Gazdasági informatika II. 2006/2007. tanév II. félév Gazdálkodási szak Nappali tagozat.

Az előadások a következő témára: "Gazdasági informatika II. 2006/2007. tanév II. félév Gazdálkodási szak Nappali tagozat."— Előadás másolata:

1 Gazdasági informatika II. 2006/2007. tanév II. félév Gazdálkodási szak Nappali tagozat

2 Kötvények

3  Kibocsátó: Cégek Állami szervek  Vételár(névérték) : kibocsátó részére nyújtott kölcsön  Vételár visszafizetése: Futamidő végén Rendszeres időközönként kamat fizetése (kuponkamatláb határozza meg) „Hitel”  Először: kamatfizetés és a végén kamat és tőketörlesztés

4 Kötvények jellemzői  Átruházható  Eladható  Kérdés: Mekkora megtérülési rátát realizált? Mekkora legyen az eladási ár?

5 A kötvény hozama Példa: 1999-ben kibocsátunk egy 10 000 Ft névértékű kötvényt 7 évre úgy, hogy a visszafizetés az utolsó 4 évben 4 egyenlő részletben történik. A kibocsátó évente egyszer kamatot fizet fennálló tartozása után. A tulajdonos bármelyik évben eladhatja a kötvényt vagy megtartja. Kamatláb: 15 % Kérdés: Melyik esetben mekkora megtérülési rátát realizál?.

6 Megoldás: 19992000200120022003200420052006 Tartozás 10 000 7 5005 0002 500- Kamatfizetés 1 500 1 125750375 Tőketörlesztés 2 500 Együtt 1 500 4 0003 6253 2502 875 = tartozás*kamatláb = tőket.+kamat Kamat+tőketörlesztésCsak kamatfizetés

7 Cash – pénzáramlás a vásárlónál  Névérték kifizetése + hozamok  Együtt sorból olvashatjuk le! 19992000200120022003200420052006 CASH - 10 0001 500 4 0003 6253 2502 875 Megtérülési ráta =IRR(-10000;1500;1500; 1500;4000;3625;3250;2875) = 15 %

8 Kötvény hozama  A kötvény tulajdonosa 2003-ban felveszi az 1 500 Ft kamatot és a 2 500 Ft törlesztést és közvetlenül ezután eladja a kötvényt 9 000 Ft-ért.  Mekkora a cash és a megtérülési ráta?

9 Cash – pénzáramlás a vásárlónál  Névérték kifizetése + hozamok  Együtt sorból olvashatjuk le! 19992000200120022003200 4 200 5 200 6 CASH - 10 0001 500 13 000--- Megtérülési ráta =IRR(-10 000;1 500;1 500;1 500; 13 000; 0; 0 ; 0) = 18 % Ha év = 2003, akkor a kifizetett kamat+tőketörlesztés + eladási ár Jelentése: Viszonylag jó áron sikerült eladni

10 Inverz Feladat  Mennyiért adta el a kötvényt 2003- ban, ha 17% megtérülési rátát ért el?

11 Kötvény árfolyama  1999. októberében kibocsátunk egy 10 000 Ft névértékű kötvényt hét évre úgy, hogy a visszafizetés az utolsó négy évben négy egyenlő részletben történik. A kibocsátó évente egyszer – mindig októberben-kamatot fizet fennálló tartozása után.  Számítsuk ki, hogy a futamidőn belül ha bármikor eladjuk a kötvényt, akkor mennyit ér!

12 Kötvény árfolyama  A kötvény elméleti ára a jövőben esedékes kifizetések jelenértékeinek összege.

13 Részvények

14  „Kockázat nélkül nincs nyereség”  Részvények jellemzői: Árfolyama változó  kockázatot hordoz Osztalék – évente egyszer Több részvény – portfolió Portfolió – analízis: portfolió hozamának alsó korlátját és a legkisebb kockázatot határozza meg! Hozam

15 Részvények hozama  Árváltozás + osztalék

16 = [Piaci ár (év) – Piaci ár (év-1)+osztalék(év)] / piaci ár (év-1) Példa: - Részvények hozama ÉvPiaci árOsztalékHozam 1120 2130915,83 % 31701038,46 % 411011-28,82 % 51201119,09 % 67011-32,5 % 714011115,71 % Várható hozam:21,30 % Hozamo k átlaga

17 Kockázat: múltbeli hozamok szórása Múltbeli hozamok eltérése, ingadozása nagy Kockázat nagy Múltbeli hozamok eltérése, ingadozása kicsi Kockázat kicsi

18 Számítása Excellel  SZÓRÁS (STDEV) függvény (becsült érték)  SZÓRÁSP (STDEVP) függvény – teljes sokaságra vonatkozó érték Kockázat = szórás(hozamok) = 49.41 % Nagy kockázat (az adatok is ezt jelzik!)

19 Kétkomponensű portfolió  Két részvény esetén a hozam vizsgálata

20 = t * 1.R_hozama + (1 - t)*2.R_hozama Ahol t: az 1-es részvény aránya a portfolióban; értéke: 0-1 Példa: ÉV1. Részvény hozama 2. Részvény hozama Portfolió 127 %8 %17,5% 215 %14 %14,5% 3- 10 %20 %5 % 4-30%15 %-7,5 % 538 %-10 %14 %

21 Portfolió kockázata - hozama  Hozama: Az egyes komponensek hozamainak súlyozott számtani közepe  Kockázata: általában kisebb az egyes komponensek kockázatainak számtani közepénél – feltétele: Jó megválasztási arány! (Kevésbé kockázatosból több!)

22 Részvény arányok esetei  Megoldás: Adattáblával

23 Adattábla  Egyváltozós vagy kétváltozós függvények értéktáblázatát készíti el  Meghívása: Eszközök menü Adattábla  Tulajdonsága: automatikusan újraszámolódik

24 Példa egyváltozós adattáblára „A” oszlop tartalmazza az oszlop bemeneti adatokat és a B oszlopba kiszámoljuk az A értékek szinuszát, a C-be pedig a koszinuszát.

25 Példa kétváltozós adattáblára Szorzótábla: Kétváltozós – az egyik változót oszlopba a másikat sorba vesszük fel. A példában sárgával vannak kijelölve. A képletet a változók elé szerkesztjük – a példában kékkel van jelölve!

26 Ábra

27 Portfolió  Érdemes megvizsgálni, ha a portfolió egyik tagja egy kötvény!

28 Legkedvezőbb portfolió keresése  Solverrel: Bővítménye (Add-Ins) az Excelnek Meghívása: Eszközök – Solver Több változó és célfüggvény adható meg Szélsőértékek illetve adott érték keresésére alkalmazható