Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A közigazgatási hatósági eljárás A közigazgatási eljárás fő szakaszai Végre- hajtás Jogorvoslati eljárás Alapeljárás Az alapeljárás mindig szükségszerű,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A közigazgatási hatósági eljárás A közigazgatási eljárás fő szakaszai Végre- hajtás Jogorvoslati eljárás Alapeljárás Az alapeljárás mindig szükségszerű,"— Előadás másolata:

1

2 A közigazgatási hatósági eljárás

3 A közigazgatási eljárás fő szakaszai Végre- hajtás Jogorvoslati eljárás Alapeljárás Az alapeljárás mindig szükségszerű, meghatározó elem: -az ügyek többsége már ebben a szakban lezárul; - az ügyfelek elsősorban az elsőfokú szervekkel kerülnek kapcsolatba; - az itt meghatározott normák többségét az eljárás többi szakaszában is alkalmazni kell.

4 Az első fokú eljárás főbb szakaszai Eljárás megindítása Értesítés Kérelem vizsgálata Eljárás megszüntetése Eljárás felfüggesztése Tényállás megállapítása Tisztázás, bizonyítás Hatóság döntése Elutasítás Hiánypótlásra felszólítás

5 Jogszabály alapján Felügyeleti szerv utasítása, bíróság kötelezése Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet Joghatások: - jogok megszerzése, kötelezettségek terhe; - ügyintézési határidő kezdete. Az eljárás megindítása 29. § kérelem bejelentés más hatóság kezdeményezése nyilatkozat panasz

6 - az ügyfél azonosításához szükséges adatok; természetes személy esetén: név, lakcím jogi személynél: szervezet megnevezése, székhely/telephely - az ügy tárgya; - döntés kérése; - mellékletek: kettős korlát, vagyis az ügyféltől nem kérhető: Szakhatósági állásfoglalás Adat, amelyet valamely közigazgatási hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartása tartalmaz Kérelem benyújtása: hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez; A hatóság feladata:- a kérelem ellenőrzése és - felhívás hiánypótlásra. A kérelem §

7 Értesítés az eljárás megindításáról I. ÚJ JOGINTÉZMÉNY! A hivatalból indult eljárás esetében értesíteni kell: az ismert ügyfelet. Kérelemre indult eljárásban: a kérelmet előterjesztő ügyfél, ha kéri; kötelező értesíteni az ismert ellenérdekű és az érintett ügyfelet

8 Értesítés az eljárás megindításáról II. - kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül; - az értesítés mellőzhető az alábbi okokból: Eljárás eredményességének veszélyeztetése Egyszerű megítélésű ügyFolyamatos ellenőrzés Honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági ok Az értesítés tartalma Ügy tárgya, iktatási száma Eljárás megindításának napja, ügyintézési határidő Ügyintéző neve, hivatali elérhetősége Iratbetekintés, nyilatkozattétel lehetősége Hivatalból indult eljárásnál erre utalás Kérelemre indult eljárásnál a kérelmező ügyfél neve Ügyfél tájékoztatása e-ügyintézés lehetőségéről

9 Az értesítés formái Közvetlen megkeresés: -levél; -fax; -elektronikus úton Hirdetmény, közhírré tétel: - jelentős számú ügyfél érintettsége - hatásterületi ingatlan tulajdonosok, használók; - érdekvédelmi társadalmi szervek

10 Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 8 napon belül végzéssel történik, az alábbi okokból: - a magyar hatóságnak nincs joghatósága az eljárásra; - a hatóságnak nincs hatásköre/illetékessége, és az áttételnek nincs helye; - kérelem lehetetlen célja; - a hatóság az ügyet már érdemben elbírálta; - kérelem késedelmes előterjesztése (kézbesítési vélelem megdöntése); - az ügy nem hatósági ügy. A végzés fellebbezéssel megtámadható

11 Az eljárás megszüntetése I. a)Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítás; b) az ügy tárgyát képező vagyontárgy megsemmisült; c) az eljárás kérelemre indult és az ügyfél a kérelmét visszavonta; d) az ügyfél halála (megszűnése) következtében okafogyottá vált és eljárásbeli jogutódlás nem következett be; e) hivatalból indított eljárás esetén az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn; f) kérelemre indult eljárás esetén ha az ügyfél felszólításra sem gondoskodik képviselet ellátására alkalma személy meghatalmazásáról, vagy nem jár el személyesen; g) jogszabályváltozás miatt az ügy elbírálása a továbbiakban már nem hatósági hatáskörbe tartozik. Kötelező

12 Az eljárás megszüntetése II. Mérlegelés alapján Ha a hiánypótlásra való felhívás eredménytelen - a mérlegelés tárgya: elegendőek-e a bizonyítékok? A rendelkezésre álló adatok alapján dönt Eljárás megszüntetése Az illeték vagy az igazgatási szolgáltatási díj felhívás ellenére történő meg nem fizetése Eljárás megszüntetéséről értesítés: 5 napon belül Fellebbezésnek van helye!!!

13 Az eljárás felfüggesztése 32.§ 1. Kötelező felfüggesztés 2. Felfüggesztés mérlegelés alapján Kapcsolódó kérdés előzetes elbírálása amelyben: -az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik; ugyanazon hatóság más döntése; - külföldi hatóság vagy más szerv álláspontjának beszerzése; -a jogutód kiléte vitás (kérelmező ügyfél esik ki) Határidő megszakad, fellebbezésnek van helye -a bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi (perújítás, felülvizsgálati kérelem) -Szakvélemény készítése hosszabb időt vesz igénybe; - ha a jogutód kiléte vitás; - ügyfél kérése

14 Ügyintézési határidők 33.§ Érdemi határozatok meghozatala Főszabály: 30 napos határidő Kivételes ügyintézési határidők Veszélyhelyzet elhárítása, kár megelőzése Ügy bonyolultsági foka (külön jsz. alapján) Határidő kezdete: kérelem beérkezése; hivatalból indítandó eljárásnál a megindítás napja; felügyeleti szervhez az iratok megérkezésének napja. Határidő meghosszabbítása: indokolt esetben, legfeljebb 30 nappal (kiskorúnál 15 nappal) Soronkívüliség

15 Ügyintézési határidőbe be nem számítható időtartamok 33.§ - hatásköri/illetékességi vita egyeztetése; - nemzetközi jogsegély-eljárás tartama; - hiánypótlás; - szakhatóság eljárásának tartama; - eljárás felfüggesztésének tartama; - bizonyítékok ismertetésére meghatározott idő; - elektronikus ügyintézésnél az üzemzavar időtartama; - hiteles fordítás elkészítéséhez szükséges idő. Ügyintézési határidők számítása: Határidő – közlést, kézbesítést követő napon kezdődik Határnap – naptári nap szerinti befejező időpont

16 Jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés 39.§ = az egyes eljárási cselekmények dokumentálására szolgálnak Mikor készítünk jegyzőkönyvet? Mikor készítünk feljegyzést? - ügyfél -tanú - szakértő meghallgatásáról; - szemle lefolytatásáról; - helyszíni ellenőrzésről; - tárgyalásról; - szóban előterjesztett kérelemről. Jegyzőkönyv lehet: PapíralapúHang-, kép- és filmfelvétel Egyenértékű dokumentumok Minden eljárási cselekményről, amelyről nem készül jegyzőkönyv/hangfelvétel A feljegyzés tartalmazza: - felvétel helyét, időpontját; - ügy tárgyát és számát; - az eljárási cselekményt; - eljáró ügyintéző nevét, aláírását.

17 Képviselet 40.§ Képviseletre általában akkor kerül sor, ha: az ügyfél nem tud vagy nem akar szermélyesen eljárni A képviselő az ügyfél helyett vagy mellett eljárási cselekmények végzésére jogosult, ha jogszabály nem írja elő a személyes eljárást A képviselet fajtái: - törvényes - meghatalmazotti - ügygondnok által ellátott képviselet

18 Meghatalmazotti képviselet Visszautasítási okok ha az eljárni kívánó nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására; képviseleti jogosultságát felhívás ellenére sem igazolja ha a képviseletet jsz-i felhatalmazás nélkül, rendszeresen anyagi haszonszerzés re törekedve kívánja ellátni. Alapja: Bárki lehet ( Alapja: ügyfél + képviselő közti megbízás ) Kivéve: Visszautasítás: végzéssel, ami ellen fellebbezésnek nincs helye

19 Ügygondnoki képviselet Alkalmazása: Alkalmazása: ha a természetes személy ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud ügyében eljárni és nincs törvényes képviselője, meghatalmazottja Kirendelése: Kirendelése: gyámhatóság Jogai, kötelezettségei:kivéve: Jogai, kötelezettségei: ügyféllel megegyező, kivéve: Pénzt/dolgot nem vehet át Egyezséget nem köthet Vitás jogot nem ismerhet el, erről nem mondhat le Kivéve, ha ezzel nyilvánvaló károsodástól óv meg A képviselet fajtái

20 A hatósági közvetítő feladatai Igénybevételéről: hatóság dönt Fő feladatai: Érintettek tájékoztatása Jogok, kötelezettségek ismertetése Hatóság + ügyfelek közötti közvetítés Észrevételek összegyűjtése Jogai és kötelezettségei: - iratbetekintés; - hatóság segíti a munkáját; -titoktartás - feladat nem teljesítés miatt: eljárási bírsággal sújtható és ktg. viselésére kötelezhető - munkájáért díj és költség térítés illeti meg.

21 Kizárás § Abszolút kizárási okok Relatív kizárási okok -ügyintézőnek saját vagy hozzátartozója ügyében való eljárása; -másodfokon részvétel, ha alsóbb fokon közreműködés történt; - hatóság saját ügyében hatóságként való eljárása Ha nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése Ha az ügyfél jelenti be a döntés formája végzés

22 Szakhatósági eljárás modellje Jogszabály a gyakrabban előforduló engedélyezési fajták mindegyikére kielöl az érintett hatóságok közül egy koordináló szervet. Az ügyfél egyedül ezzel a koordináló szervvel áll eljárási kapcsolatban, míg a többi engedélyező hatóság – az úgynevezett szakhatóságok – állásfoglalását a koordináló szerv szerzi be és foglalja bele egy – a saját neve alatt kibocsátott – közös határozatba.

23 Szakhatósági eljárás modellje a koordináló szerv, másfelől a szakhatóságok között nincs alá- fölérendeltségi viszony, a hatóság és a szakhatóság szervezeti hierarchiában nem áll egymással, mégis a hatóságnak (az egyenrangúság hangsúlyozása mellett) a szakhatósággal szemben kötelezettségei vannak. Az eljárás egyes mozzanatainak az egymásra építése, a helyszíni szemle megszervezése, ezen a szakhatóságok részvéte­lének biztosítása az eljáró hatóság feladata. Minden hatóság megőrzi döntési önállóságát. A koordináló szerv csupán összegyűjti a szakhatóságok állásfoglalását, de ahhoz kötve van, és meg sem változtathatja, sem figyelmen kívül nem hagyhatja. Az eljárás egyszerűsítése érvényesül a jogorvoslati szakaszban is.

24 Szakhatósági eljárás modellje A koordináló szervnek annyi eljárási többletjoga (vagy inkább -kötelezettsége) van, hogy –szervezi az engedélyező szervek közös eljárási cselekményeit (pl. az együttes helyszíni szemlét), –ha két vagy több szakhatóság egymással ellentétes követelményt támaszt, akkor az ellentét feloldása érdekében az érintett szakhatóságokat egyeztetésre hívja fel, –a szakhatóságok előírásait és feltételeit közös határozatba foglalja, illetőleg akár csak egyetlen szakhatóság nemleges állásfoglalása esetén a kérelmet elutasítja.

25 Szakhatósági eljárás modellje Az ügy eldöntése, a határozat elkészítése és az érintettekkel való közlése (természetesen a szakhatósági állásfoglalás figyelembevétele mellett) az eljáró hatóság feladata. A jogorvoslatok igénybevétele esetén az ügyiratokat az eljáró hatóság terjeszti fel a felügyeleti szervhez. A fellebbezés elbírálása után a másodfokú határozat közlése az ügyfelekkel és a szakhatóságokkal az ügyben eljáró felsőfokú hatóság útján történik meg.

26 Szakhatósági eljárás modellje különbségek a megkereséstől Belföldi jogsegélytől (korábbi nevén megkereséstől való különbség: A belföldi jogsegélyre irányuló megkeresés alapján eljárási segítséget kér a hatóság egy másik szervtől. A megkeresett szervnek a megkereső hatóság részére küldött válasza (vélemény, állásfoglalás) nem köti az ügy érdemi eldöntését illetően az eljáró hatóságot.

27 Szakhatósági eljárás modellje különbség a szakértői véleménytől az egyik bizonyítási eszköz a hatósági eljárásban igénybe vehető sok közül, n a kötetlen bizonyítás elvére figyelemmel a közigazgatási hatóság a szakértői véleményt (annak elfogadását vagy elvetését) szabadon mérlegelheti. A szakhatóság egyes speciális szakkérdést a saját hatáskörében önállóan eldönt, a szakértőnek önálló hatásköre nincs, „csak” szakvéleményt ad. A szakhatóság a Ket. szempontjából hatóságnak minősül, a szakértő nem hatóság A szakhatóságot az érdemi döntésről az eljáró hatóság értesíti, a szakértőt nem kell értesíteni a döntésről.

28 Szakhatósági eljárás modellje különbség a szakértői véleménytől A szakhatóságot az érdemi döntésről az eljáró hatóság értesíti, a szakértőt nem kell értesíteni a döntésről. A szakhatósági hozzájárulás figyelmen kívül hagyása felügyeleti intézkedést is maga után vonhat, a szakértő véleményének mellőzése ezzel nem járhat. Ha a jogszabály a szakhatóság bevonását kötelezővé teszi, az eljáró hatóság a szakhatóság közreműködését nem mellőzheti. Ha nem kéri a szakhatóság közreműködését vagy nem veszi figyelembe az állásfoglalását, hatáskörel­vo­nást követ el. A szakértői vélemény mellőzése nem minősül hatáskörelvonásnak, hiszen a szakértőnek nincs hatásköre.

29 Megosztott hatáskör gyakorlásnak milyen szerepe van az ügyféli jogállásra Általában az eljáró hatóság és az ügyfél között jön létre a hatósági jogviszony – az eljáró hatóság az aki a döntést, a határozatot kiadja Az eljárás első számú felelőse az eljáró hatóság, - Ket szóhasználatában a jelző nélküli hatóság azonos az eljáró hatósággal

30 Ket. szerint az ügyfél és a szakhatóság kapcsolatának szabályozása Ügyfél mentesülhet attól a tehertől, hogy a szakhatósági döntést maga szerezze be, az az eljáró hatóság együttműködése és dolga Ha a szakhatóság eljárásába az ügyfél tetszése szerint kapcsolódhatna be az az eljárás időbeni elhúzódásához vezetne – különösen sok szakhatóságos eljárásoknál Mellékletként nem lehet az ügyféltől a szakhatósági hozzájárulás csatolását kérni

31 Ket. szerint az ügyfél és a szakhatóság kapcsolatának szabályozása II. Szakhatóság állásfoglalását a határozat rendelkező részébe annak jogi alapjait az állásfoglalás indokolási részébe kell belefoglalni Szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél a határozat elleni fellebbezés benyújtásával fellebbezhet

32 Ket. szerint az ügyfél és a szakhatóság kapcsolatának szabályozása III. Az I-II részekben ismertetettek minden ügyfélre igazak hatásterületi ügyfelekre, jogszabályban( törvényben ) meghatározott esetben társadalmi szervezetre, érdekvédelmi szervezetre is NINCS A SZAKHATÓSÁG AZ ÜGYFÉLTŐL ELZÁRVA

33 Ket. szerint az ügyfél és a szakhatóság kapcsolatának szabályozása IV. Ügyfélnek és a meghatalmazottjának lehetősége van arra, hogy az alapeljárás megindítása előtt az általuk beszerzett 6 hónapnál nem régebbi szakhatóságit benyújtsa, feladat : a szakhatóságnak és az eljáró hatóságnak együttesen meg kell állapítania, hogy a benyújtott kérelem tartalma azonos, azaz ugyanarra adta a szakhatósági azonos feltételek és dokumentumok mellett Az azonosságokat a hatóságok egymás között elektronikus úton is egyeztethetik

34 Ket. szerint az ügyfél és a szakhatóság kapcsolatának szabályozása V. A kérelmek azonosságát elektronikus úton is ellenőrizni lehet, s ha az megállapítást nyer, a szakhatóságtól nem kell új állásfoglalást kérni. Az említett hat hónapnak az új kérelem hatósághoz érkezésekor kell fennállania, s a korábbi szakhatósági állásfoglalás elfogadását nem befolyásolja, ha a hat hónap az új eljárás tartama alatt lejár. az eset valójában nem szakhatósági, hanem eljáró hatósági pozíció és itt van helye itt értelmezhető az ügyféli és meghatalmazotti eljárás – ( meghatalmazott pl. a tervező )

35 Ket szerint az ügyfél és a szakhatóság kapcsolatának szabályozása VI. Abból a rendelkezésből, hogy a szakhatóságot az eljáró hatóság keresi meg, az következik, hogy a szakahatóság és az ügyfél közötti közvetlen kapcsolatra az eljárás megindítása előtt van lehetősége az ügyfélnek-

36 Ket. szerint az ügyfél és a szakhatóság kapcsolatának szabályozása a szakhatóság és az ügyfél közötti eljárási viszonyok létrejöttének esetei A szakhatóságra az állásfoglalás kiadása előtt egyeztetési feladatok is hárulhatnak A.) helyszíni szemlére van szükség – az az érdek, hogy a helyszíni szemlét a szakhatóságok,a sok lehetőleg ne külön – külön tartsák meg, - főleg akkor ha a szemlén az ügyfélnek, vagy meghatalmazottjának a részvétele is szükséges B.) Nem lehet „ összehozni az egy időpontú minden hatóságos részvételes szemlét, akkor külön külön, tartható, annak időpontjáról értesíteni az feleket az érdekelteket, kérdések intézhetők,adatok kérhetők tőlük Kérdés ki a az érdekelt, aki értesítendő, ki az ügyfél az eljárásban

37 Ket. szerint az ügyfél és a szakhatóság kapcsolatának szabályozása a szakhatóság és az ügyfél közötti eljárási viszonyok létrejöttének esetei Hiánypótlási felhívás : megtörténhet hogy az ügyfél ugyan mellékel, ezért az eljáró nem hívja fel hiánypótlásra, de közben a szakhatóság észleli hogy nála olyan tényre, adatra hatósági döntésre hivatkozik a fél az eljárás során amit nem mellékelt, Kérdés : ki hívjon fel hiánypótlásra, Válasz: a szakhatóság közvetlenül, de értesítse az eljáró hatóságot – az eljárás azért hosszabb mert közben hiányt kell pótolni,

38 Ket. és szakhatóság Közvetlen hatósági eljárási jogviszony keletkeztetésének akkor van helye AMIKOR TÉNYÁLLÁST KELL TISZTÁZNI A SZAKHATÓSÁGI HOZZÁJÁRULÁS KIADÁSA, VAGY MEGTAGADÁSA ÉRDEKÉBEN A SZŰK KÖRBEN ELŐFORDULÓ KIVÉTELEK AZ EREDETI Áe. állapotot nem állíthatják vissza, azaz az eljáró hatóságnak kell a szakhatóságot megkeresnie.

39 Milyen szerkezetű legyen a szakhatósági állásfoglalás A szakhatóságnak olyan szerkezeti formában kell megfogalmaznia állásfoglalását, hogy az könnyen beépíthető legyen a közös határozatba. (A szakhatósági állásfoglalást nem határozati formában kell kiadni.)

40 Milyen szerkezetű legyen a szakhatósági állásfoglalás az állásfoglalás először a szakhatóság érdemi döntését rendszerint a kérelem teljesítéséhez való hozzájárulást, a hozzájárulás megtagadását, illetőleg az egyedi szakhatósági előírást vagy feltételt – tartalmazza (ez kerül majd a határozat rendelkező részébe), Egyéb elemeket majd pedig a döntés indokolását tartalmazza.

41 Előírást vagy feltételt – tartalmazó szakhatósági állásfoglalás a legtöbb ügyben a szakhatóság feladata „csupán” annak vizsgálata, hogy a kérelemben foglaltak megfelelnek-e a jogszabályokban és más kötelező előírásokban (pl. szabványokban) foglaltaknak. Ha megfelelnek, akkor hozzájárulását adja, ha pedig nem, akkor a hozzájárulást megtagadja. Egyes esetekben azonban a jogszabály !!!!!hatalmazza fel a szakhatóságot, hogy arra hogy az általános előírásoktól eltérő egyedi előírásokat vagy feltételeket állapítson meg.

42 Milyen szerkezetű legyen a szakhatósági állásfoglalás Egyéb elemek - döntés rész : Indokolt esetben a szakhatósági állásfoglalás más elemeket is tartalmaz: így pl. az ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevőinek járó költségtérítés, illetve munkadíj összegéről szóló tájékoztatást. Eljárási költségek megállapítása az eljáró közigazgatási szerv anyagi jogi döntést hozó kötelezettsége, de költségek itt is felmerülhetnek és a döntést hozót helyzetbe kell hozni

43 Milyen szerkezetű legyen a szakhatósági állásfoglalás Az indokolás feleljen meg a Ket 72. § (1) bekezdésében foglaltaknak. egyes szakhatóságok gyakran adnak hiányos indokolást, így pl. elmulasztják megjelölni azokat a jogszabályi rendelkezéseket, amelyeken döntésük alapul, s így megnehezítik a koordináló szerv határozatszerkesztő munkáját.

44 Általános megállapítások A szakhatóság hallgatása nem beleegyezés, A szakhatósági állásfoglalás(ok) ellen külön fellebbezésnek nincs helye, hanem az ügyfél a közös érdemi határozat elleni fellebbezéssel gyakorolhatja jogorvoslati jogát.

45 Általános megállapítások Ez a helyzet akkor is, ha az ügyfélnek semmi baja nincs a határozatot kibocsátó szervvel, mert az a maga részéről megadta volna a kért engedélyt, s valamelyik szakhatóság nemleges állásfoglalása miatt kényszerült a kérelem elutasítására. A fellebbezés elbírálására a határozatot hozó szerv felettes szerve jogosult, amely az érintett szakhatóság(ok) felettes szervének bevonásával hozza meg döntését. A másodfokú eljárásra értelemszerűen irányadók a szakhatósági modellről az eddigiek során kifejtettek.

46 Szakhatósági hozzájárulás a szakhatóság eljárásból való kihagyásának következményei Ha valamely szakhatóság azt állapítja meg (arról értesül), hogy a koordinációra feljogosított szerv határozatának meghozatalánál -figyelmen kívül hagyta szakhatósági állásfoglalását, - eleve be sem vonta az eljárásba, Ha ez a jogszabály értelmében kötelessége lett volna, a koordinátor szerv felettes szervénél felügyeleti eljárást kezdeményezhet.

47 Szakhatósági hozzájárulás a szakhatóság eljárásból való kihagyásának következményei A felügyeleti szerv a határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül – a határozatot a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogra való tekintet nélkül megsemmisítheti. a hatóság törvénysértésének hátrányos jogkövetkezményeit nem lehet az ügyfélre hárítani, helye van az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti keresetnek.

48 Elvi szakhatósági hozzájárulások problematikája Jogszabály előírhatja, hogy egyes ügyekben az engedélyezési feltételek megállapítása céljából előzetes (elvi) szakhatósági állásfoglalást kell kiadni. Ennek beszerzésére és kiadására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a konkrét kérelem alapján kialakítandó szakhatósági állásfoglalásra. A szakhatóság elvi állásfoglalására általában akkor van szükség, ha az alapul szolgáló ügyben is megelőzi a konkrét kérelem benyújtását egy előzetes (elvi) engedélyezési eljárás. Például ha a távközlő hálózat felszíni építményeit védetté nyilvánított természeti vagy épített környezetben kívánják elhelyezni, elvi építési engedélyt kell kérni. Az elvi engedély kiadására jogosult hatóság szakhatósági állásfoglalást kér a természetvédelmi, illetve műemlékvédelmi hatóságtól.

49 Tűzvédelmi hatósági feladatok hatósági rendszer : 79/2007 (IV.23.) Korm. r. I. fokú tűzvédelmi hatóság=illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság a) az épületek, építmények tűzvédelmi használati előírásai, valamint a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos előírások alól, - azonos biztonságot nyújtó előírások megtétele mellett - kérelemre eltérést engedélyezhet, b) a beépített tűzvédelmi berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben jár el, c) tűzvédelmi hatósági ellenőrzést tart, d) jogszabályban meghatározott esetekben tűzvédelmi bírságot szab ki,

50 Tűzvédelmi hatósági feladatok e) lefolytatja a tűzvizsgálati eljárást, f) hatósági bizonyítványt ad ki, g) a tűz- vagy robbanásveszélyes munkahelyen azt a munkavállalót, aki a munkakörével kapcsolatos tűzvédelmi előírásokat, illetőleg a tűzjelzésre vagy tűzoltásra szolgáló eszközök, felszerelések használatát nem ismeri, a szükséges ismeretek megszerzéséig az ott folytatott tevékenységtől eltiltja,azonnal végrahajthatónak nyilvánítható h) a tűzvédelmi ellenőrzés, a tűzvizsgálati eljárás során feltárt hiányosságok, a tűzkárok megelőzése érdekében felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértések megszüntetésére, és szükség esetén tűzvédelmi hatósági intézkedést tesz,

51 Tűzvédelmi hatósági feladatok i) az üzemeltetést, a tevékenység folytatását, az anyagok tárolását - amennyiben a rendeltetéstől eltérően közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt jelent - a tűzvédelmi követelmények érvényesítéséig szünetelteti, eltiltja,azonnal végrahajthatónak nyilvánítható j) a jogszabályok keretei között megállapítja a tűzvédelmi kötelezettségeket.

52 OKF elsőfokú tűzvédelmi hatósági feladatai a) engedélyezi azon tűzoltó-technikai termék forgalmazását, a meglévők módosítását, amelyek tűzvédelmi biztonságossági követelményeire nincs irányadó jogszabály, honosított harmonizált szabvány, b) az épületek, építmények tűzvédelmi létesítési előírásai alól, - azonos biztonságot nyújtó feltételek megtétele mellett - kérelemre eltérést engedélyezhet, c) a külön jogszabályban meghatározott esetekben a védelem egyenértékűségéről határoz,

53 OKF elsőfokú tűzvédelmi hatósági feladatai d) az EGT-megállapodásban részes államokon, illetve Törökországon kívüli harmadik országból származó tűzoltó-technikai termék, tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés forgalmazását, használatát, beépítését, készenlétben tartását engedélyezi, e) eljár a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tűzvédelmi ügyeiben.

54 Elsőfokú tűzvédelmi szakhatóságok Hivatásos önkormányzati tűzoltóság Polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményeinél elsőfokú szakhatóság: az OKF Magyar Honvédség létesítményeinél 4. § A Magyar Honvédség létesítményei tekintetében tűzvédelmi hatóságként első fokon a Honvédelmi Minisztérium Központi Ellenőrzési és Hatósági Hivatal, másodfokon a honvédelemért felelős miniszter jár el.

55 Másodfokú szakhatóságok Területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság igazgatója A főváros területén az OKF Ahol az OKF elsőfok volt ott az ÖTM miniszter Magyar Honvédség létesítményei tekintetében tűzvédelmi hatóságként Hivatal, másodfokon a honvédelemért felelős miniszter jár el.

56 Tűzvédelmi eljárásokban elektronikusan nem intézhető cselekmények a) az eljárás irataiba való betekintés, b) az ügyfél hatósághoz intézett tervdokumentációt tartalmazó beadványa és az ezzel kapcsolatos kérelmek intézése, c) a döntés közlése.

57 Tűzvédelmi szakhatósági feladatot meghatározó jogi előírások 173/ 2003( X.28) Korm. r. a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely- szolgáltatásról 14.§(6) Az üzemeltetési engedély iránti kérelemhez a szolgáltatónak csatolnia kell A tűzvédelmi szakhatóságelőzetes (szak)hatósági hozzájárulását.

58 Tűzvédelmi szakhatósági feladatot meghatározó jogi előírások 155/2003. (X. 1.) Korm. rendelet a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről 9.§(2) A pirotechnikai tevékenység engedélyezési eljárásában első fokon a tevékenység helye szerint illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, Budapesten a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság, másodfokon azOKF szakhatóságként vesz részt (a továbbiakban együtt: tűzvédelmi szakhatóság). Indokolt esetben az engedélyező hatóság más hatóság vagy szakértő közreműködését veheti igénybe. A tűzvédelmi szakhatóság a felhasználási kérelem elbírálása során vizsgálja: a) tűzvédelmi szempontból a védőterület meghatározását; b) a védőterületen belül található létesítményeket és más veszélyforrásokat; c) a tűz jelzéséhez és oltásához szükséges eszközök meglétét; d) a felhasználók tűzvédelmi szakvizsgáját.

59 40/2002. (III. 21). Korm. rendelet a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól- HM

60 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 3. számú melléklet Szabályzat a veszélyes hulladékok gyűjtéséről és tárolásáról Az „A” tűzveszélyességi osztályba sorolt, önmagukban vagy egymással reakcióképes, továbbá gyorsan bomló szerves (és szervetlen) összetevőket tartalmazó hulladékokat csak a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, valamint a közegészségügyi és tűzvédelmi szakhatóság által jóváhagyott mennyiségben és módon lehet gyűjteni.

61 3. melléklet Szabályzat a veszélyes hulladékok gyűjtéséről és tárolásáról - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint „A” tűzveszélyességi osztályba sorolt, egymással vagy önmagukban reakcióképes, továbbá gyorsan bomló szerves (és szervetlen) anyagokat tartalmazó veszélyes hulladékokat a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, valamint a közegészségügyi és a tűzvédelmi szakhatóságok által jóváhagyott mennyiségben és módon kell gyűjteni, - a gyűjtés során használt csomagolóeszközök, gyűjtőedényzet és tárolóterek (utak, térburkolatok) állapotát az üzemeltetési szabályzat előírásai szerint rendszeresen ellenőrizni és szükség szerint javítani kell A gyűjtőhely részletes működtetési és ellenőrzési szabályait az üzemeltetőnek üzemeltetési szabályzatban kell rögzítenie. A szabályzat végrehajtására felelős személyt kell kijelölni.

62 3. számú melléklet a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelethez Szabályzat a veszélyes hulladékok gyűjtéséről és tárolásáról 1.4. A gyűjtőhely működéséről nyilvántartást kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni az ott gyűjtött veszélyes hulladékok mennyiségére és összetételére vonatkozó adatokat, a gyűjtőhelyre került és a gyűjtőhelyről kezelésre átadott veszélyes hulladékok mennyiségét és összetételét, a kezelők adatait, továbbá az üzemvitellel kapcsolatos rendkívüli eseményeket, a hatósági ellenőrzések megállapításait és ezek hatására tett intézkedéseket A gyűjtés során esetleg bekövetkező, a környezetet veszélyeztető üzemzavar, illetve baleset következményeinek csökkentésére és elhárítására intézkedési tervet kell készíteni.

63 Telepengedélyezés 80/1999(VI.11) Korm.r. 4. § A telepengedély kiadására irányuló kérelemben meg kell jelölni, illetve mellékelni kell r) a tevékenység végzését engedélyező már meglévő szakhatósági (ÁNTSZ, építési, tűzvédelmi, környezetvédelmi vízügyi, természetvédelmi stb.) hozzájárulásokat, engedélyeket. h) a mellékletben *-gal megjelölt esetekben a tűzvédelmi szakhatóságként eljáró hivatásos önkormányzati tűzoltó parancsnokságot,

64 253/ 1997( XII.20) Korm. r. OTÉK 36.§ (3) ) Az „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó és az „A”- „B” tűzveszélyességi osztályú helyiségeket tartalmazó épületek, az 500 m2 alapterület (szintenkénti összesített alapterület) feletti „D”-„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó ipari, mezőgazdasági és tároló épületek, valamint minden - a külön jogszabály szerinti - közösségi épület, illetve a kétszintesnél nagyobb szintszámú lakó- és üdülőépület esetében (a pinceszintek figyelembevétele nélkül) és az ezekkel szomszédos más rendeltetésű és tűzveszélyességi osztályú épületek között saját és szomszédos telken tűztávolságot kell tartani. A tűztávolság mértékét a tűzvédelmi szakhatóság határozza meg.

65 253/ 1997( XII.20) OTÉK 85.§ (10) ) Az egészségi állapotuk vagy koruk miatt mozgásukban korlátozott személyek (pl. 0-6 éves korú gyermekek, időskorúak, fekvőbetegek stb.) használatára szolgáló helyiségek akkor lehetnek egy szintnél (földszintnél) magasabban, ha a tűzvédelmi szakhatóság előzetes - feltételeket tartalmazó - hozzájárulása szerint tűz esetén a mentés megfelelő feltételei biztosítottak.

66 253/ 1997( XII.20.)Korm. r. OTÉK 98§ (3) A lépcsőházak számát, elhelyezését, kialakítását, méretezésének és légtérelkülönítésének módját a tűzvédelem általános szabályainak, szükség esetén a tűzvédelmi szakhatóság előírásainak, továbbá az építmény rendeltetése szerinti biztonságos használhatóságnak megfelelően kell tervezni és megvalósítani.

67 38/1995( IV.5.) Korm.r közműves víz és csat… 11.§(2) Egy ingatlan ellátására több ivóvíz bekötővezeték csak tűzvédelmi vagy műszaki okból létesíthető, vita esetén az illetékes szakhatóságok (így például a vízügyi felügyelet) szakvéleménye alapján a jegyző dönt.

68 2/2002( I.23.) BM. r. tűzjelző berendezések… 7. LÉTESÍTÉS 2. A vonatkozó jogszabályok szerint a tűzjelző berendezés létesítési tervének és használatbavételének szakhatósági véleményezésére a területileg illetékes önkormányzati tűzoltóság parancsnoka, engedélyezésére a területileg illetékes tűzvédelmi hatóság (jegyző, fővárosban a főjegyző) jogosult. 3. A szakhatósági véleményezésre benyújtott tervek műszaki tartalmára és egyéb tervezési kérdésekre az F1. függelék ad iránymutatót F1.2. A vonatkozó jogszabályok szerint a tűzjelző berendezés létesítési tervének és használatbavételének szakhatósági véleményezésére a területileg illetékes önkormányzati tűzoltóság parancsnoka, engedélyezésére a területileg illetékes tűzvédelmi hatóság (jegyző, fővárosban a főjegyző) jogosult.

69 35/1996( XII.29.)BM r. 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról III. Fejezet 10§( 2) A munkahelyek, közösségi épületek üzemelés alatt álló, személyek tartózkodására szolgáló helyiségeinek kiürítésre számításba vett ajtóit lezárni nem szabad. Ha a tevékenység jellege az ajtók zárva tartását szükségessé teszi - veszély esetére - az ajtók külső nyithatóságát a tűzvédelmi szakhatóság által meghatározott módon biztosítani kell. A belső nyithatóságtól csak akkor lehet eltekinteni, ha azt a rendeltetés kizárja. 35. § (1) Az építmények 1600 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségeiben, valamint ott, ahol azt jogszabály vagy a tűzvédelmi szakhatóság - a személyek biztonsága vagy a beavatkozás hatékonyságának javítása érdekében - előírja, a tűzesetek során keletkező hő- és füstelvezetésről gondoskodni kell.

70 OTSZ () Nem kell hő- és füstelvezetőt létesíteni az 50 MJ/m2-nél kisebb időleges tűzterhelésű helyiségekben és az ömlesztett tárolású mezőgazdasági terménytároló épületekben, továbbá az olyan csarnoképületeknél, ahol a tetőhéjalás hőszigetelés nélküli (hidegtető), és az olyan anyagból készül, amelynek a tűzzel szemben nincs számottevő ellenállása, valamint az épületben álmennyezet vagy a teret felülről lezáró egyéb szerkezet nem kerül beépítésre. (3) A hő- és füstelvezetést jogszabály, ennek hiányában a tűzvédelmi szakhatóság előírása szerint kell kialakítani.

71 OTSZ (4) A hő- és füstelvezető szerkezet beépítési helyét a következőképpen kell meghatározni: a) a vonatkozó jogszabály szerint, b) zárt lépcsőház esetén annak legfelső szintjén, c) vagy a tűzvédelmi szakhatósággal egyeztetett módon. (5) A kiürítésre számításba vett lépcsőház és közlekedési útvonal hő- és füstelvezetését biztosítani kell. (6) A hő- és füstelvezető vonatkozó jogszabály szerinti hatásos nyílásfelülete zárt folyosók (közlekedők) esetén az alapterület 1%-a, zárt nem füstmentes lépcsőházak esetén az alapterület 5%-a, átriumoknál az alapterület 3%-a, de legalább 1 m2 legyen.

72 OTSZ 49.§(4) A létesítményben annyi tűzcsapot kell létesíteni, hogy az oltáshoz szükséges vízmennyiség egy időben kivehető legyen. A tűzcsapokat szerelvénnyel kell ellátni. A szerelvényszekrényeket a tűzcsapoktól 10 méteren belül kell elhelyezni. A közforgalom előtt nyitott létesítmények esetében a szerelvények elhelyezése épületen belül a tűzvédelmi szakhatóság által meghatározott módon és helyen is történhet.

73 OTSZ 35.§ (14) A hő- és füstelvezető, valamint a légutánpótlást szolgáló berendezések működtetését védett - a tűzvédelmi szakhatósággal egyeztetett - helyről kell biztosítani. Tűzjelző berendezés létesítése esetén, annak jelére a füstelvezető r§endszernek automatikusan, beépített automatikus tűzoltó berendezés egyidejű létesítése esetén a tűzvédelmi szakhatóság által meghatározottak szerint kell indulnia. A kézi indítás lehetőségéről a hő- és füstelvezető, valamint a légutánpótlást szolgáló berendezések esetében is gondoskodni kell. (15) Füstmentes lépcsőházat kell létesíteni ott, ahol jogszabály vagy a tűzvédelmi szakhatóság előírja.

74 40/1997. ( XII.21.) Ktm. r. építéshatósági kötelezés 2. § (1) Az építésügyi hatóság határozattal beépítési, helyrehozatali és beültetési (a továbbiakban: településrendezési), valamint telekkel, építménnyel, építményrésszel, épületegyüttessel vagy építési munkával kapcsolatos olyan kötelezettség teljesítését rendelheti el, amelyet az Étv. vagy más jogszabály számára lehetővé, illetőleg kötelezővé tesz. 4§ (7) megkeresése (környezet-, természet- vagy műemlékvédelmi, egészségügyi, tűzvédelmi stb. követelmény) csak építésügyi hatósági kötelezés útján juttatható érvényre, az erre irányuló kötelezettség elrendelése iránti szakhatósági megkeresés teljesítését az építésügyi hatóság csak hatásköre vagy illetékessége hiányában tagadhatja meg.

75 Az építési törvény szerinti építéshatósági kötelezés Az építésügyi hatósági kötelezés Az építésügyi hatóság elrendelheti: a) az építmény, építményrész építésügyi hatósági engedélyekben meghatározott, ennek hiányában az eredeti (a változtatás előtti) rendeltetésétől eltérő használatának megszüntetését, valamint b) szabálytalan építkezés esetében az építési munka megszüntetését és az építést megelőző állapot helyreállítását, illetőleg a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó, jóváhagyott engedélyezési terveknek megfelelő állapot kialakítását, c) a műszaki követelményeknek meg nem felelő építési termékek kicserélését,

76 Az építési törvény szerinti építéshatósági kötelezés d) az építmény, építményrész kötelező jókarbantartás körét meghaladó felújítását, ha az településkép kedvezőbb alakítása érdekében szükséges, vagy azt az építési szabályzatban, a szabályozási tervben foglaltak végrehajtása, illetőleg az építészeti örökség védelmének érdekei megkövetelik, e) jogszabályban meghatározott esetekben a telek bekerítését, továbbá a telken a településkép előnyösebb kialakítása vagy a környezet védelme céljából szükséges kertépítési, továbbá a településkép védelme érdekében szükséges egyéb munkák elvégzését,

77 Az építési törvény szerinti építéshatósági kötelezés f) az építmény környezetéből az építési tevékenység során keletkezett építési hulladék, maradék építőanyag és építési segédeszközök elszállítását, a környezetnek és a terep felszínének az eredeti, illetve az engedélyezett állapotban történő átadását, a környezetben okozott károk megszüntetését.

78 ÉPTV Az építésügyi hatóságnak el kell rendelnie: a) az építmény, építményrész részleges vagy teljes átalakítását, - amennyiben ez nem lehetséges, vagy ha az építtető ezt nem vállalja - a lebontását vagy az újraépítését, ha a kivitelezés az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető módon történik, b) az építmény, építményrész állékonyságát, az életet, egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, valamint az engedély nélküli használat megszüntetését, c) az építmény, építményrész hibáinak, hiányosságainak megszüntetését, ha azt rendeltetésszerű és biztonságos használatra nem alkalmas módon építették meg, vagy ezáltal idegen ingatlanban az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot keletkezett,

79 Az építési törvény szerinti építéshatósági kötelezés d) az építmény jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, illetőleg az építmény felülvizsgálatát, szükség szerinti átalakítását, felújítását, helyreállítását vagy lebontását, ha annak állapota az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti. Az építésügyi hatóság megkeresésére az ingatlan- nyilvántartásba az (1)-(2) bekezdés szerint elrendelt jogerős és végrehajtható kötelezettséget be kell jegyezni. Az építésügyi hatóság, amennyiben a végrehajtható kötelezettséget - annak nem teljesítése miatt a kötelezett terhére hatósági úton, a felmerülő költségeket megelőlegezve - maga végezteti el, a költségek erejéig, azok megtérítéséig az érintett ingatlanra jelzálogjogot jegyeztethet be az ingatlan-nyilvántartásba.

80 40/1997. ( XII.21.) Ktm. r. építéshatósági kötelezésről 4.§ (7) Ha valamely - jogszabályon alapuló - más hatóság megkeresése (környezet-, természet- vagy műemlékvédelmi, egészségügyi, tűzvédelmi stb. követelmény) csak építésügyi hatósági kötelezés útján juttatható érvényre, az erre irányuló kötelezettség elrendelése iránti szakhatósági megkeresés teljesítését az építésügyi hatóság csak hatásköre vagy illetékessége hiányában tagadhatja meg.

81 Idézés és értesítés § IdézésÉrtesítés - kötelező megjelenés a hatóság előtt; - kikényszeríthető; - a kérelmező ügyfelet nem lehet idézni! Idézés tartalma: - határidő, helyszín; - ügy tárgya; - idézés minősége (pl. ügyfél, tanú); - figyelmeztetés a mulasztás következményeire: - írásban, távbeszélőn, elektronikus úton; meg nem jelenés engedély nélküli eltávozás megfelelő igazolás hiánya ittas, bódult állapotban megjelenés Eljárási bírság Többletköltség megtérítése - nem kötelező a megjelenés; részvételi lehetőség Tanú, szakértő meghallgatásán TárgyalásonSzemlén

82 A tényállás tisztázása 50.§ A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni Dönt az adatok alapján vagy szükség esetén bizonyítási eljárást folytat le.

83 A bizonyítás lefolytatása Jellemzői hivatalból, vagy kérelemre indul; szabad bizonyítás elve (és korlátai); lefoglalás jogintézménye. Bizonyítékok különösen: az ügyfél nyilatkozata; az irat; a tanú vallomása; a szakértő véleménye, szemle hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv tárgyi bizonyíték

84 Az ügyfél nyilatkozata fontos bizonyíték nem korlátozható, mindig megilleti az ügyfelet írásban és szóban nyilatkozatot tehet a nyilatkozattételt megtagadhatja Az ügyfél a hatóság reagál a tényállás tisztázásakor figyelembe veszi a tényállást nem lehet teljeskörűen tisztázni az ügyfél kérelmére indult eljárást megszüntetheti rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt igazmondási kötelezettség

85 Az irat 52.§ Az irat fogalma. A leggyakrabban használt bizonyítási eszköz Fajtái Okirat Más irat állítást, tényt, jogot, kötelezettséget igazol valódiság kellék: kiállító(k) aláírása magánokirat Közokirat,el lenkező bizonyításig teljes biz. erő teljes bizonyító erejű egyszerű A külföldön kiállított irat diplomáciai felülhitelesítéssel érvényes! nem papíralapú is lehet pl. hangfelvétel, fénykép stb. Eredeti., másolat,hiteles, nem hiteles másolat

86 Teljes bizonyító erejű magánokirat a kiállítója saját kezűleg írta és aláírta, vagy két tanú aláírásával igazolta, hogy a kiállító a nem saját kezűleg írt okiratot előttük írta alá, vagy a rajta lévő aláírást sajátjának ismerte el, vagy a kiállító aláírását az okiraton a bíróság vagy közjegyző hitelesítette, ha azt a gazdálkodó szervezet működési körében szabályszerűen aláírták (cégszerű aláírással látták el), ügyvéd vagy jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte sajátjának ismerte el. A teljes bizonyító erejű magánokirat az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy a kiállítója a benne foglalt nyilatkozatot megtette ha HA A FENTI FELTÉTELEK NEM TELJESÜLNEK, EGYSZERŰ MAGÁNOKIRAT

87 Külföldön kiállított / idegen nyelven kiállított irat külföldön kiállított közokirat, a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy egyéb közhitelességgel felruházott személy által hitelesített magánokirat – hacsak az ügyfajtára vonatkozó jogszabályból, nemzetközi szerződésből, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik – a magyar törvény szerinti bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. Nem magyar nyelven kiállított irat csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el, ha jsz. másként nem rendelkezik Aránytalanul nehezen beszerezhető irat helyett a fél a tényről. (bizonyítandó) nyilatkozatot tehet

88 A tanú 53.§ Megjelenési Vallomástételi Igazmondási kötelesség Abszolút Relatív akadályok Hiányzik tanúskodási képessége bizonyítékként értékelhető vallomást nem tud tenni Titoktartási kötelezettség terheli Diplomáciai mentesség Ügyfél hozzátartozója172§g. élettárs,-- egyéb bizonyíték is kérhető az igazolásra Magát, vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná A tanúságtétel akadályai

89 A tanúra vonatkozó speciális szabályok „A védett tanú „– új jogintézmény A tanúvallomása miatt súlyosan hátrányos következmény érheti A tanú adatainak zárt kezelése az eljárás alatt és után kérelemre + arra is akinek a bejelentése alapján a hatóság hivatalból az eljárást megindította, a természetes személyazonosító adatok kezelése a tanú meghallgatása, erről jegyzőkönyv készítése az eljárás iratai között a tanú személye ne legyen megállapítható

90 Védett tanú adatőrzési technikái A tanúnak (bejelentőnek) a természetes személyazonosító adatait az ügy iratai között lezárt és lepecsételt borítékban kell elhelyezni. Felnyitás- -ügy előadója -a hatóság vezetője, - -a felügyeleti szerv erre felhatalmazott ügyintézője és vezetője, -az illetékes ügyész és a bírósági felülvizsgálat során a bíró jogosult.

91 Védett tanú adatőrzési technikái A tanú meghallgatásán nem lehet jelen az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője. A tanút nem akkor kell meghallgatni, amikor az eljárás többi résztvevőjét, személyére könnyen fény derülhet. A tanú meghallgatásáról készített jegyzőkönyvet zártan kell kezelni. Az ügy hozzáférhető iratai között a jegyzőkönyvnek olyan másolata helyezhető el, amely nem tartalmaz a védett személy azonosítására alkalmas adatot vagy megállapítást. A határozat indokolásában és az ügy során keletkezett egyéb iratokban is csak olyan megfogalmazások szerepelhetnek, amelyek kizárják a tanú személyének megállapítását.

92 A hatósági tanú 55.§ Új Hatósági tanú bárki lehet, kivéve az ügyfél hozzátartozója; az eljáró hatósággal közszolgálati vagy más munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy; eljárási képességgel nem rendelkező személy. A hatóság felkérésére(döntésére) vesz részt a bizonyítási eljárásban: a szabályszerűséget, az objektivitást tanúsítja

93 A szemle 56.§ Célja a tárgyi bizonyítékok vizsgálata Két alapeset: a szemletárgy felmutatása – a helyszíni szemle Elrendelésre az ügyfél kérésére, vagy hivatalból kerülhet sor Az ügyfél, szemletárgy birtokosának értesítése A szemletárgy lefoglalására kerülhet sor Kivéve: az eredményességet meghiúsítja Jegyzőkönyv + végzés

94 A szemletárgy lefoglalása Szemletárgy birtokosa a szemletárgyat a hatóság felhívására – a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére – nem mutatja fel, helyszíni átvizsgálását jogellenesen megakadályozza, – szükség esetén a rendőrség közreműködésével a szemletárgy lefoglalható, és hivatali helyiségbe vagy a hatóság által megjelölt helyre szállítható Ha a szemletárgy személyes adatokat tartalmazó nyilvántartás vagy adatbázis, csak akkor foglalható le, ha azt az adott eljárásban törvény lehetővé teszi. A szemletárgy lefoglalása jegyzőkönyv felvétele mellett, végzéssel történhet. A lefoglalt szemletárgyat átvizsgálás után nyolc napon belül vissza kell adni.

95 A szemle és a védett adatok Érvényesülnek a védett adatokra vonatkozó korlátozások,a szemletárgy birtokosa az államtitkot, szolgálati titkot tartalmazó szemletárgy felmutatására nem kötelezhető, ha nem kapott felmentést a titoktartási kötelezettség alól.Egyéb tv által védett tiokra és hivatásbeli titokra hivatkozással szemletárgy felmutatást nem lehet megtagadni.

96 Új !! Ügyész jóváhagyással helyszíni szemle Ket 57.§(1) és (2) Életveszéllyel súlyos kárral fenyegető helyzetben, azonnali intézkedés érdekében van szükség, ha törvény más fontos okból lehetővé teszi, ( lezárt terület, épület felnyitás, ott tartózkodó személyek akarata ellenére Rendőrség közreműködése és hatósági tanú kell ha ügyészi jóváhagyás nem beszerezhető, akkor utólag ügyésznek megküldendő 3napon belül ( jkv. Ok és intézkedés részletesen jkv-ban kifejtve

97 A szakértő 58.§ Ha a szakértő: nem vállalja 58.§ (7) nem tudja 58.§ (8) (határidő hosszabbítás kérés, eljárási bírság, mulasztási igazolás) A közigazgatási szervnek nincs megfelelő szakértelemmel rendelkező dolgozója és az ügyben jelentős tény, egyéb körülmény vagy az alkalmazandó jog megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy jogszabály írja elő a szakértő igénybevételét. KIRENDELÉSE VÉGZÉS Nem járhat el

98 Szakértő II Szakértő személyére az ügyfél is tehet javaslatot, továbbá kezdeményezheti a kirendelt szakértőn kívül másik szakértő igénybevételét is. Erre akár az előző szakértő véleményének előterjesztése előtt, akár azt követően sor kerülhet

99 Szakértő III a szakértői a kirendelést nem köteles elfogadni. H nem vállalja a kirendelést,a végzés kézhezvételétől számított öt napon belül indokolással ellátva köteles közölni a hatósággal. ( célszerű a formális kirendelés előtt konzultálni a kiszemelt szakértővel (intézmény képviselőjével), s csak akkor dönteni a kirendelésről, ha úgy nyilatkozik, hogy vállalja a szakértői munkát. Szakértőként nem járhat el az: akivel szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok áll fenn, aki tanúként nem hallgatható meg, vagy a tanúvallomást megtagadhatja.

100 Szakértő IV. Ha a szakértő a kirendelést vállalta, köteles a szakvéleményt elkészíteni, a kirendelő végzésben megjelölt határidőn belül a hatósághoz eljuttatni. Ha valamilyen okból nem tudja határidőre elkészíteni, ezt a tényt köteles a kirendelés kézhezvételétől, illetve az akadály tudomására jutásától számított öt napon belül a hatósággal közölni. Ha a szakértő nem teljesíti a feladatát határidőre, s nem élt az előzetes akadályközlés fenti lehetőségével, eljárási bírsággal sújtható.

101 Szakértő munkája A hatóságnak a szakértővel közölni kell mindazokat az adatokat, amelyekre feladatának teljesítéséhez szüksége van. az ügy iratait megtekintheti, az ügyfél és a tanú meghallgatásánál, a tárgyaláson és a szemlén jelen lehet, az ügyfélhez, a tanúhoz és a szemletárgy birtokosához kérdéseket intézhet. Jogszabály azt is előírhatja, hogy az ügyfél köteles a szakértői vizsgálatban közreműködni (pl. magát orvosi vizsgálatnak alávetni). A szakértőt a véleményadás előtt figyelmeztetni kell a hamis véleményadás jogkövetkezményeire. A szakértő köteles megőrizni a tevékenysége során tudomására jutott védett adatot és hivatásbeli titkot.

102 Tolmács 60.§ (nyelvi szakértő) A szakvélemény nem készül el Eljárási bírság Mulasztást igazol A szakvélemény elkészül Nyelvi ismeretek hiánya miatt senki sem kerülhet hátrányba bárki igénybe vehető, aki ismeri az adott nyelvet + jeltolmács(siket, néma, siketnémaszemély eljárásban történő résztvétele) tolmácsigazolványok

103 Hatósági ellenőrzés és tolmács Ha a tényállás tisztázása más módon nem lehetséges – az ellenőrzés helyszínén tartózkodó, idegen nyelvet beszélő személyt lehet tolmácsként igénybe venni. Ezt a személyt tájékoztatni kell a tolmács jogairól és kötelességeiről, és ennek tényét, valamint a tolmácsként igénybe vett személy nyilatkozatát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell (60.§(4)

104 Az eljárás akadályozásának következményei 61.§ Az eljárás eredményes befejezését célozza, együttműködésre késztet Fajtái Eljárási bírságEgyéb szankciók hatóság mérlegelési jogköre Jogellenes magatartás súlya, felróhatóság mértéke Érintett vagyoni helyzete, jövedelmi viszonya Ugyanabban az eljárásban ismételt kiszabásra kerül sor - elővezetés - megismételt eljárási cselekmények költségeinek kifizetése Köre: Hatósági közvetítő Idézett személy Ügyfél (képviselője) Szakértő Aki a tárgyalás rendjét megzavarja

105 Eljárási bírság Milyen esetekben szabható ki? ( TK. 6 fej 44. oldal Mikor mérsékelhet?Ket. 61.§(5) bek. Mikor kell a végzést visszavonni? ( ha az idézett megfelelő igazolta távozását vagy eltávozásának indokát )

106 Tárgyalás 62.§ A hatóság tárgyalást tart, ha ezt jogszabály előírja, vagy a tényállás tisztázásához, illetve az egyezségi kísérlet lefolytatásához szükség van az eljárásban rész vevő személyek együttes meghallgatására.

107 Közmeghallgatás 63.§ A közmeghallgatás – ÚJ jogintézmény A nyilvánosság véleményének előzetes megismerése céljából, ha jogszabály írja elő Jelentős számú személyt érintő ügyekről megfelelő tájékoztatás nyújtása Értesítés: hirdetmény, vagy közhírré tétel útján

108 Az igazolási kérelem 66.§ Aki önhibáján kívül határidőt, határnapot mulaszt Igazolási kérelem terjeszthető elő Célja: joghátrányoktól mentesítsen Elmulasztott cselekményt is pótolni kell Relatív határideje 8 nap Objektív határideje 6 hónap Az a hatóság bírálja el, ahol a mulasztás történt ld. keresetindítás !!!! Elutasít, ha fennmarad az a jogi helyzet, amit a mulasztás idézett elő. Helyt ad: a mulasztást megelőző állapotba helyez vissza Ügyfél végzés ellen önállóan nem fellebbezhet (1 kivétel van fellebbezési határidő elmulasztásának igazolása ) egyéb résztvevő fellebbezhet az igazolási kérelmet elutasító végzés ellen.ld. Még Ket 66.§ (4)

109 Az eljárás irataiba való betekintés § Az ügyféli jogok érvényesülésének garanciája Tartalma: - iratok átolvasása, kijegyzetelése, másolása; - illetékköteles hivatalos másolat kérése; - ügyre vonatkozó ügyviteli adatok megtekintése. A meg nem tekinthető iratok köre - a határozat tervezete; - a zárt tanácskozásról készült jegyzőkönyv; - a védett tanú, bejelentő adatait tartalmazó jegyzőkönyv; - az államtitkot, szolgálati titkot tartalmazó iratok. Differenciált szabályozás - ügyfél (képviselője); - harmadik személy; - bárki által megtekinthető iratok esetében.

110 Az eljárás irataiba való betekintés Az ügyfél (képviselője) - személyesen, (képviselője útján) betekinthet az eljárás során keletkezett iratokba; - a jog korlátozása, kizárása végzésben történik; - az ellenérdekű ügyfél iratbetekintési jogának korlátozását kérheti. A harmadik személy - a hatósági eljárás résztvevőinek feladataik ellátásához szükséges mértékben; - egyéb személyek: jogaik érvényesítése, kötelezettségük teljesítéséhez szükséges mértékben. Bárki -adatvédelmi törvény biztosítja: közérdekű adatok nyilvánosak Az eljárás más szereplője -tanú, szakértő

111 A bizonyítékok megismertetése az ügyféllel 70.§ ÚJ JOGINTÉZMÉNY A hatóság nem értesítette az ügyfelet az eljárás megindításáról és az ügyben bizonyítási eljárást folytattak le A befejezéstől számított 5 napon belül értesíti az ügyfelet, aki: észrevételt tehet; a bizonyítékokat megismerheti nyilatkozattételi jogával élhet további bizonyítási eljárásra való indítványt terjeszthet elő Mellőzhető az értesítés: - az ügyfél a bizonyítási eljárásban megismert minden bizonyítékot; - módjában állt gyakorolni jogait; - ellenérdekű fél híján a hatóság teljesíti az ügyfél kérését.

112 A hatóság döntései A tényállás tisztázása során, illetve ezt követően a hatóság döntést hoz A döntések lehetnek: Határozat (egyszerűsített határozat) – ügyben érdemben dönt Végzés – eljárási kérdésekben dönt Ideiglenes intézkedés Egyezség jóváhagyása Hatósági szerződés Határozat jellegű okirat (pl. hatósági bizonyítványok) Jogszerű hallgatással „létrehozott” határozat

113 A határozat felépítése Fejléc A hatósági jogviszonyban résztvevők és a hatósági ügy legfontosabb adatai: - a hatóság megnevezése, ügyintéző neve; - az ügy száma, tárgyának megnevezése; - az ügyfél megnevezése, lakó-, tartózkodási hely (telephely). Rendelkező rész A döntést és az ahhoz kapcsolódó tartalmi elemeket foglalja magában Indokolás A döntés ténybeli és jogi megalapozása és elfogadtatása Zárórész - a döntéshozatal helye, ideje; - a kiadmányozó neve, hivatali beosztása, aláírása; - a hatóság bélyegzőlenyomata (minősített elektronikus aláírás).

114 A határozat felépítése A rendelkező rész tartalmi elemei - a hatóság döntésével az ügyfél számára meghatározott jogokat és kötelességeket; - az ügyfél jogainak védelmét segítő tájékoztatást; - kikötéseket is tartalmazhat; - tájékoztatás a jogorvoslat, fellebbezés, keresetindítás lehetőségéről; - a szakhatóság megnevezése, szakhatósági állásfoglalás; - a kötelezettség teljesítésének határnapja; - az eljárási költségek viselése; - tájékoztatás az esetleges fizetési kötelezettség elektronikus úton való teljesítéséről.

115 A határozat felépítése Az indokolás tartalmi elemei - a tényállás megállapítása, annak tisztázása; - az ügyfél által előterjesztett, de mellőzött bizonyítást, a mellőzés indokaival; - a döntés alapjául szolgáló jogszabályhelyekre utalás; - a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályokra utalás.

116 A végzés Tartalmi elemei Fejléc: a határozat tartalmi elemei irányadóak Rendelkező rész tartalmazza - a döntést; - a fellebbezés, vagy a keresetindításra való figyelmeztetést; - tájékoztatást a fellebbezés elektronikus úton való benyújtás lehetőségéről. Indokolás - a döntés alapjául szolgáló jogszabályhelyek; - a hatóság hatáskörét, illetékességét megállapító jogszabályhelyek. Zárórész: a határozat tartalmi elemei irányadóak

117 Az egyszerűsített döntés Kérelemre indult ügyben, ha: - ezt jogszabály megengedi; - a hatóság az ügyfél kérelmének helyt ad; - nincsen ellenérdekű ügyfél. Nem kell tartalmaznia: - a jogorvoslatról szóló tájékoztatót; - az indokolást.

118 Egyezség jóváhagyása  Az ellenérdekű felek megállapodhatnak az ügy kimenetelét illetően  A megállapodás érvényességéhez a hatóság jóváhagyása és határozatba foglalása szükséges  A jóváhagyás ellen nincsen helye fellebbezésnek

119 A hatósági szerződés –ÚJ jogintézmény szemléletváltás: mellérendeltség hatóság és ügyfél között; kölcsönös előnyökkel jár a hatóság és az ügyfél számára; jogszabályi felhatalmazással köthető, írásba kell foglalni; a szerződés megkötésének előfeltételei lehetnek, nincs szerződési kényszer. Szerződésszegés következményei Az ügyfél oldalánA hatóság oldalán A szerződés jogerős végrehajtható határozatnak minősül A hatóság hivatalból végrehajtást rendel el Az ügyfél teljesítésre irányuló kérelmet juttat el a hatósághoz Bírói út A szerződés módosítása - az ügy szempontjából új tények merülnek fel; - a szerződéskötéskor fennálló körülmények lényegesen megváltoztak.

120 A döntés közlése A döntés megismerése érdekében a hatóság közli az érintettekkel Joghatás a döntés közlésének időpontjában veszi kezdetét A közlés módjai: postai úton; személyesen írásban, vagy szóban; elektronikusan, illetve távközlési úton; hirdetmény útján; kézbesítési meghatalmazott, vagy ügygondnok útján; hatósági kézbesítő útján.


Letölteni ppt "A közigazgatási hatósági eljárás A közigazgatási eljárás fő szakaszai Végre- hajtás Jogorvoslati eljárás Alapeljárás Az alapeljárás mindig szükségszerű,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések