Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AZ EURÓPAI UNIÓS ÉS A HAZAI KÖZLEKEDÉSPOLITIKA FŐBB ELEMEI

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AZ EURÓPAI UNIÓS ÉS A HAZAI KÖZLEKEDÉSPOLITIKA FŐBB ELEMEI"— Előadás másolata:

1 AZ EURÓPAI UNIÓS ÉS A HAZAI KÖZLEKEDÉSPOLITIKA FŐBB ELEMEI
Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet Budapesti Gazdasági Főiskola Szakmai szakkollégiumi előadás Budapest, március 13.

2

3 Az európai uniós és a hazai közlekedéspolitika főbb elemei
Definíciók: szakpolitika, közlekedéspolitika A közlekedéspolitika főbb dokumentumai Az uniós Közös Közlekedéspolitika irányváltásai A hazai közlekedéspolitika kezdetei és fejlődése (visszafejlődése) A (használható) közlekedéspolitikai dokumentum felépítése Egy Nemzeti Közlekedési Stratégia felé (lehetne: aktuális helyzet és feladatok, tervek/problémák a hajózásban, a vasúton, az úthálózaton, a településeken, logisztikai elképzelések… …vagy fenntarthatóság, közlekedésbiztonság, klíma, piacosítás stb.)

4 Mi a szakpolitika? Mi a közlekedéspolitika?
Szakpolitika (ágazatpolitika, közpolitika, policy) [és nem politika, hatalmi- v. pártpolitika, politics] Összerendezett kormányzati akarat, stratégia az adott kormányzati terület irányítására Közlekedéspolitika: a közlekedéssel kapcsolatos ügyek kormányzati kezelése (1) összerendezett kormányzati akarat, stratégia a közlekedési ügyek kezelésére (2) egy dokumentum, - az elfogadott törvény háttértanulmánya

5 Mi a közlekedéspolitika ?
A mindenkori célokról van szó: egy ‘tankönyvi’ meghatározás, ami érvényes 1848-ban és 2004-ben is Kormányzati stratégia kialakítása a közlekedési ágazathoz tartozó tevékenységek működtetésének és fejlesztésének a biztosítására, – az adott társadalmi elvárások, gazdasági, műszaki stb. lehetőségek figyelembevételével. E keretek között szakmai célok megfogalmazása, és e célok végrehajtásához szükséges eszközök meghatározása (prioritások, feladatok, programok ) Felépítése: (1) általános / aktuális (társadalom-)politikai célok, (2) az ennek érdekében meghatározott fő ágazati stratégiai célok, (3) cselekvési prioritások, programok, feladatok Címzettjei: kormányzat (társ-ágazatok), al-ágazatok, társadalom

6 Az uniós és a hazai közlekedéspolitika főbb dokumentumai

7 Magyar közlekedéspolitika 2003-2015
Az uniós és a hazai közlekedéspolitika főbb dokumentumai Magyar közlekedéspolitika

8 Magyar közlekedéspolitika 2003-2015
1990 Magyar közlekedéspolitika 2004

9 Magyar közlekedéspolitika 2003-2015
1990 „Time to decide” 2001 Magyar közlekedéspolitika 2004

10 Magyar közlekedéspolitika 2003-2015
1990 „Fehér Könyv” 1992 „Time to decide” 2001 Magyar közlekedéspolitika 2004

11 Magyar Közlekedéspolitika 1996
1990 „Fehér Könyv” 1992 Magyar Közlekedéspolitika 1996 „Time to decide” 2001 Magyar közlekedéspolitika 2004

12 Trans-European Networks
1990 „Fehér Könyv” 1992 Trans-European Networks Magyar Közlekedéspolitika 1996 „Time to decide” 2001 Magyar közlekedéspolitika 2004

13 Trans-European Networks
1990 „Fehér Könyv” 1992 Trans-European Networks Magyar Közlekedéspolitika 1996 Pan-European Corridors, TINA „Time to decide” 2001 Magyar közlekedéspolitika 2004

14 Trans-European Networks
1990 „Fehér Könyv” 1992 Trans-European Networks Magyar Közlekedéspolitika 1996 Pan-European Corridors, TINA „Time to decide” 2001 Magyar közlekedéspolitika A TEN felülvizsgálata 2004 2004

15 Trans-European Networks
1990 Közle- kedési alap- elvek, közle- kedés- föld- rajz, álta- lános célok, meg- fonto- lások válto- zása stb. „Fehér Könyv” 1992 Trans-European Networks Magyar Közlekedéspolitika 1996 Pan-European Corridors, TINA „Time to decide” 2001 Magyar közlekedéspolitika A TEN felülvizsgálata 2004 2004

16 Kom- men- tárok, meg- jegy- zések, össze- függé- sek
1990 Közle- kedési alap- elvek, közle- kedés- föld- rajz, álta- lános célok, meg- fonto- lások válto- zása stb. „Fehér Könyv” 1992 Kom- men- tárok, meg- jegy- zések, össze- függé- sek Trans-European Networks Magyar Közlekedéspolitika 1996 Pan-European Corridors, TINA „Time to decide” 2001 Magyar közlekedéspolitika A TEN felülvizsgálata 2004 2004

17 Kom- men- tárok, meg- jegy- zések, össze- függé- sek
Történeti háttér, a közlekedés és a közlekedéspolitikák múltja, kialakulása stb. 1990 Közle- kedési alap- elvek, közle- kedés- föld- rajz, álta- lános célok, meg- fonto- lások válto- zása stb. „Fehér Könyv” 1992 Kom- men- tárok, meg- jegy- zések, össze- függé- sek Trans-European Networks Magyar Közlekedéspolitika 1996 Pan-European Corridors, TINA „Time to decide” 2001 Magyar közlekedéspolitika A TEN felülvizsgálata 2004 2004

18 Kom- men- tárok, meg- jegy- zések, össze- függé- sek
Történeti háttér, a közlekedés és a közlekedéspolitikák múltja, kialakulása stb. 1990 EU- rópai- záló- dási folya- mat: mélyű- lés és bővü- lés; HU rend- szer- váltás- tól belé- pésig Közle- kedési alap- elvek, közle- kedés- föld- rajz, álta- lános célok, meg- fonto- lások válto- zása stb. „Fehér Könyv” 1992 Kom- men- tárok, meg- jegy- zések, össze- függé- sek Trans-European Networks Magyar Közlekedéspolitika 1996 Pan-European Corridors, TINA „Time to decide” 2001 Magyar közlekedéspolitika A TEN felülvizsgálata 2004 2004

19 Kom- men- tárok, meg- jegy- zések, össze- függé- sek
Történeti háttér, a közlekedés és a közlekedéspolitikák múltja, kialakulása stb. 1990 EU- rópai- záló- dási folya- mat: mélyű- lés és bővü- lés; HU rend- szer- váltás- tól belé- pésig Közle- kedési alap- elvek, közle- kedés- föld- rajz, álta- lános célok, meg- fonto- lások válto- zása stb. „Fehér Könyv” 1992 Kom- men- tárok, meg- jegy- zések, össze- függé- sek Társ- szak- poli- tikák fejlő- dése: térség- fejlesz- tés, környe- zetvé delem, infor- matika, város- fejlesz- tés Trans-European Networks Magyar Közlekedéspolitika 1996 Pan-European Corridors, TINA „Time to decide” 2001 Magyar közlekedéspolitika A TEN felülvizsgálata 2004 2004

20

21 A 2001-es WP felülvizsgálata 2006

22 A 2001-es WP felülvizsgálata 2006
Új Magyarország Fejlesztési Terv 2006 National Strategic Reference Framework of Hungary 2007–2013

23 A 2001-es WP felülvizsgálata 2006
Új Magyarország Fejlesztési Terv 2006 National Strategic Reference Framework of Hungary 2007–2013 ÚMFT Közlekedési Operatív Program (KözOP) 2007

24 A 2001-es WP felülvizsgálata 2006
Új Magyarország Fejlesztési Terv 2006 National Strategic Reference Framework of Hungary 2007–2013 ÚMFT Közlekedési Operatív Program (KözOP) 2007 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) – Zöld könyv 2007

25 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) – Fehér könyv 2007
A 2001-es WP felülvizsgálata 2006 Új Magyarország Fejlesztési Terv 2006 National Strategic Reference Framework of Hungary 2007–2013 ÚMFT Közlekedési Operatív Program (KözOP) 2007 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) – Zöld könyv 2007

26 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) – Fehér könyv 2007
Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) – Alágazati 2008 A 2001-es WP felülvizsgálata 2006 Új Magyarország Fejlesztési Terv 2006 National Strategic Reference Framework of Hungary 2007–2013 ÚMFT Közlekedési Operatív Program (KözOP) 2007 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) – Zöld könyv 2007

27 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) – Fehér könyv 2007
Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) – Alágazati 2008 Revision of TEN-T guidelines 2009…10…11… A 2001-es WP felülvizsgálata 2006 Új Magyarország Fejlesztési Terv 2006 National Strategic Reference Framework of Hungary 2007–2013 ÚMFT Közlekedési Operatív Program (KözOP) 2007 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) – Zöld könyv 2007

28 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) – Fehér könyv 2007
Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) – Alágazati 2008 Revision of TEN-T guidelines 2009…10…11… „Roadmap to a Single European Transport Area: Towards a Competitive and Resource Efficient Transport System” EU White Paper 2011 A 2001-es WP felülvizsgálata 2006 Új Magyarország Fejlesztési Terv 2006 National Strategic Reference Framework of Hungary 2007–2013 ÚMFT Közlekedési Operatív Program (KözOP) 2007 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) – Zöld könyv 2007

29 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) – Fehér könyv 2007
Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) – Alágazati 2008 Revision of TEN-T guidelines 2009…10…11… „Roadmap to a Single European Transport Area: Towards a Competitive and Resource Efficient Transport System” EU White Paper 2011 A 2001-es WP felülvizsgálata 2006 Új Magyarország Fejlesztési Terv 2006 National Strategic Reference Framework of Hungary 2007–2013 Új Széchenyi Terv 2011 Közlekedési fejezettel ÚMFT Közlekedési Operatív Program (KözOP) 2007 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) – Zöld könyv 2007

30 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) – Fehér könyv 2007
Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) – Alágazati 2008 Revision of TEN-T guidelines 2009…10…11… „Roadmap to a Single European Transport Area: Towards a Competitive and Resource Efficient Transport System” EU White Paper 2011 A 2001-es WP felülvizsgálata 2006 Új Magyarország Fejlesztési Terv 2006 National Strategic Reference Framework of Hungary 2007–2013 Új Széchenyi Terv 2011 Közlekedési fejezettel ÚMFT Közlekedési Operatív Program (KözOP) 2007 Széll Kálmán Terv Közlekedési fejezettel Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) – Zöld könyv 2007

31 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) – Fehér könyv 2007
Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) – Alágazati 2008 Revision of TEN-T guidelines 2009…10…11… „Roadmap to a Single European Transport Area: Towards a Competitive and Resource Efficient Transport System” EU White Paper 2011 A 2001-es WP felülvizsgálata 2006 Új Magyarország Fejlesztési Terv 2006 National Strategic Reference Framework of Hungary 2007–2013 Új Széchenyi Terv 2011 Közlekedési fejezettel ÚMFT Közlekedési Operatív Program (KözOP) 2007 Széll Kálmán Terv Közlekedési fejezettel Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) – Zöld könyv 2007 Nemzeti Közlekedési Stratégia (előkészületek )

32

33 A hazai közlekedéspolitika múltjából
1848 Széchenyi „Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül” Budapest szerepe, a közlekedés szerepe

34 Grof Széchenyi István:
Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül. Pozsony január 25-dikén 1848. „Minden esetre csak minmagunktul függ hazánk eddigi mulasztásibul a lehető legnagyobb nyereményt vonni az által, hogy a polgárosodott világ drágán szerzett tapasztalatait, mellyek teljes kifejlődésükben állnak előttünk, felhasználjuk; mi egyedül attul föltételeztetik: mennyire tudjuk azokat saját viszonyinkra alkalmazni, s e közben megóvni magunkat a vak utánzás, avagy szertelen elbizakodás ballépéseitül. Szóval függ a külföldi tapasztalatok elfogúlatlan birálásátul, s saját viszonyaink helyes felfogásátul.”

35 A hazai közlekedés múltjából

36 A hazai közlekedés múltjából

37 A hazai közlekedés múltjából

38 A hazai közlekedés múltjából

39 Az Európai Unió Közös Közlekedéspolitikája (CTP) 1992
EU 1992 előtt nincs integrált közlekedéspolitika, kiragadott alágazati célok (hajótérfogat-selejtezés, pihenőidő, repülésbiztonság stb.) fő motívum a versenyszabályozás EU CTP 1992 „Egységes hálózat az egységes piachoz” integrált közlekedéspolitika – de egyrétegű (nemzetközi szint) intermodalitás, interoperabilitás =>, free access, corridor, TEN-T single market Két fő súly: szabályozás egységesítése és az átlapoló hálózat Trans-European Network (TEN-T)

40 Az Európai Unió Közös Közlekedéspolitikája (CTP) 1992
Az interoperabilitás szükségességének illusztrálása: eltérő feszültség és áramellátási rendszerek Európában

41 A hazai közlekedéspolitika múltjából

42 A hazai közlekedéspolitika múltjából
Öt stratégiai főirány

43 A hazai közlekedéspolitika múltjából
Öt stratégiai főirány Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése

44 A hazai közlekedéspolitika múltjából
Öt stratégiai főirány Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése

45 A hazai közlekedéspolitika múltjából
Öt stratégiai főirány Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése Az ország kiegyensúlyozottabb térségi fejlődésének az elősegítése

46 A hazai közlekedéspolitika múltjából
Öt stratégiai főirány Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése Az ország kiegyensúlyozottabb térségi fejlődésének az elősegítése Az emberi élet és a környezet védelme

47 A hazai közlekedéspolitika múltjából
Öt stratégiai főirány Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése Az ország kiegyensúlyozottabb térségi fejlődésének az elősegítése Az emberi élet és a környezet védelme Hatékony, piackonform közlekedésszabályozás

48 A hazai közlekedéspolitika múltjából
Öt stratégiai főirány Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése A szomszédos országokkal való együttműködés elősegítése Az ország kiegyensúlyozottabb térségi fejlődésének az elősegítése Az emberi élet és a környezet védelme Hatékony, piackonform közlekedésszabályozás

49 A hazai közlekedéspolitika múltjából
Öt stratégiai főirány Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése A szomszédos országokkal való együttműködés elősegítése Az ország kiegyensúlyozottabb térségi fejlődésének az elősegítése Az emberi élet és a környezet védelme Hatékony, piackonform közlekedésszabályozás gazdaság

50 A hazai közlekedéspolitika múltjából
A jól felépített stratégiai dokumentum (pl. ágazatpolitika) cél-hierarchiája Általános társadalmi alapelvek (méltányosság, igazságosság stb.) Részletesebb, aktuális társadalompolitikai célok, melyek már relevánsak a közlekedéspolitikai megfontolásokhoz (pl. térségi kiegyenlítés, unióhoz való csatlakozás, környezeti állapot javítása stb.) => A társadalompolitikai célokat elősegíteni képes fő közlekedéspolitikai célok (pl. belső közlekedési kapcsolatok erősítése, átjárható határkapcsolatok, közlekedési kibocsátások stb.) A közlekedéspolitikai célok további részletezése, bontása (pl. tennivalók az infrastruktúra fejlesztésében, a személyközlekedés szabályozásában stb.) =>

51 A hazai közlekedéspolitika múltjából
1996 Magyar Közlekedéspolitika Öt stratégiai főirány Célterület 1. Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése 2. A szomszédos országokkal való együtt-működés 3. Az ország kiegyensú-lyozottabb térségi fejlődése 4. Az emberi élet és a környezet védelme 5. Hatékony, piackon-form…??? Infrastruktúra-hálózat, járművek Forgalom, szolgáltatás Szabályozás, humánpolitika

52 A hazai közlekedéspolitika múltjából
1996 Magyar Közlekedéspolitika Öt stratégiai főirány Közlekedési célok 1. Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése 2. A szomszédos országokkal való együtt-működés 3. Az ország kiegyensú-lyozottabb térségi fejlődése 4. Az emberi élet és a környezet védelme 5. Hatékony, piackon-form… Átfogó közlekedési célok TEN-T ??? vagy az ellá-tás színvonala minősége ? Határátkelő-helyek visszaállítása Gyorsforgal-mi hálózat ?? alsóbbrendű hálózat ? Baleset-mentesség SKV … Nem a közlekedés hatékonysága !!! Egy kimaradt lépés…

53 Az európai útrendszer átszámozása 1975-ben
Az európai útrendszer átszámozása 1975-ben. K-Ny és É-D tengelyek, - új funkciók felismerése

54 A TEN keleti kiterjesztése
Mit jelent a TEN keleti kiterjesztése ?

55 A TEN keleti kiterjesztése
A hálózat kiterjesztése kelet felé

56 A TEN keleti kiterjesztése
A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása

57 A TEN keleti kiterjesztése
A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása

58 A TEN keleti kiterjesztése
A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása

59 A helsinki, vagy pán-európai közlekedési folyosók
Páneurópai folyosók Forrás: A helsinki, vagy pán-európai közlekedési folyosók

60 Három mulasztás (1) Mintázat. Míg az EU-15 közlekedési folyosóit a térség saját igényeire alapozva (átlapoló belső hálózat) határozták meg, a csatlakozó térségben külső szempontok domináltak. (2) Prioritás. Az EU-15 Közös Közlekedéspolitikája elsősorban az egyes országok hálózatának átlapoló szintjére koncentrált. A folyosók építésének változatlan prioritással való átvétele a hazai közlekedéspolitikába elhibázottnak tekinthető.. Ezzel a többrétegű hazai közlekedési rendszerből indokolatlan mértékben kiemeltük a régióközi kapcsolatok szintjét - a városközi és faluközi kapcsolatok rovására (3) Ráadásul a hazai folyosókat - egy új struktúra végiggondolása helyett - a korábbi főhálózat mentén, egy egyközpontú szerkezetben a főváros térségén vezetjük keresztül (és pl. erre a struktúrára építjük rá a logisztikai központok hálózatát is.)

61 Hazai interpretáció A tranzitfolyosókat Magyarország a legforgalmasabb és védendő térségein vezeti keresztül

62 Struktúraváltás a közúthálózatoknál

63 TINA – a Páneurópai hálózat kiegészítése
Forrás: A 8. sz. főút fejlesztési feladatai... UKIG Hálózatfejlesztési Főosztálya szept. 13 A helsinki folyosók és a TINA-hálózat kiegészítő elemei

64

65 Az EU közlekedéspolitikája: „Time to Decide”
A dokumentum felépítése: 1 Problémák és kihívások, 2 A közlekedéspolitika irányelvei, 3 Hatvan intézkedési javaslat

66 Az EU közlekedéspolitikája: „Time to Decide”
Mit kell megoldani: torlódások, minőség, környezet, biztonság, izolált régiók Elszámolás az 1992-es CTP felemás eredményeivel Stratégia: megtörni a kapcsolatot a közlekedés és a gazdaság fejlődése között - a közúti forgalom csökkentése közgazdasági eszközökkel, - más közlekedési módok hatékonyságának a javítása, - célzott beruházások… …a TEN hálózatba… Hatvan intézkedés – négy blokkban. - kiegyensúlyozás a különböző közlekedési módok között, - szűk keresztmetszetek megszüntetése, - felhasználó-centrikus közlekedéspolitika, - a globalizáció kezelése.

67 Tartsuk mozgásban Európát !
A 2001-es Fehér Könyv (Time to Decide) évi felülvizsgálata Elérhetősége:

68 Tartsuk mozgásban Európát !
Míg a 2001-es közlekedéspolitika határozottan állást foglalt a közlekedési teljesítmények növekedésének megtörése, valamit a közúti forgalom növekedésének fékezése mellett, addig a felülvizsgálat erős fuvarozói ellentámadásnak tekinthető. „A mobilitásról le kell választani negatív mellékhatásait” ez már nem a forgalom növekedésének a fékezése, hanem éppen a biztosítása. „Optimalizálni kell az egyes közlekedési módokban rejlő lehetőségeket” ez pedig nem a közút visszafogása. „Egyre inkább mutatkoznak a súrlódás jelei a növekvő mobilitási igények kielégítését célzó erőfeszítések és a szigorú környezetvédelmi előírások között” – az ilyen mondat mintha a környezetvédelmi szigorúság visszavételének a szükségességét próbálná sugallni.

69 Előzmények: A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015
Tartalom: I. A közlekedéspolitika I.1 A közlekedéspolitikára ható főbb tényezők I.2. Célok, stratégiai főirányok I.3. Intézményrendszer és szabályozás II. A közlekedéspolitika programja II.1. Korszerűbb közlekedés, jobb szolgáltatás II.2. A fejlődés közlekedési módonként II.3. Középtávú infrastruktúrafejlesztési gördülőterv Mellékletek (jogszabályok, dokumentumok) Elérhetősége: (már nem érhető el)

70 A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015
A közlekedéspolitika feladata: (A Közlekedéspolitikában szerepel (p2 ill. 7-8), a Határozatban nem) 1(-3). feladat: (1) a tartós gazdasági növekedés elősegítése, (cél*) (2) az életminőség javítása (3) a környezet szempontjából fenntartható mobilitás biztosításával A közlekedéspolitika három prioritása: (A Közlekedéspolitikában szerepel (p1), a Határozatban nem) 1. prioritás: (4) a hiányzó infrastruktúra kiépítése, 2. prioritás: (5) az EU közlekedésben alkalmazott szabályozásának követése, 3. prioritás (6) környezetkímélő közlekedési rendszer megteremtése (+ két üzemeltetési-forgalmi prioritás… (31) közforgalmú és nem-motorizált személyközlekedés ill. (32) vasúti, vízi és kombinált szállítás)

71 A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015
A közlekedéspolitika öt stratégiai főiránya: (A Határozatban szereplő formában) 1. főirány: (7) az életminőség javítása, (8) az egészség megőrzése, (9) a területi különbségek csökkentése (10) a közlekedés-biztonság növelése, (11) az épített és természeti környezet védelme, 2. főirány: (12) az Európai Unióba való sikeres integrációnk elősegítése, 3. főirány (13) a környező országokkal a kapcsolatok bővítése és feltételeinek javítása, 4. főirány: (14) a területfejlesztési célok megvalósításának előmozdítása, 5. főirány: (15) a hatékony üzemeltetés feltételeinek megteremtése a szabályozott verseny segítségével

72 A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015
A közlekedésfejlesztési program kilenc követelménye: (A közlekedésfejlesztés programjából) 1. követelmény: (16) a fenntartható fejlődés biztosítása, 2. követelmény: (17) a közlekedésbiztonság növelése, 3. követelmény: (18) az ország védelmi képességének erősítése, 4. követelmény: (19) magas színvonalú közlekedési szolgáltatások biztosítása, 5. követelmény: (20) a meglévő közlekedési elemek hatékony kihasználása, 6. követelmény: (21) a hiányzó infrastrukturális elemek kiépítése, 7. követelmény: (22) kiszámítható finanszírozási rendszer, 8. követelmény: (23) nemzeti és nemzetközi szintű versenyképesség és hatékonyság, 9. követelmény: (24) korszerű szaktudás és technológia alkalmazása.

73 A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015
A közlekedéspolitikai célok megvalósítását szolgáló hat általános közlekedési elem: (Közlekedéspolitika p8. ill a Határozatban szereplő formában) 1. általános elem: (25) a páneurópai hálózat magyarországi bővítése a főváros központúságot oldó gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésével, * 2. általános elem: (26) a közlekedési alágazatok összehangolása a fenntartható fejlődés szem előtt tartásával, 3. általános elem: (27) a közlekedésbiztonság javítása, 4. általános elem: (28) a környezetszennyezés csökkentése, 5. általános elem: (29) EU konform közlekedési díjak, támogatások rendszere, 6. általános elem: (30) a közlekedésben foglalkoztatottak jövedelmének növelése.

74 Elérhetősége: http://www. gkm. hu/data/cms18631/k_zlpol_nyomt
Elérhetősége: (már nem érhető el)

75 Új Magyarország Fejlesztési Terv
Elérhetősége:

76 Új Magyarország Fejlesztési Terv
2. prioritás: A közlekedés fejlesztése • Az ország (és régiói) nemzetközi elérhetőségének javítása, • A térségi elérhetőség javítása, • Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése, • A városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése = külső kapcsolatok, belső kapcsolatok, áruszállítási gócpontok, személyforgalmi gócpontok

77 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia
– de csak regisztrálás után Elérhetősége (2007 július): – de csak regisztrálás után

78 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia
Miért kellett elkészíteni? Mert az EB kérte a KözOP projektjei mögött lévő átfogó stratégiát. KHEM honlap: „Az elmúlt időszakban erőteljes igény és érdeklődés mutatkozott egy elemeiben összefüggő, tartalmában átfogóan kidolgozott, hosszabb időtávra készülő és minden lényeges közlekedési feladathoz iránymutatással szolgáló közlekedésfejlesztési stratégia iránt.” (2007. szept. 10.) – de csak regisztrálás után Elérhetősége (2007 július): – de csak regisztrálás után

79 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia
0. Horizontálisan ható tényezők a közlekedésben 0.1. Közlekedésbiztonsági helyzet A környezet terhelhetősége 0.3. A közlekedés energiafelhasználásának alakulása 0.4. Intelligens technológiák, a telematika alkalmazása 0.5. Hazai intézményi környezet 1. A személyközlekedés fejlesztésének stratégiája 2. Az áruszállítás fejlesztésének stratégiája 3. A közlekedési infrastruktúrafejlesztés stratégiája 3.1. Helyzetelemzés 3.2. SWOT elemzés 3.3. A SWOT elemzésből levezethető kulcsterületek 3.4. A fejlesztés kihívásai és a megvalósítás eszközei. – de csak regisztrálás után

80 Új Széchenyi Terv Új Széchenyi Terv: A talpraállás, megújulás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja. Magyarország Kormánya, január. 330 p. Új Széchenyi Terv: A talpraállás, megújulás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja. Magyarország Kormánya, január. 330 p.

81 Új Széchenyi Terv Három kihívás: pénzügyi stabilitás, versenyképesség, gazdasági növekedés A gazdaságpolitika három pillére: egyensúly + növekedés + foglalkoztatás Fejlesztési irány: a vállalkozók helyzetbe hozása, üzleti környezet javítása Duális gazdasági szerkezet: „egy viszonylag szűk, multinacionális nagyvállalati kör állítja elő a GDP, az export és a K+F tevékenység meghatározó hányadát,” (22. old.) „Az üzleti sikerhez szükséges együttműködés keretei és feltételei” (23. old.) „…saját termelési tényezőinek a hozadéka…” (24. old.) „a foglalkoztatást ösztönző gazdasági környezet megteremtése” (25. old) Hét kitörési pont, vagy program – ezek egyike a Közlekedésfejlesztési program Új Széchenyi Terv: A talpraállás, megújulás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja. Magyarország Kormánya, január. 330 p. Wertheim, W. F Dual Economy. In: David L. Sills (ed.) International Encyclopedia of the Social Sciences, vol. 4. N. Y.: The Macmillan C. and The Free Pr.,

82 Új Széchenyi Terv Vitairat Új Széchenyi Terv: Vitairat. A talpraállás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja. Nemzetgazdasági Minisztérium, július p. (2010. szeptember 15-ig várták a hozzászólásokat a címre.) A közlekedési program címe ez volt: „Tranzitgazdaság” A fejezet célkitűzése az ország fekvéséből adódó kiemelkedő földrajzi adottságok megragadása, azaz a nemzetközi hálózatokba való beépülés javítása (+ az intermodális, integrált szolgáltatások) volt ÚSzT: a hazai vállalkozások közötti együttműködés fejlesztését, illetve a foglalkoztatás bővítését a célkitűzése fókuszába állító terv Ehhez logikusan kapcsolódó közlekedési feladat a vállalkozások együttműködését biztosító belső kapcsolatok javítása, erősítése lenne. Hiába fejlesztjük a külső kapcsolatokat, ha a hazai termelő nem válik versenyképessé, akkor ezeken a pályákon nem lesz képes eredményesen megjelenni, és akkor ezek a kapcsolatok valóban a tranzitgazdaságot fogják szolgálni: azokat, akik itt átszállítják, vagy ide hozzák az árujukat. Új Széchenyi Terv: Vitairat. A talpraállás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja. Nemzetgazdasági Minisztérium, július p.

83 Új Széchenyi Terv Új Széchenyi Terv: A talpraállás, megújulás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja. Magyarország Kormánya, január. 330 p. Közlekedésfejlesztési program lett a vonatkozó fejezet címe. Árnyaltabb, de még mindig erős célkitűzés: „földrajzi elhelyezkedés… a legmeghatározóbb elem: […] Ny–K és É–D irányú közlekedési tranzit tengelyek metszéspontjában fekszik […] előnyei csak akkor érvényesíthetők, ha a tranzitforgalom egy részét […] képesek vagyunk megállítani és hozzáadott értéket biztosítani.” (300. old.) „2020-ra hazánk […] logisztikai fejlesztések révén megalapozza transzfergazdaságát, így a térségben regionális központi szerepet alakít ki,” (326. old.) Még mindig a tranzitra felfűzött gazdaság, másoknak kiszolgáltatott tevékenység – nem mondja ki a hazai belső hálózat-képzés fontosságát a hazai együttműködések, termelési, szolgáltatási stb. kapcsolatok elősegítésében, abban, hogy az ország célponttá váljon, ne átjáróházzá A korrektség kedvéért: korszerű elvek is: közút súlypont-áthelyezés meglévő utak fenntartása és elkerülő főutak, + vasútnál magas minőségi, kiszolgálási követelmények, >6000 km hálózaton. Új Széchenyi Terv: A talpraállás, megújulás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja. Magyarország Kormánya, január. 330 p.

84 Széll Kálmán Terv Széll Kálmán Terv ( ) Matolcsy György Széll Kálmán Alapítvány, Budapest, március 1. Széll Kálmán Terv ( ) Matolcsy György Széll Kálmán Alapítvány, Budapest, március 1. és

85 Széll Kálmán Terv Cél az államadósság lecsökkentése (a GDP 50%-a alá)
Széll Kálmán Terv ( ) Matolcsy György Széll Kálmán Alapítvány, Budapest, , március p. Cél az államadósság lecsökkentése (a GDP 50%-a alá) A terv azokra a lehetőségekre koncentrál, ahol az állam (a) speciális bevételre tud szert tenni (b) képes a jelenlegi kiadásait csökkenteni. Célba vett területek: foglalkoztatás, nyugdíj, közlekedés, oktatás, egészségügy, vállalkozások, államapparátus, kamatok, adók. Közlekedés (a tervben hibásan „4. Adósság és a közösségi közlekedés” 21. old.). Ad (a) „…komoly veszteség éri Magyarországot azért, amiért a gyorsforgalmi úthálózatokat igénybevevő tranzit-teherforgalom, a sok külföldi kamion nem a használattal arányosan fizet az utak igénybevételéért.” (21. old.) Terv: elektronikus útdíj-rendszer január 1-től. Az intézkedés egybevág a korszerű közlekedéspolitikai célokkal (a [közúti] szállítás valós költségeinek megfizettetése) – még akkor is, ha a bevételeket (100 Md Ft/év) az állam adósságrendezésre fordítja. (pl. egy Össz-közlekedési Alap kialakítása helyett) Széll Kálmán Terv ( ) Matolcsy György Széll Kálmán Alapítvány, Budapest, március 1. és

86 Széll Kálmán Terv Széll Kálmán Terv ( ) Matolcsy György Széll Kálmán Alapítvány, Budapest, március p. Ad (b) „A közösségi közlekedés a legtöbb területen válságban van Magyar-országon, mivel átgondolatlanul és felesleges terhek mellett működnek a szol-gáltató vállalatok, így finanszírozásuk csak hitelből volt megoldható.” (21. old.) Terv: integráció, egy nagy közlekedési holding, a Nemzeti Közlekedési Társaság létrehozása. Az egymással versengő, a közös elszámolási és közlekedési rendszer kialakítását eddig lényegében akadályozó vállalatok szabályozási kereteinek megváltoztatása mindenképpen indokoltnak mondható – hasonlóképpen a kedvezmények rendszerének újragondolása is. Az a várakozás viszont, hogy a közforgalmú közlekedésből jelentős összegeket lehetne kivonni ( között Md Ft-ot) megítélésem szerint félreértés, az össz-közlekedési szempontok figyelmen kívül hagyása. Egy ilyen akció ellentmond a korszerű közlekedéspolitikai elveknek, és hozzájárul a forgalom egyéni közlekedés irányába tereléshez. A minőségi szint emelése a járható irány, ez mind az utastól, mind a fenntartótól többlet ráfordítást kíván, nem is 0-összegű játszma (főleg nem negatív-összegű). Kiruházás? Széll Kálmán Terv ( ) Matolcsy György Széll Kálmán Alapítvány, Budapest, március 1. és

87 erőforrás-hatékony közleke-dési rendszer felé
Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közleke-dési rendszer felé COM(2010) 715/4 Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiája. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának Brüsszel, dec. 8. COM(2011) 144 végleges. Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé. Európai Bizottság, Brüsszel,

88 …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé
A fő megjegyzéseim négy pontban (1) A 2050-re szóló környezeti cél (60% kibocsátás csökkentés, olaj-függés csökkentése stb.) nagyon progresszív jövőkép, világos cél. (2) A célok elérésének az eszközei ugyanakkor esetenként ellentmondásosak, hiányosak a Fehér könyvben (3) Nincs világos kép arról, mit is kell tenni e célokért az első tíz évben, 2020-ig, (amikortól minden bizonnyal egy új Fehér könyv készül). Hiányzok a jövőképet követő „hátrabecslés”. (4) A Stratégia fejezet nem nagyon támaszkodik a 2050-es jövőképre, inkább az egységes európai közlekedési tér kialakításával foglalkozik. Ez releváns cél volt az EU-6-ok, 9-ek 12-ek idején, – de vajon ma is releváns cél-e az EU-27-ek idején, vagy inkább csak egy mítosz kergetése? COM(2011) 144 végleges. Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé. Európai Bizottság, Brüsszel,

89 …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé
Négy dokumentum COM(2011) 144 végleges. Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé. Európai Bizottság, Brüsszel, SEC(2011) 358 final Commission Staff Working Paper: Impact Assessment European Commission, Brussels, SEC(2011) 359 végleges Bizottsági Szolgálati Munkadokumentum: A hatásvizsgálat összefoglalása. Európai Bizottság, Brüsszel, SEC(2011) 391 final Commission Staff Working Document: Accompanying the White Paper – Roadmap to a Single European Transport Area – Towards a competitive and resource efficient transport system. European Commission, Brussels, COM(2011) 144 végleges. Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé. Európai Bizottság, Brüsszel,

90 …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé
Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé. 1 Az európai közlekedési térség előkészítése a jövőre (Jelenlegi trendek és jövőbeli kihívások: kifogyóban a kőolaj) 2 A versenyképes és fenntartható közlekedési rendszer jövőképe (Jövőkép 2050-re: egy integrált, fenntartható és hatékony mobilitás-hálózat) 3 A stratégia – mi a teendő (Stratégia: szakpolitikák a változás kormányzására) COM(2011) 144 végleges. Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé. Európai Bizottság, Brüsszel,

91 …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé
Helyzetértékelés (§12) Sikerek -- az eltervezett akciók közül a piacnyitás, az áruvédelem, az utas-jogok, a közlekedésbiztonság, a TEN hálózati elemek kiépítése, a közlekedés környezeti mutatóit javítani hivatott lépések megtétele terén (§13) Az energiafelhasználás, a kibocsátások, vagy a kohézió terén nem, hogy a változások mértéke nem éri el a kívánatost, de a változások előjele sem a kívánt irányba mutat (Háttértanulmány) évi kibocsátásértékek utazás-kategóriák szerint COM(2011) 144 végleges. Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé. Európai Bizottság, Brüsszel,

92 …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé
Helyzetértékelés Üvegház-gáz kibocsátás SEC(2011) 391 final p.18. Városi, várostérségi Makro-regionális (közepes itt <500 km) Globális és interkontinentális személy 17 % 33 % 10 % Ebben közút 16 % 29 % 0 % teher 6 %_ 23 % 11 % 6 % 19 % COM(2011) 144 végleges. Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé. Európai Bizottság, Brüsszel, Az összes uniós kibocsátás a 100 %; – a táblázat ehhez viszonyít. 23 % városi/környéki, 56 % makro-regionális és 21 % interkontinentális. Személyközlekedés 60 % teherforgalom 40 % A közút adja az összes kibocsátás 70 %-át (*A villamosenergia-termelés az energia szektornál szerepel: kb.2%)

93 Makro-regionális (közepes 300-800 km) Globális és inter-kontinentális
…úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé Tíz cél a 60 %-os kibocsátás-csökkentés elérésére Városi, várostérségi Makro-regionális (közepes km) Globális és inter-kontinentális Üzemanyag és motor (1) Hagyományos üzemanyaggal mű- ködő autók kiszorí-tásaa (2) Tengeri hajózás -40% kibocsátás, légiközleke-dés 40% alacsony C üzemanyag Multimodális láncok és módváltás (3) >300km közúti áru-fuvarozás 30%-a más módon 2030; 50-re 50% (4) 3x nseb vasút 2030, személy vasúton (5 ? TEN-T törzshálózat 2030-ra, 2050 kapac. növ. (6) repterek és kikötők vasúti ellátása 2050-re Információs rendszerek forgalomirányítás, biztonság piackonform eszközök (9) 0-be-halál 2050 (10) Használó / szennyező fizet (8) Multimodális inform. Forg.ir- viteldíjfiz. rdsz (9) 0-baleseti-halál 2050 (10) Használó / szennyező fizet, káros támog=0 (7) 2020-ra korsz légiirányítási rendszer, szárazf és vízi, + Galileo (9) 0-bales-halál 2050 COM(2011) 144 végleges. Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé. Európai Bizottság, Brüsszel,

94 …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé
Stratégia * (A jövőképbeli célokhoz kellene szakpolitikai akciókat, eszközöket és ütemezést társítani) Helyette: egységes unió, országok közötti piaci akadályok lebontása, egységes európai közlekedési térség létrehozása; ezt tekinti keretnek Ennek a stratégiájába kívánja beépíteni a szociális, biztonsági, védelmi, környezeti követelményeket Ez a fenntarthatósági logika megfordítása Szociális, környezeti, biztonsági megfontolások alapján kellene az európai közös társadalmi célokról, az egységesség szintjéről / határairól dönteni, és ennek a stratégiájába lehetne beépíteni a célok elérését akadályozó korlátok lebontását, a szükséges mértékű kapcsolatok elősegítését. COM(2011) 144 végleges. Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé. Európai Bizottság, Brüsszel,

95 …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé
Stratégia * (def) A jövőképbeli célokhoz kellene szakpolitikai akciókat, eszközöket és ütemezést társítani. Helyette: egységes unió, országok közötti piaci akadályok lebontása, egységes európai közlekedési térség létrehozása; ezt tekinti keretnek Ennek a stratégiájába kívánja beépíteni a szociális, biztonsági, védelmi, környezeti követelményeket Ez a fenntarthatósági logika megfordítása Szociális, környezeti, biztonsági megfontolások alapján kellene az európai közös társadalmi célokról, az egységesség szintjéről / határairól dönteni, és ennek a stratégiájába lehetne beépíteni a célok elérését akadályozó korlátok lebontását, a szükséges mértékű kapcsolatok elősegítését. COM(2011) 144 végleges. Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé. Európai Bizottság, Brüsszel,

96 Problémák a Nemzeti Közlekedési Stratégiával
Nehéz indulás: két év eltelt a készítők kiválasztásával, a pályáztatás előkészítésével – végül egyetlen, minden számba jövő készítőt egyesítő konzorcium nyert… Óriási a nyomás a uniós programozási időszakra előkészítendő projektek listájára. Az elvesztegetett két év miatt megint előbb projektek lesznek és köréje épül kényszerűen a „stratégia” Komoly félreértés alágazati (közutas, vasúti, vízi közlekedési, légiforgalmi, logisztikai) stratégiákból próbálni összerakni az egységes nemzeti közlekedési stratégiát. Az alágazati részérdekek éppen felülbírálandó inputok: azokat a szempontrendszereket kellene kidolgozni, ami alapján a felülbírálat hitelesen megtörténhet. A modernizációs beidegződések kész nemzetgazdasági terveket várnak, és annak alapján forgalmi mennyiségekre próbálnának közlekedési kapacitásokat biztosítani. Ez a felfogás elavult. A bizonytalan, de felbecsülendő jövőbeli társadalmi-gazdasági-környezeti trendekhez, korlátokhoz, forgatókönyvekhez kellene hozzáillő közlekedési szcenáriókat társítani. A mennyiségi elemek, a forgalmi modellek ellenőrzést szolgálnak, nem abból jön ki a stratégia.

97 Tanulságok a Nemzeti Közlekedési Stratégiára
A Nemzeti Közlekedési Stratégia logikus kidolgozási menete

98 Tanulságok a Nemzeti Közlekedési Stratégiára
A Nemzeti Közlekedési Stratégia logikus kidolgozási menete

99 Összefoglalás A közlekedéspolitika egy szakpolitika, amely a közlekedési ágazathoz tartozó tevékenységek működtetésének és fejlesztésének a biztosítására szolgáló kormányzati stratégiát foglalja össze. Az elmúlt két évtized közlekedéspolitikai alapdokumentumai az Európai Unió 1992-es (CTP) és 2001-es (Time to Decide) és 2011-es Fehér könyvei, ill. az 1996-os és a 2004-es hazai közlekedéspolitika, és ezek felülvizsgálatai + ÚMFT, EKFS, Széchenyi Terv, Az unió dokumentumai elsősorban az egyes országok hálózatainak az átlapoló szintjére koncentrálnak, a folyosók építésének változatlan prioritással való átvétele a hazai közlekedéspolitikába elhibázottnak tekinthető. A hazai tervek a túlzott prioritás mellett egy egyközpontú szerkezetben a főváros térségén vezetik keresztül a tranzit-utakat és erre a struktúrára építik rá a logisztikai központok hálózatát is. A készülő Nemzeti Közlekedési Stratégia egyik kulcskérdése lesz, vajon sikerül-e meghaladni az alágazati stratégiákat egymás mellé helyező, eleve eldöntött projekteket igazolni akaró felépítést.

100 AZ EURÓPAI UNIÓS ÉS A HAZAI KÖZLEKEDÉSPOLITIKA FŐBB ELEMEI
Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet KÖSZÖNÖM A FIGYELMET ! Budapesti Gazdasági Főiskola Szakmai szakkollégiumi előadás Budapest, március 13.


Letölteni ppt "AZ EURÓPAI UNIÓS ÉS A HAZAI KÖZLEKEDÉSPOLITIKA FŐBB ELEMEI"

Hasonló előadás


Google Hirdetések