Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A horizontális szabályozások Kialakításának indoka: - Egységes piac, egységes, standard minőségű terméket követel meg. - Fogyasztói, egészségügyi, gazdasági.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A horizontális szabályozások Kialakításának indoka: - Egységes piac, egységes, standard minőségű terméket követel meg. - Fogyasztói, egészségügyi, gazdasági."— Előadás másolata:

1 A horizontális szabályozások Kialakításának indoka: - Egységes piac, egységes, standard minőségű terméket követel meg. - Fogyasztói, egészségügyi, gazdasági szempontok egységes rendelkezésekkel biztosíthatók (A termékek nem jelentenek veszélyt a fogyasztóra, a növénytermesztésben a kártevők behurcolásának megakadályozása, a környezetvédelem stb.) - Szabályok betartása többletköltséggel jár, a piaci előnyök semlegesítése

2 A horizontális szabályozás részterületei ÁllategészségügyTerületei: -állatbetegségek, járványok megelőzése, mentesítési programok - állatok, állati termékek forgalmának ellenőrzése, bizonylatolása - integrált állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai ellenőrzés az állat születésétől levágásáig - integrált állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai ellenőrzés az állat születésétől levágásáig - állatjelölés és nyilvántartás

3 ÁllatvédelemKiterjedt: - a gazdasági haszonállatok tartáskörülményeire (tojótyúkokra, borjakra, sertésekre terjed ki, mozgásigény, helyigény kielégítése) - az állatok levágásának módja (vágóhídra szállítás, a levágás során fájdalom kiküszöbölése) - az állatok szállítása (50 km-nél nagyobb távolság esetén) - a kísérleti állatokra vonatkozó előírások Viták a libatömés vagy libatépés szabályozásáról

4 Növényegészségügy - növények veszélyes károsítói behurcolásának, közösségen belüli terjedésének megakadályozása - a hatósági munka legfontosabb része a kereskedelmi forgalom ellenőrzése, de nem akadályozhatja ez az egységes piac működését (ellenőrzés az élő növényekre koncentrálódik) - növény egészségügyi bizonyítvány használata a harmadik országból történő behozatalnál - ellenőrzés általában az EU külső határain, továbbítás növényútlevéllel - szállítmányok helyett termőhelyek, termelők ellenőrzése - védett zónák rendszere

5 A termelés során felhasznált anyagokra vonatkozó szabályozás – a növényvédőszerek alkalmazási módja (csak hatósági engedéllyel, növénykultúra, fenofázis technológia stb. megjelölésével) –állatgyógyászati készítmények és gyógyszerezett takarmányok előállításának szabályozási és ellenőrzési rendszere (szermaradványok határ- értékének vizsgálata, növényvédő szereknél is) értékének vizsgálata, növényvédő szereknél is) –keveréktakarmányok előállításának és forgalmazásának engedélyezése –tiltott a termelésnövelő hormonok alkalmazása, a genetikailag módosított szervezetek termelése

6 Az élelmiszerekre vonatkozó szabályozás A szabályozás főbb területei: A szabályozás főbb területei: - adalékanyagok - az élelmiszerek minőségi előírásai - a nyersanyagokra vonatkozó szabályok - élelmiszerhigiénia - a hatósági élelmiszerellenőrzés rendszere - címkézés - a besugárzással kezelt és gyorsfagyasztott termékek - különleges és biotechnológiai eljárással készült termékek Gyártásbiztonsági rendszerek kialakulása: HACCP – veszélyelemzés a kritikus irányítási pontokon, CEN – európai szabványok

7 Speciális minőségű termékek A közösségi szabályozás háromféle speciális minőség elismerését teszi lehetővé: - A védett termőhelyről származó speciális termékek (a termék előállítása, feldolgozása, forgalmazása meghatározott földrajzi helyen történik). - Védett földrajzi elnevezésű termékek (a feldolgozás legalább egy fázisa adott földrajzi helyhez kötődik). - A garantált tradicionális specialitás (hagyományos alapanyagból vagy eljárásokkal állítottak elő).

8 Agrár-környezetvédelem A CAP részévé 1992-től vált, társadalmi igény váltotta ki az általános környzetvédelmi célokhoz való hozzájárulást - Extenzív termelési módszerek alkalmazása (kemikáliák, trágya és hulladék mérséklése) - A természet, a táj védelme, kötelező a Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Program kidolgozása - Bekapcsolódás szerződéses alapon (gazdál- kodó ) a környezetvédelmi programba kodó ) a környezetvédelmi programba - A termelésből kivont területek szabadidős célú felhasználása

9 Biotermelés A horizontális szabályozás szerény gazdasági jelentőségű területe Az EU fogyasztói igények kielégítése érdekében az előállított termékek minőségét garantáló szabályozást egységesített. A rendelkezések rögzítik: a termékelőállítás, a feldolgozás, forgalmazás, a harmadik piac kereskedelmi feltételeit, valamint: valamint: a termékek igazolási, bizonylatolási szabályait, hatósági ellenőrzés rendszerét. a termékek igazolási, bizonylatolási szabályait, hatósági ellenőrzés rendszerét.

10 A vidékfejlesztés

11 Vidékfejlesztés ökonómiai alapjai  Vidékfejlesztés – regionális politika része  Regionális politika: a regionális viszonyok és a társadalom működéséből következő igények összhangba hozása  Területfejlesztési politika: legáltalánosabb célja a területileg kiegyensúlyozott fejlődés feltételeinek megteremtése  A regionális politika a strukturális politika része

12 Vidékfejlesztés az EU-ban

13 Vidékfejlesztés céljai Az Eu 1257/1999 Tanácsrendelet Agrárgazdaságok és agrártermékeket feldolgozó és értékesítő ágazatok szerkezetátalakítása Új technológiák alkalmazása Alternatív munkalehetőségek Fenntartható erdészeti tevékenység

14 Vidéki tevékenység sokszínűsítése Életképes társadalom Gazdálkodási tevékenység javítása Munka és életkörülmények javítása Kis ráfordítást igénylő mezőgazdasági tevékenység megőrzése Fenntartható mezőgazdaság Egyenlőtlenségek megszűntetése

15 A vidék fogalma Vidéki Térségek Európai Chartája szerint: Olyan terület, amelyet a következőkre használnak: Mezőgazdaság, erdészet, halászat A vidéken élők gazdasági és kulturális tevékenysége ( kézművesség, ipar, szolgáltatás stb.) Nem városi pihenő és rekreációs térségek Egyéb célok, pl. lakókörzetek A vidék funkciói: Gazdasági funkciók Ökológiai funkciók Társadalmi és kulturális funkciók

16 A vidék fogalma OECD szerint: háromféle rurális terület Gazdaságilag integrált rurális terület Köztes rurális terület Távoli vidéki területek Regionális szinten három szint: Alapvetően vidéki térség Jellemzően vidéki térség Alapvetően városi térség

17 A vidék fogalma Európai Bizottság szerint: urbanizáció foka a meghatározó. Sűrűn lakott térségek: 500 fő/km 2 felett, legalább fő Köztes területek: fő/km 2 között, legalább fő, vagy csatlakozás sűrűn lakott térséghez Ritkán lakott térségek: előzőekbe nem fér bele

18 Agrárstruktúra-politikák fejlődése az EU-ban 1. A kezdet: „életképes” családi gazdaságok igénye: Mansholt-terv 2. Párhuzamos horizontális akciók: EMOGA, Orientációs Osztály 3. A regionális akciók bővülése: átfogó térségfejlesztés 4. Átfogó vidékfejlesztés igénye: „Közös Agrárpolitika fejlődése és jövője”, Cork-i deklaráció

19 A vidékfejlesztés, mint a CAP „második pillére” Célkitűzések között: 1. Fejlődésben elmaradt régiók fejlesztése 2. Nehézségekkel küzdő területek átalakítása 3. Oktatás, képzés, foglalkoztatás korszerűsítése AGENDA 2000: vidékfejlesztés előtérbe kerülése.

20 A vidékfejlesztés, mint a CAP „második pillére” 1999: egységes vidékfejlesztési rendelet: átfogó és következetes vidékpolitika Mezőgazdasági kiadások jobban szolgálják a vidékfejlesztést és a környezetvédelmet. Támogatások hozzásegíthetnek: Nemzetállamok saját döntése a felhasználásról Nem rászorultak kizárása Környezetkímélő és extenzív gazdálkodás

21 A vidékfejlesztési támogatások (intézkedések) formái 1. Agrárgazdasági beruházások támogatása 2. Fiatal gazdálkodók támogatása 3. Képzés 4. Korai nyugdíjazás 5. Kedvezőtlen adottságú és hátrányos helyzetű területek támogatása

22 6. Agrárkörnyezet védelem 7. Mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének támogatása 8. Erdészet 9. Vidéki területek alkalmazkodásának és fejlődésének elősegítése

23 Vidékfejlesztési intézkedések finanszírozása az EU-ban 1. Európai Fejlesztési Alap (ERFA) 2. Európai Szociális Alap (ESZA) 3. EMOGA Orientációs Osztály 4. Halászati Orientáció Pénzügyi Eszköze (HOPE) Jelentős szerepe van az Európai Beruházási Banknak (EBB) is a regionális politika finanszírozásában

24 Közösségi kezdeményezések Határon átnyúló, interregionális együttműködés biztosítása Nagyvárosok szociális és gazdasági regenerációjának támogatása Vidékfejlesztés támogatása Munkaerőt érintő diszkrimináció ellen, határon átnyúló együttműködés Közösségi Kezdeményezések a Strukturális Alapok 5%-áig finanszírozhatók

25 Előcsatlakozási források Phare: eredetileg Lengyelország és Magyarország támogatására. Később kiterjesztették a többi csatlakozásra váró országra A területfejlesztési és a szociális alap megfelelője Területei:befektetés-ösztönzés, ipari szerkezetátalakítás turizmus támogatása üzleti infrastruktúra-fejlesztés szakképzés fejlesztése, munkaerő-piaci beavatkozások

26 Előcsatlakozási források SAPARD program: eredetileg 2000 – 2006 között nyújt támogatást. Céljai: A csatlakozásra váró országok mezőgazdaságának és vidékfejlesztésének segítése A közösségi intézményrendszer átvétele

27 SAPARD források elosztása OrszágMillió euro Magyarország38,054 Lettország21,848 Szlovénia6,337 Bulgária52,124 Csehország22,063 Litvánia29,829 Szlovákia18,289 Lengyelország168,683 Észtország12,137 Románia150,636 Összesen520,000


Letölteni ppt "A horizontális szabályozások Kialakításának indoka: - Egységes piac, egységes, standard minőségű terméket követel meg. - Fogyasztói, egészségügyi, gazdasági."

Hasonló előadás


Google Hirdetések