Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A közvetlen emberi kommunikáció zavarai Forrás: Neményiné Gyimesi Ilona: Hogyan kommunikáljunk tárgyalás közben? KJK Kerszöv, 2003. pp.41-57.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A közvetlen emberi kommunikáció zavarai Forrás: Neményiné Gyimesi Ilona: Hogyan kommunikáljunk tárgyalás közben? KJK Kerszöv, 2003. pp.41-57."— Előadás másolata:

1 A közvetlen emberi kommunikáció zavarai Forrás: Neményiné Gyimesi Ilona: Hogyan kommunikáljunk tárgyalás közben? KJK Kerszöv, pp

2 A közvetlen emberi kommunikáció folyamata 1.  kommunikátor: érzelem  szándék  kimutatott verbális és nem verbális viselkedés, kommunikáció  befogadó: észlelt verbális és nem verbális viselkedés  érzelem  „A” szándékának értelmezése  „A”-nak, mint személynek az értékelése A láncolat bármely szakaszában tévedési lehetőségek vannak!

3 A közvetlen emberi kommunikáció folyamata 2. A kommunikáció hatékonyságának feltételei:  ki mondja (problémák a kommunikátornál)  hogyan mondja (problémák a közös kód használatában)  kinek mondja (problémák a befogadóban)

4 Problémák a kommunikátornál A kommunikátor részéről kommunikációs problémákat felvető tényezők:  a konkrét szituációról kialakított kép  a befogadóról benne élő kép  a kommunikációs céljai  a kommunikációs képesség

5 Problémák a kommunikátornál A konkrét szituációról kialakított kép  erősen befolyásoló tényező a befogadóról és a kommunikációs helyzetről alkotott kép

6 Problémák a kommunikátornál A befogadóról kialakult kép  a kommunikációs szándékok és célok nem függetlenek a kommunikátorban kialakult képtől!

7 Problémák a kommunikátornál A kommunikációs célok A kommunikációs célok állandó elemei:  a folyamatos kontroll biztosítása a szituáció és a partner felett  impressziókeltés a partnerben (kedvező kép kialakítása magunkról a másikban)

8 Problémák a kommunikátornál A kommunikációs célok Önmagunk számára folyamatos fontosságú: a másikban kialakítandó kép nagyjából megfelel annak a képnek, amelyet önmagunk számára igyekszünk fenntartani!

9 Problémák a kommunikátornál A kommunikációs képesség  a kommunikáció milyenségét vagy hatékonyságát nagymértékben befolyásolja a kommunikátor kommunikációs képessége

10 Problémák a kommunikátornál A kommunikációs képesség alapvető elemei  a kommunikációs csatornák és jelvariációk alkalmazási képessége (a verbális és nem verbális kifejező eszközök skálája, árnyalt kifejezésmód)  a másik kommunikációja iránti érzékelési, észlelési fogékonyság (milyen árnyaltan képes felfogni, értelmezni a másik fél megnyilvánulásainak sokaságát)

11 Problémák a kommunikátornál A kommunikációs képesség alapvető elemei  a másikról alkotott kép merevsége vagy rugalmassága (a kapott információk alapján képes-e módosítani az előzetes képet a partnerről vagy sem)

12 Problémák a közös kód használatában  a közös kód jeleinek jelentéstartalmában és jelhasználati szabályaiban egyetértésnek kell lenni  közös kód lehetőségét adja: 1. a kommunikációs csatornák izomcsoportjainak működési azonossága 2. a közös szocializációs folyamat

13 Problémák a közös kód használatában  a kód az egyéntől függetlenül létezik  a kódot az egyénnek meg kell tanulnia, a társadalomtól készen kapja  a kód elsajátításának mértékében különbözünk, de a kód észlelése, dekódolása automatikus

14 Problémák a befogadónál  a kommunikáció hatékonysága függ: milyen mértékben képes a befogadó a partner jeleit érzékelni, felfogni, értelmezni?  különbség: 1. az érzékelő rendszerünkön keresztül kapott ingerek, jelek fogadása 2. az érzékelt behatásokhoz rendelt jelentés között  az észlelés folyamatának kezdő és végpontja!

15 Problémák a befogadónál Az észlelés  észlelés: az érzékelésből származó ingereket értelmes képekké illetve jelentéssé alakítja tudatunkban  az észlelési folyamat szakaszai: 1. ingerek befogadása 2. lezárás (jelentésadás)

16 Problémák a befogadónál Az észlelés: ingerek befogadása 1.  szelektíven történik  a bennünket körülvevő végtelen számú eseményből vagy dologból kiválasztjuk azokat, amelyeket a legfontosabbnak, legmeghatározóbb tartunk

17 Problémák a befogadónál Az észlelés: ingerek befogadása 2. A szelekcióválasztás függ:  az ingerek intenzitásától (legszembeötlőbbeket, legeltérőbbeket)  aktuális szükségleteinktől, érzéseinktől (pl. szomjúság, éhség)  elvárásainktól

18 Problémák a befogadónál Az észlelés: lezárás (jelentésadás) 1.  az események összeillesztése teljes, logikus képpé  standardok, észlelési sémák segítsége  hiányzó részek gondolatbeli kitöltése szubjektív elemek segítségével alakítjuk ki a valóságban lezajló események egy résztöredéke alapján a jelentést  két ember által nincs két egyformán megélt esemény

19 Problémák a befogadónál Az észlelés: lezárás (jelentésadás) 2.  információtorzulás okai: 1. a szelekció 2. a hiányokat pótló befogadói szubjektív információk, illetve a befogadó észlelési sémái 3. az érzelmek

20 Problémák a befogadónál Összefoglalva 1. A kommunikációt alakító, és kommunikációs problémákat felvető tényezők a befogadónál:  a konkrét szituációról kialakított kép (kettejük viszonyáról, a helyről, a környezetről)  a kommunikátorról kialakított kép

21 Problémák a befogadónál Összefoglalva 2.  a kommunikátor szándékáról kialakított kép  a dekódoló képesség, amely szoros összefüggésben van az észlelési mechanizmussal  a kommunikáció kontextusa

22 Két személy kommunikációját zavaró egyéb tényezők  a partnerek mindig eltérő nézőpontból látják a dolgokat  eltérő képek, eltérő szemlélet között van némi átfedés, de még több az eltérés nem ugyanazokat a tényeket ismerik az ismereteket nem ugyanúgy értékelik érzéseik nem azonosak

23 Két személy kommunikációját zavaró egyéb tényezők ha a felekben nem tudatosodik, hogy a távolság jórészt információhiányon alapul  kommunikációs csapda áldozatai  a saját szemléletüket, információjukat tekintik teljeseknek  saját álláspontjuk igazolására törekszenek  egyre kevésbé figyelnek a partnerre  fogékonyságuk csökken  a távolság nő

24 A kommunikációt akadályozó problémák 1. lehet, hogy ami elhangzik, nem hallják meg 2. lehet, hogy amit meghallanak, nem értik 3. lehet, hogy amit megértenek, nem fogadják el 4. lehet, hogy a beszélő nem ismeri fel, mi az, amit a partner meghallott, megértett, elfogadott

25 A kommunikációt akadályozó problémák Lehet, hogy ami elhangzik, nem hallják meg  az elhangzottak kb. 1/3-a elvész (fizikai akadályok – zaj, figyelem hiánya, figyelme elterelő mozgások, szelektív érzékelésünk)  mindig különbség van aközött, ami elhangzik és amit meghallanak  az egész folyamat során számítani kell az információhiányokra

26 A kommunikációt akadályozó problémák Lehet, hogy ami elhangzik, nem hallják meg  ügyelni kell a lényegesnek tartott információk kiemelésére (hangerő szabályozása, gesztus, rövid szünet)  biztosíték az információk átadására a szemléltetés (demonstrációs tábla – rajzok, adatok  mellőzzük a bonyolult ábrákat, táblázatokat!

27 A kommunikációt akadályozó problémák Lehet, hogy ami elhangzik, nem hallják meg  ügyelni kell a beszéd sebességére és az artikulációra is  tempó kiválasztása: gyors beszéd  követhetetlenség lassú beszéd  az agy kapacitásának kihasználatlansága  figyelemcsökkenés 100 – 125 szó/perc kimondani szó/perc gondolni

28 A kommunikációt akadályozó problémák Lehet, hogy amit meghallanak nem értik  az a fontos a kommunikáció szempontjából, amit a partner megért  függ: a témához kapcsolódó szakismeretétől műveltségétől szókincsétől figyelmi és koncentrációs képességétől

29 A kommunikációt akadályozó problémák Lehet, hogy amit meghallanak nem értik  a megértés érdekében fontos: a beszélő és a hallgató egyaránt aktív legyen  megértés növelésében szerepe van:  a beszéd ritmusának  a közölt információ sebességének Az új összefüggéseket, elgondolást a partnernek nemcsak meghallani, hanem valamelyest feldolgozni is kell!

30 A kommunikációt akadályozó problémák Lehet, hogy amit meghallanak nem értik  a beszélő által feltételezett befogadói ismeretek  félreértések melegágya  a beszélő gyakran alábecsüli vagy túlbecsüli a közös evidenciabázist  alábecsülés: túl sok energiát fordít az értelmezésekre, „túlbeszéli a dolgokat”  túlbecsülés: eleve feltételezi a terminológiahasználat azonosságát

31 A kommunikációt akadályozó problémák Lehet, hogy amit meghallanak nem értik  Az emberi agy befogadó képessége korlátozott  3-5 szempont felvetése  Vizuális eszközök használatával a megértés növelhető  leghatékonyabb: az előadáson, tárgyaláson helyszínen készített rajzok, ábrák  a kommunikáció során közös információs bázissá válnak  közös értékük van  erős hatásuk van

32 A kommunikációt akadályozó problémák Lehet, hogy amit meghallanak nem értik  a mondandó kifejtése közben folyamatosan figyelni kell a partner reakcióit  a megértés szintjét jelzik  befogadói, hallgató szerep is hozzáértést igényel  jegyzetelés  segít a koncentrálásban, összefüggésekre való figyelemben  biztonságot teremt az információk kezelésében

33 A kommunikációt akadályozó problémák Lehet, hogy amit meghallanak nem értik  befogadó feladata:  pontosító, megértést segítő kérdéseket tegyen fel  időnként összefoglalja, értelmezze az addig elmondottakat

34 A kommunikációt akadályozó problémák Lehet, hogy amit megértenek nem fogadják el  elsősorban nem kommunikációs probléma!

35 A kommunikációt akadályozó problémák Lehet, hogy a beszélő nem ismeri fel, mi az, amit a partner meghallott, megértett, elfogadott  beszélői és hallgatói szerepek hatékonyságának növelése szükséges

36 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A közvetlen emberi kommunikáció zavarai Forrás: Neményiné Gyimesi Ilona: Hogyan kommunikáljunk tárgyalás közben? KJK Kerszöv, 2003. pp.41-57."

Hasonló előadás


Google Hirdetések