Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Munkahelyi egészség és biztonság 1. A munkavédelem fogalma  A munkavedelem a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Munkahelyi egészség és biztonság 1. A munkavédelem fogalma  A munkavedelem a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények."— Előadás másolata:

1 Munkahelyi egészség és biztonság 1

2 A munkavédelem fogalma  A munkavedelem a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények és az ezeket megvalósító szervezetek,intézmények, eszközök, előírások összessége. 2

3 A munkavédelem részterületei  Munkabiztonság  Munkaegészségügy  Munkakörnyezet védelme 3

4 Munkabiztonság  Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés műszaki biztonsági, megelőzést célzó követelményrendszere. Személyi, tárgyi feltételeket határoz meg 4

5 Személyi feltételek  Megfelelő életkor  Képzettség  Munkára való alkalmasság  Időszakos orvosi vizsgálat  Időszakos biztonságtechnikai tűz-, és környezetvédelmi oktatás 5

6 Tárgyi feltételek  A munkahely tűz és környezetvédelmi szempontok szerinti kialakítása  A kijáratok, menekülési útvonalak szabadon hagyása  Menekülési, tűzriadó tervek készítése  Kézi-, és telepített gépek megfelelően biztonságosak legyenek és időszakos ellenőrzésük megtörténjen  A kézi szerszámok biztonságos tárolása 6

7 Munkaegészségügy  Feladata: a munkát végző ember egészségének védelme a munkahelyen, ill. a munkavégzés során fellépő ártalmakkal szemben. 7

8 Munkakörnyezet védelme  Célja: Az optimális munkakörnyezet kialakítása  Megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvizet, öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőség biztosítása  A veszély jellegének és a munkavállalók létszámának megfelelő jelző- és riasztórendszer kialakítása  A biztonságos munkavégzéshez szükséges mozgástér biztosítása  Az anyagok eszközök biztonságos tárolása  Természetes és mesterséges megvilágítás, villamos biztonsági követelmények kialakítása 8

9 Feladat! Válaszolj a kérdésekre! 1. Kiknek a testi épségét védi a munkavédelem? 2. Melyek a munkavédelem részterületei? 3. Miért fontos az orvosi alkalmassági vizsgálat? 9

10 Veszélyforrás  a munkavégzés során (vagy azzal összefüggésben) jelentkező minden olyan dolog, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében (környezetében) tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet. 10

11 Veszélyforrások csoportosítása  Fizikai veszélyforrások  Biológiai veszélyforrások  Veszélyes anyagok  Fiziológiai veszélyforrások 11

12 Fizikai veszélyforrások  Munkaeszközök, szállítóeszközök rezgése, mozgása  Csúszós felületek  Tárgyak hőmérséklete  Éles felületek,sarkok  Zaj, rezgés, por  Elektromágneses sugárzás, tér 12

13 Biológiai veszélyforrások  Mikroorganizmusok (baktériumok, vírusok)  Növények  állatok 13

14 Veszélyes anyagok  Robbanó, oxidáló, gyúlékony, sugárzó, mérgező, maró anyagok  Rákkeltő, fertőző, egyéb egészségkárosodást okozó anyagok 14

15 Fiziológiai veszélyforrások  A munkahelyi stressz  A munkavégzés során érő pszichikai túlterheltség 15

16 Feladat  Csoportosítsd a veszélyforrásokat az alábbiak szerint:  Fizikai: c,d,h  Kémiai: b,g  Biológiai: a,f,i  Fiziológiai: e,j  a/baktériumok; b/vegyszerek gőze; c/szálló haj  d/ hajszárító rezgése;e/pszichikai igénybevétel  f/gombás fertőzés; g/ammónia szálló gőze  h/csúszós padló ; i/vírusok; j/munkavállaló túlterheltsége 16

17 Foglalkozási ártalmak  A munkahelyen a munka környezetében fellépő, a dolgozóra ható káros hatás, amelyet az ember maradandó egészségkárosodás nélkül el tud viselni. A foglalkozási ártalom tartós, hosszabb idejű hatása miatt a foglalkozással összefüggésbe hozható betegség alakul ki. 17

18 A foglalkozási ártalmak csoportosítása  Fizikai terhelésből adódó ártalmak  Fizikai ártalmak:  Zaj (süketítő zaj: db pl: rakéta hangja)  Rezgések  Sugárzás ( röntgen,radioaktív,lézer)  A munkafolyamat pszichikai hatása ( egyhangúság, tartós figyelem)  Statikus (egyoldalú) terhelés  Munkahelyi klíma  Vegyi ártalmak (ingerlő, fojtó, rákkeltő, mérgező,magzatkárosító stb.)  Fertőzési ártalmak  Porártalmak 18

19 Feladat 1. Soroljatok fel munkavégzés során bekövetkező ártalmakat! 2. Sorolj fel lehetséges veszélyforrásokat! 1. Foglalkozási ártalmak ( hosszútávon a munkavégzés során megbetegítő tényezők) 2. Munkahelyi veszélyforrások ( a munkavégzés során hirtelen felmerülő veszélyek) 19

20 A munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések ügyvitele A munkabalesetek bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása 20

21 A munkabalesetek bejelentése 1. A sérült, ill. a balesetet észlelő személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni 2. A munkáltatónak minden bejelentett ill. tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinthető-e. 3. A súlyos balesetet a munkáltatónak (telefonon, személyesen) azonnal be kell jelentenie az NMH- nak – Nemzeti Munkaügyi Hivatal (a megyei kormányhivatal szakigazgatási szerve munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségének.) 21

22 Munkaügyi szervezet  Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet beolvadásával létrejött a Nemzeti Munkaügyi Hivatal. Az NMH munkavédelmi főfelügyelőkkel ellenőrzi és munkavédelmi hiányosságok esetén bünteti a cégeket. 22

23 Feladat!  Munkatársad munkavégzés közben beleesik egy árokba és eltörik a lába. 1. Milyen feladataid vannak neked mint munkatársnak 2. és milyen feladatai vannak a munkáltatónak? 23

24 Súlyos munkabalesetnek tekinthető ami:  A sérült halálát, magzata, vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását okozta.  Valamely érzékszerv elvesztését, vagy jelentős mértékű károsodását okozta.  Életveszélyes sérülést, egészségkárosodást okozott  Súlyos csonkulást (kéz,láb elvesztése)  Torzulást, bénulást, elmezavart okozott. 24

25 A munkabaleset nyilvántartása 1. Baleseti jegyzőkönyv készítésével, melyet legalább 5 évig meg kell őrizni.  A baleseti jegyzőkönyv tartalmi elemei:  A munkabaleset sorszáma  A sérült személyes adatai  A sérült munkaköre  A sérülés időpontja, helyszíne  A sérült ellátására tett intézkedés  A sérült folytatta-e a munkát 25

26 Feladat! Válaszolj az alábbi kérdésekre! 1. Hogyan lett volna elkerülhető a baleset? 2. Kinek a hibájából következett be a baleset és milyen szabályokat sértett meg az illető? 3. Mit tettél volna a munkatársaddal a baleset bekövetkezésekor és azt követően? 4. Milyen felelőssége és teendői vannak a munkáltatónak a balesettel kapcsolatban? 26

27 Munkahelyek kialakításának általános szabályai Munkahely: Minden olyan szabad vagy zárt tér, ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak, és ott munkát végeznek. A munkahelyeket úgy kell kialakítani, hogy megfeleljenek a munkavédelmi követelményeknek. 27

28 Munkahelyek kialakításának általános szabályai Biztosítani kell a következőket:  Megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvizet, öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőség biztosítása  A veszély jellegének és a munkavállalók létszámának megfelelő jelző- és riasztórendszer kialakítása 28

29  A biztonságos munkavégzéshez szükséges mozgástér biztosítása  Az anyagok eszközök biztonságos tárolása  Természetes és mesterséges megvilágítás, villamos biztonsági követelmények kialakítása (érintésvédelem) 29

30 Munkahely kialakításának szabályai:  Az ablakok biztonságosan nyithatóak és zárhatóak és jól rögzítettek legyenek.  A munkahely padlózata és közlekedési útjai feleljenek meg a munkavégzés jellegének. Felületük csúszásmentes, egyenletes, boltás-, és billenésmentes legyen  Az energia, cső és közműhálózatnak biztonságosan üzemeltethetőnek, karbantarthatónak és azonosíthatónak kell lennie 30

31  Az …….. biztonságosan nyithatóak és ………és jól rögzítettek legyenek.  A munkahely………….. és ………….útjai feleljenek meg a munkavégzés jellegének. Felületük ………………., egyenletes, botlás-, és …………… legyen  Az energia, ….. és közműhálózatnak biztonságosan …………, karbantarthatónak és azonosíthatónak kell lennie  Megfelelő ……… és ………. ivóvizet, öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőség biztosítása A veszély jellegének és a ……………………megfelelő jelző- és riasztórendszer kialakítása 31

32  A munkahely természetes és mesterséges megvilágítás ának meg kell felelnie a munkavégzés jellegének és a világításra vonatkozó követelményeknek  A közlekedési utak szélessége és a szabad magasság tegye lehetővé a gyalogosok biztonságos közlekedését, a közlekedési utak és pályák melletti biztonságos munkavégzést.  A kijáratokat, vészkijáratokat szabadon kell hagyni  Megfelelő mennyiségű és minőségű levegőt, klímát és ivóvizet kell biztosítani 32

33 A munkahelyi rend és tisztaság  A munkahelynek és a munka jellegének megfelelően gondoskodni kell a rendről, a tisztaságról, a keletkező szennyező anyagok, szennyvíz, hulladék kezeléséről úgy, hogy veszélyt és egészégi ártalmat ne okozzanak, és a környezetet ne károsítsák. 33

34 Létesítés, üzembe helyezés  A létesítés az a folyamat melynek eredményeként új üzem, munkahely jön létre, vagy meglévőt felújítják, bővítik, átalakítják, függetlenül attól, hogy létrejötte után termelő vagy nem termelő célra használják. 34

35 Feladat! Fejezd be az alábbi mondatokat!  A munkahelyen szabadon kell hagyni a 1.…. És a 2 …….-t.  A munkahelyen 3.………..és 4. …….megvilágítást alkalmazunk.  A munkahelyen gondoskodni kell megfelelő mennyiségű és minőségű 5 ……és 6 ……….-ról.  A munkahelyi rend és tisztaság a 7 …….. –ek kialakulását és a biztonságos balesetmentes 8. …………..-t szolgálja. 35

36 Létesítés, üzembe helyezés  Munkavédelmi üzembe helyezés az a munkavédelmi eljárás, amikor az üzemeltető meggyőződik arról, hogy az adott veszélyes létesítmény, munkahely,munkaeszköz, technológia a munkavédelmi követelményeket kielégíti, és üzemeltetését írásban elrendeli. 36

37 Alapvető tűzmegelőzési feladatok  Tűz: Az az az égési folyamat amely nem kívánt helyen és időben jön létre, veszélyt jelentve az életre, testi épségre, az anyagi javakra.  Tűzvédelem: A tűzesetek megelőzése, tűzoltási feladatok ellátása, tűzvizsgálat valamint ezek feltételeinek biztosítása 37

38 A Tűzvédelem céljai: 1. A tűz keletkezésének megakadályozása 2. A tűz terjedésének megakadályozása 3. A menekülés és a mentés feltételeinek biztosítása 4. A tűzjelzés feltételeinek biztosítása 5. A tűzoltás feltételeinek biztosítása 38

39 A tűzoltás módjai  Az éghető anyag eltávolításán alapuló mód  Az oxigén elvonásán alapuló mód  Az éghető anyag hőmérsékletének csökkentésén alapuló módszer 39

40 Oltóanyagok  Víz – vízzel reakcióba lépő anyagoknál és elektromos tűznél nem használjuk  Oltógázok (halogéngázok, CO2) – nagy feszültségű elektromos berendezéseket, nagy mennyiséggel kiáramló gázokat (metán,acetilén PB) lehet vele oltani  Oltóhabok – égő folyadék oltására  Oltóporok – elektromos berendezések, kapcsolók, kábelek, égő gázok oltására 40

41 Tűzoltó készülékek  Olyan eszközök amelyekből az üzemeltetés megkezdésekor oltóanyag juttatható az égő anyagra, tűzre.  A tűzoltó készülékek alapszíne általában tűzvörös,a hajtóanyagot tartalmazó palack színe a gáztöltet jelzőszínével megegyező. 41

42 Feladat – egészítsd ki a mondatokat  Tűz: Az az 1 …….. folyamat amely nem kívánt helyen és 2 ……… jön létre, veszélyt jelentve az életre, 3 ………….., az anyagi javakra.  Tűzvédelem: A 4 …………..megelőzése, tűzoltási feladatok ellátása, tűzvizsgálat valamint ezek feltételeinek 5 …………… A tűzvédelem célja: A tűz 6 ………… és 7 ……………. megakadályozása. A 8 …………… és a mentés feltételeinek biztosítása. A 9 …………..és a 10 …………….. feltételeinek biztosítása biztosítása; égési; időben;tűz; menekülés; tűzjelzés;testi épségre;továbbterjedésének; megelőzésének; tűzoltás 42

43 Anyagmozgatás követelményei  Kézi anyagmozgatás  Segédeszköz nélküli,kézi anyagmozgatás  Kézi anyagmozgatás egyszerűbb segédeszközökkel  Anyagmozgatás kézi szállítóeszközökkel  Gépi anyagmozgatás  Emelőgépek 43

44 Kézi anyagmozgatás  A kézi anyagmozgatást végző ember szervezete a mozgatott teher tömegétől függően jelentős fizikai igénybevételnek van kitéve és a tartós túlterhelés következtében maradandó egészségi ártalmakat szenvedhet. 44

45 A terhek emelésének és kézi anyagmozgatásának legfontosabb szabályai a hátsérülések megelőzésére:  A nagy tömegű terheket csak egyenes háttal, hajlított térddel, lassú egyenletes felemelkedéssel szabad megemelni.  A terhet mindig biztonságosan azaz egész tenyérrel megmarkolva kell megfogni.  Nagy tömegű terjedelmes terheket nem a test előtt hanem a vállon vagy háton kell szállítani. 45

46  A teher letevése előtt mindig meg kell győződni arról,hogy az adott helyre biztonságosan letehető e.  Csoportos anyagmozgatás esetén a munkát végzők létszámát úgy kell meghatározni,hogy a munkavállalók terhelése a megengedett határon belül legyen, ugyanakkor a munkában egymást ne akadályozzák. 46

47 Kézi anyagmozgatás segédeszközei:  Kézihorgok  Kézitargonca (lsd.kép)  Kézi tapadókorongok  Fogószerkezetek  Görgők  Emelőrúd  Talicska  Zsáktargonca  Speciális targoncák  kézikocsik 47

48 Gépi anyagmozgatás eszközei  Daruk  Emelőberendezések  Szállítószalagok  Tehergépkocsik 48

49 Feladat!  Milyen anyagmozgatási módszereket ismersz?  Hogyan kell a terhet felemelni?  Sorolj fel kézi anyagmozgatást segítő eszközöket!  Sorolj fel gépi anyagmozgatást segítő eszközöket!  Csoportos anyagmozgatást hogyan végezzünk? 49

50 Anyagtárolás biztonságtechnikája  Az anyagtárolás,az alapanyagok, a félkész-, és késztermékek beszállítás utáni, felhasználás közbeni és kiszállítás előtti megfelelő elhelyezése.  Az anyagokat raktárakban, vagy a felhasználás helyén lehet tárolni. 50

51 A raktározás és tárolás legfontosabb szabályai  A raktárban csak a raktár megnevezésének megfelelő anyagok tárolhatók  A raktárban csak a kioktatott személyzet tartózkodhat  A polcok nagy teherbírásúak és rögzítettek legyenek  Legyen megfelelő a világítás és a közlekedési útvonalak 51

52 A raktározás és tárolás legfontosabb tűzvédelmi előírásai  A raktárnak a bennük tárolt anyagoktól függően megfelelő tűzvédelmi besorolásúnak kell lennie:  A : Fokozottan tűz és robbanásveszélyes  B: Tűz és robbanásveszélyes  C: Tűzveszélyes  D: Mérsékelten tűzveszélyes  E: Nem tűzveszélyes 52

53 Áruk fajtái,raktározás típusai  Darabáruk tárolása- raktárban vagy külön erre a célra kialakított helyen lehet  Ömlesztett anyagokat- szabadban, prizma alakban lehet tárolni, ill. bunkerben vagy silóban.  Folyadékok tárolása - hordókban vagy ballonokban  Vegyi anyagok tárolása – csak az eredeti tárolóedényben szabad tartani 53

54 Veszélyes anyagok raktározásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalók  Vegyi anyagok raktározása esetén szemöblítő palack is ajánlatos.  A raktár távolabbi pontjain ki kell írni, hogy hol található a legközelebbi elsősegély doboz ( szekrény), illetve segélykérő telefon.  minden egyes tároló edényzeten fel kell tüntetni a pontos megnevezést, szükség esetén a mennyiséget.  Ha indokolt, akkor a tároló edényzeten a legfontosabb elsősegélynyújtó és tűzoltási intézkedéseknek is rajta kell lennie. Magyar nyelven. 54

55  A raktár kiszolgálása során speciális egyéni védő eszközökre lehet szükség  Mindig legyen kéznél olyan szer, amelynek használata a vegyszer kiömlése során szükséges, illetve takarító szerszámok, melyek törés, kiszóródás esetén kellhetnek.  Nagyon gondosan be kell tartani azokat az előírásokat, melyek az egymás közelében való tárolás tilalmára, a megszabott tárolási hőmérsékletre, a szellőzés követelményeire és az esetleges különleges ártalmak (pl. fröccsenés vagy sérülés) megelőzésére szolgálnak. 55

56 Veszélyzóna filmhez kérdések:  Mikor tagadhatja meg a munkát a fiatal munkavállaló?  Hány órát dolgozhat a fiatal?  Milyen joga van a munkáltatónak?  Milyen körülmények között nem dolgozhatnak a fiatalok? 56

57 Biztonsági szín és alakjelek :  A munkahelyen elhelyezett biztonsági szín és alakjelek a balesetek lehetőségére, a veszélyekre figyelmeztetnek. 57

58 A biztonsági jelzéseket a következők szerint csoportosíthatjuk:  - Állandó jelzések : tiltó, figyelmeztető, rendelkező, elsősegély vagy menekülési, tűzvédelmi tájékoztató jelek.  - Időszakos jelzések: világító jel, hangjel, kézjel 58

59 A biztonsági jel és jelzést adó táblák következőek lehetnek:  - a tiltó jel alakja kör, fekete piktogram fehér alapon, vörös szegéllyel  - figyelmeztető jel: alakja háromszög, fekete piktogram sárga alapon fekete szegéllyel  - elsősegély vagy menekülési jel: kör alakú fehér jel kék alapon  - tűzvédelmi tájékoztató jel: alakja téglalap vagy négyzet, fehér piktogram vörös alapon. 59

60 60 Tiltó jelek Alakja kör, fekete piktogram fehér alapon, szélén és a harántsávban (balról jobbra 45°os szögben a vízszinteshez) vörös. A vörös szín a jel felületének 35%-át teszi ki.

61 61 Figyelmeztető jelek Alakja háromszög, fekete piktogram sárga alapon, fekete szegéllyel. A sárga szín a jel felületének legalább 50%-át teszi ki.

62 62 Tájékoztató, elsősegély, vagy menekülési jelek Alakja téglalap vagy négyzet, fehér piktogram zöld alapon. A zöld szín a jel felületének legalább 50%-át teszi ki.

63 tűzvédelmi tájékoztató jel  Négyzet alakú piros alapon fehér piktogram 63

64 64 Veszélyes anyagok jelzése

65 Hulladékkezelés  A hulladék fogalma: Olyan feleslegessé vált, a keletkezés helyén fel nem használható különböző mennyiségű, és minőségű anyag melynek kezeléséről gondoskodni kell. 65

66 Hulladék fajtái:  települési vagy kommunális hulladék,  ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási,  veszélyes és nem veszélyes hulladék. 66

67 Hulladékok csoportosítása halmazállapotuk szerint 67

68 68

69 Kérdések! 1. Melyik hulladékfeldolgozó üzemet mutatta be a film? 2. A hulladék az miért nem szemét? 3. Mi a komposztálás? 4. Miért kell újrahasznosítani az anyagokat? 5. Hány fa életét menthetjük meg 1 tonna papír újrahasznosításával? 69

70 A munkavégzés személyi feltételei 70

71 Személyi alkalmasság  Egészségügyi alkalmassági vizsgálat fajtái:  Munkaköri alkalmassági vizsgálat  Szakmai alkalmassági vizsgálat  Személyi higiénés vizsgálat 71

72 Munkaköri alkalmassági vizsgálat  Azt kell megállapítani,hogy a munkavállaló a munkavégzés következtében fellépő igénybevételnek, a munkakörnyezet által okozott hatásoknak milyen mértékben képes megfelelni  Orvosi vizsgálatot kell végezni a következő esetekben:  A munkavállalónak a munkakezdést megelőzően  A munkavállalónak a munkakör megváltoztatása előtt 72

73 Szakmai alkalmassági vizsgálat  A szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatottak időszakos munkaköri ill. szakmai alkalmassági vizsgálaton kötelesek részt venni, ezeknek a gyakoriságát rendeletekben határozzák meg. 73

74 Munkára képes, munkaképes állapot  A munkavállaló általában akkor tekinthető alkalmasnak a munkavégzésre, ha:  Rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel és képzettséggel  A foglalkozás-egészségügyi orvos - munkaköri alkalmassági vizsgálat, személyi higiénés alkalmassági vizsgálat - alapján alkalmasnak minősítette az adott munkafeladatra 74

75  Munkaköréhez/munkájához szükséges munkavédelmi oktatásban részesült és a szükséges munkavédelmi ismereteket elsajátította  Munkaköréhez és/vagy tevékenységéhez előírt egyéni védőeszközöket a munkavégzéshez használja,  Kipihent és nem áll alkohol vagy más olyan pszichotróp szer hatása alatt, amely a munkavégzés biztonságát befolyásolná 75

76 A munkavállalók kötelezettségei  A munkavállaló köteles munkaképes állapotban megjelenni és a legjobb szakmai tudásának megfelelően elvégeznie a rá bízott feladatot  Köteles a védőfelszereléseket rendeltetésszerűen használni, a védőruházatot hordani  A munkaterületen rendet, tisztaságot tartani  Az előírt orvosi vizsgálatokon részt venni  A veszélyt jelentő rendellenességeket jelenteni 76

77 A munkavállalók jogai  Az egészséges és biztonságos munkafeltételekhez  Az egészség védelmére és a biztonságos munkavégzésre vonatkozó ismeretek rendelkezésre bocsátására  A munkavégzéshez szükséges védőfelszerelésekhez, védőitalhoz, tisztálkodó szerekhez 77

78 Munkavédelmi oktatás  Előzetes - új munkavállaló munkába állása előtt  Ismétlődő - évente egyszeri  Rendkívüli - új gépek, berendezések, technológiák, munkaeszközök, munkamódszerek bevezetésekor 78

79 Egyéni védőeszközökkel kapcsolatos előírások  Minden olyan új készülék, felszerelés, berendezés, eszköz, amelyet egy személy azért visel, vagy használ,hogy megvédje őt az egészségét, valamint biztonságát fenyegető egy vagy több kockázattól. 79

80 Egyéni védőeszközök csoportosítása  EVE kategóriái védelmi szintjük alapján 3 kategóriába sorolandók :  Az 1. kategóriába kizárólag azok a védőeszközök tartoznak, amelyeknél a munkavállalótól elvárható, hogy tudja mikor kell használni.  Az alábbi hatások ellen biztosítanak védelmet:  a) felületi sérülést okozó mechanikai veszélyek (pl. kertészkesztyű, ujjvédő);  b) gyengén agresszív hatású tisztító-, illetőleg karbantartószerek (pl. hígított tisztítószer-oldatok); 80

81  c) az 50 °C-t nem meghaladó felületi hőmérsékletű tárgyak kezelése;  d) veszélyes ütéssel együtt nem járó tárgyak kezelése (pl. kesztyű, kötény);  e) nem szélsőséges vagy kivételes időjárási körülmények (pl. fejvédelem, időjárás elleni ruházat) 81

82 3. kategória  Ide tartoznak a komplex tervezésű védőeszközök, amelyek a halálos kimenetelű balesetek, a súlyos, visszafordíthatatlan egészségkárosodást okozó hatások ellen védenek és amelynél a gyártó vélelmezheti, hogy a felhasználó a közvetlen hatásokat nem tudja kellő időben felismerni.  a) a szűrőtípusú légzésvédő eszközök, amelyek a szilárd anyagok, illetve folyékony aeroszolok, vagy ingerlő, veszélyes, mérgező, illetve radiotoxikus hatású gázok ellen védenek;  b) a légkörtől teljes mértékben elszigetelő légzésvédő eszközök, beleértve a búvárkészülékeket is; 82

83  c) kémiai hatások, illetőleg ionizáló sugárzások ellen korlátozott idejű védelmet biztosítanak;  d) hő hatásának kitett környezetben, ahol a környezeti levegő értéke eléri, meghaladja a 100 °C-ot,  e) a hideg környezeti hatás ellen védőeszközök, ha a környezeti hőmérséklet -50 °C alatt van,  f) a magasból történő leesés, zuhanás ellen védenek; 83

84 2.Kategória  Ide tartoznak azok a védőeszközök, amelyek nem tartoznak az 1. illetve a 3. kategóriába. 84

85 Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai  A munkáltatónak írásbeli szabályozást kell készítenie a védőeszköz juttatása rendjéről, amelyben a kockázatértékelés alapján ki kell térni minden tevékenységre, amely a védőeszközök alkalmazását szükségessé teszi. 85

86  A szabályozásnak olyannak kell lennie, hogy az alapján a védőeszközt érintő valamennyi döntés (például a cseréről) kétség nélkül meghozható legyen,  minden feladat (például a védőeszköz megrendelése, használata, felülvizsgálata, vagy a védőeszköz ellenőrzése) egyértelműen követhető és végrehajtható legyen.  Ennek érdekében meg kell határozni valamennyi feladat végrehajtásért felelős személyt - munkakör vagy egyéb behatárolás szerint -, a végrehajtás határidejét, a szükséges dokumentálás módját és példányszámát. 86

87  Az Mvt. 54. § (7) bekezdésének g) pontja értelmében a munkáltatónak biztosítania kell a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, a védőképesség megőrzését, a kielégítő higiénés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), szükség esetén a pótlását.  A tisztítás, karbantartás, javítás rendjét a belső szabályozásnak kell tartalmaznia. 87

88  A védőeszköznek kihordási ideje nincs. (A kihordási idő a védőeszközök esetében nem használt fogalom.)  A védőeszközt haladéktalanul cserélni kell használhatatlanná válása, illetve tel­ jesítményének gy­ors és szem­betűnő megváltozása esetén.  A védőeszköz tájékoztatójával a munkáltatónak rendelkeznie kell, és azt a munkavállaló rendelkezésére kell bocsátania. 88

89 Az egyedül végzett munka tilalma, irányítás szükségessége.  évi XCIII. Törvény a munkavédelemről  51. § (1 ) A munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos elvégzéséhez megfelelő szakképzettségű és számú munkavállalót kell biztosítani.  (2) 65 Ahol veszély fenyeget, egyedül munkát végezni nem szabad, és ilyen helyre csak erre is kiterjedő oktatásban (55. §) részesült munkavállalók léphetnek be

90 Munkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs követelményei  Egy termék akkor hozható piaci forgalomba, ha megfelel bizonyos alapvető követelményeknek.  A gyártónak gondoskodnia kell arról, hogy terméke megfeleljen a vonatkozó követelményeknek.  Amennyiben a termék megfelel az alapvető követelményeknek, a gyártó elhelyezi rajta a CE- jelölést, és EK (Európai Közösség)-megfelelőségi nyilatkozatot készít. 90

91 91

92 Műszaki dokumentáció  A Műszaki dokumentáció tulajdonképpen azon tervrajzok, feljegyzések összessége, amelyek-kel bizonyítani lehet, hogy az adott termék valóban megfelel a rá vonatkozó követelményeknek.  A Műszaki dokumentációt a termék gyártásától számított legalább 10 évig meg kell őrizni, és azt az ellenőrző hatóságok kérésére számukra hozzáférhetővé kell tenni. 92

93 Munkaeszközök veszélyessége, eljárások  A biztonságtechnika a munkavédelem egyik fő területe.  Olyan szervezési és műszaki intézkedések, eszközök rendszere, amelyek megakadályozzák a veszélyes és/vagy ártalmas termelési tényezők hatását a dolgozókra. 93

94 Biztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai  A biztonságtechnika feladata a baleseti veszély csökkentése, a balesetek megelőzése:  szervezési intézkedésekkel (például csökkentett munkaidővel, munkaközi szünetek köz-beiktatásával);  szervezési eszközökkel (például a munkavédelmi oktatás és propaganda eszközeivel);  műszaki intézkedésekkel (például technológiai, műveleti, kezelési, karbantartási utasítá-sokkal);  műszaki eszközökkel (például a gép és a környezet célszerű, biztonságos kialakításával, kollektív és személyi védőeszközök alkalmazásával). 94

95 Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei  A biztonságos üzemeltetés feltételeit már a gépek elhelyezésekor, alapozásakor is szem előtt kell tartani. Fő szempont, hogy egyes gépek egymásra, és az ott dolgozókra ne fejtsenek ki káros hatást.  Ennek érdekében:  a gépeket egymástól megfelelő távolságra kell elhelyezni, hogy sem a gép mozgása, sem az esetleg kivágódó anyag (például forgács) ne okozzon veszélyt;  a zajos, bűzös vagy környezetre másként káros hatásokat okozó gépeket elkülönítve helyezhető el;  a gépek és berendezések elhelyezésekor figyelembe kell venni a célszerű anyagmozgatás követelményeit is;  a gépeket rezgéscsillapító (gumi-, filc-, műanyag szigetelésű) alapozással szükséges ellátni. 95

96 A legjellemzőbb veszélyes tényezők gépeknél  a forgó, mozgó tárgyak: az önmagukban forgó alkatrészek (például tengely, orsó);  az egymásba forgó alkatrészek (például fogaskerékpár, hengerpár);  a haladó alkatrészek (például gyalugép asztala, szalagfűrész);  a lengő alkatrészek (például karok).  a megmunkálás alatt levő munkadarabokkal való érintkezés (például mosodai vasalás);  a gépalkatrészek kirepülése (például faipari gyalugép kése);  a munkadarab kirepülése (például nem kellően rögzített munkadarab, forgács). 96

97 Kezelőelemek, védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai követelmények.  Kollektív védőeszközök: A kollektív védőeszközök alkalmazásának célja a személyi sérülések megelőzése, a baleset-veszélyek valószínűségének csökkentése, esetleg a sérülés súlyosságának enyhítése.  Ennek érdekében:  meg kell akadályozni, hogy valamely gép működése a szabályostól veszélyes mértékben eltérjen (korlátozó berendezések, például végállás-kapcsolók alkalmazása);  meg kell akadályozni vagy csökkenteni kell a veszélyes és ártalmas termelési tényezők hatását a dolgozóra (például védőburkolat alkalmazása);  biztosítani kell, hogy veszély fellépése vagy fokozódása esetén a legcélszerűbb ellenintézkedés minél gyorsabban és biztonságosabban megtörténjen (vészberendezések, például vészleállítók alkalmazása). 97

98 A kollektív védőeszközök főbb fajtái:  rögzített teljes védőburkolatok (a védett részt teljesen lefedik; tömör vagy perforált, rácsos kivitelben);  rögzített részleges burkolatok (csak részlegesen fedik le a gép-részt, például köszörűkorong, körfűrész);  mozgatható (elhúzható, nyitható) reteszelő védőburkolatok (a gép csak a védőburkolat zárt helyzetében működik);  vezérlőburkolatok (a gép a burkolat becsukásával indítható);  automatikus védőburkolatok (a veszélynek kitett testrészt kitolja a veszélyes térből); 98

99  önbeálló (szelektív önbeálló) védőburkolatok (a védőburkolatot a munkadarab mozgása nyitja és zárja);  biztonsági kikapcsoló készülékek (a veszélyes géprészek megközelítésekor megállítják azokat, mielőtt még balesetet okoznának);  kétkezes vezérlőkészülékek (a veszélyes térbe nem nyúlhat be a kezelő, mivel az indításhoz mindkét kezét használnia kell);  túlfutás-gátló készülékek (burkolatok késleltetett eltávolítása);  mechanikus reteszelő készülékek (a gép indítását, működés közben történő nyitását akadályozzák meg). 99

100 A kockázat fogalma, felmérése és kezelése  A kockázat: annak kifejezése, hogy valami nem kívánt hatással lesz a valaki/k értékeire,célkitűzésekre. A kockázat nagyságát a következmény és valószínűsége együtt fejezi ki.  A kockázatelemzés lényege a munkavégzés körülményeinek és a munkakörnyezet kialakításának elemző áttekintése. 100

101 Kockázatfelmérés  A munkáltatók alapvető feladata, hogy a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében:  felderítsék az egyes munkahelyeken jellemző veszélyforrásokat;  biztosítsák az ellenük való védekezés módját, az egészséges és biztonságos munkahely feltételeit;  mindezt ismertessék az érintett munkavállalókkal, mind a munkahely egésze, mind az egyes munkafolyamatok tekintetében, beleértve a fellépő kockázatokat is. 101

102 A kockázatértékelés 2 alapelve  A kockázatértékelést mindig úgy kell felépíteni, hogy az összes lényeges veszélyt és kockázatot rögzítjük.  Ha egy kockázatot meghatároztunk, az értékelést az első alapelvvel kell kezdeni, azaz megvizsgáljuk, van-e lehetőség a kockázat megszüntetésére anélkül, hogy az újabb problémákat ne generáljon. 102

103 Munkavédelmi jogi ismeretek 103

104 Az Alaptörvényben foglalt jogok (Magyarország Alaptörvénye(2011. április 25.)  Szabadság és felelősség – XVII. cikk:  Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.  Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz 104

105 A Munkavédelemről szóló törvény évi XCIII. törvény  A munkavédelem alapvető szabályait az Alaptörvényben foglalt elvek alapján az Országgyűlés hozza.  Célja: hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit szabályozza. 105

106 A törvény szabályainak betartatásáért felelősök  A törvény részletes szabályait, a munkavédelem ágazati feladatait a tevékenység szerint illetékes miniszterek által kiadott rendeletek, szabályzatok, szabványok tartalmazzák.  A minisztériumok irányítása és a felügyelete alatt működő központi államigazgatási szervek:  a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága ( NMH MMI, korábbi Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelet - OMMF),  az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) és  a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal ( MBFH, korábbi Magyar Bányászati Hivatal - MBH). 106

107 A miniszterek ellenőrzése kiterjed:  a munkáltatók és munkavállalók egészséges és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak és kötelezettségeinek teljesítésére;  a munkahelyek létesítésére, a munkaeszközök üzemeltetésére, az alkalmazott technológiákra és anyagokra, valamint az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények érvényesítésére;  a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések kivizsgálására, bejelentésére, nyilvántartására, valamint megelőzésére tett intézkedésekre. 107

108 A kémiai biztonságról szóló törvény (2000. évi XXV. Törvény)  A törvény célja az emberi egészség és a környezet magas szintű védelme, ezért meghatározza azokat az egységes elveket, szempontokat, amiket figyelembe kell venni az anyagok, illetve keverékek osztályozásánál, címkézésénél, csomagolásánál. 108

109  A nemzetközileg elfogadott GHS kritériumok bevezetése ugyanakkor megkönnyítheti a nemzetközi kereskedelmet és javíthatja az innovációt.  GHS: Globally Harmonised System of Classification and Labelling of Chemicals, vagyis vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének globálisan harmonizált rendszere  es-ghs 109

110 CLP fogalma  A CLP (az osztályozás (Classification), címkézés (Labelling) és csomagolás (Packaging) rövidítése) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló európai uniós rendelet.  A CLP-rendelet meghatározza és bemutatja a kémiai veszélyekkel kapcsolatos információk címkéken, biztonsági adatlapokon (SDS) és egyéb dokumentumokon történő közlésének módját. 110

111 Mire vonatkozik a CLP rendelet?  A CLP rendelet általános megközelítésben minden olyan, az EU-ban letelepedett cégre vonatkozik, amely anyagot vagy keveréket gyárt, importál, felhasznál vagy forgalmaz, függetlenül az éves mennyiségtől.  Az osztályozást minden anyagra és keverékre el kell végezni, majd az osztályozásnak megfelelően kell dönteni a címkézésről, csomagolásról. 111

112 Munkavédelmi feladatok a munkahelyen 112

113 A munkáltatók kötelességei és jogai a munkavédelemben  a veszélyek elkerülése;  a nem elkerülhető veszélyek értékelése;  a veszélyek keletkezési helyükön való leküzdése;  a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása  a munkavállalók ellátása megfelelő utasításokkal.  egységes és átfogó stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatokra, a munkaszervezésre és a munkakörnyezeti tényezőkre; 113

114  Rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkavállalók ismerik, illetve megtartják a rájuk vonatkozó előírásokat.  Gondoskodni a megfelelő védőeszközökről és azok pótlásáról.  Az egyéni védőeszközre jogosultak belső rendjét írásban meghatározni.  A munkabaleseteket és a foglalkozási megbetegedéseket bejelenteni, kivizsgálni, nyilván- tartani.  a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest 114

115 A munkáltató jogai  Utasítási jog - joga van a munkavállalónak kiadni a munkát  Ellenőrzési jog – joga van a munkavállaló által végzett munkát ellenőrizni és azt, hogy az egészséget nem beszélyeztető, biztonságos munkavégzés szabályait betartják-e a munkahelyen 115

116 A munkavállalók kötelezettségei  A munkavállaló köteles munkaképes állapotban megjelenni és a legjobb szakmai tudásának megfelelően elvégeznie a rá bízott feladatot  Köteles a védőfelszereléseket rendeltetésszerűen használni, a védőruházatot hordani  A munkaterületen rendet, tisztaságot tartani  Az előírt orvosi vizsgálatokon részt venni  A veszélyt jelentő rendellenességeket jelenteni

117 A munkavállalók jogai  Az egészséges és biztonságos munkafeltételekhez  Az egészség védelmére és a biztonságos munkavégzésre vonatkozó ismeretek rendelkezésre bocsátására  A munkavégzéshez szükséges védőfelszerelésekhez, védőitalhoz, tisztálkodó szerekhez

118 A munkavédelmi szakember feladata  az előírások kidolgozása, fejlesztése és betartatása annál a munkahelynél, amelynek munkavédelméért felel.  A felelősség tehát kiterjed:  a munkavégzés folyamatára, a munkavégzés szervezeti kockázatainak felmérésére,  a munkaeszközök technikai állapotának ismeretére (például elhasználódott vagy szavatosságában lejárt szerszámok, gépek, anyagok), a használt technológiák biztonsági jellemzőire.  Munkavédelmi Szabályzatának elkészítése, 118

119 A munkavédelmi szakember legfontosabb kötelező feladatai:  munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat elvégzése;  időszakos biztonsági vizsgálat elvégzése;  közreműködés a soron kívüli ellenőrzéskor;  közreműködés a mentési terv készítésében;  a megelőzési stratégia kidolgozása;  közreműködés a kockázatértékelésben; 119

120  közreműködés a munkavédelmi oktatásban;  az egyéni védőeszköz-juttatás belső rendjének meghatározása;  munkabalesetek kivizsgálása;  robbanásvédelmi vizsgálat lefolytatása;  robbanásvédelmi dokumentáció elkészítése;  biztonsági- és egészségvédelmi koordinátor feladatok ellátása 120

121 Balesetek kivizsgálása, nyilvántartása 121

122 Baleset,munkabaleset, úti baleset  Baleset: Az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen, rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást ill.halált okoz.

123 a szervezett munkavégzés során  Munkabaleset: az a baleset amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben a munkához kapcsolódó közlekedés, anyagmozgatás stb. során éri.  Úti baleset: üzemi baleset munkába menet vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri a munkavállalót.

124 Teendők baleset bejelentésénél

125 A munkabaleset nyilvántartása 1. Baleseti jegyzőkönyv készítésével, melyet legalább 5 évig meg kell őrizni.  A baleseti jegyzőkönyv tartalmi elemei:  A munkabaleset sorszáma  A sérült személyes adatai  A sérült munkaköre  A sérülés időpontja, helyszíne  A sérült ellátására tett intézkedés  A sérült folytatta-e a munkát

126 A munkabaleset nyilvántartása A munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartást vezető szervezeténél kell vezetni. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet beolvadásával létrejött a Nemzeti Munkaügyi Hivatal. Feladata: Munkaügyi szabályok betartásának ellenőrzése, munkabalesetek kivizsgálása, Helyszíni ellenőrzések, szükség esetén büntetések kiszabása

127 A munkabalesetek kivizsgálása során meg kell állapítani:  A létesítmények, gépek, berendezések, szerszámok, biztonsági állapotát, a vonatkozó előírások meglétét és azt, hogy a sérült ill. a baleset okozója ismerte-e ezeket.  A védőeszközök meglétét, a használatunkra vonatkozó előírások ismeretét és betartását  A környezeti tényezők hatását ( világítás, tisztaság stb.)  A balesetet kiváltó okokat  Hogyan lehetett volna elkerülni a balesetet

128 A kivizsgálás utáni teendők  A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet:  A sérültnek, vagy halála esetén a hozzátartozójának  A Nemzeti Munkaügyi Hivatal területileg illetékes szervének ha a munkabaleset halált vagy 3 napot meghaladó keresőképtelenséget okozott.

129 Súlyos munkabalesetnek tekinthető ami:  A sérült halálát, magzata, vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását okozta.  Valamely érzékszerv elvesztését, vagy jelentős mértékű károsodását okozta.  Életveszélyes sérülést, egészségkárosodást okozott  Súlyos csonkulást (kéz,láb elvesztése)  Torzulást, bénulást, elmezavart okozott.

130 Teendők súlyos munkabaleset esetén  A súlyos munkabalesetet a munkáltatónak - telefonon, telefaxon, ben vagy személyesen - haladéktalanul be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével a baleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak.

131 Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen 131

132 Munkavállalók érdekképviselete  A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül képviselőt választani, ha a munkáltatónál foglalkoztatottak létszáma a 10 főt, illetve a döntően nem fizikai jellegű tevékenység esetén a 20 főt meghaladja. 132

133 A munkavédelmi képviselők feladatai,jogosultsága  Jogosult meggyőződni a munkahelyeken az egészséget és biztonságot nem veszélyeztető munkakörülmények követelményeinek érvényesüléséről tájékozódni:  A munkahelyek, védőeszközök egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról  Az egészség megóvására,a munkabalesetek megelőzésére tett intézkedésekről, oktatásról

134 Képviselők választása  A munkavállalók jogosultak munkavédelmi képviselőt választani amennyiben a foglalkoztatottak létszáma az 50 főt meghaladja.  Ha a munkavédelmi képviselők száma eléri a 3-at munkahelyi bizottságot hozhatnak létre.  A munkaáltatónak és a bizottság tagjainak a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során együtt kell működni.

135 A munkavédelmi főfelügyelő jogai  Valamennyi munkahelyen ellenőrzést tartani.  szükség esetén a veszélyes üzemrészekben, üzemekben folyó munkavégzést felfüggeszteni  Az ellenőrzésük során feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében intézkedni és felelősségre vonni ( munkavédelmi bírság: Mft-ig)

136 Ellenőrző kérdések, feladatok  1. Milyen dokumentumok írják elő az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit?  2. Sorold fel a munkavédelem felügyeletével foglalkozó központi államigazgatási szerveket!  3. Mire terjedhet ki a felügyeletek ellenőrzése?  4. Milyen kötelezettségei vannak egy munkáltatónak a munkavédelem területén? 136

137  5. Milyen kötelezettségei vannak egy munkavállalónak a munkavégzése során?  6. Milyen feladatokat láthat el egy munkavédelmi szakember?  7. Add meg a baleset és a munkabaleset fogalmát!  8. Miért fontos egy munkabaleset kivizsgálása és nyilvántartása?  9. Miért lehet hasznos a munkavállalók szemszögéből a munkavédelmi érdekképviselet? 137


Letölteni ppt "Munkahelyi egészség és biztonság 1. A munkavédelem fogalma  A munkavedelem a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények."

Hasonló előadás


Google Hirdetések