Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Operatív menedzsment Hankó Zoltán Bp. 2010.01.09. 1.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Operatív menedzsment Hankó Zoltán Bp. 2010.01.09. 1."— Előadás másolata:

1 Operatív menedzsment Hankó Zoltán Bp 1

2 A gyógyszerészi kompetenciák alakulása
2006-ig: fokozatos visszaszorulás Egyes termékkörök patikán kívülre kerülnek (pl. állatgyógyászat, tápszerek) Személyi joghoz nem kell szakgyógyszerészi végzettség (2001) Szakasszisztens is lehet a recept címzettje (2004) A gyógyszerészi diplomához „kötött” tevékenységeket gyógyszerészi diplomával „végezhető” tevékenységekké nyilvánították (2005) 2006-ban: radikális kompetencia-megvonás Lényegében minden piacképes, kizárólagos és jogszabályban elismert gyógyszerészi kompetenciát megvontak: Expediálási monopólium megszüntetése Magisztrális gyógyszerkészítés tudatos visszaszorítása Felelős vezetői státusz bizonytalan szakmai tartalommal Gyógyszertár-működtetés jogának megvonása Gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazás engedélyezése A szakgyógyszerészi címhez sem tapad speciális kompetencia 2

3 A kompetenciák megvonásának/elvesztésének okai és következményei
Kiváltó okok Az új piaci szereplők piacra lépésének könnyítése és olcsóbbá tétele Üzemgazdasági költségek csökkentése A napi gyakorlat visszásságai Következmények Szakmai (gyógyszerbiztonság, ellátásbiztonság, szolgáltatásminőség) Társadalompolitikai (betegérdekek háttérbe szorulása) Érdekvédelmi A diploma értelme megkérdőjeleződhet A diplomához kötött szaktevékenységek bizonytalanná válhatnak A munkaerőpiacon a beosztott gyógyszerész az olcsóbb (szak)asszisztenssel versenyez A képzés/szakképzés rendje megkérdőjeleződhet 3

4 A személyi jog és a felelős vezetői státusz rendezése
Menedzsment jogok kezdeményezése ( ) Gyógyszertárat működtető gazdasági társaság a gyógyszertár [szakmai vezetését, irányítását], vezetőjét valamint a gyógyszertárban szakellátási feladatokat ellátó személyeket gyógyszerellátással kapcsolatos szakmai kérdésekben, így különösen a gyógyszerek kiadása, eltartása, a gyógyszerekkel kapcsolatos betegtájékoztatási tevékenység tekintetében nem utasíthatja. A gyógyszertárat működtető gazdasági társaság legfőbb szerve (tagok gyűlése, taggyűlés, közgyűlés)  kizárólag  a  gyógyszertár szakmai vezetését ellátó személyi jogos gyógyszerész igenlő szavazatával hozhat határozatot a gyógyszertár szakmai vezetésével, irányításával és  a közfinanszírozással  kapcsolatos szakmai kérdésekben, különös tekintettel a  gyógyszertári termékkör kialakítására, a gyógyszerek  beszerzésére, készletezésére, eltartására, kiadására, a gyógyszerekkel kapcsolatos betegtájékoztatási tevékenységre, a gyógyszertárban szakellátási feladatokat ellátó személyek foglalkoztatására, valamint a közfinanszírozási szerződések megkötésére és módosítására vonatkozóan. Az ezzel ellentétes bármely határozat, intézkedés,  megállapodás semmis. Működtetői/tulajdonosi kör korlátozás kezdeményezése ( ) 4

5 Vázlat Fogalmak Követelmények Képességek Probléma-megoldás
Információ-feldolgozás Konfliktus-menedzsment Tárgyalás Döntés, etikai aspektusok Néhány operatív feladat Bp 5

6 Fogalmak tisztázása Általában Gyógyszertárak Tulajdonos Alkalmazott
beosztott vezető (alsó, közép, felsőszintű) Vállalkozó Menedzser Bonyolultabb tevékenység, vállalkozás megszervezője, irányítója A szervezet kialakítását, céljai meghatározását, a célok megvalósítására irányuló tevékenységet valamint ellenőrzést végző Gyógyszertárak (Felelős) vezető mint alkalmazott mint előírásokban rögzített funkció Személyi jogos Vállalkozó (egyéni) Bp 6

7 Tulajdonossal szembeni követelmények
Tervezés A vállalkozás „kitalálása” Célok, vállalkozási terv meghatározása Stratégia A pénzügyek jóváhagyása Vezetés A vezetők kiválasztása és jogkörének meghatározása Vezetési struktúrák jóváhagyása Vezető (igazgató) kiválasztás, hatáskör meghatározása Vezető segítése (tanácsok) Felelősség A vezetés „kontrollja” Eszközök védelme, változásának jóváhagyása Éves, évközi jelentések kérése, jóváhagyása Törvényes működés biztosítása Források bevonása, szétosztása - A „pénz” folyamatos biztosítása Bp 7

8 Menedzserrel szembeni követelmények I.
Tervezés A tulajdonos segítése Segítség a célok megfogalmazásában Részvétel a közép- és hosszútávú pénzügyi és fejlesztési stratégia és az üzletpolitika kidolgozásában Szervezés Szervezeten belüli hatáskörök kialakítása A szervezet operatív irányítása Motiváció Humán erőforrás menedzsment (kiválasztás, képzés, motiválás, irányítás, allokálás) Ellenőrzés Bp 8

9 Menedzserrel szembeni követelmények II.
Technikai/szakmai készség Jó szakember Szaktudás Technikai készség Emberi kapcsolatokban jártasság Jó irányító Együtt dolgozás Vezetés Befolyásolás (behódolás, azonosulás, internalizálás) Motiválás Fogalmi gondolkodás képessége Intelligens Szervezet és környezet közötti összefüggések Funkciók és tevékenységek közötti kölcsönhatások Feszültség és versenyzés elviselése Bp 9

10 Menedzserrel szembeni követelmények II.
Fogalmi gondolkodás Emberi kapcsolatok Technikai készség Bp 10

11 Menedzserrel szembeni követelmények II.
Felsővezető Középvezető Alsóvezető Bp 11

12 Menedzserrel szembeni követelmények II.
Fogalmi gondolkodás Felsővezető Középvezető Emberi kapcsolatok Alsóvezető Technikai készség Bp 12

13 És a gyógyszertárban? - A patikában 1-6 gyógyszerész, 1-10 (szak)asszisztens dolgozik - A személyi jogos gyógyszerész részt vesz a betegellátó munkában - A személyi jogos egyben (rész)tulajdonos is - A beosztott gyógyszerésznek is vannak „beosztottjai” Bp 13

14 Vezetői és tulajdonosi képességek
Stratégiai szint Végrehajtási szint Bp 14

15 Vezetői és tulajdonosi képességek Tulajdonosi képességek
Stratégiai szint Vezetői képességek Tulajdonosi képességek Végrehajtási szint Bp 15

16 Vezetői és tulajdonosi képességek Tulajdonosi képességek
Stratégiai szint Vezetői képességek Tulajdonosi képességek Vezetői képességek Végrehajtási szint Bp 16

17 Vezetői és tulajdonosi képességek Tulajdonosi képességek
Stratégiai szint Vezetői képességek Tulajdonosi képességek Alapvető képességek Vezetői képességek Végrehajtási szint Bp 17

18 Vezetői és tulajdonosi képességek Tulajdonosi képességek
Stratégiai szint Vezetői képességek Tulajdonosi képességek Alapvető képességek Vezetői képességek Végrehajtási szint Bp 18

19 Vezetői és tulajdonosi képességek Tulajdonosi képességek
Stratégiai szint Tulajdonosi képességek Célmeghatározás Ügyvitel Stratégiai tervezés Végrehajtási szint Bp 19

20 Vezetői és tulajdonosi képességek
Stratégiai szint Vezetői képességek Végrehajtási szint Bp 20

21 Vezetői és tulajdonosi képességek
Stratégiai szint Vezetői képességek Innováció Kockázatvállalás Taktikai tervezés Végrehajtási szint Bp 21

22 Vezetői és tulajdonosi képességek
Stratégiai szint Vezetői képességek Végrehajtási szint Bp 22

23 Vezetői és tulajdonosi képességek
szervezés koordinálás formális kommunikáció stabilizálás tárgyalások zavarelhárítás személyközi kommunikáció Vezetői képességek Végrehajtási szint Bp 23

24 Vezetői és tulajdonosi képességek Tulajdonosi képességek
Stratégiai szint Vezetői képességek Tulajdonosi képességek Alapvető képességek Vezetői képességek Végrehajtási szint Bp 24

25 Vezetői és tulajdonosi képességek Tulajdonosi képességek
Stratégiai szint Vezetői képességek Tulajdonosi képességek Alapvető képességek Vezetői képességek Végrehajtási szint Bp 25

26 Vezetői és tulajdonosi képességek
Alapvető képességek Probléma-megoldás Információ-feldolgozás Konfliktus-menedzsment Tárgyalás Döntéshozás Bp 26

27 Probléma-megoldás Probléma Probléma-megoldás Probléma-megoldás módja
Jelen idejű (észlelt) állapot megváltoztatását (kívánatossá tételét) célzó kielégítetlen szükséglet, ami a célállapot elérésére vagy fenntartására irányul (pl. veszteséges működés, csökkenő forgalom, felkészületlen munkatársak, ellenséges környezet, eltérő tulajdonosi célok, munkahelyi konfliktusok, előnytelen nyitva tartás) Probléma-megoldás Beavatkozás (észlelt állapot kívánatossá alakítása) Elfogadás (tudomásulvétel: a kívánatos állapot jelen idejűvé alakítása) A kettő kombinációja Probléma-megoldás módja Egyéni (pl. tanulás) Csoportos (pl. informális, formális, kreatív, döntéshozó csoport) Szervezeti (közgyűlés, taggyűlés stb.) Társadalmi (választások, a hatalmi és kulturális szempontok is érvényesülnek) Bp 27

28 Probléma-megoldás Probléma-megoldás folyamata Felismerés
Kényszerítő nyilvánvalóság Figyelmeztető rendszerek használata Külső forrás használata Probléma kutatás Meghatározás Analízis Szintézis Probléma-megoldás időrendje Perszonalizáció fázisa Együttműködés fázisa Intézményesítés fázisa Társadalmasítás Bp 28

29 (Struccnak lenni nem jó)
Járj nyitott szemmel! (Struccnak lenni nem jó) Bp 29

30 Információ-feldolgozás
Információ gyűjtés kockázatai Rossz módszer rossz helyen indifferens adatokat Kevés Megbízhatatlan (felületesen tájékozódunk, hamis hírek, torzított közlések, hibás adatok) Értékelés kockázatai Túlzott magabiztosság A megerősítő információt jobban szeretjük Az ellentmondó információt távol tartjuk A meggyőző érvelést hitelesebbnek tartjuk A kockázat értékelés más nyerő és vesztő helyzetben Bp 30

31 (Palimadárként élni nem jó)
Járj nyitott szemmel! (Stuccnak lenni nem jó) Tájékozódj alaposan! (Palimadárként élni nem jó) Bp 31

32 Konfliktus menedzsment
két vagy több fél közül valamelyik azt érzékeli, hogy a másik negatívan viszonyul ahhoz, ami a számára fontos Oka: Érdek- vagy értékkonfliktus Információ-hiány a másik céljáról Tökéletlen kommunikáció Típusa Személyközi, csoportközi, szervezetközi Konstruktív vagy destruktív Intenzitása: látens – félreértés – számonkérés – szóbeli támadás – fenyegetés – agresszív fizikai támadás – másik megsemmisítésére törekvés Bp 32

33 Konfliktus menedzsment
Konfliktus kezelés módjai Elkerülés – saját cél nem fontos, nem kooperál Ha félreértés a konfliktus forrása, drága, időt nyerhetek, kevés az esély az eredményre Alkalmazkodás – saját cél nem fontos, de kooperál Ha hibás vagyok, jó kapcsolat kell, a másik túl sokat veszítene (én meg keveset nyerek) Versengés – fontos a saját cél, a másiké nem érdekel Válsághelyzetben, amikor szükségszerű, népszerűtlen intézkedés kell Együttműködés – mindkettőnk célelérése fontos Azonos a cél de eltérő az út, fontos a kapcsolaterősítés, elkötelezettség a megoldás iránt Kompromisszum keresés – mindkét fél enged Fontos a jó kapcsolat, azonos a hatalmi helyzet, időt kell nyernem, ha más megoldás nem volt eredményes Bp 33

34 Konfliktus menedzsment
Elkerülő Alkal-mazkodó Versengő Együtt-működő Kompro-misszum-kereső Látens Együttm. v. kompr. Önérdek Konfront. v. Együttm. v. konfront. Kompr. Bp 34

35 Konfliktus menedzsment
A konfliktus-kezelés technikái Elsimítás, elkerülés Tárgyalás, kényszerítés Ütköztetés, probléma-megoldás Bp 35

36 Konfliktus menedzsment
A konfliktus-kezelés technikái Elsimítás, elkerülés (koalíció) Kiegyenlítettek az erőviszonyok, stabil a környezet, domináns a hatalmi kapcsolati rendszer, Fontos a harmónia (látszata), Alacsony konfliktus-szint, ritka, de robbanásszerű változás Tárgyalás, kényszerítés (kormány és ellenzék) A résztvevők ellenfelek, a konfliktus hatalmi természetű, a csoportoknak önálló részérdekeik vannak Cél az egyéni érdek maximálása, győztes/vesztes játszma, Közepesnél nagyobb konfliktus-szint, alkalmi koalíciók kötése Ütköztetés, probléma-megoldás A konfliktus nem hatalmi természetű, a konfliktust a körülmények változásából adódónak látják, egymásra utaltak, Közös probléma-megoldás, közös forrásbevonás, győztes/győztes játszma, Közepes konfliktus-szint Bp 36

37 Konfliktus menedzsment
Vezetői konfliktus-menedzsment Szervezeti koordinációs eszközök Szembesítési technikák Bp 37

38 Konfliktus menedzsment
Vezetői konfliktus-menedzsment Szervezeti koordinációs eszközök Strukturális - ha strukturális zavar az ok belenyúl a rendszerbe: vertikális koordináció, bizottság, új szervezeti egység Technokratikus - ha munkavégzési, szervezési zavar az ok szabályoz: szabályzat, kontrollrendszer, program, ütemterv Személyorientált - ha személyi konfliktus az ok konfliktus-oldás, vezető kiválasztás, szervezeti kultúra növelés, belső értékrend módosítás Szembesítési technikák Harmadik fél bevonása (mediátor vagy arbitrátor) Fölérendelt cél (a konfliktus szereplőit egymásra utalja) Személycsere Tárgyalás, alku Bp 38

39 Konfliktusaidat tudatosan menedzseld!
Járj nyitott szemmel! (Stuccnak lenni nem jó) Tájékozódj alaposan! (Palimadárként élni nem jó) Konfliktusaidat tudatosan menedzseld! (minden helyzetben mérlegelj) Bp 39

40 Tárgyalás Eltérő érdekekkel és preferenciákkal rendelkező független felek közötti kommunikáció és döntés (arról, hogy megegyeznek-e) Bp 40

41 Tárgyalás Eltérő érdekekkel és preferenciákkal rendelkező független felek közötti kommunikáció és döntés (arról, hogy megegyeznek-e) Szakaszai Induló álláspontok rögzítése Bp 41

42 Tárgyalás Eltérő érdekekkel és preferenciákkal rendelkező független felek közötti kommunikáció és döntés (arról, hogy megegyeznek-e) Szakaszai Induló álláspontok rögzítése Rezisztencia pontok kitapogatása Bp 42

43 Tárgyalás Eltérő érdekekkel és preferenciákkal rendelkező független felek közötti kommunikáció és döntés (arról, hogy megegyeznek-e) Szakaszai Induló álláspontok rögzítése Rezisztencia pontok kitapogatása Megegyezési zóna rögzítése Zónán belüli legkedvezőbb pozíció elérés Bp 43

44 Tárgyalás Puha – kapcsolatorientált Kemény (célorientált)
Bp 44

45 Tárgyalás Puha – kapcsolatorientált
A résztvevők barátok, cél a megegyezés Kemény (célorientált) A résztvevők ellenségek, cél a győzelem Bp 45

46 Tárgyalás Puha – kapcsolatorientált
A résztvevők barátok, cél a megegyezés Engedményeket nyújt a kapcsolatért Kemény (célorientált) A résztvevők ellenségek, cél a győzelem Engedményt követel a kapcsolatért Bp 46

47 Tárgyalás Puha – kapcsolatorientált
A résztvevők barátok, cél a megegyezés Engedményeket nyújt a kapcsolatért Saját álláspontját feladja, ajánlatokat tesz Kemény (célorientált) A résztvevők ellenségek, cél a győzelem Engedményt követel a kapcsolatért Álláspontjához ragaszkodik, fenyegetéseket tesz Bp 47

48 Tárgyalás Puha – kapcsolatorientált
A résztvevők barátok, cél a megegyezés Engedményeket nyújt a kapcsolatért Saját álláspontját feladja, ajánlatokat tesz Saját lehetőségeit feltárja Kemény (célorientált) A résztvevők ellenségek, cél a győzelem Engedményt követel a kapcsolatért Álláspontjához ragaszkodik, fenyegetéseket tesz Félrevezet a lehetőségeiről Bp 48

49 Tárgyalás Puha – kapcsolatorientált
A résztvevők barátok, cél a megegyezés Engedményeket nyújt a kapcsolatért Saját álláspontját feladja, ajánlatokat tesz Saját lehetőségeit feltárja Egyoldalú veszteségeket elfogadja Kemény (célorientált) A résztvevők ellenségek, cél a győzelem Engedményt követel a kapcsolatért Álláspontjához ragaszkodik, fenyegetéseket tesz Félrevezet a lehetőségeiről Egyoldalú engedményeket követel Bp 49

50 Tárgyalás Puha – kapcsolatorientált
A résztvevők barátok, cél a megegyezés Engedményeket nyújt a kapcsolatért Saját álláspontját feladja, ajánlatokat tesz Saját lehetőségeit feltárja Egyoldalú veszteségeket elfogadja Elkerüli az összecsapásokat Kemény (célorientált) A résztvevők ellenségek, cél a győzelem Engedményt követel a kapcsolatért Álláspontjához ragaszkodik, fenyegetéseket tesz Félrevezet a lehetőségeiről Egyoldalú engedményeket követel Keresi az összecsapásokat Bp 50

51 Tárgyalás Puha – kapcsolatorientált
A résztvevők barátok, cél a megegyezés Engedményeket nyújt a kapcsolatért Saját álláspontját feladja, ajánlatokat tesz Saját lehetőségeit feltárja Egyoldalú veszteségeket elfogadja Elkerüli az összecsapásokat Enged a nyomásnak Kemény (célorientált) A résztvevők ellenségek, cél a győzelem Engedményt követel a kapcsolatért Álláspontjához ragaszkodik, fenyegetéseket tesz Félrevezet a lehetőségeiről Egyoldalú engedményeket követel Keresi az összecsapásokat Nyomást alkalmaz Bp 51

52 Puha – kapcsolatorientált
Tárgyalás Puha – kapcsolatorientált A résztvevők barátok, cél a megegyezés Engedményeket nyújt a kapcsolatért Saját álláspontját feladja, ajánlatokat tesz Saját lehetőségeit feltárja Egyoldalú veszteségeket elfogadja Elkerüli az összecsapásokat Enged a nyomásnak Kemény ellenféllel szemben engedelmes lesz Kemény (célorientált) A résztvevők ellenségek, cél a győzelem Engedményt követel a kapcsolatért Álláspontjához ragaszkodik, fenyegetéseket tesz Félrevezet a lehetőségeiről Egyoldalú engedményeket követel Keresi az összecsapásokat Nyomást alkalmaz A potenciális partnerből ellenséget csinál Bp 52

53 Tárgyalás Probléma-megoldó tárgyalási stílus
A tárgyaló fél és a probléma szétválasztása Érdekekre koncentrál és nem a pozíciókra A partner tekintélyének megőrzése önmaga és harmadik fél előtt Bp 53

54 Tárgyalás Probléma-megoldó tárgyalási stílus
A tárgyaló fél és a probléma szétválasztása Érzelmei nem befolyásolják A másik érzelmeit elfogadja Érdekekre koncentrál és nem a pozíciókra A másik érdekeinek és céljának felderítése Közös érdekekre alapozott megoldás keresése Nem ellentétes érdekekre alapozott megoldás keresése Probléma átfogalmazása Többlet erőforrás keresése A másik számára fontos területen kölcsönös engedmény Nem specifikus kompenzáció A partner tekintélyének megőrzése önmaga és harmadik fél előtt Érzelmileg fontos igény akceptálása, hogy a tekintélyét megőrizhesse Mérlegelési idő biztosítása Bp 54

55 Konfliktusaidat tudatosan menedzseld! Tárgyalj körültekintően
Járj nyitott szemmel! (Stuccnak lenni nem jó) Tájékozódj alaposan! (Palimadárként élni nem jó) Konfliktusaidat tudatosan menedzseld! (minden helyzetben mérlegelj) Tárgyalj körültekintően (partnernek nézd a tárgyalófelet – amíg lehet - és ne ellenségnek) Bp 55

56 Döntéshozatal Bp 56

57 Döntéshozatal avagy etikai megfontolások a gyógyszerellátásban
Bp 57

58 Liberalizáció a gyógyszerellátásban
A szakmai érdekvédelem ellehetetlenítése kamarai jogkörök visszavonása kötelező tagság megszüntetése A gyógyszerész tulajdonosi pozíciójának megroppantása patikaalapítás liberalizációja gazdasági társaságok piacra beengedése gyógyszertárláncok engedélyezése A gyógyszerészi kompetencia megkérdőjelezése nem maradt piacképes gyógyszerészi kompetencia Az etikus gyógyszerellátó modell merkantil modellre cserélése Bp 58

59 A merkantil modell összevetése az etikus modellel – etikai szempontból
Verseny árverseny a gyógyszertárak között (percentezés tilalma megszűnt) tőkeverseny a gyógyszertárak között Gyógyszertár működtetés joga Gazdasági társaságok szerepe idegen és többes tulajdon bármely gazdasági társaság gyógyszertárlánc, szakmai befektetővel Marketing reklámozás ajándékozás forgalomnövelő módszerek Már a (hivatás)etika létjogosultságát is sokan megkérdőjelezik! De! Bp 59

60 A merkantil modell összevetése az etikus modellel – etikai szempontból
Korábbi etikai normákat jogszabályokban tesznek kötelezővé betegjogok, tájékoztatási kötelezettség titoktartási kötelezettség rendtartás Nő az orvosilag lehetséges és a gazdaságilag megengedhető közötti feloldhatatlan feszültség, így a gazdasági életben és a politikai döntéshozatalban is szükséges mérlegelési szemponttá válik az (orvos)etikailag elfogadható megoldások mérlegelése Új területeken fogalmazódnak meg etikai elvárások hozzáférhetőség – esélyegyenlőség – minőség társadalmi igazságosság környezetvédelem szolidaritás Bp 60

61 Eltűnik vagy növekszik az etika szerepe az egészségügyben?
Mi hát az igazság? Eltűnik vagy növekszik az etika szerepe az egészségügyben? Eltűnik vagy növekszik a gyógyszerészi etika szerepe a merkantil modellben? Bp 61

62 Mi hát az igazság? Ha továbbra is helye van az etikának, kérdés:
Milyen elvek mentén írhatók le az új helyzetnek megfelelő etikai normák? Mi írható elő a hivatásetikában (etikai kódexben, rendtartásban) a gyógyszerésznek? Felállíthatók-e olyan döntési modellek, amelyek segítenek az etikailag helyes döntések meghozatalában? Számon lehet-e kérni a (hivatás)etikai normák érvényesítését a nem gyógyszerész munkatársakon és a tulajdonosi döntésekben? Megkövetelhetők-e etikai normák a gyógyszertári vállalkozásoktól és ehhez elégségesek-e a jogszabályok előírásai? Bp 62

63 Vázlat Néhány etikai alapfogalom Jog és erkölcs viszonya
A gyógyszerésszel szembeni etikai elvárások A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai Az etika érvényesülése a gyógyszerészetben A gyógyszertár etikai intézményrendszerének kiépítése Bp 63

64 Néhány etikai alapfogalom
görög eredetű, az ethosz szóból ered, erkölccsel foglalkozó tudomány Erkölcs Valaki (vagy valami) magatartását irányító, annak megítélését elősegítő, társadalmilag helyesnek tartott szabályok összessége illetve megvalósulása Kant megkülönbözteti az etikust, erkölcsöst (a társadalmilag erkölcsös cselekvést) és a morálist (a cselekvés lelkiismereti vonatkozásait) Morál mos (latin) = akarat, ami a szokásban, viselkedésben, erkölcsben nyilvánul meg Etikett: az emberek közötti viszony külső megnyilvánulásaival kapcsolatos viselkedési szabályok Illem: mindennapi magatartási formák összessége, ahol a magatartás erkölcsi és esztétikai normái külsőleg kifejeződnek Bp 64

65 Néhány etikai alapfogalom
Etikai, erkölcsi normák Kötelező, íratlan szabályok: mérce a magatartás megítélésében Megfogalmazásuk pozitív (tedd) negatív (ne tedd) Az erkölcsi normákban megfigyelhető változás, de vannak elemi erkölcsi normák (pl. az élet, a tulajdon, az idős tisztelete, az alapvető szexuális normák) vannak változó korok változó normái Bp 65

66 Néhány etikai alapfogalom
Aranyszabály: Tedd azt, amit szeretnél, hogy mások is cselekedjenek veled Ne tedd azt, amit nem szeretnéd, hogy mások tegyenek veled Keresztény etika: Cselekedeted célja, eszköze és következménye a jóra irányuljon Az etika társadalmi vonatkozásai: magántulajdon védelme méltósághoz való jog munkához való jog igazságosság, szolidaritás közjó, (szubszidiaritás) Bp 66

67 Néhány etikai alapfogalom
Minden szakmának önálló szakmai etikája van: a szakma legfontosabb etikai normáit foglalja össze (kereskedői, reklám, orvosi, újságírói stb.) A szakmai etikák közé tartoznak a hivatásetikák Magas szintű képzettség Hosszú képzési idő Diplomához kötött tevékenység Magas társadalmi státusz Aszimmetrikus viszony Kiszolgáltatott helyzet Pénzzel meg nem fizethető szolgáltatás Eskü Bp 67

68 Néhány etikai alapfogalom
Alkalmazott etika: A társadalom életének egy-egy részterületével foglalkozik (pl. politikai etika, tudományetika, gazdaságetika, bioetika) Alkalmazott etika Bioetika Környezet-etika Állat-etika Biomedicinális etika Biológiai kutatások etikája Medicinális (egészségügyi) etika Orvosi etika Gyógyszerészi etika Ápolói etika Asszisztensi etika! Stb. Bp 68

69 Jog és erkölcs viszonya
Jogszabályok azok a társadalmi együttélési szabályok, amelyeket az állami hatalom állapít meg, és amelyek megtartását illetve megtartatását az állam a maga (erőszak)szervezeteivel kikényszeríti. Normái írásos jellegűek, megtartásukért az állam adminisztratív gazdasági és büntető szankciókat alkalmaz. Szakmai szabályok a kor követelményeinek megfelelő színvonalú és minőségű szakmai tevékenység szabályait írásban rögzítik, hatósági jogkörrel felruházott szervezetek és személyek ellenőrzik a betartását, a szankciók gyakran államigazgatási eljárás keretében realizálódnak, megsértésük polgári vagy büntetőjogi peres eljárást vonhat maga után Etikai normák a társadalmi tudatban élnek, rendszerint nem írottak, a követelményeket (rendszerint) a közvélemény formálja, a szankciókat a társadalom, a környezet, a család, a szakma, az etikai bizottságok hozzák (állapítják meg) Bp 69

70 Jog és erkölcs viszonya
A jog a külső cselekedetekre helyezi a hangsúlyt célja a társas együttélés szabályozása, a társadalmi élet feltételeinek a biztosítása Az erkölcs kiterjed arra is, amit a jog nem szabályoz a szándék a lényegesebb a végrehajtás feltételeivel nem mindig rendelkezünk szabadon az egyént és nem az esetet nézi A szakmai (hivatás)etika speciális az aktuális erkölcsi rendnek van alárendelve a szakmai változások befolyásolják írásban rögzített választott szakmai testületek őrködnek felette megszegése szankcionálható Bp 70

71 A jog az erkölcsösség minimuma
A jogi, szakmai és etikai szabályok közötti határvonalak sokszor elmosódnak és időben változnak A jogszabályok és a szakmai szabályok betartása hivatásetikai alapkövetelmény A változékony felszín ellenére a gyógyszerészi etika fundamentuma továbbra is stabil: „Legfőbb törvény a beteg üdve” („Salus aegroti suprema lex”) Bp 71

72 A gyógyszerésszel szembeni etikai elvárások
A gyógyszerészi etika három pilléren nyugszik Gyógyszerészi eskü Etikai normagyűjtemények Személyes elkötelezettség Bp 72

73 A gyógyszerésszel szembeni etikai elvárások
A gyógyszerészi etika három pilléren nyugszik Gyógyszerészi eskü Etikai normagyűjtemények Személyes elkötelezettség Bp 73

74 A gyógyszerésszel szembeni etikai elvárások
Eskü „Én (...) esküszöm, hogy a megszerzett gyógyszerésztudományi ismeretek birtokában hivatásomat a legnagyobb lelkiismeretességgel fogom gyakorolni és hivatásomhoz mindig méltó magatartást tanúsítok. Az egészség védelmét és a betegek gyógyulását mindenek elé helyezem. A betegek egészségi állapotára, gyógyszeres kezelésére vonatkozó adatokat fel nem fedem. Elméleti és gyakorlati ismereteimet állandó képzéssel magas szinten tartom. Tudásomat a gyógyszerészi etikába ütköző cselekményre nem használom fel. Mint a gyógyító munka részese, ismereteimet csakis embertársaim egészségének védelmére és helyreállítására fogom fordítani. Arra törekszem, hogy a Semmelweis Egyetem, valamint a gyógyszerész-tudomány jó hírnevét öregbítsem és megbecsülését előmozdítsam.” Bp 74

75 A gyógyszerésszel szembeni etikai elvárások
A gyógyszerészi etika három pilléren nyugszik Gyógyszerészi eskü Etikai normagyűjtemények Személyes elkötelezettség Bp 75

76 A gyógyszerésszel szembeni etikai elvárások
Etikai normagyűjtemények Leírják a főbb etikai elveket a jogszabályok és a szakmai szabályok betartásának kötelezettségét az általános erkölcsi normákból levezethető magatartásformákat a konkrét elvárásokat a hivatás gyakorlással kapcsolatban az etikai eljárás rendjét a kiszabható szankciókat Rendtartás A Magyar Gyógyszerészi Kamara Etikai Kódexe Bp 76

77 A gyógyszerésszel szembeni etikai elvárások
A gyógyszerészi etika három pilléren nyugszik Gyógyszerészi eskü Etikai normagyűjtemények Személyes elkötelezettség Bp 77

78 A gyógyszerésszel szembeni etikai elvárások
A személyes elkötelezettség fundamentumai Szakértelem gyógyszerszakértő és a gyógyszeralkalmazás szakértője a gyógyszerbiztonság őre Szolgáltatás fogyasztói elégedettség - betegelégedettség a gyógyszerválasztás és –alkalmazás kockázatainak csökkentése az egyéni és társadalmi költségek csökkentése a compliance és adherencia javítása Szolgálat a beteg kiszolgáltatottságának csökkentése társadalmi igazságtalanság csökkentése a gyógyszerész legyen a beteg szószólója Bp 78

79 A gyógyszerésszel szembeni etikai elvárások
A személyes elkötelezettség fundamentumai Szakértelem gyógyszerszakértő és a gyógyszeralkalmazás szakértője a gyógyszerbiztonság őre Szolgáltatás fogyasztói elégedettség - betegelégedettség a gyógyszerválasztás és –alkalmazás kockázatainak csökkentése az egyéni és társadalmi költségek csökkentése a compliance és adherencia javítása Szolgálat a beteg kiszolgáltatottságának csökkentése társadalmi igazságtalanság csökkentése a gyógyszerész legyen a beteg szószólója „Szeress és tégy amit akarsz” Bp 79

80 A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai
Döntési pozíciók: Tulajdonosi Vezetői vállalkozói (pl. beruházási) zavarkezelő (probléma-megoldó) erőforrás-elosztó tárgyaló-megegyező Szakmai Bp 80

81 A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai
Döntési pozíciók: Tulajdonosi Vezetői vállalkozói (pl. beruházási) zavarkezelő (probléma-megoldó) erőforrás-elosztó tárgyaló-megegyező Szakmai A döntés lehet (döntéselméleti, közgazdasági szempontból) célracionális értékracionális Bp 81

82 A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai
Célracionális döntés Célja a közgazdasági (materiális) haszon maximalizálása Feltétele Teljes körű informálódás Összes alternatíva ismerete (feltárása) Következetes döntési folyamat minden alternatíva megvizsgálása értékelés a várható következmények függvényében logikus értékelés a bekövetkezés valószínűségének a számbavétele Preferenciákra épülő választás Érzelmi elfogódottság nélküliség A racionalitás eljárási racionalitás! Bp 82

83 A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai
A döntéshozó azt az alternatívát választja, amelynek következményeként maximalizálni képes a várható értéket („hasznot”) Ez a „racionális” döntés Bp 83

84 A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai
De! Kognitív képességeink korlátozottak Információ feldolgozásunk korlátokkal terhelt Nem minden következmény vehető figyelembe Nem minden alternatíva ismert Csak néhány alternatívára koncentrálunk Az alternatívákat egymás után vizsgáljuk Nem minden preferencia egyértelmű Veszteség-érzékenységünk nagyobb A kockázatokat különbözőképpen értékeljük A folyamatok bizonytalanok Ezért döntéseink többnyire „korlátozottan racionálisak”! Bp 84

85 A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai
Korlátozottan racionális döntés esetén nem a várható érték (haszon) maximalizálására kell törekedni, hanem törekedni kell a racionalitás növelésére és azt az alternatívát kell választani, amelynek a legrosszabb értéke jobb, mint az összes többi legrosszabb értéke (maximum minimorum) Bp 85

86 A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai
Értékracionális döntés Cél nem a (közgazdasági) haszon maximalizálása, hanem egy etikai, humanitárius vagy vallási meggyőződésnek, illetve egy hivatás önértékébe vetett elkötelezettségnek való megfelelés Eredménye az adott értékrend teljesülése a következményekre való tekintet nélkül, illetve annak függvényében érvényesül az értékracionalitás, hogy milyen mértékű az elkötelezettség az adott értékrend mellett, és mekkora árat kell érte fizetni Bp 86

87 A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai
A döntések motívumai Önérdek érvényesítés (célracionalitás) Normakövetés Megfelelés logikája Identitás függő (értékkonfliktus lehet!) Jogi, szakmai, etikai normák figyelembe vétele Respektus Az érintettekre gyakorolt hatások figyelembe vétele Bp 87

88 Normakövető Célracionális Altruista
Bp 88

89 Normakövető célracionális
Altruista Bp 89

90 Normakövető célracionális
Kooperatív Normakövető Célracionális Altruista Bp 90

91 Normakövető célracionális
Morális szent Kooperatív Normakövető Célracionális Altruista Bp 91

92 Racionális társadalmi Normakövető célracionális
Morális szent Kooperatív Normakövető Célracionális Altruista Bp 92

93 normasértő irracionális antiszociális
Bp 93

94 normasértő önpusztító ön- és társadalom pusztító
irracionális antiszociális normasértő önpusztító sátáni ön- és társadalom pusztító mindent tagadó Bp 94

95 normakövető célracionális altruista normasértő irracionális
antiszociális Bp 95

96 A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai
Az etikai szempontú döntési modellben a célracionalitással analóg a következmények figyelembe vétele = a következményetika az értékracionalitással analóg a kötelességek figyelembe vétele a kötelességetika Bp 96

97 A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai
Következményetikai modell (konzekvencionalista etika) Az erkölcsösség kritériuma a cselekvés következménye De! Kérdés, hogy jó cél érdekében szabad-e megsérteni egy szabályt, a cél szentesítheti-e az eszközt? Bp 97

98 A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai
Következményetikai modell (konzekvencionalista etika) Az erkölcsösség kritériuma a cselekvés következménye De! Kérdés, hogy jó cél érdekében szabad-e megsérteni egy szabályt, a cél szentesítheti-e az eszközt? Kötelességetikai modell (deontológiai etika - to deon = kötelesség) Az erkölcsös cselekvés kritériuma a kötelesség teljesítése A kötelesség forrása: külső (Isten, közösség mint a normák képviselője, hivatás) belső kényszer (lelkiismeret) az embert mindig célnak és soha nem eszköznek tekinti De! kérdés: lehet-e a következményekre tekintet nélkül ragaszkodni a kötelességekhez (parancsra tettem) és mindenre tekintet nélkül tenni a „jót”? Bp 98

99 A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai
Következményetikai modell (konzekvencionalista etika) Az erkölcsösség kritériuma a cselekvés következménye De! Kérdés, hogy jó cél érdekében szabad-e megsérteni egy szabályt, a cél szentesítheti-e az eszközt? Kötelességetikai modell (deontológiai etika - to deon = kötelesség) Az erkölcsös cselekvés kritériuma a kötelesség teljesítése A kötelesség forrása: külső (Isten, közösség mint a normák képviselője, hivatás) belső kényszer (lelkiismeret) az embert mindig célnak és soha nem eszköznek tekinti De! kérdés: lehet-e a következményekre tekintet nélkül ragaszkodni a kötelességekhez (parancsra tettem) és mindenre tekintet nélkül tenni a „jót”? A két modell együtt alkalmazható a döntéshozatali eljárásban. Mindkettő arra ad választ, hogy „mit kell tenni” Bp 99

100 A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai
Meghatározó, hogy melyik etikai döntési modellt választom szűrőfeltételnek, milyen szempontok alapján választok a lehetőségek között (pl. a profit elsődlegessége vagy a hivatás elsődlegessége érvényesül) milyen a probléma-felismerés és az információ gyűjtés folyamata a döntéshozó döntési szabadsága milyen mértékben érvényesül a döntés elfogadtatására milyen mechanizmust működtetek (konfliktus-menedzsment, tárgyalási technikák) Bp 100

101 A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai
Erényetikai modell (arisztoteliánus etika, keresztény etika) gazdaságetikai szempontból mérvadó erények őszinteség, tisztesség, megbízhatóság, kooperativitás, lojalitás, taktikai hajlam, tolerancia, segítőkészség, ésszerűség, kitartás, optimizmus, bátorság Arra ad választ, hogy milyennek kell lenni Bp 101

102 A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai
Erényetikai modell (arisztoteliánus etika, keresztény etika) gazdaságetikai szempontból mérvadó erények őszinteség, tisztesség, megbízhatóság, kooperativitás, lojalitás, taktikai hajlam, tolerancia, segítőkészség, ésszerűség, kitartás, optimizmus, bátorság Arra ad választ, hogy milyennek kell lenni Felelősségetikai modell háromtényezős viszonyrendszer nemcsak személyek, hanem szervezetek felelősségvállalását is jelenti személyekért, szervezetekért, élő és élettelen környezetért, jövő generációkért stb. A gyógyszerész a betegeiért, a vállalkozásáért és a környezetéért felelős értelmiségi Bp 102

103 Etika a gyógyszerészetben
Probléma: az eskü csak a gyógyszerészre vonatkozik a gyógyszerészi etikai kódex is csak a gyógyszerészen kérhető számon az idegen és többes tulajdon növekvő aránya miatt a gyógyszerészi etika a vállalkozásban egyre nehezebben érvényesíthető az etikai kódexet a szakma egyre inkább olyan szabálygyűjteményként kezeli, aminek a betartása csak jogilag megalapozott eljárásokban kérhető számon. Ezáltal az etikai kódex etikus cselekvést és gondolkodást motiváló funkciója csorbul, a személyes elkötelezettségnek nagy ára van az etikátlan viselkedés árát általában nem az etikai normákat megsértő fizeti meg! Bp 103

104 A gyógyszertár etikai intézményrendszerének kiépítése
Mi a feltétele a (gyógyszertári) vállalkozás etikusságának? A vállalkozásban az egyén etikus viselkedése elvárt és követett norma ezt hatékony mechanizmusok segítik elő szakmai és morális fejlődése biztosított A szervezet a szervezeti normáknak megfelelni képes egyéneket választ munkatársnak nem készteti az egyént etikátlan cselekedetre kezelni képes az etikai konfliktusokat Az etikus viselkedés nemcsak az egyén, hanem a szervezet sajátja is Bp 104

105 A gyógyszertár etikai intézményrendszerének kiépítése
Hogyan lehet megállapítani egy szervezet etikusságát? Jogkövető magatartás vizsgálata Szerződéses kötelezettségek betartása A stakeholderekkel való kapcsolat vizsgálata, pl. alkalmazottak személyiségi és munkajogi jogai fogyasztói panaszok kezelésének rendszere fogyasztóorientáltság mérése szerződéses kapcsolatok Bp 105

106 Az érintettség foka és a hatalmi pozíció különböző!
Kik a stakeholderek? Tulajdonosok Alkalmazottak (munkavállalók) Fogyasztók (betegek) Kormányzat Versenytársak Beszállítók Hitelezők Civil társadalom (helyi közösség) Nyomásgyakorló szervezetek Természeti környezet Az érintettség foka és a hatalmi pozíció különböző! Bp 106

107 A gyógyszertár etikai intézményrendszerének kiépítése
Mission statement Etikai képzési programok Ismerje meg az alkalmazott a vállalkozás etikai politikáját Az etikai dilemmák megismerése és feltárása Döntési modellek megismerése Etikai audit (A vállalkozás etikai szempontú elemzése és értékelése) Eldöntendő: mire irányuljon az audit, ki végezheti az auditot, milyen mérőszámok alkalmazhatók (standardok), milyen az adatgyűjtés módja, milyen a vállalkozás és az érintettek közötti konzultáció módja, milyen az auditálás érvényessége (időben és tartalomban). Bp 107

108 Összegzés helyett A jogszabályok és a szakmai szabályok betartása
hivatásetikai alapkövetelmény „Legfőbb törvény a beteg üdve” („Salus aegroti suprema lex”): Az orvosilag lehetséges, gazdaságilag megengedhető és az etikailag elfogadható mérlegelése Szakértelem, szolgáltatás, szolgálat: „Szeress és tégy amit akarsz” Maximum minimorum Mit kell tenni és milyennek kell lenni? A gyógyszerész a betegeiért, a vállalkozásáért és a környezetéért felelős értelmiségi Etikus gyógyszerésznek etikus gyógyszertárban a helye: szükség van az etikai auditra Bp 108

109 Konfliktusaidat tudatosan menedzseld! Tárgyalj körültekintően
Járj nyitott szemmel! (Stuccnak lenni nem jó) Tájékozódj alaposan! (Palimadárként élni nem jó) Konfliktusaidat tudatosan menedzseld! (minden helyzetben mérlegelj) Tárgyalj körültekintően (partnernek nézd a tárgyalófelet – amíg lehet - és ne ellenségnek) Dönts felelősen! (ÉS NE LÉGY ETIKÁTLAN) Bp 109

110 Bp 110

111 Néhány operatív patikai menedzsment feladat
Kompetencia-rendezés Nagykereskedők Rendszergazdák Könyvelők Egyebek Bp 111 111

112 Kompetencia és Jövőkép Bizottság (vezetői Hankó Zoltán és Botz Lajos)
Gyógyszerészi gondozás 2. A gyógyszerészi expediálás megújítása 3. A személyi jog rehabilitálása és felelős vezetői státusz rendezése 4. Minőségbiztosítás gyógyszertári megújítása 5. Magisztrális gyógyszerkészítés visszaszorulásának fékezése A programot a Gyógyszerészet márciusi számában közleményben ismertettük és 2008. szeptemberben konferencián számoltunk be róla. 112

113 1. Gyógyszerészi gondozás
Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottság létrehozása (2007) a gyógyszerészi gondozás egységes módszertanának és gyakorlatának kialakítására, a gyógyszerészi gondozási továbbképzések szervezésére, a gyógyszerészi gondozás tömegesítésére és mélyítésére, a gyógyszerészi gondozás kizárólagos patikai és gyógyszerészi kompetenciaként való elismertetés szakmai hátterének biztosítására Kodifikáció kezdeményezése ( ) 113

114 2. A gyógyszerészi expediálás megújítása
Expediálás elismertetése egészségügyi szolgáltatásként (2008) Generikus programban való gyógyszerészi részvétel ( ) A gyógyszerészi és szakasszisztensi kompetenciák ( ) A (szak)asszisztensi kompetencia tisztázása A (szak)asszisztens-képzés/továbbképzés szabályozásának korrekciójára irányuló kezdeményezés Minőségi normarendszer állítása (protokollok) (2009) Vényköteles és vénynélküli expediálási protokollok elkészíttetése Etikai aspektusok előtérbe állítása (2009) Egységes térítési díj 114

115 4-5. Minőségbiztosítás, magisztrális gyógyszerkészítés
Minőségbiztosító gyógyszerészi státuszok létrehozása a gyógyszertárban (2009) Belső minőségügyi rendszer létrehozása, ennek birtokában Státuszok kezdeményezése Magisztrális gyógyszerkészítés visszaszorulásának fékezése (2007-től) Labor-létesítési követelmények az új gyógyszertáraknál is Magi-díj rendezés, egyszerűsítés 115

116 Az eddigi tevékenység értékelése
A gyógyszerészi kompetencia a szakmai figyelem középpontjába került Eredmények Gyógyszerészi presztízs – doktori cím (sokak munkája van benne) Gyógyszerészi gondozás Egészségügybe visszaintegrálódás (expediálás egészségügyi tevékenység) Folyamatban lévő programelemek Menedzsment-jogok Expediálás megújítása, kompetenciahatárok tisztázása, egységes térítési díj Belső minőségügyi rendszer/minőségbiztosító státuszok Eredménytelenség Működtetői/tulajdonosi kör korlátozása Magisztrális tevékenység 116

117 A jövő Folytatni a megkezdett programokat
A megújított/új gyógyszerészi kompetenciákhoz kell igazítani a képzés kimeneti követelményeit és a továbbképzések rendszerét, hogy a gyógyszerész, mint a gyógyszer és gyógyszeralkalmazás szakértője képes legyen gondozni, képes legyen vezetőként működni, képes legyen vállalkozást vezetni, képes legyen minőségorientáltan/etikusan gondolkodni az ellenőrzés rendszerét, hogy a termék biztonsága mellett a gyógyszertári szolgáltatások minősége is garantált legyen, az etikai normák kontrollja megvalósuljon a finanszírozás rendszerét A gyógyszerészi kompetenciákat a szakmai gyakorlatba be kell építeni a politikával el kell fogadtatni a társadalmi közbeszéd részévé kell tenni 117

118 Néhány operatív patikai menedzsment feladat
A gyógyszertár kapcsolatainak alakítása Gyógyszertár – nagykereskedő Meghatározó szempont Jogszabályi előírások Gazdasági szempontok Szakmai minőség és biztonság Szerződéses kapcsolat Fő elvárások Kedvezmény Paletta Szállítási gyakoriság Biztonság Pontos diszpozíció, tisztaság Kapcsolat (online, telefon stb.) Tájékoztatás (új készítmények, akciók) Bp 118

119 Néhány operatív patikai menedzsment feladat
A gyógyszertár kapcsolatainak alakítása Gyógyszertár – rendszergazda kapcsolat A gyógyszertár fizet, a rendszergazda a tb elvárásait teljesíti A gyógyszertár kiszolgáltatott a rendszergazdának Szerződéses kapcsolat Elvárások Könnyen kezelhető, gyors program Gyors és pontos cikktörzs karbantartás Folyamatos karbantartás, gyors hibajavítás Egyedi igények teljesítése Validált szakmai programok (pl. interakció, mellékhatás követés) Ellenőrizhető legyen, hogy milyen adatok mennek az OEP-hez Felelősségvállalás Gyors, megbízható információ Bp 119

120 Néhány operatív patikai menedzsment feladat
A gyógyszertár kapcsolatainak alakítása Gyógyszertár – könyvelő kapcsolat Szerződéses, írásban Konkrét feladatokkal Dokumentumok átadásának dokumentálása, őrzése Munkamegosztás tartalma (pl. pénzügyek, munkaügy, bérszámfejtés, tb feladatok, adóbevallás) Adatszolgáltatás tartalma és gyakorisága Felelősségi szabályok (hibákért, mulasztásokért, károkozásért) Arányos díjazás Felmondási idő Ellenőrzés során ki képviseli a gyógyszertárat A folyamatos könyvelés biztonsága Bp 120

121 Néhány operatív patikai menedzsment feladat
A gyógyszertár kapcsolatainak alakítása Gyógyszertár – tb kapcsolat Jogszabályi meghatározottság A tb üzletfél és hatóság is Gyógyszertár – számlavezető bank kapcsolat Gyógyszertár – orvos kapcsolat Gyógyszertár – önkormányzat kapcsolat Bp 121

122 Néhány operatív patikai menedzsment feladat
Néhány gazdálkodási feladat Készletgazdálkodás Pénzgazdálkodás Munkaerő gazdálkodás Bp 122


Letölteni ppt "Operatív menedzsment Hankó Zoltán Bp. 2010.01.09. 1."

Hasonló előadás


Google Hirdetések