Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A falugazdász hálózat működésének bemutatása, HVI kapcsolódási pontok Lajkó Ákos természeti és genetikai erőforrásokért felelős elnökhelyettes Stadion.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A falugazdász hálózat működésének bemutatása, HVI kapcsolódási pontok Lajkó Ákos természeti és genetikai erőforrásokért felelős elnökhelyettes Stadion."— Előadás másolata:

1 A falugazdász hálózat működésének bemutatása, HVI kapcsolódási pontok Lajkó Ákos természeti és genetikai erőforrásokért felelős elnökhelyettes Stadion Szálló, Budapest Stadion Szálló, Budapest december 10.

2 2007. január 1-vel (átszervezéssel, 11 féle, 66 korábbi önálló jogi személyiségű intézmény megszüntetését követően, jogutódként) egy új, egységes agrárigazgatási szervezet, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (II. Budapest, Keleti Károly u. 24.) jött létre. Az agrár-szakigazgatás országos rendszere

3 - Fővárosi és megyei növény- és talajvédelmi szolgálatok (NTSZ) (19) - Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat (NTKSZ) (1) - Megyei földművelésügyi hivatalok (FM hivatalok) (19) - Fővárosi és megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások (ÁEÜ állomások) (20) - Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) (1) - Állami Erdészeti Szolgálat és területi igazgatóságai (ÁESZ) (1) - Földművelésügyi Költségvetési Iroda (FKI) (1) - Országos Borminősítő Intézet (OBI) (1) - Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmányellenőrző Intézet (ÁOGYTI) (1) - Országos Állategészségügyi Intézet (OÁI) (1) - Országos Élelmiszervizsgáló Intézet (OÉVI) (1) Az átszervezéssel érintett intézmények

4 Humánpolitikai Főosztály Dr. Szakos Franciska Személyzeti Osztály Képzési Osztály Ellenőrzési Önálló Osztály Horváth Péter ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI ELNÖKHELYETTES Dr. Bognár Lajos TERMÉSZETI ÉS GENETIKAI ERŐFORRÁSOKÉRT FELELŐS ELNÖKHELYETTES Lajkó Ákos GAZDASÁGI ELNÖKHELYETTES Kolozsvári Ákos E L N Ö K Lukács László Elnöki Titkárság Kimás Ákos Jogi és Területi Koordinációs Főosztály Dr. Pozsega Renáta Igazgatási Osztály Jogi Osztály Informatikai Ifőosztály Gágyor János Informatikai Rendszerek Üzemeltetési Osztálya Informatikai Fejlesztési és Adatvédelmi Osztály Kölcsönös Megfeleltetés Projektmenedzsment Osztály Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid

5 ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI ELNÖKHELYETTES Dr. Bognár Lajos Audit Önálló Osztály Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság Dr. Tekes Lajos Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága Dr. Kulcsár Gábor Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság Dr. Földi Zsolt Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Dr. Búza László Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet- védelmi Igazgatóság Dr. Halmágyi Tibor Borminősítési Igazgatóság Szalka Péter Igazgatási és Minőségirányítási Osztály Gyógyszer- törzskönyvezési Osztály Oltóanyag Osztály Inspektorátus Járványvédelmi Osztály Állatvédelmi Osztály Igazgatási és Informatikai Osztály Élelmiszerbiztonsági, és -higiéniai Osztály Élelmiszer- forgalmazási Osztály Takarmánybiztonsági és -minőségellenőrzési Osztály Borászati Hatósági Osztály Borellenőrzési Osztály Növényvédelmi igazgató-helyettes Növényvédő szer és termésnövelő anyag engedélyezési igazgató-helyettes Talajvédelmi és agrár- környezetgazdálkodási igazgató-helyettes Növényvédelmi Osztály Növény- egészségügyi Osztály Zöldség-gyümölcs Minőségellenőrzési Osztály Technológiai Osztály Szerengedélyezési Osztály Hatóanyag- engedélyezési Osztály Talajvédelmi Osztály Agrár- környezetvédel miOsztály Területi Laboratóriumok Koordinációs Osztály Kórbonctani Osztály, Debrecen Mikrobiológiai Osztály, Debrecen Kórbonctani Osztály, Kaposvár Mikrobiológiai Osztály, Kaposvár

6 TERMÉSZETI ÉS GENETIKAI ERŐFORRÁSOKÉRT FELELŐS ELNÖKHELYETTES Lajkó Ákos Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság Ertseyné Dr. Peregi Katalin Állattenyésztési Igazgatóság Dr. Zsilinszky László Földművelésügyi Igazgatóság Zsigmond Richárd Erdészeti Igazgatóság Wisnovszky Károly Fajtakísérleti igazgató- helyettes Vetőmag-felügyeleti igazgató-helyettes Kertészeti és Erdészeti Szaporítóanyag felügyeleti igazgató- helyettes Szántóföldi DUS Vizsgálati és Fajtakísérleti Osztály Zöldség- és Gyógynövény, Szőlő-Gyümölcs Fajtakísérleti Osztály Vetőmag- minősítési és Nyilvántartási Osztály Vetőmag- szaporítási Osztály Szőlő-Gyümölcs Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály Dísznövény Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály Erdészeti Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály Szarvasmarha- tenyésztési és Tenyésztéshigiéniai Osztály Sertés-, Kecske- és Juhtenyésztési Osztály Baromfi-, Kisállat-tenyésztési és Vágott Test Minősítés- Felügyeleti Osztály Lótenyésztési Osztály Földművelésügyi és Vízgazdálkodási Osztály Vadászati és Halászati Osztály Erdőfenntartási és – szabályozási igazgató-helyettes Erdőfelügyeleti igazgató- helyettes Erdőleltározási, Erdővédelmi és Szabályozási Osztály Regionális és Zöldövezeti Tervező Osztály Nyilvántartási és Térképészeti Osztály Erdőfelügyeleti és Területrendezési Osztály Pályázatkezelési és Támogatási Osztály Hatósági Osztály Statisztikai, Elemzési és Fejlesztési Osztály

7 FŐIGAZGATÓ Gazdasági és Informatikai Osztály ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI ÉS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI IGAZGATÓ NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓERDÉSZETI IGAZGATÓ * Járványügyi és Állatvédelmi Osztály Élelmiszerbiztonsági és Minőségellenőrzési Osztály Minőségellenőrzési és Takarmányfelügyeleti Osztály Laboratórium(ok) Kirendeltség(ek) Növényvédelmi Osztály Talajvédelmi Osztály Laboratórium(ok) Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztály Erdőleltározási és Szabályozási Osztály Pályázatkezelési és Támogatási Osztály Határkirendeltség Földművelésügyi Hatósági Osztály Vadászati és Halászati Osztály FÖLDMŰVELÉSÜGYI IGAZGATÓ Nyilvántartási és Térképészeti Osztály Termelési és Ügyfélszolgálati Osztály Vetőmagfelügyeleti Osztály* Erdészeti Igazgatóság 10, a Vetőmagfelügyeleti Osztály – a Földművelésügyi Igazgatóságon belül – 7 megyei MgSZH-nál működik. Jogi és Humánpolitikai Osztály

8 A falugazdász hálózat története, jelenlegi struktúrája és aktuális feladatai

9 Történelmi előzmények A XIX. század végén Darányi Ignác létrehozta a gazdasági tudósítók hálózatát, akik feladata a mezőgazdasági információk összegyűjtése volt (termésbecslés, növényegészségügyi információk stb.). Magyar Királyi Gazdasági Felügyelői Kar ( ), 480 fő A vármegyei rendszer alapján szervezett felügyelőségek függetlenek voltak a helyi közigazgatástól, közvetlenül a szakminisztérium irányítása alatt álltak, 5 kerületi (regionális) főfelügyelő alá rendelve. Ők már hatósági jogkörrel is rendelkeztek, az információgyűjtésen kívül. Elméletben a gazdálkodóknak folyamatos tanácsadást is kellett nyújtaniuk, de a téli tanfolyamok szervezésén felül erre nem jutott idejük a hatósági feladatok sokrétűsége okán. A falugazda (gazdajegyző) intézmény ( ) 190 fő A döntően okleveles gazdákból álló hálózat a gazdasági felügyelői kar (hatósági munka) mellett a gazdákkal való folyamatos kapcsolattartást volt hivatott ellátni. Sajnálatos módon 1949-ben mindkét hálózatot felszámolták.Helyüket a tanácsi mezőgazdasági osztályok vették át.

10 A rendszerváltás kihívásai A települési önkormányzatok rendszere az évi XL. törvénnyel (önkormányzati törvény) jött létre ig a tanács mezőgazdasági osztályának munkáját a megyei önkormányzat keretein belül látták el. A Földművelésügyi Minisztérium önálló dekoncentrált megyei szerveként ben létrejöttek a megyei földművelésügyi hivatalok (44/1991. (III. 14.) Korm. rendelet). A rendszerváltás következményeként 1992-ben elindított kárpótlási folyamat elindította a mezőgazdaság gyökeres átalakulását, a termőföldtulajdonok és termőföldhasználatok elaprózódását. Ennek nyomán tömegesen jelentek meg kisebb üzemek és magángazdálkodók illetve a korábbi integrációk és kapcsolatok is megbomlottak. A politikai vezetés felismerte, hogy elengedhetetlen feladat a termelők szervezésének elősegítése, és az információk lefelé áramlásának a biztosítása, a mezőgazdasági információgyűjtés illetve egyes hatósági jogkörök helyi alkalmazása. Ez szükségessé tette egy mezőgazdasági szakemberekből álló hálózat életre hívását.

11 A falugazdász hálózat megalakulása 1994-ben kormányhatározattal (2003/1994. (I. 17.) ) megalakult a falugazdász hálózat, amelyet a megyei földművelésügyi hivatalok működtettek március 1-én országosan 768 fővel indult a szervezet, tagjai vállalkozói szerződéssel látták el munkájukat. Feladataikat az önkormányzatokkal együttműködve kellett ellátniuk, megbízatásuk célja a mezőgazdasági termelők segítése és információval való ellátása volt. A gyakorlatban segítettek az APEH-nél igényelhető támogatások (területalapú, gázolaj) igénylésénél, előadásokat szerveztek helyi szinten (vetőmaghasználat, növényvédelem), az akkor alakuló terméktanácsoknak segítettek (pl. juh terméktanács), még gyümölcsfa csemete kiosztásban is részt vettek. Hatósági munkát tulajdonképpen még nem végeztek, a hatósági igazolásokat az földművelésügyi hivatal köztisztviselő munkatársai adták ki.

12 A falugazdász hálózatból gazdajegyzők Az évi költségvetésről szóló tv. a Magyar Agrárkamara gazdajegyzői hálózatának támogatásáról rendelkezett, így az addigi falugazdász hálózat tulajdonképpen átkerült feladataival együtt a területi Agrárkamarákhoz július 1-től az Agrárkamara alkalmazásában álltak a gazdajegyzők (572 fő), 1998-ban közigazgatási alapvizsgát is kellett tenniük. A hálózat feladatai hasonlóak voltak a falugazdászokéhoz, de részt vettek például a vízitársulatok szervezésében és a földkiadásnál is január 1-től hatósági feladatot is elláttak a gazdajegyzők (őstermelői igazolványok kiadása).

13 A falugazdász hálózat újjászervezése Az 1163/1998. (XII. 19.) Korm. határozat és a 204/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet ismét a földművelésügyi hivatalok hatáskörébe utalta a falugazdász hálózat működtetését, így ezzel egyidejűleg a gazdajegyzői hálózat támogatása megszűnt és mintegy 500 fővel csökkent a gazdajegyzők száma decemberében pályáztatás útján meghirdették a falugazdász munkaköröket, így mintegy 650 fő felvételére került sor január 1-től, ebből 450 fő köztisztviselő, 110 fő szerződéses vállalkozó és 90 fő megbízásos munkavállaló volt év folyamán kialakították a a falugazdászok működési területét. A személyi és tárgyi munkafeltételeket a megyei hivatalok biztosították. A fogadóórák megtartásához szükséges helyiségek döntő részben az önkormányzatok, művelődési házak, faluházak, teleházak, könyvtárak, szövetkezetek, illetve kft-k, rt-k épületeiben voltak. Fő célkitűzés volt a heti egyszeri településszintű ügyfélfogadás megvalósítása. Második lépcsőben megtörtént a megyén belüli falugazdász területközpontok kialakítása és felszerelése. A területi központok száma megyénként változó volt (összesen 133 db).

14 Az újjászervezett falugazdász hálózat létszámának alakulása napjainkig január 1-től 649 fő, ebből 448 fő köztisztviselő, 110 fő szerződéses vállalkozó és 91 fő megbízásos augusztustól 985 fő, ebből 605 fő köztisztviselő, 251 fő szerződéses vállalkozó és 129 fő megbízásos ben 1146 fő, ebből 758 fő köztisztviselő, 388 fő szerződéses vállalkozó ben 1086 fő, ebből 713 fő köztisztviselő, 373 fő szerződéses vállalkozó márciusától 650 fő köztisztviselő (leépítések: szeptember és december, valamint március) tól a körzetközpontokban dolgozó operátorok is falugazdászként folytatták a munkájukat.

15 Az újjászervezett falugazdász hálózat feladatai 2004-ig év folyamán az egységes gazdaregisztráció végrehajtása, illetve utána évenkénti frissítése. Az őstermelői igazolvány kiadása/bevonása, azokról nyilvántartás vezetése és jelentése az APEH felé. A területalapú támogatási kérelmek befogadása, feldolgozása, igazolás kiadása. Gázolaj jövedéki adó visszaigénylése esetén igazolás kiállítása, segítségnyújtás a kérelmek kitöltéséhez Az elemi károk (ár- és belvíz, jég, vihar stb.) felmérése, valamint az ehhez kapcsolódó nyilvántartások vezetése, helyszíni ellenőrzése, hatósági bizonyítvány kiállítása. Termésbecsléssel, állapotminősítéssel, összefüggő feladatok illetve az FVM által elrendelt statisztikai adatgyűjtések.

16 Az újjászervezett falugazdász hálózat feladatai 2004-ig Folyamatos tájékoztatás a gazdálkodók részére a kormányzati döntésekről, támogatási lehetőségekről, illetve a Minisztérium tájékoztatása a helyi szinten felmerülő kérdésekről. Az aktuális agrártámogatási célokkal kapcsolatosan általános tájékoztatás a kedvezményezettek részére, technikai segítségnyújtás a nyomtatványok, kérelmek beszerzésében és kitöltésében Gazdafórumok, tájékoztatók megszervezése, előadások tartása, különös tekintettel az Uniós csatlakozás kihívásaira Kapcsolattartás önkormányzatokkal, társhatóságokkal és más gazdálkodói szervezetekkel

17 Az újjászervezett falugazdász hálózat feladatai után Az uniós csatlakozást megelőző időszak feladatai túlnyomó részt megmaradtak napjainkig, kivéve a gazdaregisztrációt és a területalapú támogatás nyilvántartását, ellenőrzését, amelyek átkerültek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. A csatlakozás óta újabb, delegált, az Uniós támogatásokhoz kötődő feladatok elvégzésével bízták meg a falugazdász hálózatot: A közösségi (SAPS) és az azt kiegészítő nemzeti (TOP-UP) területalapú, valamint az állattenyésztési támogatási kérelemcsomagok eljuttatása a termelőkhöz, ezek kitöltésével kapcsolatos segítségnyújtás, előzetes formai ellenőrzés, esetleges hiánypótlásokban való közreműködés évtől kiemelkedő feladat volt a területalapú kérelmek elektronikus kitöltése és beadása évben a helyszíni ellenőrzésben is részt vettek a falugazdászok. A nemzeti támogatások, valamint – az MVH által adott megbízások alapján – a területalapú és állattenyésztési, továbbá a gabonaintervenció és NVT-s támogatási jogcímek helyszíni ellenőrzése.

18 Falugazdász területközpontok (133 db) 2006.

19 A falugazdász hálózat jelene az MgSzH-n belül I. Az 1054/2006. Korm. határozat rendelkezett - egyebek mellett - egyes agrárintézmények összevonásáról. Ennek megfelelően a 274/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet megalakította január elsejével a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt (MgSzH). Az MgSzH általános jogutódként átvette többek között a megyei földművelésügyi hivatalok - így a falugazdász hálózat – feladatait is. Jelenleg a 19 Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóságain 143 területközpontban 650 falugazdász dolgozik év során folyamatosan fejlesztésre került a terület központok telekomunikációs hálózata és informatikai eszközállománya, ezáltal biztosítottá vált egyes termelői támogatások elektronikus kérelemkitöltése, benyújtása. Az új hivatal célként tűzte ki a hatékonyabb, az MgSzH többi hatóságaival közös ügyfélszolgálati rendszer kialakítását, ahol az ügyfelek egyablakos ügyintézéssel találkozhatnak.

20 A falugazdász hálózat jelene az MgSzH-n belül II őszén felülvizsgálatra került a települési ügyfélszolgálati rendszer, az önkormányzat lehetőségeihez és igényeihez igazodó, még magasabb színvonalú és hatékonyabb feladatvégzés javára. Az együttműködés érdekében megkeresésre került az ország összes települési önkormányzata. A visszajelzések alapján az önkormányzatok 95%-a továbbra is igényt tart a település vonatkozásában a falugazdászi ügyfélszolgálatra és biztosította a szélessávú internet elérhetőséget és a megfelelő infrastruktúrával felszerelt irodahelységet.

21 A falugazdász hálózat és a HVI-k kapcsolódási lehetőségei őszén felmérés készült a falugazdász területközpontok és a HVI-k elhelyezési körülményeiről  közös elhelyezés lehetősége 129 településen van HVI és falugazdász területközpont is 143 falugazdász területközpontból 16-nál összesen 28 iroda szabadítható fel, további 62 irodánál 114 irodahelyiséggel bővíthető  „egyablakos” irodarendszer kialakítása a kormányzati hálózatok számára  kölcsönös információcsere (I-II. és III-IV. tengely!) a termelők, a vidéki lakosság érdekében!

22 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "A falugazdász hálózat működésének bemutatása, HVI kapcsolódási pontok Lajkó Ákos természeti és genetikai erőforrásokért felelős elnökhelyettes Stadion."

Hasonló előadás


Google Hirdetések