Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Történelemtanítás módszertana PANTHA RHEI. A „komponensek” változásai I. A történettudomány alakulása II. A történelem mint iskolai diszciplína III. A.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Történelemtanítás módszertana PANTHA RHEI. A „komponensek” változásai I. A történettudomány alakulása II. A történelem mint iskolai diszciplína III. A."— Előadás másolata:

1 Történelemtanítás módszertana PANTHA RHEI

2 A „komponensek” változásai I. A történettudomány alakulása II. A történelem mint iskolai diszciplína III. A tanári szerep metamorfózisai IV. Az iskolai gyakorlat átalakítása

3 I/1. A történettudomány átalakulása A rendszerváltozás és a történettudomány Kelet-Európában Ideológiai váltás Nyelvváltás Értékváltás Visszatérés a történelemhez mint a nemzetépítés eszközéhez x

4 I/2. A történettudomány átalakulása A történettudomány/történetírás válsága a nyugati kulturális életben A válság jelei A nagy történetírói narratívák vége, kimerülése, A társadalomtörténeti megközelítések problémái – Annales, kliometria halála, ? A valóság kontra fikció kérdése, A múlt és a történelem viszonya, Az objektivitás problémája, x

5 I/3. A történettudomány átalakulása Kihívások Posztmodern (Daniel Bell, Lyotard) Tudományfilozófia, Irodalomtudomány, Hayden White – Metahistory, R. Kossallek, Nyelv nem semleges közvetít ő tényez ő, hanem értékkel bírnak, a trópusok kérdése, Tömegkultúra – vizualitás,

6 I/4. A történettudomány átalakulása Történetfilozófiai váltás Szubsztantív, Analógikus, A történetírás metamorfózisai Retorikus korszak, Tudománnyá válása a században (a historizmus és a pozitivizmus szerepe,) A történelem és a társadalomtudományok közeledése, A posztmodern szerepe, A témák gazdagsága, Az ideológiák szintjén váltás és szétesés, Szembenézés a múlttal – a retorikából kifejl ő dött stúdium, A m ű vészet és a tudomány határán mozgó társadalomtudomány

7 I/5. A történettudomány átalakulása A múlt lehetséges konstrukciói Történelem Emlékezet (Hagyomány ?) Másképp, de ugyanarról beszélnek,

8 I/6. Az emlékezés formái Rituális emlékezet A cselekvés emlékezete, az utánzás, A tárgyi emlékezet, A múzeumok rendszere, Kommunikatív emlékezet Beszéd és kommunikáció, Kulturális emlékezet, Az említett emlékezetformák ide vezet ő dnek át, K

9 I/7. A történettudomány átalakulása Egy múlt - sokféle történelem, Történelem = történetírással, ami nyelvi jelek halmaza, Diskurzusok halmazává vált a történelem Kánon

10 II. A történelem mint iskolai diszciplina

11 II/1. Az iskolai történelemoktatás funkciói I. 1. Eredményorientált funkció (Knausz Imre) Identitás Nemzeti – nemzetiségi Európai Globális Közép-európai

12 II/2. Az iskolai történelemoktatás funkciói 1. Eredményorientált funkció (Knausz Imre) Tanulság Sztandardok megteremtése, Történelemi tudatosság A jelen megértése Törvényszer ű ségek világa „Ablakolás”

13 II/3. Az iskolai történelemoktatás funkciói 1. Eredményorientált funkció (Knausz Imre) Politikai emberi értékek Demokrácia Emberi jogok Tolerancia

14 II/4. Az iskolai történelemoktatás funkciói II. 2. Folyamatorientált funkció Képességek Információfeldolgozás Problémamegoldó gondolkodás Képzeleter ő és empátia értékválasztása

15 III. A tanári szerep metamorfózisai

16 A tanári szerep metamorfózisai A kompetencia = hozzáértés, képesség, alkalmasság, alkalmazhatóság, Stanford (technikák vizsgálata) kontra humanisztikus „iskola”,

17 A tanári szerep metamorfózisai „A kompetencia a pszichikus képz ő dmények olyan rendszere, amely felöleli az egyénnek egy adott területre vonatkozó ismereteit, nézeteit, motívumait, gyakorlati készségeit, e ezáltal lehet ő vé teszi az eredményes tevékenységet.” (Falus)

18 A tanári szerep metamorfózisai Pedagógia kompetencia = tudás, nézet, gyakorlati készségek rendszere, (diszpozíció = elkötelezettséget is) Sztenderd a kompetenciák szintjeit szabályozzák, illetve mérik

19 A tanári szerep metamorfózisai A tervezés, az oktatói-nevel ő munka intenzív része, ellen ő rzés, Tartalomalapú kontra kompetencia alapú képzés

20 Kulcskompetenciák 202/2007 Anyanyelvi kommunikáció, Idegen nyelvi kommunikáció, Matematikai kompetencia, Természettudományos kompetencia, Digitális kompetencia, A hatékony és önálló tanulás, A szociális és állampolgári kompetencia, Kezdeményez ő képesség és vállalkozói kompetencia, Esztétikai – m ű vészeti tudatosság és kifejez ő képesség,

21 A tanári szerep metamorfózisai A Ballér Bizottság javaslatai (111/1997. sz.) A képesítési követelmények egységessége révén közel került egymáshoz a pedagógiai mesterségre történ ő felkészítés hagyományosan eltér ő szemléletmódot, hangsúlyokat képvisel ő egyetemi és f ő iskolai változata.

22 A tanári szerep metamorfózisai A közelítés során a gyakorlati felkészítésben er ő sebb f ő iskolai és az elméletet el ő térbe helyez ő egyetemi programok el ő remutató elemeit sikerült integrálni. A pedagógiai mesterségre történ ő felkészítés jelent ő sebb szerepre és id ő keretre tett szert a képzés egészében. A tanulmányi területek egy korszer ű pedagógusi szerepfelfogást tükröztek.

23 A tanári szerep metamorfózisai A tanulmányi területek között az ismeretek kialakítása mellett megjelent a képességek és a személyiség fejlesztésének igénye is. A gyakorlati képzés súlya megn ő tt, változatos formáinak alkalmazására nyílt lehet ő ség Ha késéssel is, de önálló normatívát bocsátottak e képzési terület rendelkezésére. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: (15/2006. sz. OM)

24 Az alapfokozat birtokában a történelem alapszakon végzettek képesek A - a történelmi, illetve társadalmi és politikai kérdésekben az ismeretek önálló elsajátítására és rendszerezésére; - az információk kritikus elemzésére és feldolgozására; megoldási javaslatokat adni a történeti- társadalmi elemzés során felmerül ő problémák értelmezésére, az alapszakon belül elsajátított problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására;.

25 Az alapfokozat birtokában a történelem alapszakon végzettek képesek - az információkat, érveket és elemzéseket különböz ő szempontok szerinti bemutatatására, átgondolására; - összefügg ő szövegek, valamint vizuális jelekkel, tipográfiai eszközökkel, ikonokkal tagolt szövegek, táblázatok, adatsorok, vizuális szövegek (mozgó-, állóképek, térképek, diagramok) megértésére, értelmezésére; - idegen nyelven és az informatika eszközeivel is hatékonyan kommunikálni;

26 Az alapfokozat birtokában a történelem alapszakon végzettek képesek alkalmasak : - az alapszakon elsajátított ismeretek birtokában közm ű vel ő dési intézményekben történelmi ismereteket igényl ő munkakörök betöltésére; Rendelkeznek tevékenységük kritikus értékelésének képességével, valamint értékek feltárására és megtartására törekv ő céltudatos magatartással. Rendelkeznek továbbá min ő ség- és felel ő sségtudattal, jó együttm ű köd ő és kommunikációs képességekkel, problémamegoldó készségekkel

27 A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: - egy történelmi korszak vagy szakterület történeti problémáit, - a történeti folyamatokat, - a forrásolvasás és elemzés módszereit, - a historiográfiai ismeretanyagot, - a történelmi kutatásokhoz vagy tudományos munkák megalkotásához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat,

28 A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák - a fogalmi gondolkodás és az absztrakció ért ő használatát. b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: - szakmai irányítás mellett a történelem egyes részterületein kutatásra, publikációra, érett ismeretterjeszt ő és tudományos írásm ű vek létrehozására, - a történettudomány eredményeinek és problémáinak megismertetésére a szélesebb közönség számára,

29 A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák - a történettudomány ismereteinek alkalmazására a gyakorlatban, - szakmai önképzésre legalább egy idegen nyelven is, - rendszerszer ű en és kreatívan új és összetett történelmi témakörökkel foglalkozni, a rendelkezésre álló adatok hiányosságai ellenére is a lehet ő ségek szerint helytálló bírálatot vagy véleményt megfogalmazni, döntést hozni, és az ebb ő l adódó következtetéseket szakmai és nem szakmai közönség számára közérthet ő en bemutatni,

30 A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák - a megoldandó történelmi szakterületi problémák megértése és megoldása terén önálló tevékenységre és eredeti ötletek felvetésére, - szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani történeti korszakok, történelmi események bemutatását, szakmai és nem szakmabeli közönség számára, - saját tudásukat magasabb szintre emelni, a történelmi képzési terület, egyes történelmi korszakok társadalmi, gazdasági bels ő törvényszer ű ségeinek megértését elmélyíteni és önm ű veléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességeket kialakítani, - történelmi folyamatok elemzésére és összefüggések feltárására.

31 A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek - korrekt, szakszer ű és érthet ő kifejez ő készség szóban és írásban, - a problémamegfogalmazás, önálló ítéletalkotás képessége, - együttm ű ködési készség, - kezdeményez ő készség és személyes felel ő sség felvállalása, - döntéshozatali képesség összetett és el ő re kiszámíthatatlan helyzetekben,

32 A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek - a szakmai továbbképzéshez szükséges önálló tanulási képességek, - kritikai attit ű d,

33 IV. Az iskolai gyakorlat átalakítása

34 Átalakuló oktatási gyakorlat I. Hagyományos isk. gyakorlat Az értelemképzésben nagyjából azonos jelentés megteremtését várja el (gyakran csak egy helyes választ tételez fel) A tudásszerzés befogadó jelleg ű, passzív, A tanítás-tanulási folyamat termékközpontú, nem veszi figyelembe az egyéni eltéréseket Kívánatos iskolai gyakorlat Az értelemképzésben az egyéni jelentések megterem- tését teszi lehet ő vé (nagyobb tere van a különböz ő válaszoknak) A tudásszerzés aktív-produktív folyamat A tanítás-tanulás folyamatközpontú, metakognitív, teret enged az egyéni utaknak.

35 Átalakuló oktatási gyakorlat II. A tudás elsajátító, reproduktív jelleg ű A tudástartalmakat viszonylag állandónak tekinti Kevés figyelmet fordít a szociális készségek fejlesztésére Tanár-diák közti kommunikációra épül A tudás reflektív jelleg ű, problémamegoldó A tudás tentatív Hangsúlyos szerepet kap az interperszonális intelligencia fejlesztése (kooperáció, empátia, tolerancia) Az inter- és introaktivitás széles skálájú (diák-diák, diák ismerethordozó, diák gondolatai, érzései, csoport – egyén, diák tanár)

36 Átalakuló oktatási gyakorlat III. A döntés a tanáré (tekintély) A díszciplinaritás szerepe meghatározó, „kis tudományokat” tanít A tanár alapvet ő en ismeretátadó, módszereiben az el ő adás, magyarázat, szemléltetés, megbeszélés, tanulói munkáltatásban a kisel ő adás, esetleg csoportmunka A döntés közös: tanáré, tanulóé A viabilitás szerepe megn ő A tanár tudásszervez ő, facilitátor módszereiben az egyéni és a páros munka, a kooperáció, a projekt és a multimédia használata szerepel.

37


Letölteni ppt "Történelemtanítás módszertana PANTHA RHEI. A „komponensek” változásai I. A történettudomány alakulása II. A történelem mint iskolai diszciplína III. A."

Hasonló előadás


Google Hirdetések