Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

11 Operatív menedzsment Hankó Zoltán Bp. 2010.01.09.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "11 Operatív menedzsment Hankó Zoltán Bp. 2010.01.09."— Előadás másolata:

1 11 Operatív menedzsment Hankó Zoltán Bp

2 2 A gyógyszerészi kompetenciák alakulása 2006-ig: fokozatos visszaszorulás2006-ig: fokozatos visszaszorulás Egyes termékkörök patikán kívülre kerülnek (pl. állatgyógyászat, tápszerek) Személyi joghoz nem kell szakgyógyszerészi végzettség (2001) Szakasszisztens is lehet a recept címzettje (2004) A gyógyszerészi diplomához „kötött” tevékenységeket gyógyszerészi diplomával „végezhető” tevékenységekké nyilvánították (2005) 2006-ban: radikális kompetencia-megvonás2006-ban: radikális kompetencia-megvonás minden piacképes, kizárólagos és jogszabályban elismert gyógyszerészi kompetenciát megvontak:Lényegében minden piacképes, kizárólagos és jogszabályban elismert gyógyszerészi kompetenciát megvontak: –Expediálási monopólium megszüntetése –Magisztrális gyógyszerkészítés tudatos visszaszorítása –Felelős vezetői státusz bizonytalan szakmai tartalommal –Gyógyszertár-működtetés jogának megvonása –Gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazás engedélyezése A szakgyógyszerészi címhez sem tapad speciális kompetenciaA szakgyógyszerészi címhez sem tapad speciális kompetencia

3 3 A kompetenciák megvonásának/elvesztésének okai és következményei Kiváltó okokKiváltó okok –Az új piaci szereplők piacra lépésének könnyítése és olcsóbbá tétele –Üzemgazdasági költségek csökkentése –A napi gyakorlat visszásságai KövetkezményekKövetkezmények Szakmai (gyógyszerbiztonság, ellátásbiztonság, szolgáltatásminőség) Társadalompolitikai (betegérdekek háttérbe szorulása) ÉrdekvédelmiÉrdekvédelmi »A diploma értelme megkérdőjeleződhet »A diplomához kötött szaktevékenységek bizonytalanná válhatnak »A munkaerőpiacon a beosztott gyógyszerész az olcsóbb (szak)asszisztenssel versenyez »A képzés/szakképzés rendje megkérdőjeleződhet

4 4 A személyi jog és a felelős vezetői státusz rendezése Menedzsment jogok kezdeményezése ( )Menedzsment jogok kezdeményezése ( ) Gyógyszertárat működtető gazdasági társaság a gyógyszertár [szakmai vezetését, irányítását], vezetőjét valamint a gyógyszertárban szakellátási feladatokat ellátó személyeket gyógyszerellátással kapcsolatos szakmai kérdésekben, így különösen a gyógyszerek kiadása, eltartása, a gyógyszerekkel kapcsolatos betegtájékoztatási tevékenység tekintetében nem utasíthatja. A gyógyszertárat működtető gazdasági társaság legfőbb szerve (tagok gyűlése, taggyűlés, közgyűlés) kizárólag a gyógyszertár szakmai vezetését ellátó személyi jogos gyógyszerész igenlő szavazatával hozhat határozatot a gyógyszertár szakmai vezetésével, irányításával és a közfinanszírozással kapcsolatos szakmai kérdésekben, különös tekintettel a gyógyszertári termékkör kialakítására, a gyógyszerek beszerzésére, készletezésére, eltartására, kiadására, a gyógyszerekkel kapcsolatos betegtájékoztatási tevékenységre, a gyógyszertárban szakellátási feladatokat ellátó személyek foglalkoztatására, valamint a közfinanszírozási szerződések megkötésére és módosítására vonatkozóan. Az ezzel ellentétes bármely határozat, intézkedés, megállapodás semmis. Működtetői/tulajdonosi kör korlátozás kezdeményezése ( )Működtetői/tulajdonosi kör korlátozás kezdeményezése ( )

5 55 Vázlat Fogalmak Követelmények Képességek Probléma-megoldás Információ-feldolgozás Konfliktus-menedzsment Tárgyalás Döntés, etikai aspektusok Néhány operatív feladat Bp

6 66 Fogalmak tisztázása Általában –Tulajdonos –Alkalmazott –beosztott –vezető (alsó, közép, felsőszintű) –Vállalkozó –Menedzser Bonyolultabb tevékenység, vállalkozás megszervezője, irányítója A szervezet kialakítását, céljai meghatározását, a célok megvalósítására irányuló tevékenységet valamint ellenőrzést végző Gyógyszertárak –(Felelős) vezető mint alkalmazott mint előírásokban rögzített funkció –Személyi jogos –Tulajdonos –Vállalkozó (egyéni) –Menedzser Bp

7 77 Tulajdonossal szembeni követelmények Tervezés –A vállalkozás „kitalálása” Célok, vállalkozási terv meghatározása Stratégia A pénzügyek jóváhagyása Vezetés –A vezetők kiválasztása és jogkörének meghatározása Vezetési struktúrák jóváhagyása Vezető (igazgató) kiválasztás, hatáskör meghatározása Vezető segítése (tanácsok) Felelősség –A vezetés „kontrollja” Eszközök védelme, változásának jóváhagyása Éves, évközi jelentések kérése, jóváhagyása Törvényes működés biztosítása Források bevonása, szétosztása - A „pénz” folyamatos biztosítása Bp

8 88 Menedzserrel szembeni követelmények I. Tervezés –A tulajdonos segítése Segítség a célok megfogalmazásában Részvétel a közép- és hosszútávú pénzügyi és fejlesztési stratégia és az üzletpolitika kidolgozásában Szervezés –Szervezeten belüli hatáskörök kialakítása –A szervezet operatív irányítása Motiváció –Humán erőforrás menedzsment (kiválasztás, képzés, motiválás, irányítás, allokálás) Ellenőrzés Bp

9 99 Menedzserrel szembeni követelmények II. Technikai/szakmai készség –Jó szakember Szaktudás Technikai készség Emberi kapcsolatokban jártasság –Jó irányító Együtt dolgozás Vezetés Befolyásolás (behódolás, azonosulás, internalizálás) Motiválás Fogalmi gondolkodás képessége –Intelligens Szervezet és környezet közötti összefüggések Funkciók és tevékenységek közötti kölcsönhatások Feszültség és versenyzés elviselése Bp

10 10 Technikai készség Emberi kapcsolatok Fogalmi gondolkodás Menedzserrel szembeni követelmények II. Bp

11 11 Középvezető Felsővezető Alsóvezető Menedzserrel szembeni követelmények II. Bp

12 12 Középvezető Felsővezető Alsóvezető Technikai készség Emberi kapcsolatok Fogalmi gondolkodás Menedzserrel szembeni követelmények II. Bp

13 13 És a gyógyszertárban? - A patikában 1-6 gyógyszerész, 1-10 (szak)asszisztens dolgozik - A személyi jogos gyógyszerész részt vesz a betegellátó munkában - A személyi jogos egyben (rész)tulajdonos is - A beosztott gyógyszerésznek is vannak „beosztottjai” 13Bp

14 14 Vezetői és tulajdonosi képességek Stratégiai szint Végrehajtási szint Bp

15 15 Vezetői és tulajdonosi képességek Stratégiai szint Végrehajtási szint Tulajdonosi képességek Vezetői képességek Bp

16 16 Vezetői és tulajdonosi képességek Stratégiai szint Végrehajtási szint Tulajdonosi képességek Vezetői képességek Bp

17 17 Vezetői és tulajdonosi képességek Stratégiai szint Végrehajtási szint Alapvető képességek Tulajdonosi képességek Vezetői képességek Bp

18 18 Vezetői és tulajdonosi képességek Stratégiai szint Végrehajtási szint Alapvető képességek Tulajdonosi képességek Vezetői képességek Bp

19 19 Vezetői és tulajdonosi képességek Stratégiai szint Végrehajtási szint Tulajdonosi képességek Célmeghatározás Ügyvitel Stratégiai tervezés Bp

20 20 Vezetői és tulajdonosi képességek Stratégiai szint Végrehajtási szint Vezetői képességek Bp

21 21 Vezetői és tulajdonosi képességek Stratégiai szint Végrehajtási szint Vezetői képességek Innováció Kockázatvállalás Taktikai tervezés Bp

22 22 Vezetői és tulajdonosi képességek Stratégiai szint Végrehajtási szint Vezetői képességek Bp

23 23 Vezetői és tulajdonosi képességek Végrehajtási szint Vezetői képességek tárgyalások zavarelhárítás személyközi kommunikáció szervezés koordinálás formális kommunikáció stabilizálás Bp

24 24 Vezetői és tulajdonosi képességek Stratégiai szint Végrehajtási szint Alapvető képességek Tulajdonosi képességek Vezetői képességek Bp

25 25 Vezetői és tulajdonosi képességek Stratégiai szint Végrehajtási szint Alapvető képességek Tulajdonosi képességek Vezetői képességek Bp

26 26 Vezetői és tulajdonosi képességek Alapvető képességek Probléma-megoldás Információ-feldolgozás Konfliktus-menedzsment Tárgyalás Döntéshozás Bp

27 27 Probléma-megoldás Probléma –Jelen idejű (észlelt) állapot megváltoztatását (kívánatossá tételét) célzó kielégítetlen szükséglet, ami a célállapot elérésére vagy fenntartására irányul (pl. veszteséges működés, csökkenő forgalom, felkészületlen munkatársak, ellenséges környezet, eltérő tulajdonosi célok, munkahelyi konfliktusok, előnytelen nyitva tartás) Probléma-megoldás –Beavatkozás (észlelt állapot kívánatossá alakítása) –Elfogadás (tudomásulvétel: a kívánatos állapot jelen idejűvé alakítása) –A kettő kombinációja Probléma-megoldás módja –Egyéni (pl. tanulás) –Csoportos (pl. informális, formális, kreatív, döntéshozó csoport) –Szervezeti (közgyűlés, taggyűlés stb.) –Társadalmi (választások, a hatalmi és kulturális szempontok is érvényesülnek) Bp

28 28 Probléma-megoldás Probléma-megoldás folyamata Felismerés »Kényszerítő nyilvánvalóság »Figyelmeztető rendszerek használata »Külső forrás használata »Probléma kutatás Meghatározás Analízis Szintézis Probléma-megoldás időrendje Perszonalizáció fázisa Együttműködés fázisa Intézményesítés fázisa Társadalmasítás Bp

29 29 Járj nyitott szemmel! (Struccnak lenni nem jó) Bp

30 30 Információ-feldolgozás Információ gyűjtés kockázatai Rossz módszer –rossz helyen –indifferens adatokat Kevés Megbízhatatlan (felületesen tájékozódunk, hamis hírek, torzított közlések, hibás adatok) Értékelés kockázatai Túlzott magabiztosság A megerősítő információt jobban szeretjük Az ellentmondó információt távol tartjuk A meggyőző érvelést hitelesebbnek tartjuk A kockázat értékelés más nyerő és vesztő helyzetben Bp

31 31 Járj nyitott szemmel! (Stuccnak lenni nem jó) Tájékozódj alaposan! (Palimadárként élni nem jó) Bp

32 32 Konfliktus menedzsment Konfliktus: két vagy több fél közül valamelyik azt érzékeli, hogy a másik negatívan viszonyul ahhoz, ami a számára fontos Oka: Érdek- vagy értékkonfliktus Információ-hiány a másik céljáról Tökéletlen kommunikáció Típusa Személyközi, csoportközi, szervezetközi Konstruktív vagy destruktív Intenzitása: látens – félreértés – számonkérés – szóbeli támadás – fenyegetés – agresszív fizikai támadás – másik megsemmisítésére törekvés Bp

33 33 Konfliktus menedzsment Konfliktus kezelés módjai –Elkerülés – saját cél nem fontos, nem kooperál –Ha félreértés a konfliktus forrása, drága, időt nyerhetek, kevés az esély az eredményre –Alkalmazkodás – saját cél nem fontos, de kooperál –Ha hibás vagyok, jó kapcsolat kell, a másik túl sokat veszítene (én meg keveset nyerek) –Versengés – fontos a saját cél, a másiké nem érdekel –Válsághelyzetben, amikor szükségszerű, népszerűtlen intézkedés kell –Együttműködés – mindkettőnk célelérése fontos –Azonos a cél de eltérő az út, fontos a kapcsolaterősítés, elkötelezettség a megoldás iránt –Kompromisszum keresés – mindkét fél enged –Fontos a jó kapcsolat, azonos a hatalmi helyzet, időt kell nyernem, ha más megoldás nem volt eredményes Bp

34 34 ElkerülőAlkal- mazkodó VersengőEgyütt- működő Kompro- misszum- kereső ElkerülőLátens Alkal- mazkodó LátensEgyüttm. v. kompr. VersengőÖnérdek Konfront. Együtt- működő Önérdek v. kompr. Együttm. v. kompr. Együttm. v. konfront. Együttm. Kompro- misszum- kereső Önérdek v. kompr. Önérdek v. kompr. Kompr.Együttm.Kompr. Konfliktus menedzsment Bp

35 35 Konfliktus menedzsment A konfliktus-kezelés technikái –Elsimítás, elkerülés –Tárgyalás, kényszerítés –Ütköztetés, probléma-megoldás Bp

36 36 Konfliktus menedzsment A konfliktus-kezelés technikái –Elsimítás, elkerülés (koalíció) –Kiegyenlítettek az erőviszonyok, stabil a környezet, domináns a hatalmi kapcsolati rendszer, –Fontos a harmónia (látszata), –Alacsony konfliktus-szint, ritka, de robbanásszerű változás –Tárgyalás, kényszerítés (kormány és ellenzék) –A résztvevők ellenfelek, a konfliktus hatalmi természetű, a csoportoknak önálló részérdekeik vannak –Cél az egyéni érdek maximálása, győztes/vesztes játszma, –Közepesnél nagyobb konfliktus-szint, alkalmi koalíciók kötése –Ütköztetés, probléma-megoldás –A konfliktus nem hatalmi természetű, a konfliktust a körülmények változásából adódónak látják, egymásra utaltak, –Közös probléma-megoldás, közös forrásbevonás, győztes/győztes játszma, –Közepes konfliktus-szint Bp

37 37 Konfliktus menedzsment Vezetői konfliktus-menedzsment –Szervezeti koordinációs eszközök –Szembesítési technikák Bp

38 38 Konfliktus menedzsment Vezetői konfliktus-menedzsment –Szervezeti koordinációs eszközök Strukturális - ha strukturális zavar az ok belenyúl a rendszerbe: vertikális koordináció, bizottság, új szervezeti egység Technokratikus - ha munkavégzési, szervezési zavar az ok szabályoz: szabályzat, kontrollrendszer, program, ütemterv Személyorientált - ha személyi konfliktus az ok konfliktus-oldás, vezető kiválasztás, szervezeti kultúra növelés, belső értékrend módosítás –Szembesítési technikák Harmadik fél bevonása (mediátor vagy arbitrátor) Fölérendelt cél (a konfliktus szereplőit egymásra utalja) Személycsere Tárgyalás, alku Bp

39 39 Járj nyitott szemmel! (Stuccnak lenni nem jó) Tájékozódj alaposan! (Palimadárként élni nem jó) Konfliktusaidat tudatosan menedzseld! (minden helyzetben mérlegelj) Bp

40 40 Tárgyalás Eltérő érdekekkel és preferenciákkal rendelkező független felek közötti kommunikáció és döntés (arról, hogy megegyeznek-e) Bp

41 41 Tárgyalás Eltérő érdekekkel és preferenciákkal rendelkező független felek közötti kommunikáció és döntés (arról, hogy megegyeznek-e) Szakaszai Induló álláspontok rögzítése Bp

42 42 Tárgyalás Eltérő érdekekkel és preferenciákkal rendelkező független felek közötti kommunikáció és döntés (arról, hogy megegyeznek-e) Szakaszai Induló álláspontok rögzítése Rezisztencia pontok kitapogatása Bp

43 43 Tárgyalás Eltérő érdekekkel és preferenciákkal rendelkező független felek közötti kommunikáció és döntés (arról, hogy megegyeznek-e) Szakaszai Induló álláspontok rögzítése Rezisztencia pontok kitapogatása Megegyezési zóna rögzítése Zónán belüli legkedvezőbb pozíció elérés Bp

44 44 Tárgyalás Puha – kapcsolatorientáltKemény (célorientált) Bp

45 45 Tárgyalás Puha – kapcsolatorientált A résztvevők barátok, cél a megegyezés Kemény (célorientált) A résztvevők ellenségek, cél a győzelem Bp

46 46 Tárgyalás Puha – kapcsolatorientált A résztvevők barátok, cél a megegyezés Engedményeket nyújt a kapcsolatért Kemény (célorientált) A résztvevők ellenségek, cél a győzelem Engedményt követel a kapcsolatért Bp

47 47 Tárgyalás Puha – kapcsolatorientált A résztvevők barátok, cél a megegyezés Engedményeket nyújt a kapcsolatért Saját álláspontját feladja, ajánlatokat tesz Kemény (célorientált) A résztvevők ellenségek, cél a győzelem Engedményt követel a kapcsolatért Álláspontjához ragaszkodik, fenyegetéseket tesz Bp

48 48 Tárgyalás Puha – kapcsolatorientált A résztvevők barátok, cél a megegyezés Engedményeket nyújt a kapcsolatért Saját álláspontját feladja, ajánlatokat tesz Saját lehetőségeit feltárja Kemény (célorientált) A résztvevők ellenségek, cél a győzelem Engedményt követel a kapcsolatért Álláspontjához ragaszkodik, fenyegetéseket tesz Félrevezet a lehetőségeiről Bp

49 49 Tárgyalás Puha – kapcsolatorientált A résztvevők barátok, cél a megegyezés Engedményeket nyújt a kapcsolatért Saját álláspontját feladja, ajánlatokat tesz Saját lehetőségeit feltárja Egyoldalú veszteségeket elfogadja Kemény (célorientált) A résztvevők ellenségek, cél a győzelem Engedményt követel a kapcsolatért Álláspontjához ragaszkodik, fenyegetéseket tesz Félrevezet a lehetőségeiről Egyoldalú engedményeket követel Bp

50 50 Tárgyalás Puha – kapcsolatorientált A résztvevők barátok, cél a megegyezés Engedményeket nyújt a kapcsolatért Saját álláspontját feladja, ajánlatokat tesz Saját lehetőségeit feltárja Egyoldalú veszteségeket elfogadja Elkerüli az összecsapásokat Kemény (célorientált) A résztvevők ellenségek, cél a győzelem Engedményt követel a kapcsolatért Álláspontjához ragaszkodik, fenyegetéseket tesz Félrevezet a lehetőségeiről Egyoldalú engedményeket követel Keresi az összecsapásokat Bp

51 51 Tárgyalás Puha – kapcsolatorientált A résztvevők barátok, cél a megegyezés Engedményeket nyújt a kapcsolatért Saját álláspontját feladja, ajánlatokat tesz Saját lehetőségeit feltárja Egyoldalú veszteségeket elfogadja Elkerüli az összecsapásokat Enged a nyomásnak Kemény (célorientált) A résztvevők ellenségek, cél a győzelem Engedményt követel a kapcsolatért Álláspontjához ragaszkodik, fenyegetéseket tesz Félrevezet a lehetőségeiről Egyoldalú engedményeket követel Keresi az összecsapásokat Nyomást alkalmaz Bp

52 52 Tárgyalás Puha – kapcsolatorientált A résztvevők barátok, cél a megegyezés Engedményeket nyújt a kapcsolatért Saját álláspontját feladja, ajánlatokat tesz Saját lehetőségeit feltárja Egyoldalú veszteségeket elfogadja Elkerüli az összecsapásokat Enged a nyomásnak Kemény ellenféllel szemben engedelmes lesz Kemény (célorientált) A résztvevők ellenségek, cél a győzelem Engedményt követel a kapcsolatért Álláspontjához ragaszkodik, fenyegetéseket tesz Félrevezet a lehetőségeiről Egyoldalú engedményeket követel Keresi az összecsapásokat Nyomást alkalmaz A potenciális partnerből ellenséget csinál Bp

53 53 Tárgyalás Probléma-megoldó tárgyalási stílus –A tárgyaló fél és a probléma szétválasztása –Érdekekre koncentrál és nem a pozíciókra –A partner tekintélyének megőrzése önmaga és harmadik fél előtt Bp

54 54 Tárgyalás Probléma-megoldó tárgyalási stílus –A tárgyaló fél és a probléma szétválasztása –Érzelmei nem befolyásolják –A másik érzelmeit elfogadja –Érdekekre koncentrál és nem a pozíciókra –A másik érdekeinek és céljának felderítése –Közös érdekekre alapozott megoldás keresése –Nem ellentétes érdekekre alapozott megoldás keresése –Probléma átfogalmazása –Többlet erőforrás keresése –A másik számára fontos területen kölcsönös engedmény –Nem specifikus kompenzáció –A partner tekintélyének megőrzése önmaga és harmadik fél előtt –Érzelmileg fontos igény akceptálása, hogy a tekintélyét megőrizhesse –Mérlegelési idő biztosítása Bp

55 55 Járj nyitott szemmel! (Stuccnak lenni nem jó) Tájékozódj alaposan! (Palimadárként élni nem jó) Konfliktusaidat tudatosan menedzseld! (minden helyzetben mérlegelj) Tárgyalj körültekintően (partnernek nézd a tárgyalófelet – amíg lehet - és ne ellenségnek) Bp

56 56 Döntéshozatal Bp

57 57 Döntéshozatal avagy etikai megfontolások a gyógyszerellátásban Bp

58 58 Liberalizáció a gyógyszerellátásban A szakmai érdekvédelem ellehetetlenítése –kamarai jogkörök visszavonása –kötelező tagság megszüntetése A gyógyszerész tulajdonosi pozíciójának megroppantása –patikaalapítás liberalizációja –gazdasági társaságok piacra beengedése –gyógyszertárláncok engedélyezése A gyógyszerészi kompetencia megkérdőjelezése –nem maradt piacképes gyógyszerészi kompetencia Az etikus gyógyszerellátó modell merkantil modellre cserélése Bp

59 59 A merkantil modell összevetése az etikus modellel – etikai szempontból Verseny –árverseny a gyógyszertárak között (percentezés tilalma megszűnt) –tőkeverseny a gyógyszertárak között Gyógyszertár működtetés joga Gazdasági társaságok szerepe –idegen és többes tulajdon –bármely gazdasági társaság –gyógyszertárlánc, szakmai befektetővel Marketing –reklámozás –ajándékozás –forgalomnövelő módszerek Már a (hivatás)etika létjogosultságát is sokan megkérdőjelezik! De! Bp

60 60 A merkantil modell összevetése az etikus modellel – etikai szempontból Korábbi etikai normákat jogszabályokban tesznek kötelezővé –betegjogok, tájékoztatási kötelezettség –titoktartási kötelezettség –rendtartás Nő az orvosilag lehetséges és a gazdaságilag megengedhető közötti feloldhatatlan feszültség, így –a gazdasági életben és –a politikai döntéshozatalban is szükséges mérlegelési szemponttá válik az (orvos)etikailag elfogadható megoldások mérlegelése Új területeken fogalmazódnak meg etikai elvárások –hozzáférhetőség – esélyegyenlőség – minőség –társadalmi igazságosság –környezetvédelem –szolidaritás Bp

61 61 Mi hát az igazság? Eltűnik vagy növekszik az etika szerepe az egészségügyben? Eltűnik vagy növekszik a gyógyszerészi etika szerepe a merkantil modellben? Bp

62 62 Mi hát az igazság? Ha továbbra is helye van az etikának, kérdés: Milyen elvek mentén írhatók le az új helyzetnek megfelelő etikai normák? Mi írható elő a hivatásetikában (etikai kódexben, rendtartásban) a gyógyszerésznek? Felállíthatók-e olyan döntési modellek, amelyek segítenek az etikailag helyes döntések meghozatalában? Számon lehet-e kérni a (hivatás)etikai normák érvényesítését –a nem gyógyszerész munkatársakon és –a tulajdonosi döntésekben? Megkövetelhetők-e etikai normák a gyógyszertári vállalkozásoktól és ehhez elégségesek-e a jogszabályok előírásai? Bp

63 63 Vázlat Néhány etikai alapfogalom Jog és erkölcs viszonya A gyógyszerésszel szembeni etikai elvárások A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai Az etika érvényesülése a gyógyszerészetben A gyógyszertár etikai intézményrendszerének kiépítése Bp

64 64 Néhány etikai alapfogalom Etika –görög eredetű, az ethosz szóból ered, erkölccsel foglalkozó tudomány Erkölcs –Valaki (vagy valami) magatartását irányító, annak megítélését elősegítő, társadalmilag helyesnek tartott szabályok összessége illetve megvalósulása –Kant megkülönbözteti az etikust, erkölcsöst (a társadalmilag erkölcsös cselekvést) és a morálist (a cselekvés lelkiismereti vonatkozásait) Morál –mos (latin) = akarat, ami a szokásban, viselkedésben, erkölcsben nyilvánul meg Etikett: –az emberek közötti viszony külső megnyilvánulásaival kapcsolatos viselkedési szabályok Illem: –mindennapi magatartási formák összessége, ahol a magatartás erkölcsi és esztétikai normái külsőleg kifejeződnek Bp

65 65 Néhány etikai alapfogalom Etikai, erkölcsi normák –Kötelező, íratlan szabályok: mérce a magatartás megítélésében –Megfogalmazásuk pozitív (tedd) negatív (ne tedd) Az erkölcsi normákban megfigyelhető változás, de –vannak elemi erkölcsi normák (pl. az élet, a tulajdon, az idős tisztelete, az alapvető szexuális normák) –vannak változó korok változó normái Bp

66 66 Néhány etikai alapfogalom Aranyszabály: –Tedd azt, amit szeretnél, hogy mások is cselekedjenek veled –Ne tedd azt, amit nem szeretnéd, hogy mások tegyenek veled Keresztény etika: –Cselekedeted célja, eszköze és következménye a jóra irányuljon Az etika társadalmi vonatkozásai: –magántulajdon védelme –méltósághoz való jog –munkához való jog –igazságosság, –szolidaritás –közjó, –(szubszidiaritás) Bp

67 67 Néhány etikai alapfogalom Minden szakmának önálló szakmai etikája van: a szakma legfontosabb etikai normáit foglalja össze (kereskedői, reklám, orvosi, újságírói stb.) A szakmai etikák közé tartoznak a hivatásetikák –Magas szintű képzettség –Hosszú képzési idő –Diplomához kötött tevékenység –Magas társadalmi státusz –Aszimmetrikus viszony –Kiszolgáltatott helyzet –Pénzzel meg nem fizethető szolgáltatás –Eskü Bp

68 68 Néhány etikai alapfogalom Alkalmazott etika: A társadalom életének egy-egy részterületével foglalkozik (pl. politikai etika, tudományetika, gazdaságetika, bioetika) Alkalmazott etika –… –Bioetika Környezet-etika Állat-etika Biomedicinális etika –Biológiai kutatások etikája –Medicinális (egészségügyi) etika »Orvosi etika »Gyógyszerészi etika »Ápolói etika »Asszisztensi etika! »Stb. Bp

69 69 Jog és erkölcs viszonya Jogszabályok –azok a társadalmi együttélési szabályok, amelyeket az állami hatalom állapít meg, és amelyek megtartását illetve megtartatását az állam a maga (erőszak)szervezeteivel kikényszeríti. Normái írásos jellegűek, megtartásukért az állam adminisztratív gazdasági és büntető szankciókat alkalmaz. Szakmai szabályok –a kor követelményeinek megfelelő színvonalú és minőségű szakmai tevékenység szabályait írásban rögzítik, hatósági jogkörrel felruházott szervezetek és személyek ellenőrzik a betartását, a szankciók gyakran államigazgatási eljárás keretében realizálódnak, megsértésük polgári vagy büntetőjogi peres eljárást vonhat maga után Etikai normák –a társadalmi tudatban élnek, rendszerint nem írottak, a követelményeket (rendszerint) a közvélemény formálja, a szankciókat a társadalom, a környezet, a család, a szakma, az etikai bizottságok hozzák (állapítják meg) Bp

70 70 Jog és erkölcs viszonya A jog –a külső cselekedetekre helyezi a hangsúlyt –célja a társas együttélés szabályozása, a társadalmi élet feltételeinek a biztosítása Az erkölcs –kiterjed arra is, amit a jog nem szabályoz –a szándék a lényegesebb –a végrehajtás feltételeivel nem mindig rendelkezünk szabadon –az egyént és nem az esetet nézi A szakmai (hivatás)etika –speciális –az aktuális erkölcsi rendnek van alárendelve –a szakmai változások befolyásolják –írásban rögzített –választott szakmai testületek őrködnek felette –megszegése szankcionálható Bp

71 71 A jog az erkölcsösség minimuma A jogi, szakmai és etikai szabályok közötti határvonalak sokszor elmosódnak és időben változnak A jogszabályok és a szakmai szabályok betartása hivatásetikai alapkövetelmény A változékony felszín ellenére a gyógyszerészi etika fundamentuma továbbra is stabil: „Legfőbb törvény a beteg üdve” („Salus aegroti suprema lex”) Bp

72 72 A gyógyszerésszel szembeni etikai elvárások A gyógyszerészi etika három pilléren nyugszik Gyógyszerészi eskü Etikai normagyűjtemények Személyes elkötelezettség Bp

73 73 A gyógyszerésszel szembeni etikai elvárások A gyógyszerészi etika három pilléren nyugszik Gyógyszerészi eskü Etikai normagyűjtemények Személyes elkötelezettség Bp

74 74 A gyógyszerésszel szembeni etikai elvárások Eskü „ Én (...) esküszöm, hogy a megszerzett gyógyszerésztudományi ismeretek birtokában hivatásomat a legnagyobb lelkiismeretességgel fogom gyakorolni és hivatásomhoz mindig méltó magatartást tanúsítok. Az egészség védelmét és a betegek gyógyulását mindenek elé helyezem. A betegek egészségi állapotára, gyógyszeres kezelésére vonatkozó adatokat fel nem fedem. Elméleti és gyakorlati ismereteimet állandó képzéssel magas szinten tartom. Tudásomat a gyógyszerészi etikába ütköző cselekményre nem használom fel. Mint a gyógyító munka részese, ismereteimet csakis embertársaim egészségének védelmére és helyreállítására fogom fordítani. Arra törekszem, hogy a Semmelweis Egyetem, valamint a gyógyszerész-tudomány jó hírnevét öregbítsem és megbecsülését előmozdítsam.” Bp

75 75 A gyógyszerésszel szembeni etikai elvárások A gyógyszerészi etika három pilléren nyugszik Gyógyszerészi eskü Etikai normagyűjtemények Személyes elkötelezettség Bp

76 76 A gyógyszerésszel szembeni etikai elvárások Etikai normagyűjtemények –Leírják a főbb etikai elveket –a jogszabályok és a szakmai szabályok betartásának kötelezettségét –az általános erkölcsi normákból levezethető magatartásformákat a konkrét elvárásokat a hivatás gyakorlással kapcsolatban az etikai eljárás rendjét a kiszabható szankciókat –Rendtartás –A Magyar Gyógyszerészi Kamara Etikai Kódexe Bp

77 77 A gyógyszerésszel szembeni etikai elvárások A gyógyszerészi etika három pilléren nyugszik Gyógyszerészi eskü Etikai normagyűjtemények Személyes elkötelezettség Bp

78 78 A gyógyszerésszel szembeni etikai elvárások A személyes elkötelezettség fundamentumai Szakértelem –gyógyszerszakértő és a gyógyszeralkalmazás szakértője –a gyógyszerbiztonság őre Szolgáltatás –fogyasztói elégedettség - betegelégedettség –a gyógyszerválasztás és –alkalmazás kockázatainak csökkentése –az egyéni és társadalmi költségek csökkentése –a compliance és adherencia javítása Szolgálat –a beteg kiszolgáltatottságának csökkentése –társadalmi igazságtalanság csökkentése –a gyógyszerész legyen a beteg szószólója Bp

79 79 A gyógyszerésszel szembeni etikai elvárások A személyes elkötelezettség fundamentumai Szakértelem –gyógyszerszakértő és a gyógyszeralkalmazás szakértője –a gyógyszerbiztonság őre Szolgáltatás –fogyasztói elégedettség - betegelégedettség –a gyógyszerválasztás és –alkalmazás kockázatainak csökkentése –az egyéni és társadalmi költségek csökkentése –a compliance és adherencia javítása Szolgálat –a beteg kiszolgáltatottságának csökkentése –társadalmi igazságtalanság csökkentése –a gyógyszerész legyen a beteg szószólója „Szeress és tégy amit akarsz” Bp

80 80 A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai Döntési pozíciók: –Tulajdonosi –Vezetői vállalkozói (pl. beruházási) zavarkezelő (probléma-megoldó) erőforrás-elosztó tárgyaló-megegyező –Szakmai Bp

81 81 A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai Döntési pozíciók: –Tulajdonosi –Vezetői vállalkozói (pl. beruházási) zavarkezelő (probléma-megoldó) erőforrás-elosztó tárgyaló-megegyező –Szakmai A döntés lehet (döntéselméleti, közgazdasági szempontból) –célracionális –értékracionális Bp

82 82 A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai Célracionális döntés –Célja a közgazdasági (materiális) haszon maximalizálása –Feltétele Teljes körű informálódás Összes alternatíva ismerete (feltárása) Következetes döntési folyamat –minden alternatíva megvizsgálása –értékelés a várható következmények függvényében –logikus értékelés –a bekövetkezés valószínűségének a számbavétele Preferenciákra épülő választás Érzelmi elfogódottság nélküliség A racionalitás eljárási racionalitás! Bp

83 83 A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai A döntéshozó azt az alternatívát választja, amelynek következményeként maximalizálni képes a várható értéket („hasznot”) Ez a „racionális” döntés Bp

84 84 A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai De! –Kognitív képességeink korlátozottak –Információ feldolgozásunk korlátokkal terhelt –Nem minden következmény vehető figyelembe –Nem minden alternatíva ismert –Csak néhány alternatívára koncentrálunk –Az alternatívákat egymás után vizsgáljuk –Nem minden preferencia egyértelmű –Veszteség-érzékenységünk nagyobb –A kockázatokat különbözőképpen értékeljük –A folyamatok bizonytalanok Ezért döntéseink többnyire „korlátozottan racionálisak”! Bp

85 85 A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai Korlátozottan racionális döntés esetén nem a várható érték (haszon) maximalizálására kell törekedni, hanem törekedni kell a racionalitás növelésére és azt az alternatívát kell választani, amelynek a legrosszabb értéke jobb, mint az összes többi legrosszabb értéke (maximum minimorum) Bp

86 86 A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai Értékracionális döntés –Cél nem a (közgazdasági) haszon maximalizálása, hanem egy etikai, humanitárius vagy vallási meggyőződésnek, illetve egy hivatás önértékébe vetett elkötelezettségnek való megfelelés –Eredménye az adott értékrend teljesülése a következményekre való tekintet nélkül, illetve annak függvényében érvényesül az értékracionalitás, hogy –milyen mértékű az elkötelezettség az adott értékrend mellett, és –mekkora árat kell érte fizetni Bp

87 87 A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai A döntések motívumai –Önérdek érvényesítés (célracionalitás) –Normakövetés Megfelelés logikája Identitás függő (értékkonfliktus lehet!) Jogi, szakmai, etikai normák figyelembe vétele –Respektus Az érintettekre gyakorolt hatások figyelembe vétele Bp

88 88 NormakövetőCélracionálisAltruista Bp

89 89 NormakövetőCélracionálisAltruista Normakövető célracionális Bp

90 90 NormakövetőCélracionálisAltruista Normakövető célracionális Kooperatív Bp

91 91 NormakövetőCélracionálisAltruista Normakövető célracionális Morális szentKooperatív Bp

92 92 NormakövetőCélracionálisAltruista Normakövető célracionális Morális szentKooperatív Racionális társadalmi Bp

93 93 normasértőirracionálisantiszociális Bp

94 94 normasértőirracionálisantiszociális normasértő önpusztító sátániön- és társadalom pusztító mindent tagadó Bp

95 95 normakövetőcélracionálisaltruista normasértőirracionálisantiszociális Bp

96 96 A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai Az etikai szempontú döntési modellben a célracionalitással analóg a következmények figyelembe vétele = a következményetika az értékracionalitással analóg a kötelességek figyelembe vétele = a kötelességetika Bp

97 97 A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai Következményetikai modell (konzekvencionalista etika) –Az erkölcsösség kritériuma a cselekvés következménye –De! Kérdés, hogy jó cél érdekében szabad-e megsérteni egy szabályt, a cél szentesítheti-e az eszközt? Bp

98 98 A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai Következményetikai modell (konzekvencionalista etika) –Az erkölcsösség kritériuma a cselekvés következménye –De! Kérdés, hogy jó cél érdekében szabad-e megsérteni egy szabályt, a cél szentesítheti-e az eszközt? Kötelességetikai modell (deontológiai etika - to deon = kötelesség) –Az erkölcsös cselekvés kritériuma a kötelesség teljesítése A kötelesség forrása: –külső (Isten, közösség mint a normák képviselője, hivatás) –belső kényszer (lelkiismeret) –az embert mindig célnak és soha nem eszköznek tekinti –De! kérdés: lehet-e a következményekre tekintet nélkül ragaszkodni a kötelességekhez (parancsra tettem) és mindenre tekintet nélkül tenni a „jót”? Bp

99 99 A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai Következményetikai modell (konzekvencionalista etika) –Az erkölcsösség kritériuma a cselekvés következménye –De! Kérdés, hogy jó cél érdekében szabad-e megsérteni egy szabályt, a cél szentesítheti-e az eszközt? Kötelességetikai modell (deontológiai etika - to deon = kötelesség) –Az erkölcsös cselekvés kritériuma a kötelesség teljesítése A kötelesség forrása: –külső (Isten, közösség mint a normák képviselője, hivatás) –belső kényszer (lelkiismeret) –az embert mindig célnak és soha nem eszköznek tekinti –De! kérdés: lehet-e a következményekre tekintet nélkül ragaszkodni a kötelességekhez (parancsra tettem) és mindenre tekintet nélkül tenni a „jót”? A két modell együtt alkalmazható a döntéshozatali eljárásban. Mindkettő arra ad választ, hogy „mit kell tenni” Bp

100 100 A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai Meghatározó, hogy –melyik etikai döntési modellt választom szűrőfeltételnek, –milyen szempontok alapján választok a lehetőségek között (pl. a profit elsődlegessége vagy a hivatás elsődlegessége érvényesül) –milyen a probléma-felismerés és az információ gyűjtés folyamata –a döntéshozó döntési szabadsága milyen mértékben érvényesül –a döntés elfogadtatására milyen mechanizmust működtetek (konfliktus- menedzsment, tárgyalási technikák) Bp

101 101 A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai Erényetikai modell (arisztoteliánus etika, keresztény etika) –gazdaságetikai szempontból mérvadó erények őszinteség, tisztesség, megbízhatóság, kooperativitás, lojalitás, taktikai hajlam, tolerancia, segítőkészség, ésszerűség, kitartás, optimizmus, bátorság Arra ad választ, hogy milyennek kell lenni Bp

102 102 A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai Erényetikai modell (arisztoteliánus etika, keresztény etika) –gazdaságetikai szempontból mérvadó erények őszinteség, tisztesség, megbízhatóság, kooperativitás, lojalitás, taktikai hajlam, tolerancia, segítőkészség, ésszerűség, kitartás, optimizmus, bátorság Arra ad választ, hogy milyennek kell lenni Felelősségetikai modell –háromtényezős viszonyrendszer –nemcsak személyek, hanem szervezetek felelősségvállalását is jelenti –személyekért, szervezetekért, élő és élettelen környezetért, jövő generációkért stb. A gyógyszerész a betegeiért, a vállalkozásáért és a környezetéért felelős értelmiségi Bp

103 103 Etika a gyógyszerészetben Probléma: –az eskü csak a gyógyszerészre vonatkozik –a gyógyszerészi etikai kódex is csak a gyógyszerészen kérhető számon –az idegen és többes tulajdon növekvő aránya miatt a gyógyszerészi etika a vállalkozásban egyre nehezebben érvényesíthető –az etikai kódexet a szakma egyre inkább olyan szabálygyűjteményként kezeli, aminek a betartása csak jogilag megalapozott eljárásokban kérhető számon. Ezáltal az etikai kódex etikus cselekvést és gondolkodást motiváló funkciója csorbul, –a személyes elkötelezettségnek nagy ára van –az etikátlan viselkedés árát általában nem az etikai normákat megsértő fizeti meg! Bp

104 104 A gyógyszertár etikai intézményrendszerének kiépítése Mi a feltétele a (gyógyszertári) vállalkozás etikusságának? –A vállalkozásban az egyén etikus viselkedése elvárt és követett norma ezt hatékony mechanizmusok segítik elő szakmai és morális fejlődése biztosított –A szervezet a szervezeti normáknak megfelelni képes egyéneket választ munkatársnak nem készteti az egyént etikátlan cselekedetre kezelni képes az etikai konfliktusokat –Az etikus viselkedés nemcsak az egyén, hanem a szervezet sajátja is Bp

105 105 A gyógyszertár etikai intézményrendszerének kiépítése Hogyan lehet megállapítani egy szervezet etikusságát? –Jogkövető magatartás vizsgálata –Szerződéses kötelezettségek betartása –A stakeholderekkel való kapcsolat vizsgálata, pl. alkalmazottak személyiségi és munkajogi jogai fogyasztói panaszok kezelésének rendszere fogyasztóorientáltság mérése szerződéses kapcsolatok Bp

106 106 Kik a stakeholderek? Tulajdonosok Alkalmazottak (munkavállalók) Fogyasztók (betegek) Kormányzat Versenytársak Beszállítók Hitelezők Civil társadalom (helyi közösség) Nyomásgyakorló szervezetek Természeti környezet Az érintettség foka és a hatalmi pozíció különböző! Bp

107 107 A gyógyszertár etikai intézményrendszerének kiépítése Mission statement Etikai képzési programok –Ismerje meg az alkalmazott a vállalkozás etikai politikáját –Az etikai dilemmák megismerése és feltárása –Döntési modellek megismerése Etikai audit (A vállalkozás etikai szempontú elemzése és értékelése) –Eldöntendő: mire irányuljon az audit, ki végezheti az auditot, milyen mérőszámok alkalmazhatók (standardok), milyen az adatgyűjtés módja, milyen a vállalkozás és az érintettek közötti konzultáció módja, milyen az auditálás érvényessége (időben és tartalomban). Bp

108 108 Összegzés helyett A jogszabályok és a szakmai szabályok betartása hivatásetikai alapkövetelmény „Legfőbb törvény a beteg üdve” („Salus aegroti suprema lex”): Az orvosilag lehetséges, gazdaságilag megengedhető és az etikailag elfogadható mérlegelése Szakértelem, szolgáltatás, szolgálat: „Szeress és tégy amit akarsz” Maximum minimorum Mit kell tenni és milyennek kell lenni? A gyógyszerész a betegeiért, a vállalkozásáért és a környezetéért felelős értelmiségi Etikus gyógyszerésznek etikus gyógyszertárban a helye: szükség van az etikai auditra Bp

109 109 Járj nyitott szemmel! (Stuccnak lenni nem jó) Tájékozódj alaposan! (Palimadárként élni nem jó) Konfliktusaidat tudatosan menedzseld! (minden helyzetben mérlegelj) Tárgyalj körültekintően (partnernek nézd a tárgyalófelet – amíg lehet - és ne ellenségnek) Dönts felelősen! (ÉS NE LÉGY ETIKÁTLAN) Bp

110 110 Bp

111 111 Néhány operatív patikai menedzsment feladat Kompetencia-rendezés Nagykereskedők Rendszergazdák Könyvelők Egyebek Bp

112 112 Kompetencia és Jövőkép Bizottság (vezetői Hankó Zoltán és Botz Lajos) 1.Gyógyszerészi gondozás 2. A gyógyszerészi expediálás megújítása 3. A személyi jog rehabilitálása és felelős vezetői státusz rendezése 4. Minőségbiztosítás gyógyszertári megújítása 5. Magisztrális gyógyszerkészítés visszaszorulásának fékezése A programot a Gyógyszerészet márciusi számában közleményben ismertettük és szeptemberben konferencián számoltunk be róla.

113 Gyógyszerészi gondozás Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottság létrehozása (2007)Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottság létrehozása (2007) a gyógyszerészi gondozás egységes módszertanának és gyakorlatának kialakítására, a gyógyszerészi gondozási továbbképzések szervezésére, a gyógyszerészi gondozás tömegesítésére és mélyítésére, a gyógyszerészi gondozás kizárólagos patikai és gyógyszerészi kompetenciaként való elismertetés szakmai hátterének biztosítására Kodifikáció kezdeményezése ( )Kodifikáció kezdeményezése ( )

114 A gyógyszerészi expediálás megújítása Expediálás elismertetése egészségügyi szolgáltatásként (2008)Expediálás elismertetése egészségügyi szolgáltatásként (2008) Generikus programban való gyógyszerészi részvétel ( )Generikus programban való gyógyszerészi részvétel ( ) A gyógyszerészi és szakasszisztensi kompetenciák ( )A gyógyszerészi és szakasszisztensi kompetenciák ( ) –A (szak)asszisztensi kompetencia tisztázása –A (szak)asszisztens-képzés/továbbképzés szabályozásának korrekciójára irányuló kezdeményezés Minőségi normarendszer állítása (protokollok) (2009)Minőségi normarendszer állítása (protokollok) (2009) –Vényköteles és vénynélküli expediálási protokollok elkészíttetése Etikai aspektusok előtérbe állítása (2009)Etikai aspektusok előtérbe állítása (2009) –Egységes térítési díj

115 Minőségbiztosítás, magisztrális gyógyszerkészítés Minőségbiztosító gyógyszerészi státuszok létrehozásaMinőségbiztosító gyógyszerészi státuszok létrehozása a gyógyszertárban (2009) Belső minőségügyi rendszer létrehozása, ennek birtokában Státuszok kezdeményezése Magisztrális gyógyszerkészítés visszaszorulásának fékezése (2007-től)Magisztrális gyógyszerkészítés visszaszorulásának fékezése (2007-től) Labor-létesítési követelmények az új gyógyszertáraknál is Magi-díj rendezés, egyszerűsítés

116 116 Az eddigi tevékenység értékelése A gyógyszerészi kompetencia a szakmai figyelem középpontjába kerültA gyógyszerészi kompetencia a szakmai figyelem középpontjába került EredményekEredmények Gyógyszerészi presztízs – doktori cím (sokak munkája van benne) Gyógyszerészi gondozás Egészségügybe visszaintegrálódás (expediálás egészségügyi tevékenység) Folyamatban lévő programelemekFolyamatban lévő programelemek Menedzsment-jogok Expediálás megújítása, kompetenciahatárok tisztázása, egységes térítési díj Belső minőségügyi rendszer/minőségbiztosító státuszok EredménytelenségEredménytelenség Működtetői/tulajdonosi kör korlátozása Magisztrális tevékenység

117 117 A jövő Folytatni a megkezdett programokatFolytatni a megkezdett programokat A megújított/új gyógyszerészi kompetenciákhoz kell igazítaniA megújított/új gyógyszerészi kompetenciákhoz kell igazítani –a képzés kimeneti követelményeit és a továbbképzések rendszerét, hogy a gyógyszerész, mint a gyógyszer és gyógyszeralkalmazás szakértője –képes legyen gondozni, –képes legyen vezetőként működni, –képes legyen vállalkozást vezetni, –képes legyen minőségorientáltan/etikusan gondolkodni –az ellenőrzés rendszerét, hogy –a termék biztonsága mellett –a gyógyszertári szolgáltatások minősége is garantált legyen, –az etikai normák kontrollja megvalósuljon –a finanszírozás rendszerét A gyógyszerészi kompetenciákatA gyógyszerészi kompetenciákat a szakmai gyakorlatba be kell építeni a politikával el kell fogadtatni a társadalmi közbeszéd részévé kell tenni

118 118 Néhány operatív patikai menedzsment feladat A gyógyszertár kapcsolatainak alakítása Gyógyszertár – nagykereskedő –Meghatározó szempont Jogszabályi előírások Gazdasági szempontok Szakmai minőség és biztonság Szerződéses kapcsolat –Fő elvárások Kedvezmény Paletta Szállítási gyakoriság Biztonság Pontos diszpozíció, tisztaság Kapcsolat (online, telefon stb.) Tájékoztatás (új készítmények, akciók) Bp

119 119 Néhány operatív patikai menedzsment feladat A gyógyszertár kapcsolatainak alakítása Gyógyszertár – rendszergazda kapcsolat A gyógyszertár fizet, a rendszergazda a tb elvárásait teljesíti A gyógyszertár kiszolgáltatott a rendszergazdának Szerződéses kapcsolat Elvárások –Könnyen kezelhető, gyors program –Gyors és pontos cikktörzs karbantartás –Folyamatos karbantartás, gyors hibajavítás –Egyedi igények teljesítése –Validált szakmai programok (pl. interakció, mellékhatás követés) –Ellenőrizhető legyen, hogy milyen adatok mennek az OEP-hez –Felelősségvállalás –Gyors, megbízható információ Bp

120 120 Néhány operatív patikai menedzsment feladat A gyógyszertár kapcsolatainak alakítása Gyógyszertár – könyvelő kapcsolat Szerződéses, írásban Konkrét feladatokkal Dokumentumok átadásának dokumentálása, őrzése Munkamegosztás tartalma (pl. pénzügyek, munkaügy, bérszámfejtés, tb feladatok, adóbevallás) Adatszolgáltatás tartalma és gyakorisága Felelősségi szabályok (hibákért, mulasztásokért, károkozásért) Arányos díjazás Felmondási idő Ellenőrzés során ki képviseli a gyógyszertárat A folyamatos könyvelés biztonsága Bp

121 121 Néhány operatív patikai menedzsment feladat A gyógyszertár kapcsolatainak alakítása Gyógyszertár – tb kapcsolat –Jogszabályi meghatározottság –A tb üzletfél és hatóság is Gyógyszertár – számlavezető bank kapcsolat Gyógyszertár – orvos kapcsolat Gyógyszertár – önkormányzat kapcsolat Bp

122 122 Néhány operatív patikai menedzsment feladat Néhány gazdálkodási feladat Készletgazdálkodás Pénzgazdálkodás Munkaerő gazdálkodás Bp


Letölteni ppt "11 Operatív menedzsment Hankó Zoltán Bp. 2010.01.09."

Hasonló előadás


Google Hirdetések