlekedéspolitika Öt stratégiai főirány Közlekedési célok 1. Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése 2. A szomszédos országokkal való együtt- működés 3. Az ország kiegyensú- lyozottabb térségi fejlődése 4. Az emberi élet és a környezet védelme 5. Hatékony, piackon- form… Átfogó közlekedési célok TEN-T ??? vagy az ellá- tás színvonala minősége ? Határátkelő- helyek visszaállítása Gyorsforgal- mi hálózat ?? alsóbbrendű hálózat ? Baleset- mentesség SKV … Nem a közlekedés hatékonysága !!! Egy kimaradt lépés… A hazai közlekedéspolitika múltjából

53 Az európai útrendszer átszámozása 1975-ben. K-Ny és É-D tengelyek, - új funkciók felismerése

54 4 Mit jelent a TEN keleti kiterjesztése ? A TEN keleti kiterjesztése

55 4 A hálózat kiterjesztése kelet felé A TEN keleti kiterjesztése

56 4 A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása A TEN keleti kiterjesztése

57 4 A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása A TEN keleti kiterjesztése

58 4 A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása A TEN keleti kiterjesztése

59 Páneurópai folyosók Forrás: A helsinki, vagy pán-európai közlekedési folyosók

60 Három mulasztás 4 (1) Mintázat. Míg az EU-15 közlekedési folyosóit a térség saját igényeire alapozva (átlapoló belső hálózat) határozták meg, a csatlakozó térségben külső szempontok domináltak. 4 (2) Prioritás. Az EU-15 Közös Közlekedéspolitikája elsősorban az egyes országok hálózatának átlapoló szintjére koncentrált. A folyosók építésének változatlan prioritással való átvétele a hazai közlekedéspolitikába elhibázottnak tekinthető.. Ezzel a többrétegű hazai közlekedési rendszerből indokolatlan mértékben kiemeltük a régióközi kapcsolatok szintjét - a városközi és faluközi kapcsolatok rovására 4 (3) Ráadásul a hazai folyosókat - egy új struktúra végiggondolása helyett - a korábbi főhálózat mentén, egy egyközpontú szerkezetben a főváros térségén vezetjük keresztül (és pl. erre a struktúrára építjük rá a logisztikai központok hálózatát is.)

61 Hazai interpretáció A tranzitfolyosókat Magyarország a legforgalmasabb és védendő térségein vezeti keresztül

62 Struktúraváltás a közúthálózatoknál

63 A helsinki folyosók és a TINA-hálózat kiegészítő elemei Forrás: A 8. sz. főút fejlesztési feladatai... UKIG Hálózatfejlesztési Főosztálya szept. 13 TINA – a Páneurópai hálózat kiegészítése

64

65 Az EU közlekedéspolitikája: „Time to Decide” A dokumentum felépítése: 1 Problémák és kihívások, 2 A közlekedéspolitika irányelvei, 3 Hatvan intézkedési javaslat

66 Az EU közlekedéspolitikája: „Time to Decide” 4 Mit kell megoldani: torlódások, minőség, környezet, biztonság, izolált régiók 4 Elszámolás az 1992-es CTP felemás eredményeivel 4 Stratégia: megtörni a kapcsolatot a közlekedés és a gazdaság fejlődése között - a közúti forgalom csökkentése közgazdasági eszközökkel, - más közlekedési módok hatékonyságának a javítása, - célzott beruházások… …a TEN hálózatba… 4 Hatvan intézkedés – négy blokkban. - kiegyensúlyozás a különböző közlekedési módok között, - szűk keresztmetszetek megszüntetése, - felhasználó-centrikus közlekedéspolitika, - a globalizáció kezelése.

67 Tartsuk mozgásban Európát ! A 2001-es Fehér Könyv (Time to Decide) évi felülvizsgálata Elérhetősége: transport_policy_review/doc /com_2006_0314_transport_ policy_review_hu.pdf

68 Míg a 2001-es közlekedéspolitika határozottan állást foglalt a közlekedési teljesítmények növekedésének megtörése, valamit a közúti forgalom növekedésének fékezése mellett, addig a felülvizsgálat erős fuvarozói ellentámadásnak tekinthető. „A mobilitásról le kell választani negatív mellékhatásait” ez már nem a forgalom növekedésének a fékezése, hanem éppen a biztosítása. „Optimalizálni kell az egyes közlekedési módokban rejlő lehetőségeket” ez pedig nem a közút visszafogása. „Egyre inkább mutatkoznak a súrlódás jelei a növekvő mobilitási igények kielégítését célzó erőfeszítések és a szigorú környezetvédelmi előírások között” – az ilyen mondat mintha a környezetvédelmi szigorúság visszavételének a szükségességét próbálná sugallni. Tartsuk mozgásban Európát !

69 Előzmények: A Magyar Közlekedéspolitika Tartalom: I. A közlekedéspolitika I.1 A közlekedéspolitikára ható főbb tényezők I.2. Célok, stratégiai főirányok I.3. Intézményrendszer és szabályozás II. A közlekedéspolitika programja II.1. Korszerűbb közlekedés, jobb szolgáltatás II.2. A fejlődés közlekedési módonként II.3. Középtávú infrastruktúrafejlesztési gördülőterv Mellékletek (jogszabályok, dokumentumok)

70 4 A közlekedéspolitika feladata: (A Közlekedéspolitikában szerepel (p2 ill. 7-8), a Határozatban nem) 1(-3). feladat: (1) a tartós gazdasági növekedés elősegítése, (cél*) (2) az életminőség javítása (3) a környezet szempontjából fenntartható mobilitás biztosításával 4 A közlekedéspolitika három prioritása: (A Közlekedéspolitikában szerepel (p1), a Határozatban nem) 1. prioritás:(4) a hiányzó infrastruktúra kiépítése, 2. prioritás:(5) az EU közlekedésben alkalmazott szabályozásának követése, 3. prioritás(6) környezetkímélő közlekedési rendszer megteremtése (+ két üzemeltetési-forgalmi prioritás… (31) közforgalmú és nem-motorizált személyközlekedés ill. (32) vasúti, vízi és kombinált szállítás) A Magyar Közlekedéspolitika

71 4 A közlekedéspolitika öt stratégiai főiránya: (A Határozatban szereplő formában) 1. főirány: (7) az életminőség javítása, (8) az egészség megőrzése, (9) a területi különbségek csökkentése (10) a közlekedés-biztonság növelése, (11) az épített és természeti környezet védelme, 2. főirány:(12) az Európai Unióba való sikeres integrációnk elősegítése, 3. főirány (13) a környező országokkal a kapcsolatok bővítése és feltételeinek javítása, 4. főirány:(14) a területfejlesztési célok megvalósításának előmozdítása, 5. főirány:(15) a hatékony üzemeltetés feltételeinek megteremtése a szabályozott verseny segítségével A Magyar Közlekedéspolitika

72 4 A közlekedésfejlesztési program kilenc követelménye: (A közlekedésfejlesztés programjából) 4 1. követelmény:(16) a fenntartható fejlődés biztosítása, 2. követelmény:(17) a közlekedésbiztonság növelése, 3. követelmény:(18) az ország védelmi képességének erősítése, 4. követelmény:(19) magas színvonalú közlekedési szolgáltatások biztosítása, 5. követelmény:(20) a meglévő közlekedési elemek hatékony kihasználása, 6. követelmény:(21) a hiányzó infrastrukturális elemek kiépítése, 7. követelmény:(22) kiszámítható finanszírozási rendszer, 8. követelmény:(23) nemzeti és nemzetközi szintű versenyképesség és hatékonyság, 9. követelmény:(24) korszerű szaktudás és technológia alkalmazása. A Magyar Közlekedéspolitika

73 4 A közlekedéspolitikai célok megvalósítását szolgáló hat általános közlekedési elem: (Közlekedéspolitika p8. ill a Határozatban szereplő formában) 4 1. általános elem:(25) a páneurópai hálózat magyarországi bővítése a főváros- központúságot oldó gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésével, * 2. általános elem:(26) a közlekedési alágazatok összehangolása a fenntartható fejlődés szem előtt tartásával, 3. általános elem:(27) a közlekedésbiztonság javítása, 4. általános elem:(28) a környezetszennyezés csökkentése, 5. általános elem:(29) EU konform közlekedési díjak, támogatások rendszere, 6. általános elem:(30) a közlekedésben foglalkoztatottak jövedelmének növelése. A Magyar Közlekedéspolitika

74

75 Új Magyarország Fejlesztési Terv Elérhetősége: 1770/K%C3%96ZOP_ _hu.pdf

76 4 2. prioritás: A közlekedés fejlesztése 4 Az ország (és régiói) nemzetközi elérhetőségének javítása, 4 A térségi elérhetőség javítása, 4 Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése, 4 A városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése 4 = külső kapcsolatok, belső kapcsolatok, áruszállítási gócpontok, személyforgalmi gócpontok Új Magyarország Fejlesztési Terv

77 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia Elérhetősége (2007 július): cms /ekfs_0907.pdf – de csak regisztrálás után

78 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia Elérhetősége (2007 július): fs_0907.pdf – de csak regisztrálás után Miért kellett elkészíteni? Mert az EB kérte a KözOP projektjei mögött lévő átfogó stratégiát. KHEM honlap: „Az elmúlt időszakban erőteljes igény és érdeklődés mutatkozott egy elemeiben összefüggő, tartalmában átfogóan kidolgozott, hosszabb időtávra készülő és minden lényeges közlekedési feladathoz iránymutatással szolgáló közlekedésfejlesztési stratégia iránt.” (2007. szept. 10.)

79 4 0. Horizontálisan ható tényezők a közlekedésben –0.1. Közlekedésbiztonsági helyzet A környezet terhelhetősége 0.3. A közlekedés energiafelhasználásának alakulása 0.4. Intelligens technológiák, a telematika alkalmazása 0.5. Hazai intézményi környezet 4 1. A személyközlekedés fejlesztésének stratégiája 4 2. Az áruszállítás fejlesztésének stratégiája 4 3. A közlekedési infrastruktúrafejlesztés stratégiája –3.1. Helyzetelemzés 3.2. SWOT elemzés 3.3. A SWOT elemzésből levezethető kulcsterületek 3.4. A fejlesztés kihívásai és a megvalósítás eszközei. Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia

80 Új Széchenyi Terv Új Széchenyi Terv: A talpraállás, megújulás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja. Magyarország Kormánya, január. 330 p.

81 Új Széchenyi Terv 4 Három kihívás: pénzügyi stabilitás, versenyképesség, gazdasági növekedés 4 A gazdaságpolitika három pillére: egyensúly + növekedés + foglalkoztatás 4 Fejlesztési irány: a vállalkozók helyzetbe hozása, üzleti környezet javítása 4 Duális gazdasági szerkezet: „egy viszonylag szűk, multinacionális nagyvállalati kör állítja elő a GDP, az export és a K+F tevékenység meghatározó hányadát,” ( 22. old.) 4 „Az üzleti sikerhez szükséges együttműködés keretei és feltételei” ( 23. old.) „…saját termelési tényezőinek a hozadéka…” ( 24. old.) „a foglalkoztatást ösztönző gazdasági környezet megteremtése” ( 25. old ) 4 Hét kitörési pont, vagy program – ezek egyike a Közlekedésfejlesztési program

82 Új Széchenyi Terv 4 Vitairat Új Széchenyi Terv: Vitairat. A talpraállás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja. Nemzetgazdasági Minisztérium, július p. (2010. szeptember 15-ig várták a hozzászólásokat a címre.) 4 A közlekedési program címe ez volt: „Tranzitgazdaság” A fejezet célkitűzése az ország fekvéséből adódó kiemelkedő földrajzi adottságok megragadása, azaz a nemzetközi hálózatokba való beépülés javítása (+ az intermodális, integrált szolgáltatások) volt 4 ÚSzT: a hazai vállalkozások közötti együttműködés fejlesztését, illetve a foglalkoztatás bővítését a célkitűzése fókuszába állító terv 4 Ehhez logikusan kapcsolódó közlekedési feladat a vállalkozások együttműködését biztosító belső kapcsolatok javítása, erősítése lenne. 4 Hiába fejlesztjük a külső kapcsolatokat, ha a hazai termelő nem válik versenyképessé, akkor ezeken a pályákon nem lesz képes eredményesen megjelenni, és akkor ezek a kapcsolatok valóban a tranzitgazdaságot fogják szolgálni: azokat, akik itt átszállítják, vagy ide hozzák az árujukat.

83 Új Széchenyi Terv 4 Új Széchenyi Terv: A talpraállás, megújulás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja. Magyarország Kormánya, január. 330 p. 4 Közlekedésfejlesztési program lett a vonatkozó fejezet címe. Árnyaltabb, de még mindig erős célkitűzés: „földrajzi elhelyezkedés… a legmeghatározóbb elem: […] Ny–K és É–D irányú közlekedési tranzit tengelyek metszéspontjában fekszik […] előnyei csak akkor érvényesíthetők, ha a tranzitforgalom egy részét […] képesek vagyunk megállítani és hozzáadott értéket biztosítani.” ( 300. old.) „2020-ra hazánk […] logisztikai fejlesztések révén megalapozza transzfergazdaságát, így a térségben regionális központi szerepet alakít ki,” ( 326. old.) 4 Még mindig a tranzitra felfűzött gazdaság, másoknak kiszolgáltatott tevékenység – nem mondja ki a hazai belső hálózat-képzés fontosságát a hazai együttműködések, termelési, szolgáltatási stb. kapcsolatok elősegítésében, abban, hogy az ország célponttá váljon, ne átjáróházzá 4 A korrektség kedvéért: korszerű elvek is: közút súlypont-áthelyezés meglévő utak fenntartása és elkerülő főutak, + vasútnál magas minőségi, kiszolgálási követelmények, >6000 km hálózaton.

84 Széll Kálmán Terv Széll Kálmán Terv ( ) Matolcsy György Széll Kálmán Alapítvány, Budapest, március /Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3 %A1n%20Terv.pdf

85 Széll Kálmán Terv 4 Széll Kálmán Terv ( ) Matolcsy György Széll Kálmán Alapítvány, Budapest,, március p. 4 Cél az államadósság lecsökkentése (a GDP 50%-a alá) 4 A terv azokra a lehetőségekre koncentrál, ahol az állam (a) speciális bevételre tud szert tenni (b) képes a jelenlegi kiadásait csökkenteni. 4 Célba vett területek: foglalkoztatás, nyugdíj, közlekedés, oktatás, egészségügy, vállalkozások, államapparátus, kamatok, adók. 4 Közlekedés (a tervben hibásan „4. Adósság és a közösségi közlekedés” 21. old.). 4 Ad (a) „…komoly veszteség éri Magyarországot azért, amiért a gyorsforgalmi úthálózatokat igénybevevő tranzit-teherforgalom, a sok külföldi kamion nem a használattal arányosan fizet az utak igénybevételéért.” ( 21. old. ) 4 Terv: elektronikus útdíj-rendszer január 1-től. 4 Az intézkedés egybevág a korszerű közlekedéspolitikai célokkal (a [közúti] szállítás valós költségeinek megfizettetése) – még akkor is, ha a bevételeket (100 Md Ft/év) az állam adósságrendezésre fordítja. (pl. egy Össz- közlekedési Alap kialakítása helyett)

86 Széll Kálmán Terv 4 Széll Kálmán Terv ( ) Matolcsy György Széll Kálmán Alapítvány, Budapest, március p. 4 Ad (b) „A közösségi közlekedés a legtöbb területen válságban van Magyar- országon, mivel átgondolatlanul és felesleges terhek mellett működnek a szol- gáltató vállalatok, így finanszírozásuk csak hitelből volt megoldható.” ( 21. old. ) 4 Terv: integráció, egy nagy közlekedési holding, a Nemzeti Közlekedési Társaság létrehozása. 4 Az egymással versengő, a közös elszámolási és közlekedési rendszer kialakítását eddig lényegében akadályozó vállalatok szabályozási kereteinek megváltoztatása mindenképpen indokoltnak mondható – hasonlóképpen a kedvezmények rendszerének újragondolása is. 4 Az a várakozás viszont, hogy a közforgalmú közlekedésből jelentős összegeket lehetne kivonni ( között Md Ft-ot) megítélésem szerint félreértés, az össz-közlekedési szempontok figyelmen kívül hagyása. Egy ilyen akció ellentmond a korszerű közlekedéspolitikai elveknek, és hozzájárul a forgalom egyéni közlekedés irányába tereléshez. A minőségi szint emelése a járható irány, ez mind az utastól, mind a fenntartótól többlet ráfordítást kíván, nem is 0-összegű játszma (főleg nem negatív-összegű). 4 Kiruházás?

87 Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – úton egy versenyképes és COM(2011) 144 végleges. Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé. Európai Bizottság, Brüsszel, erőforrás- hatékony közleke- dési rendszer felé

88 4 A fő megjegyzéseim négy pontban (1) A 2050-re szóló környezeti cél (60% kibocsátás csökkentés, olaj- függés csökkentése stb.) nagyon progresszív jövőkép, világos cél. (2) A célok elérésének az eszközei ugyanakkor esetenként ellentmondásosak, hiányosak a Fehér könyvben (3) Nincs világos kép arról, mit is kell tenni e célokért az első tíz évben, 2020-ig, (amikortól minden bizonnyal egy új Fehér könyv készül). Hiányzok a jövőképet követő „hátrabecslés”. (4) A Stratégia fejezet nem nagyon támaszkodik a 2050-es jövőképre, inkább az egységes európai közlekedési tér kialakításával foglalkozik. Ez releváns cél volt az EU-6-ok, 9-ek 12-ek idején, – de vajon ma is releváns cél-e az EU-27-ek idején, vagy inkább csak egy mítosz kergetése? …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé

89 4 Négy dokumentum 4 COM(2011) 144 végleges. Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé. Európai Bizottság, Brüsszel, SEC(2011) 358 final Commission Staff Working Paper: Impact Assessment European Commission, Brussels, SEC(2011) 359 végleges Bizottsági Szolgálati Munkadokumentum: A hatásvizsgálat összefoglalása. Európai Bizottság, Brüsszel, uropeenne/sec/2011/0359/COM_SEC(2011)0359_HU.pdf uropeenne/sec/2011/0359/COM_SEC(2011)0359_HU.pdf 4 SEC(2011) 391 final Commission Staff Working Document: Accompanying the White Paper – Roadmap to a Single European Transport Area – Towards a competitive and resource efficient transport system. European Commission, Brussels, …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé

90 4 Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé. 1 Az európai közlekedési térség előkészítése a jövőre ( Jelenlegi trendek és jövőbeli kihívások: kifogyóban a kőolaj ) 2 A versenyképes és fenntartható közlekedési rendszer jövőképe ( Jövőkép 2050-re: egy integrált, fenntartható és hatékony mobilitás-hálózat ) 3 A stratégia – mi a teendő ( Stratégia: szakpolitikák a változás kormányzására ) …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé

91 4 Helyzetértékelés 4 (§12) Sikerek -- az eltervezett akciók közül a piacnyitás, az áruvédelem, az utas-jogok, a közlekedésbiztonság, a TEN hálózati elemek kiépítése, a közlekedés környezeti mutatóit javítani hivatott lépések megtétele terén 4 (§13) Az energiafelhasználás, a kibocsátások, vagy a kohézió terén nem, hogy a változások mértéke nem éri el a kívánatost, de a változások előjele sem a kívánt irányba mutat 4 (Háttértanulmány) évi kibocsátásértékek utazás- kategóriák szerint …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé

92 4 Helyzetértékelés Üvegház-gáz kibocsátás SEC(2011) 391 final p.18. Városi, várostérségi Makro-regionális ( közepes itt <500 km ) Globális és interkontinentális személy17 %33 %10 % Ebben közút16 %29 %0 % teher6 %_23 %11 % Ebben közút6 %19 %0 % Az összes uniós kibocsátás a 100 %; – a táblázat ehhez viszonyít. 23 % városi/környéki, 56 % makro-regionális és 21 % interkontinentális. Személyközlekedés 60 % teherforgalom 40 % A közút adja az összes kibocsátás 70 %-át (* A villamosenergia-termelés az energia szektornál szerepel: kb.2% ) …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé

93 Tíz cél a 60 %-os kibocsátás- csökkentés elérésére Városi, várostérségi Makro- regionális (közepes km) Globális és inter- kontinentális Üzemanyag és motor (1) Hagyományos üzemanyaggal mű- ködő autók kiszorí- tásaa (2) Tengeri hajózás -40% kibocsátás, légiközleke- dés 40% alacsony C üzemanyag Multimodális láncok és módváltás (3) >300km közúti áru- fuvarozás 30%-a más módon 2030; 50-re 50% (4) 3x nseb vasút 2030, személy vasúton (5 ? TEN-T törzshálózat 2030-ra, 2050 kapac. növ. (6) repterek és kikötők vasúti ellátása 2050-re Információs rendszerek forgalomirányítás, biztonság piackonform eszközök (9) 0-be-halál 2050 (10) Használó / szennyező fizet (8) Multimodális inform. Forg.ir- viteldíjfiz. rdsz (9) 0-baleseti-halál 2050 (10) Használó / szennyező fizet, káros támog=0 (7) 2020-ra korsz légiirányítási rendszer, szárazf és vízi, + Galileo (9) 0-bales-halál 2050 (10) Használó / szennyező fizet, káros támog=0 …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé

94 4 Stratégia 4 * (A jövőképbeli célokhoz kellene szakpolitikai akciókat, eszközöket és ütemezést társítani) 4 Helyette: egységes unió, országok közötti piaci akadályok lebontása, egységes európai közlekedési térség létrehozása; ezt tekinti keretnek 4 Ennek a stratégiájába kívánja beépíteni a szociális, biztonsági, védelmi, környezeti követelményeket 4 Ez a fenntarthatósági logika megfordítása 4 Szociális, környezeti, biztonsági megfontolások alapján kellene az európai közös társadalmi célokról, az egységesség szintjéről / határairól dönteni, és ennek a stratégiájába lehetne beépíteni a célok elérését akadályozó korlátok lebontását, a szükséges mértékű kapcsolatok elősegítését. …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé

95 4 Stratégia 4 * (def) A jövőképbeli célokhoz kellene szakpolitikai akciókat, eszközöket és ütemezést társítani. 4 Helyette: egységes unió, országok közötti piaci akadályok lebontása, egységes európai közlekedési térség létrehozása; ezt tekinti keretnek 4 Ennek a stratégiájába kívánja beépíteni a szociális, biztonsági, védelmi, környezeti követelményeket 4 Ez a fenntarthatósági logika megfordítása 4 Szociális, környezeti, biztonsági megfontolások alapján kellene az európai közös társadalmi célokról, az egységesség szintjéről / határairól dönteni, és ennek a stratégiájába lehetne beépíteni a célok elérését akadályozó korlátok lebontását, a szükséges mértékű kapcsolatok elősegítését. …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé

96 4 Nehéz indulás: két év eltelt a készítők kiválasztásával, a pályáztatás előkészítésével – végül egyetlen, minden számba jövő készítőt egyesítő konzorcium nyert… 4 Óriási a nyomás a uniós programozási időszakra előkészítendő projektek listájára. Az elvesztegetett két év miatt megint előbb projektek lesznek és köréje épül kényszerűen a „stratégia” 4 Komoly félreértés alágazati (közutas, vasúti, vízi közlekedési, légiforgalmi, logisztikai) stratégiákból próbálni összerakni az egységes nemzeti közlekedési stratégiát. Az alágazati részérdekek éppen felülbírálandó inputok: azokat a szempontrendszereket kellene kidolgozni, ami alapján a felülbírálat hitelesen megtörténhet. 4 A modernizációs beidegződések kész nemzetgazdasági terveket várnak, és annak alapján forgalmi mennyiségekre próbálnának közlekedési kapacitásokat biztosítani. 4 Ez a felfogás elavult. A bizonytalan, de felbecsülendő jövőbeli társadalmi- gazdasági-környezeti trendekhez, korlátokhoz, forgatókönyvekhez kellene hozzáillő közlekedési szcenáriókat társítani. A mennyiségi elemek, a forgalmi modellek ellenőrzést szolgálnak, nem abból jön ki a stratégia. Problémák a Nemzeti Közlekedési Stratégiával

97 Tanulságok a Nemzeti Közlekedési Stratégiára A Nemzeti Közlekedési Stratégia logikus kidolgozási menete

98 Tanulságok a Nemzeti Közlekedési Stratégiára A Nemzeti Közlekedési Stratégia logikus kidolgozási menete

99 Összefoglalás 4 A közlekedéspolitika egy szakpolitika, amely a közlekedési ágazathoz tartozó tevékenységek működtetésének és fejlesztésének a biztosítására szolgáló kormányzati stratégiát foglalja össze. 4 Az elmúlt két évtized közlekedéspolitikai alapdokumentumai az Európai Unió 1992-es (CTP) és 2001-es (Time to Decide) és 2011-es Fehér könyvei, ill. az 1996-os és a 2004-es hazai közlekedéspolitika, és ezek felülvizsgálatai + ÚMFT, EKFS, Széchenyi Terv, 4 Az unió dokumentumai elsősorban az egyes országok hálózatainak az átlapoló szintjére koncentrálnak, a folyosók építésének változatlan prioritással való átvétele a hazai közlekedéspolitikába elhibázottnak tekinthető. 4 A hazai tervek a túlzott prioritás mellett egy egyközpontú szerkezetben a főváros térségén vezetik keresztül a tranzit-utakat és erre a struktúrára építik rá a logisztikai központok hálózatát is. 4 A készülő Nemzeti Közlekedési Stratégia egyik kulcskérdése lesz, vajon sikerül-e meghaladni az alágazati stratégiákat egymás mellé helyező, eleve eldöntött projekteket igazolni akaró felépítést.

100 AZ EURÓPAI UNIÓS ÉS A HAZAI KÖZLEKEDÉSPOLITIKA FŐBB ELEMEI Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet Budapesti Gazdasági Főiskola Szakmai szakkollégiumi előadás Budapest, március 13. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !


Letölteni ppt "AZ EURÓPAI UNIÓS ÉS A HAZAI KÖZLEKEDÉSPOLITIKA FŐBB ELEMEI Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet"

Hasonló előadás


Google Hirdetések