Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Mérés-értékelés az óvodában? Az óvodás gyermek fejlődésének nyomon követése „Csak azt a gyereket tudom tanítani, akit megismertem.” (Montessori) Dr. Bakonyi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Mérés-értékelés az óvodában? Az óvodás gyermek fejlődésének nyomon követése „Csak azt a gyereket tudom tanítani, akit megismertem.” (Montessori) Dr. Bakonyi."— Előadás másolata:

1 Mérés-értékelés az óvodában? Az óvodás gyermek fejlődésének nyomon követése „Csak azt a gyereket tudom tanítani, akit megismertem.” (Montessori) Dr. Bakonyi Anna Bővített, átdolgozott változat

2 2 Gondolatok az óvodai mérésről Külső- belső ellenőrzés, értékelés - a munkatársak teljesítménye - a szülők elégedettsége - a gyermek eredményei, mérése- csoportszinten + egyénileg A méréstől elvárás: egzakt, tényszerűen kimutatható, jól rögzíthető Meritokrácia - teljesítmény alapú értékelés - és az óvodás gyermek Óvodai nevelés ellentmondásainak sora: - szülői elvárások, partnerviszony - iskolai igények - fenntartói kérések Mennyire szolgálják az elvárások a gyerek valódi érdekeit? Mennyire ismerhető meg a teljesítmény mérése által a gyerek? Lehet-e differenciálni, a felzárkóztatástól a tehetséggondozásig?

3 Milyen gyereket ismerünk meg? „átlagos” - elvben - ő a standard… sajátos szociológiai helyzetű - etnikai kisebbség - migráns - szegény/gazdag - ép család/csonka család (variációk) SNI – tehetséges (keveredés) másik óvódából jött otthonról/bölcsődéből/családi napköziből jött később kerül be óvodába 4. éve jár óvodába stb…+ varációk

4 4 A Nyomon követéses megismerés és a módosított ONAP összefüggései 1. A gyermeki jogok: minden képességre kiterjedő, megismerésre alapozott nevelés - inklúzió = szemlélet - differenciálás = módszer - integráció = helyzet Egyedi vonások: az „átlagos” gyermek sem azonos szempontok szerint és egyformán nevelhető, értékelendő Kompetenciaelvűség: önmagához képest fejlődés + fejlesztés

5 5 A Nyomon követéses megismerés és a módosított ONAP összefüggései 2. Pedagógus-szerepkör: irányító, értékelő szerep a pedagógusé Intervenció: tanácsadó szerep a szülőkkel, minden család más Tanulás tág érzelmezése: - nem csak önálló tevékenység - minden tapasztalatszerzés tanulás - mindig cselekvő, kreatív - cél: a komplex fejlődés Játék: - a szabad játék és fejlesztő játék elkülönítése - minden tulajdonság megismerhető a játék megfigyelése során Érzelmek: a 3-6/7 éves gyermek érzelmi - az attitűd jelentősége

6 6 A Nyomon követéses megismerés és a módosított ONAP összefüggései 3. A párhuzamos napirend: a tevékenységek egyszerre szervezése - a differenciálás alapmódszere - a folyamatos nyomon követéssel Kapcsolatok: óvodán belül, óvodán kívül - mindig konkrét, közös célért, de nem mindig azonos módszerekkel Kreativitás: a tanulásban, a művészi jellegű tevékenységekben - a „más” út tiszteletben tartása és értékelése Átmenetek: az iskolába lépésig a gyerek óvodás marad - gyermekismeret - egyéni átvezetés Egyéni értékelés: a fejlődést segítő visszacsatolás - a részletekre kiterjedő megismerés, a nyomon követés fogalma

7 7 A Nyomon követéses megismerés és a módosított ONAP összefüggései 4. Összegezés: A standardizált mérések ideje és szerepe más mint a folyamatos neveléshez, differenciáláshoz szükséges nyomon követés ideje és szerepe A „külső” iskolaérettségi vizsgálat is a folyamaton, előzményeken alapul Példák, létező kiadványok, rendszerek Korai fejlesztés ---- társadalmi befektetés ---- de egyedi megoldásokkal

8 Az első évek jelentősége: kora gyermekkori „befektetés”- együtt A kisgyermekkori élmények,benyomások, sikerek, kudarcok meghatározzák a későbbi életévek sikereit kudarcait A kezdeti érzelmek döntőek a társas viszonyok alakulásában, a szocializációban Az emberi agy plaszticitása az első 3 évben a legjelentősebb, ezt folytatja az óvoda A nyelvi szocializáció is kisgyermekkorban alapozódik meg, amely a későbbi tanulást befolyásolja Ezért is, a szülők érzelmi érintettsége és gyakorlati kompetenciája meghatározó – az óvoda egyik feladata ezek erősítése – „bárki” is a szülő

9 A gyermek fejlődését befolyásoló tényezők A folyamat : Növekszik a test méreteinek (súly, hossz) növekedése A szervek - elsősorban az agy - szerkezetének változása A fejlődés során egyre komplexebbé, érettebbé válnak - a képességek - a viselkedés A fejlődés ütemét befolyásolják: az egyéni adottságok az egyéni tapasztalatok Befolyásoló tényezők: a gyermek genetikai és biológiai adottsága a körülötte élő emberekkel való kapcsolata az őt körülvevő tárgyi környezet a tágabb társadalmi, kulturális környezet Becsapós- SNI-Tehetség

10 Kisgyermekkori Alapozó Időszak alapelvek Egyedi gyermek Minden gyermek a születésétől fogva kompetens „tanuló”, aki képes önmagát erősítve cselekedni Pozitív kapcsolatok A gyermekek a szülőkhöz/„kulcsszemélyhez” kötődő szerető, biztonságos kapcsolat alapján válnak őnállóvá Támogató környezet A környezet meghatározó szerepet játszik a gyermek fejlődésében, tudásának bővítésében Fejlődés és tanulás A gyerekek különböző módon és különböző tempóban fejlődnek és tanulnak. Az összes részterület egyformán fontos és egymással összefüggésben van. ÉRÉS

11 Egyedi gyermek 1. Egyedi fejlődés Minden gyermek egyedi személyiség sajátos adottságokkal temperamentummal születik saját tapasztalatokkal rendelkezik ezek feldolgozási módja, „felhasználása” is egyedi a felhasználás, azaz, a fejlődés üteme is egyedi Megküzdés Cél, a gyermekek megtanuljanak a nehézségekkel megbirkózni hatékony megküzdési stratégiák- sok gyakorlás, maga az ÉLET légkör, idő, gyakorlási lehetőségek A megküzdő képesség és erő nagyrészt a gyermeket támogató, pozitív emberi kapcsolatokból ered.

12 Egyedi gyermek 2. Egyenlő jogok Minden gyermek arra születik, hogy teljes életet éljen - a faji,vallási hovatartozásától - a képességeitől - a családja anyagi állapottól, foglalkozásától - a családja kultúrájától, szokásaitól - nemétől függetlenül Egyenlő esélyek biztosítása = különböző feltételek teremtése

13 Pozitív kapcsolatok 1. A gyermek énképének alakulása A támogató kapcsolat következménye: a gyermek identitása - kompetenciaélménye pozitív énkép a világhoz és a másik emberhez való viszonya A kapcsolatokon keresztül tanulja meg: a saját érzéseit felismerni a viselkedését szabályozni, a magatartását kontrollálni mások érzelemit megérteni, átélni

14 Pozitív kapcsolatok 2. A világ felfedezése A felnőtt feladata a viszonyulás - referencia adás: biztonság nyújtása bátorítás A kulcsszemély szerepe, felelőssége A kulcs személy minden gyerek számára a szülő+a pedagógus ők ismerik legjobban a gyermeket elsődlegesen ők nyújtanak számára biztonságot ők tervezi meg a fejlődését segítő környezetet ők maguk is modellek ők segítik a gyermek kibontakozását

15 Támogató környezet 1. Emberi tényezők: A tevékenység kiválasztását biztosítja –időt biztosít –légkört biztosít A tevékenységi forma szocializációs hátterét biztosítja –önállóan tevékenykedik –a társakkal közösen tevékenykedik Érzelmi szempontból: gyermekre figyel reagál bátorít példát mutat tanít Egyensúly a felnőtt általi-és a gyermek általi kezdeményezések között

16 Támogató környezet 2. Fizikai tényezők: biztonságot, rendet, tisztaságot teremt az életkornak megfelelő játékokat és egyéb eszközöket biztosít megfelelő teret biztosít a különböző tevékenységekhez Általános szempontok Életkori szempontok Az egyénhez mért szempontok

17 Fejlődés és tanulás 1. Aktív tanulás A világ megértéséhez : saját tapasztalatok és aktivitás útján a körülöttük élő emberekkel történő interakció által a teljesítmény öröme motivál Önálló döntés- és külső irányítás: –a gyermek választhat a tevékenységek között –az önálló döntési lehetőség segíti a gyermeket, hogy a saját tanulásának az irányítójává váljon –irányítás és szabadság dilemmái - értékrend, erkölcsiség –folyamatos átállás a külső irányításra is - iskola

18 Fejlődés és tanulás 2. Fejlődési részterületek A szakemberek közös feladata: a gyermek fejlődésének összes aspektusát figyelje megfelelő környezet és tevékenykedés létrehozásával az egyenletes fejlődést segítse. fejlődési részterület ek számbavétele : szociális, érzelmi, erkölcsi kommunikáció, nyelv, írásbeliség előkészítése gondolkodás, problémamegoldás, a világ megértése mozgásfejlődés (kis+ nagy) mindegyikre érvényesen: folyamatosság + kreatívitás

19 A Köznevelési rendszerből fakadó új elvárások 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 63.§ - az óvodának, az óvodás gyermek fejlődését nyomon kell követni, és azt írásban is rögzíteni Területek: értelmi, beszéd, hallás, látás, mozgás – nyomon követés + intézkedési tervek Erkölcsi értékrend is Minderről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell, - kereteit a PP- ben rögzíteni 6.§ (2) bek. e., – a szülő és az óvoda együttműködése, a szülők tájékoztatásának részletes leírása Az iskolába lépésről a döntés az óvodáé – 72.§ (4) bek. a., a szakszolgálatok igénybevételéről 72.§ (1) bek. a., – a szülő kötelezettségei, gondoskodása a szakszolgálatba történő eljutásról 63.§ (3) bek. Ha a szülő nem teljesíti a kötelességét, akkor azt a kormányhivatalnak jelenteni kell- szülői egyet nem értési nyilatkozat alapján

20 Intézmények, szakemberek, kompetenciák Korai fejlesztés Szakértői bizottságok Nevelési tanácsadók Gyógypedagógusok – tiflo, szurdo, szomato, tan. ak, ért.ak. stb. Fejlesztőpedagógusok Szülők Együttműködés és kompetenciahatárok Általános mérés és részképességek mérése

21 Standard mérések, vizsgálatok Állapotfelmérés és/vagy monitorozás - Állapotfelmérés- mérföldköveknél -Monitorozás- folyamatosan- a gyermek + önmagunk követése Eldöntendők, szempontok: - Egy gyermeket/csoportot vizsgálunk - Saját pedagógus/szakember vizsgál - Előzetes eredmények és az újak összevetése -A kapott eredmények saját/iskolai/szakszolgálati felhasználása -A kapott eredmények megosztása a szülőkkel

22 Módszerek, eljárások (példák) Child Observation Record: 6 kategória a viselkedésről, 5 fokozatú skálán Denver skála: motoros + finommotoros, nyelvi, személyes-társas funkciók Ages and Stages: (korok és fejlődési állomások) 20, egymásra épülő tesztlap, a szülők is ki tudják tölteni, így, ha bajt észlelnek, szakemberhez fordulhatnak azonnal Video dokumentáció: szempontok szerinti felvétel- és elemzés Bayley- féle fejlődési skála: csecsemőket figyel meg: a mozgás és a viselkedés együttes aspektusai szerint- az eredmények átvihetők az óvodába is Progettó Aslió Nidó általi szociális skála: társas magatartás megfigyelése a beszoktatás idejére Kognitív készségmérők GGG és/vagy Dynamic Indicators of Basic Early Literacy Skills: korai olvasás- és íráskészségek, matematikai készségek felismerésére Online rendszerek: strukturált szempontok szerinti kitöltés egyénenként Differ: 4-8 éves korban

23 23 Megismerés, nyomon követés és személyiség 1. A kompetencián alapuló óvodai nevelés és a differenciálás összhangja Kikről van szó? - az „átlag” gyerekek - a sérült, integrációra szoruló gyerekek - a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek -a tehetséges gyerekek -a 4. éve óvodába járó gyerekek -a bármely életkorban beszokó gyerekek MÁSOK

24 24 Megismerés, nyomon követés és személyiség 2. A gyerek személyiségét figyelembe vevő módszer - nem standardizál, hanem azzal összevet - a gyermek saját fejlődését követi nyomon Cél: az árnyalt megismerés, tervezés, fejlesztés Nincs jó és rossz, hanem van fejlődés, vagy nincs, vagy másképp van Új pedagógusi szerepkör: a fejlődést segítő szerep

25 25 Megismerés, nyomon követés és személyiség 3. Elvárások a XXI. század emberétől: Tudásalapú életmód, folyamatos tanulás Érdeklődés, kíváncsiság Flexibilitás Kreativitás Természetes, asszertív magatartás Milyen az óvodás gyermek? Hasonlóság…. Kíváncsi, érdeklődő Aktív, cselekvő Önérvényesítő Kreatív, fantáziadús Mozgékony, rugalmas

26 26 A gyermek fejlődésének nyomon követése: elméleti és gyakorlati megközelítés 1. A mérés nem cél, hanem eszköz!!! Lépések: 1. Megismerés - az érés hullámzása és tendencia jellege – a gyermek változik - koegzisztencia, heterokrónia - a megfigyelés folyamatos – természetes élethelyzetben -minden funkcióra kiterjed -konstruktív tanuláselmélet: - procedurális és deklaratív tanulás – azonos értékrend - figyelembe veszi a gyerek előzetes ismereteit

27 27 A gyermek fejlődésének nyomon követése: elméleti és gyakorlati megközelítés Tervezés -A megismert „adatokból” készül a fejlesztési terv 3. Nevelőmunka, melynek része a tényleges fejlesztés - Cél: bármilyen állapotról bármilyen állapotig eljutás - Elérendő szint nincs, apró lépéstől a „csillagos égig” - Egy gyereken „belül” több szint létezik -A megfigyelés - természetes környezetben - valódi tevékenység közben lesz hiteles - az intuíció szerepe (is) felértékelődik

28 28 Minőségirányítás és a gyermek nyomon követésének kérdései 1. Szempontok a fejlődési naplóhoz: Eredményeit csoportszinten összesítjük/nem Minden gyerekre készül egyéni fejlesztési terv/nem Vezetését az óvodavezető ellenőrzi/nem Az ellenőrzés a terv meglétére irányul/nem Az ellenőrzés a terv tartalmára irányul/nem Vezetésének óvodai szabályai vannak/nincsenek Mindkét óvodapedagógus feladata a vezetése/nem Része a családokkal történő beszélgetésnek/nem

29 29 Minőségirányítás és a gyermek nyomon követésének kérdései 2. Szempontok folytatás: Része a dajkákkal folytatott munkának/nem Része a szakfejlesztőkkel folytatott munkának/nem A gyermekeket „elkíséri” az iskolába/nem Egyéb mérőeszköz is használatos (DIFFER, stb.)/nem A szabad játék során is történnek megfigyelések/nem

30 Kapcsolat a szülőkkel Resztoratív pedagógiai szemlélet és gyakorlat

31 31 A szempontsor struktúrája 1. I. Szociális képességek 1.Társas kapcsolatok, játék, viselkedés, neveltségi szint, szokásismeret a, társas magatartás, közösségi szokások, együttműködési képességek b, erkölcsi megítélő képesség, udvariasság, érintkezési szokások, alkalmazkodás 2. Érzelmek, motivációk, beállítódás, akarati megnyilvánulások a, érzelmek, motivációk, beállítódás b, akarati tényezők

32 32 A szempontsor struktúrája 2/a. II. Értelmi képességek 1. Kognitív szféra a,gondolkodási műveletek - fogalomismeret, tájékozottság - összehasonlítás, megkülönböztetés - következtetés, ítéletalkotás, analízis, szintézis - konkretizálás, általánosítás, csoportosítás, osztályozás - számfogalom, téri, időbeli viszonyok, szimmetria, szerialitás

33 33 A szempontsor struktúrája 2/a. (folytatás) II. Értelmi képességek (folytatás) 1. Kognitív szféra (folytatás) b, pszichikus funkciók működése - koncentráció, feladattartás, figyelem - érdeklődés - emlékezet - képzelet - problémamegoldó képesség

34 34 A szempontsor struktúrája 2/b. II. Értelmi képességek 2.Érzékszervi szféra - testséma-ismeret - hallásérzékelés (auditív percepció) - látásérzékelés (vizuális percepció) - tapintásérzékelés (taktilis percepció) - koordinációs működés (test-kéz-láb-szem), kinesztetikus észlelés, keresztcsatornák - téri irányok, relációk érzékelése, időérzékelés

35 35 A szempontsor struktúrája 3. III. Verbális képességek 1. nyelvhasználat a, az összefüggő, folyamatos beszéd megjelenése b, a beszéd tisztasága, a nyelvhelyesség 2. Verbális-és nonverbális kommunikáció a, beszédértés b, nyelvi kifejezőkészség

36 36 A szempontsor struktúrája 4. IV. Testi képességek 1. nagymozgások a, mozgáskoordináció, motoros képességek b, téri tájékozódás nagymozgással a cselekvés szintjén (a mindennapi életben) 2. Finommotorikus mozgások a, ábrázoló tevékenység(rajzolás, festés, mintázás, kézimunkázás) b, ábrázolás a mindennapi életben (barkácsolás),

37 37 A rögzítés lehetséges módjai Sokféle kínálat ajánlásként értelmezendők önállóan,vagy a meglévő mérési eljáráshoz illeszthetők Táblázatos és szöveges megjelenítés -a rögzítés módja tetszőleges (név, jel, dátum) - táblázat ajánlott- számokkal kifejeztető megoldások - jó, ha szöveges is -illeszkedhet a saját programban rögzített mérési módszerekhez -részletes kategóriarendszer és -részletes megfigyelési szempontsor segítséget ad -minden ismeret nyílt a szülők előtt - együttműködés

38 38 A gyermek neve (bece- neve, jele) Szociális képességekAz értéke- lés dátuma Kategóriák Rendszer-struktúraSzöveges értékelés (Félévente min. egy alkalommal) Kiala- kulóban Alap- szinten Átlag közeli Átlag feletti Kimagasló/ Tehetséges 1. társas kapcsolatok, játék, viselkedés, neveltségi szint, szokásismeret 1.a.Társas magatartás, közösségi szokások, együttműködési képességek 1,b. Erkölcsi megítélőképesség, udvariasság, érintkezési szokások, alkalmazkodás 2. Érzelmek, motivációk, beállítódás, akarati megnyilvánulások 2.a. Érzelmek, motivációk, beállítódás 2.b. Akarati tényezők

39 39 A gyermek neve (beceneve, jele) Értelmi képességekAz értéke- lés dátuma Kategóriák Rendszer-struktúraSzöveges értékelés (Félévente min. egy alkalommal) Kiala- kuló- ban Alap- szinten Átlag közeli Átlag feletti Kimagasló/ Tehetséges 1. kognitív szféra 1.a. Gondolkodási műveletek - fogalomismeret, tájékozottság - összehasonlítás, megkülönböztetés - következtetés, ítéletalkotás, analízis, szintézis - konkretizálás, általánosítás, csoportosítás, osztályozás - számfogalom, téri-időbeli viszonyok, szimmetria, szerialitás 1.b. pszichikus funkciók működése - koncentráció, feladattartás, figyelem - érdeklődés - emlékezet - képzelet - problémamegoldó képesség 2. érzékszervi szféra, percepció - testséma ismeret - hallásérzékelés - látásérzékelés - tapintásérzékelés - koordinációs működés - kinesztetikus érzékelés, keresztcsatornák - téri irányok, relációk, időérzékelés

40 40 A gyermek neve (beceneve, jele) Verbális képességekAz értéke- lés dátuma Kategóriák Rendszer-struktúraSzöveges értékelés (Félévente min. egy alkalommal) Kiala- kulóban Alap- szinten Átlag közeli Átlag feletti Kima- gasló/ Tehet- séges 1. Nyelvhasználat 1.a. Az összefüggő, folyamatos beszéd megjelenése 1.b. A beszéd tisztasága, nyelvhelyesség 2. verbális kommunikáció 2.a. beszédértés 2.b. nyelvi kifejezőkészség

41 41 A gyermek neve (beceneve, jele) Testi képességekAz értéke- lés dátuma Kategóriák Rendszer-struktúraSzöveges értékelés (Félévente min. egy alkalommal) Kiala- kulóban Alap- szinten Átlag közeli Átlag feletti Kimagasló/ Tehetséges 1. Nagymozgások 1.a. mozgáskoordináció, motoros képességek 1.b. téri tájékozódás nagymozgással, a cselekvés szintjén 2. Finommozgások 2.a. ábrázoló tevékenység (festés, rajzolás, mintázás, kézimunkázás) 2.b. ábrázolás a mindennapi életben, játék, barkácsolás, díszítés

42 42 Szempontok/ tevékenység nemnéhaáltalábanmegjegyzés év

43 43 Megfigyelési szempontok és/vagy tevékenységek Év I. mérésII. mérés Intézkedések, megállapítások, javaslatok Értékelés (X): kategóriák, szintek Hogyan küzd meg a konfliktushelyzetekkel? Pld. segítséget kér, ha igen kitől, nem kér, stb.) Mennyire képes akaratát érvényesíteni. és/vagy alárendelni? Mutassunk képeket, amelyek konfliktus helyzeteket illetve azok megoldásait is ábrázolják! Kérdezzünk rá, vajon mi történhetett, hogyan lehetne másképp megoldani a helyzetet, stb.! K b.) Akarati tényezők

44 44 IdőpontJellege, témájaRésztvevőkTapasztalatok, megállapodások Szülő /óvodapedagó gus aláírása Családi beszélgetések

45 Egyéb táblázatos példák Etikai normák ÖnállóanSegítséggel Figyelmez- tetésre Figyel- mez- tetésre sem felnőtt üdvözlése gyermek üdvözlése étkezés közbeni kulturált viselkedés adott tevékenység által megkívánt viselkedési forma udvariasság felnőttel szemben udvarias beszéd felnőttel szemben stb….

46 46 Kapcsolatteremtés Önálló an Segíts éggel Figyel mez- tetésr e Figyel- mez- tetésr e sem felnőtt megszólítása gyerek megszólítása gyerek kérésének teljesítése, felnőtt kérésének teljesítése stb….

47 47 Gyermek viszonya a közösséghez ÖnállóanSegítséggel Figyel mez- tetésre Figyel- mez- tetésre sem együttműködés alkalmazkodás: alá-és fölé rendeltségben szabálytudat, szabálytartás, önfegyelem konfliktuskezelés és/vagy szervezési készség önfegyelem szokásrend ismeret munkatempó kitartás stb…..

48 48 Testi képességek – kibontás… ÖnállóanSegítséggel Figyelm ez- tetésre Figyel- mez- tetésr e sem Verbális képességek – kibontás… Percepció – kibontás… Értelmi képességek – kibontás…

49 Egyéb táblázatos példák Testi, szomatikus fejlettség 49 Testi fejlettség Kategóriák a cellákba… pl. fáradékonyság, ellenálló képesség, ügyesség stb. (finom- és nagymozgásban) stb…. életkor, csoport, vagy fejlettségi szint nov ápr

50 2. Beszéd 50 Beszédkészség- és beszédhibák kategóriák a cellákba pl: pöszeség, orrhangzósság, dadogás, hadarás, szövegértés, közlési kedv stb…. logopédiára jár/nem jár

51 3. Egészségügyi szokások 51 életkor, csoport, vagy fejlettségi szint Tisztálkodás Kategóriák a cellákba: pl: wc, mosdóhasználat, zsebkendőhasználat, fésűhasználat, stb…. Öltözködés kategóriák: pl. ruházat, cipő, gomb stb…. Étkezé s kategó riák: pl. szalvét a, evőesz közök, önállós ág, naposs ág stb….

52 4. Szocializáció 52 életkor, csoport, vagy fejlettségi szint kategóriák a cellákba pl: felnőttekhez való viszony, gyerekközössé gben elfoglalt hely, szabálytudat, kudarctűrés, önértékelés, érzelmi élet, közösségért végzett munka stb…

53 5. játék 53 életkor, csoport, vagy fejlettségi szint kategóriák a cellákba pl: játéktípusok, játékfajták, kitartó/kapkodó, játékra vigyáz/nem, játékeszköz megosztás/nem szimbólumképz és, viselkedés a játékban(együtt működés, konfliktus, agresszió.) stb…

54 6. Tanulás 54 életkor, csoport, vagy fejlettségi szint kategóriák a cellákba pl: részvétel a kötelezőben- kötetlenben, érdeklődés ismeretek- tájékozottság, megfigyelés, emlékezet, logikai műveletek, problémamegoldás, feladattudat, feladattartás, tempó stb….

55 Fejlesztési protokoll – általános irányelvek Ismerkedés a családdal - beiratkozás utáni családlátogatás/intervenció A beszoktatás/befogadás teendői - ki, mikor, meddig, hol, stb A tárgyi környezet kialakítása - életkori-és egyéni sajátosságok Az egészséges életmód kialakítása - gondozás, szokások, alvás, levegőzés, játék, tanulás = napirend/párhuzamos napirend Az érzelmi nevelés megalapozása - közeledés, távolság stb A társas kapcsolatok segítése, finomítása - felmérés, támogatás Művészetek: mese, dráma, báb, zene, tánc, kézművesség - kreativitás/tehetséggondozás A játék körülményeinek megteremtése - indirekt játékirányítás A tanulás körülményeinek megteremtése - gazdag, sokféle tapasztalati- és cselekvési lehetőségek

56 Fejlesztési protokoll – konkrét tervek - „más” gyerekre is Az általános irányelvek,és a táblázatok (kategóriák) szerinti példák Zárt polc, képek jelölik a játékokat - autista gyerek, tanuljon kérni Piros útvonalvezető ragasztása - gyengén látó gyerek, segítők felelősrendszerének kidolgozása: kortárssegítés - a naposság bővítése Napi 2x höcögtető és gyöngyfűzés – beszédben és finommozgásban elmaradt gyerek - gyógypedagógus instrukciója szerint Lexikonok, térképek gyűjtése - értelmében kiemelkedő képességű gyerek Reggelenként fürdetés, váltóruha biztosítása - halmozottan hátrányos helyzetű gyerek Együttjátszás minden nap, felnőttel, később egy-egy gyerek bevonása - szocializációs problémákkal küzdő gyerek stb…..

57 Néhány, a témával foglalkozó szakirodalom (ABC-ben) Bakonyi Anna: Az óvodás gyermek fejlődésének nyomon követése. suliNova Bakonyi Anna,Lendvai Lászlóné: Fejlődési Napló-és Mérési fokozatok. Módszertár Differ Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer 4-9 évesek számára. Fazekasné Fenyvesi Margit, Józsa Krisztián,Nagy József, Vidákovich Tibor Fábián Katalin, Laminé Antal Éva: Mérőeszközök, felmérőlapok gyűjteménye az óvodai minőségbiztosítás elkészítéséhez. Fabula Bt Feladatgyűjtemény a képességszintek megállapításához Szerk: Kissné Takács Erika. Debrecen Horváth Judit, Horváthné Csapuka Klára, Rónáné falus Júlia: Amit az óvónőnek észre kell venni. Budapest Képességmérés az óvodában I.II. Szerk: Kelemen Lajos Poliforma kft. Laminé Antal Éva, Petránné Képes Gizella: EFQM kiválóság modellre épülő mérés, értékelés az óvodában. Humán Szolgáltató Bt Szászné Csikós Klára, Varga Katalin: Segítőkészség. Ec-Pec

58 58 Köszönöm a figyelmet! 30/


Letölteni ppt "Mérés-értékelés az óvodában? Az óvodás gyermek fejlődésének nyomon követése „Csak azt a gyereket tudom tanítani, akit megismertem.” (Montessori) Dr. Bakonyi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések