Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Észterek. Hogyan jönnek létre az észterek? Az észterek oxigéntartalmú szénvegyületek, amelyek egy karbonsav és egy alkohol vízkilépéssel történő egyesülése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Észterek. Hogyan jönnek létre az észterek? Az észterek oxigéntartalmú szénvegyületek, amelyek egy karbonsav és egy alkohol vízkilépéssel történő egyesülése."— Előadás másolata:

1 Észterek

2 Hogyan jönnek létre az észterek? Az észterek oxigéntartalmú szénvegyületek, amelyek egy karbonsav és egy alkohol vízkilépéssel történő egyesülése során keletkeznek. A folyamatot a mellékelt ábra szemlélteti. Ecetsav (etánsav) és etilalkohol vízkilépés közben egyesül, ún. észterkötéssel. A keletkező vegyület az észter. Az élőszervezetekben való előfordulásuk miatt legfontosabb észterek a gliceridek, melyekben az alkohol minden esetben a glicerin. A glicerinhez, mint háromértékű alkoholhoz három darab karbonsav kapcsolódik az említett észter kötéssel. Az észterek 5 csoportja: 1. Zsírok és olajok 2.Gyümölcsészterek 3. Viaszok 4. Foszforliceridek 5. Szappanok

3 Karbonsavészter A karbonsavészterek alkoholok és karbonsavak reakciója során keletkeznek vízkilépéssel. Az észterek egyik csoportját alkotják. Jellemző funkciós csoportjuk az észtercsoport (–COO). Az elnevezés első tagja a karbonsavat, a második az alkohol szénhidrogéncsoportját, a harmadik pedig a funkciós csoportot jelöli. Vannak gyümölcsészterek, amelyek megtalálhatóak a gyümölcsökben, mint aromaanyag. Ezeket is elő lehet állítani mesterséges úton kis szénatomszámú alkoholból és kis szénatomszámú karbonsavból. Vízben jól oldódnak a kicsi szénatomszám miatt. Kellemes szagú folyadékok.

4 Előállítása Például ecetsav-etil-észter (etil-acetát) előállítása etanol + etánsav (ecetsav) ⇌ ecetsav-etil-észter + víz

5 Zsírok és olajok A konyhában és a természetben előforduló zsírok és nem illó olajok a glicerinnek nagy szénatomszámú, normális láncú, telített és telítetlen karbonsavakkal képzett észterei, tudományos elnevezésük alapján trigliceridek. Értelmezzük kicsit lassabban az előző mondatot. Tehát a zsírok és nem illó olajok tudományos neve trigliceridek. A trigliceridek kétféle kémiai alkotóból állnak, egy háromértékű alkoholból, a glicerinből és valamilyen karbonsavból. Palmitinsav:C 15 H 31 -COOH Sztearinsav:C 17 H 35 -COOH Olajsav:C 17 H 33 -COOH Glicerin

6 Észterképződés Ehhez a glicerin hidroxil-, illetve a karbonsavak karboxilcsoportját kell vizsgálnunk. Vízkilépéssel a következő történik: A keletkező kötést észterkötésnek nevezzük. A trigliceridek esetében a glicerin valamennyi hidroxilcsoportjához kapcsolódik egy-egy karbonsav észterkötéssel. Elképzelhető, hogy mindhárom hidroxilcsoporthoz azonos, de az is, hogy különböző zsírsav kapcsolódik.

7 Gyümölcsészterek A gyümölcsökben előforduló, azok íz- és aromaanyagát adó vegyületek is az észterek közé tartoznak. Ennek megfelelően ők is alkoholokból és karbonsavakból épülnek fel. A gyümölcsészterekben kis szénatomszámú karbonsavak és kis szénatomszámú, egyértékű alkoholok kapcsolódnak össze. Ezeket az észtereket a széles körben állítja elő az élelmiszer-, az alkohol- és az illatszeripar. etil-alkohol (etanol) + butánsav (vajsav) metil-alkohol (metanol) + butánsav (vajsav) propil-alkohol (propanol) + izovajsav Izovajsav képlete

8 Viaszok Összetétele:Magasabb szénatomszámú hosszú szénláncú zsírsavakból, paraffinalkoholokból, illetve ezek észtereiből álló elegy. Előfordulnak szénatom hosszúságú láncok is benne. A zsíroknál szilárdabb, konzisztensebb, világos színű, vízlepergető tulajdonságú. Egyfajta karbonsavészter komplex. Fajtái:A méhviasz a lép felépítésére szolgál. Egyes gyümölcsök héját szintén viasz borítja, ezek a gyümölcsviaszok. A szilva például egy vékony viaszrétegnek köszönheti a hamvasságát. Léteznek szintetikus viaszok is. Felhasználhatósága:Adalékanyagokkal paszta formájában is felhasználható és önmagában is szép bevonatrendszert alkothat, gyertyák gyártására és faanyagok felületkezelésére használják. A lávalámpa "lávája" is viaszból készül.A kőolaj és a belőle kinyert paraffin elterjedése előtt a gyertyák kizárólagos alapanyaga volt. A kesicével (kicával) írt húsvéti tojásokhoz elengedhetetlen a méhviasz. Speciális változata a fogtechnika igen fontos segédanyaga.

9 Foszforgliceridek Foszfogliceridek esetében a glicerin egyik hidroxilcsoportja foszforsavval létesít észterkötést, a másik kettőhöz valamilyen karbonsav csatlakozik. A molekulának a foszforsav része (feji rész) poláris, a karbonsavláncokat tartalmazó része (farki rész) apoláris. A foszfoglicerideknek jelentős szerepük van a sejtmembránok kialakításában. A sejteket határoló membrán két rétegből áll, kifelé mindig a poláris részek (feji rész) helyezkednek el, míg befelé az apolárisak (farki rész). A mellékelt (sejtmembrán) ábrán a lilás színű gömböcskék szimbolizálják a feji részt, a sárga szálak a farki részt. A barnás részek, amelyek egy része átér a membránon, másik része nem fehérjéket jelölnek, az ezekhez kapcsolódó zöld színű láncok szénhidrátok. A sejteknek azokat az alkotórészeit, amelyek vízben nem, csak ún. "zsíroldószerekben" oldódnak, összefoglaló néven lipideknek nevezzük.

10 Vége


Letölteni ppt "Észterek. Hogyan jönnek létre az észterek? Az észterek oxigéntartalmú szénvegyületek, amelyek egy karbonsav és egy alkohol vízkilépéssel történő egyesülése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések