Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Integritás és önkormányzati gazdálkodás az ÁSZ ellenőrzéseinek tükrében Előadó: Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevőszék alelnöke.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Integritás és önkormányzati gazdálkodás az ÁSZ ellenőrzéseinek tükrében Előadó: Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevőszék alelnöke."— Előadás másolata:

1 Integritás és önkormányzati gazdálkodás az ÁSZ ellenőrzéseinek tükrében Előadó: Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevőszék alelnöke

2 2 Az ÁSZ-KIM programsorozat Az új számvevőszéki törvény szerint az ÁSZ feladatainak ellátásával elősegíti a jól irányított állam működését. Az ÁSZ-KIM programsorozat célja, hogy közös erővel segítsük elő a rendezettséget az önkormányzati szektorban. Jelentéseinken keresztül, továbbá a törvényességi felügyeletet ellátó kormányhivatalok közreműködésével üzeneteink, tapasztalataink minden érintetthez el tudnak jutni.

3 3 Az integritás utal az erényre, megvesztegethetetlenségre, a tisztaság állapotára. Erkölcsileg megfelelő, helyes magatartást jelent, amelybe beletartozik a személy és a szervezet integritása egyaránt. Fogalma: utal az erényre, megvesztegethetetlenségre, a tisztaság állapotára. Erkölcsileg megfelelő, helyes magatartást jelent, amelybe beletartozik a személy és a szervezet integritása egyaránt. Célja: Az integritás növelésével erősíteni a közszféra legitimitását, a közigazgatás iránti bizalmat és egyidejűleg csökkenteni a korrupció lehetőségét. Feladata: a folyamatokban rejlő veszélyeztetettségi területek feltárása, azonosítása, értékelése, a szervezet korrupció elleni védekezőképességének erősítése.

4 4 Mit jelent az integritás a gyakorlatban? IntegritásIntegritás megsértése Cselekvési egyetértés: a közpénzekkel foglalkozók napi tevékenységüket jogszabályok alapján és erkölcsi értékek, normák figyelembevételével végzik. Korrupció, csalás, nepotizmus (közhatalmi helyzettel való visszaélés) és minden olyan szituáció, amikor a közpénzeket és a közvagyont a magánérdek előtérbe helye- zésével a közérdek sérelmére használják fel. ↔ ↓ ↓ Integritás kontrollok: szabályzatok és egyéb szervezeti intézkedések, amelyek erősítik a szervezetnek a korrupcióval szembeni ellenállóképességét. a) „Kemény” kontrollok: belső szabályzatok, jelentős mértékben a belső kontrollrendszer részét képező elemek. b) „Puha” kontrollok: pl. magatartási szabályok, stratégiák. Integritás erősítése = Korrupció megelőzése

5 5 Integritás és belső kontrollok Az ÁSZ stratégiai céljainak megvalósulása A belső kontrollok ellenőrzésének előtérbe kerülése a Számvevőszéknél. Ennek eredményeként a költségvetési szervek – önkormányzatok - egy része jobban odafigyel a korrupciós kockázatokra és erősíti kontrolljait. Az integritás alapú, átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználás megteremtése. Az ÁSZ integritási felmérése tapasztala- tainak beépítése 1) a számvevőszéki ellenőrzések témaválasztásába – kockázatalapú kiválasztás, 2) az ÁSZ-ellenőrzések módszertanába - az integritási kérdőív fontosabb kérdéseinek átemelése a belső kontrollok ellenőrzési programjába. Megfelelően szabályozott és működtetett belső kontrollok Korrupciós kockázatok csökkentése =

6 66 Az Állami Számvevőszék önkormányzati ellenőrzései Az Állami Számvevőszék 2010-ben tette fókuszterületévé az önkormányzati kört. ÁSZ-ellenőrzések fókuszterületei: -pénzügyi folyamatok, -vagyoni helyzet, -belső kontrollrendszer, -nemzetiségi önkormányzatok, -többségi önkormányzati tulajdonban levő gazdasági társaságok. A Számvevőszék stratégiai célja az integritás- alapú közszolgálati kultúra megteremtése és elterjesztése.

7 7 Az önkormányzati vagyongazdálkodás (1) A közpénzek átláthatósága, nyilvánossága érdekében az Állami Számvevőszék kiemelten fontosnak tartja az önkormányzatok vagyongazdálkodási tevékenységének ellenőrzését. Főbb tapasztalatok:  ahol korábban az ÁSZ a belső kontrollokat nem ellenőrizte, általában a vagyongazdálkodás szabályozottsága hiányos;  jellemző hiányosság a nem megfelelő leltározás;  a földhivatali nyilvántartás és az ingatlanvagyon-kataszter közötti egyezőség jellemzően nem állt fenn;  a gazdálkodási jogkörök gyakorlásának szabályozása döntően megtörtént;

8 8 Az önkormányzati vagyongazdálkodás (2)  a nettó 5 millió Ft feletti szerződéseket az önkormányzatok nyilvánosságra hozták;  az elemi beszámolók közzététele jellemzően elmaradt;  több önkormányzat rendelkezett gazdasági társasággal;  néhány esetben önkormányzati beavatkozásra volt szükség;  előfordult, hogy az önkormányzat az ügyvezetőt, illetve a felügyelőbizottság tagjait nem számoltatta be.

9 9 A nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodása (1) Az ellenőrzés célja és keretei A nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodási kereteinek kialakítása, gazdálkodása és feladatellátása megfelelt-e a hatályos jogszabályoknak? Az ellenőrzés a évekre terjedt ki. Az ÁSZ 2013 novemberéig 153 nemzetiségi önkormányzati ellenőrzést folytatott le : „egyablakos” ellenőrzés; hatékony, takarékos ellenőri munka.

10 10 A nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodása (2) Általános tapasztalatok (példák): - az együttműködési megállapodás nem felelt meg teljes körűen a jogszabályi előírásoknak; - a jogszabályi előírásoknak nem megfelelő, hiányos tartalmú szabályzatok; - a jegyző jogszabályban előírt határidőn túli kincstári adatszolgáltatása; - a jegyző nem biztosította a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó belső ellenőrzést; - a feladatalapú támogatás felhasználásának elszámolása nem a jogszabályi előírások szerint történt, egyes esetekben a felhasználás jogszerűtlen volt. Kockázatot jelentő területek: - összeférhetetlenség; - pénzügyi kulcskontrollok; - kötelező feladatok ellátásának elmulasztása; - jogosulatlanul végzett hatósági tevékenység.

11 11 Az önkormányzatok belső kontrollrendszere A Számvevőszék kockázatelemzéssel kiválasztott 38 önkormányzatnál a 2012-es ellenőrzési program szerint ütemezetten végezte el a - belső kontrollrendszer kialakításának, - egyes kontrollok működtetésének, valamint - a belső ellenőrzés működésének ellenőrzését. Az önkormányzatok belső kontrollrendszere kialakításának számvevőszéki ellenőrzése a 2013-as ellenőrzési program alapján folytatódik, és jelenleg 60 önkormányzatnál van folyamatban. A kockázatelemzésből adódóan az ellenőrzésekkel nyert kép nem általánosítható.

12 12 A belső kontrollrendszeren belül értékelt területek A belső kontrollrendszeren belül a kontrollkörnyezet a kockázatkezelési rendszer a kontrolltevékenységek az információs és kommunikációs rendszer a monitoring rendszer kialakítását egyenként és összesítve is értékeltük.

13 13 Az ellenőrzések összesített tapasztalatai A belső kontrollrendszer kialakításának hiányosságai magas kockázatot jelentenek a feladatok végrehajtásában. A kulcskontrollok (a szakmai teljesítésigazolás és az utalványok ellenjegyzése) nem működtek megfelelően. A belső ellenőrzés nem tárta fel a belső kontrollrendszer kialakításának, a belső kontrollok működésének hiányosságait.

14 14 Kockázati besorolás Kockázati minősítésÖnkormányzatok száma Alacsony kockázatú3 Közepes kockázatú4 Magas kockázatú12 Kiemelten magas kockázatú19

15 15 Ellenőrzési tapasztalatok: jellemző szabályozási hiányosságok és hibák I. A polgármester feladatkörében:  Gazdasági program: a jegyző elkészítette, de a polgármester nem/nem határidőben terjesztette elő a képviselőtestület elé.  Kötelezettségvállalás: nem írásban vagy ellenjegyzés hiányában, illetve előtt történt.  Éves ellenőrzési jelentés: nem a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg lett a képviselő-testület elé terjesztve.  Munkaköri leírás: a jegyző vonatkozásában a polgármester nem készítette el, vagy nem került csatolásra a kinevezési okmányhoz.  Munkajogi felelősség: az ellenőrzés során feltárt hibák és hiányosságokkal kapcsolatos személyes felelősség esetleges felvetésének kivizsgálása, az eredmény alapján a szükséges intézkedések megtétele.

16 16 Ellenőrzési tapasztalatok: jellemző szabályozási hiányosságok és hibák II. A jegyző feladatkörében a belső kontrollrendszer területén: Kontrollkörnyezet: - nem készült el a jogszabály által előírt szabályzat, dokumentum, vagy - a jegyző nem rögzítette a jogszabály által előírt szabályokat; - a meglévő szabályok hiányosak voltak, nem tartalmazták a jogszabályban előírt kötelező tartalmi elemeket. Kockázatkezelési rendszer: Nem végzett kockázatelemzést, kockázatkezelési rendszert nem alakított ki.

17 17 Ellenőrzési tapasztalatok: jellemző szabályozási hiányosságok és hibák III. Kontrolltevékenység: - az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kifizetések rendjét belső szabályzatban nem rögzítette, - beszámolási eljárások, a gazdálkodással kapcsolatos belső előírások, feltételek szabályozása nem történt meg, - nem határozta meg a FEUVE-t a jogszabályban meghatározott valamennyi területre vonatkozóan, - a gazdálkodási jogkörök gyakorlói nem kerültek kijelölésre/a kijelölt személyek nem rendelkeztek a megfelelő iskolai végzettséggel. Információs és kommunikációs rendszer: - szabályozási hiányosságok; - nem gondoskodott az adatbiztonság érvényesüléséről. Monitoringrendszer: Nem alakította ki a nyomon követést biztosító rendszert, melynek része a folyamatos és eseti nyomon követés is.

18 18 Ellenőrzési tapasztalatok: jellemző szabályozási hiányosságok és hibák IV. A jegyző feladatkörében a kulcskontrollok területén: Kötelezettségvállalás: a belső szabályzatban foglaltak ellenére nem írásban, vagy ellenjegyzés hiányában, egyes esetekben az ellenjegyzés előtt történt; nem vették nyilvántartásba, vagy egyáltalán nem vezettek kötelezettségvállalási nyilvántartást. Szakmai teljesítésigazolás: elmaradt vagy nem a jogszabályban, illetve a belső szabályzatban meghatározott módon történt; az aláírásminta nem volt nyilvántartva, vagy az aláírásmintákról nem vezettek nyilvántartást. Utalvány ellenjegyzése: nem a jogszabályban vagy a belső szabályzatban foglaltak szerint történt. Összeférhetetlenségi szabályok megsértése: pl. a megbízási díjak esetében az érvényesítést és a szakmai teljesítés igazolását ugyanazon személy végezte.

19 19 Ellenőrzési tapasztalatok: jellemző szabályozási hiányosságok és hibák V. A jegyző feladatkörében a belső ellenőrzés területén: Belső ellenőrzési kézikönyv: pl. nem készült, nem tartalmazta a jogszabály által előírt tartalmi elemeket. Éves ellenőrzési terv: pl. nem készült; nem alapozta meg kockázatelemzés; az ellenőrzéseket nem e szerint végezték. Ellenőrzési program: a belső ellenőrzési vezető nem hagyta jóvá; nem tartalmazta a jogszabályban előírt valamennyi kötelező tartalmi elemet. Intézkedési terv: nem vagy nem a jogszabálynak megfelelő időben és/vagy tartalommal készült. Éves ellenőrzési jelentés: a jegyző nem biztosította, hogy a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg kerülhessen előterjesztésre. Nyilvántartások: a belső ellenőrzési vezető/illetékes vezető nem/nem a jogszabálynak megfelelő tartalommal vezette a nyilvántartásokat.

20 20 Ellenőrzési tapasztalatok (38 önkormányzat eredményei) A kockázatalapú kiválasztást alátámasztó, visszaigazoló eredményeket kaptunk.

21 21 Az ellenőrzések hasznosulása Intézkedési kötelem (ÁSZ-törvény): Véget ért a következmények nélküli ellenőrzések korszaka. Közvetlen hozzáadott érték: Javul az ellenőrzött önkormányzatok belső kontrollrendszerének szabályozottsága, működésének megfelelősége. Lehetővé válik a jogszabályi célok teljesülése. Közvetett hozzáadott érték: A nem ellenőrzött önkormányzatok átveszik a„jó gyakorlat”-ot → önkéntes szabálykövetés. Az ÁSZ hangsúlyos szerepet vállal az önkormányzatok ellenőrzésében. A témacsoportos ellenőrzéseknek figyelemfelhívó hatása van (kockázatalapú kiválasztás, nagy számosság).

22 22 A programsorozat hasznosulása Szemináriumsorozatunkkal azt szeretnénk elérni, hogy az önkormányzatok illetékes vezetői –tudják, milyen fontos a működés szabályozottsága, –megismerjék, milyen kockázatokra kell kiemelten figyelni, és –rendelkezzenek azokkal a képességekkel/kompetenciákkal, amelyekkel a szabályozottság javítható.

23 23 Átláthatóság és hatékonyság Az ÁSZ minden jelentése nyilvános. Az ÁSZ Hírportálján keresztül folyamatosan tájékoztatást ad munkájáról. Az ÁSZ átláthatóságának visszatartó ereje van. A jelentésekkel kapcsolatos híradások minden közpénzfelhasználót arra emlékeztetnek, hogy előbb vagy utóbb az ÁSZ ellenőrizni fogja őket január és augusztus között 496 hír jelent meg az ÁSZ Hírportálján.

24 24 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "Integritás és önkormányzati gazdálkodás az ÁSZ ellenőrzéseinek tükrében Előadó: Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevőszék alelnöke."

Hasonló előadás


Google Hirdetések