Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr. Szalai Katalin SPORTLÉLEKTAN. Vázlat 1.Az edző/oktató és a sportoló kapcsolata 2.Az edző/oktató tevékenységének pszichológiai kérdései 3.A sportedzés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr. Szalai Katalin SPORTLÉLEKTAN. Vázlat 1.Az edző/oktató és a sportoló kapcsolata 2.Az edző/oktató tevékenységének pszichológiai kérdései 3.A sportedzés."— Előadás másolata:

1 dr. Szalai Katalin SPORTLÉLEKTAN

2 Vázlat 1.Az edző/oktató és a sportoló kapcsolata 2.Az edző/oktató tevékenységének pszichológiai kérdései 3.A sportedzés pszichológiája 4.A versenyzés pszichológiája

3 Az edző/oktató és a sportoló kapcsolata Bizalom Visszajelzések – reális énkép kialakítása, igényszint kialakítása

4 Az edző/oktató tevékenységének pszichológiai kérdései Az edző személyisége: 700 edző megkérdezése alapján Mi teszi vonzóvá a hivatásukat: -a versenyzőik teljesítménye, az oktatás - elégedettség érzése -leggyakoribb pozitív tulajdonság az edzőknél: igazságérzet, kitartás, hit a saját felkészültségében -leggyakoribb negatív tulajdonság: türelmetlenség, bátortalanság, gunyorosság Különösen nemkívánatos tulajdonságok rangsorolása: Edzők részéről: csekély szakmai tudás, önképzés hiánya, önhittség, önzés, alkohol és egyéb káros szenvedélyek, igazságtalanság, kedvencek favorizálása Versenyzők részéről: alkohol és egyéb káros szenvedélyek, idegesség, önuralom hiánya, a versenyzők semmibe vevése, alacsony szintű szakmai tudás, szakképzettség hiánya, pontatlanság

5 A sportedzés pszichológiája Az edzéssel kapcsolatos pszichológiai feladatok: -Motiváció -Akarat -Figyelem, koncentráció -Az érzelem szabályozása

6 A sportedzés pszichológiája - motiváció Humánspecifikus motivációk: pl. Kompetencia érzésének szükséglete megnyilvánulása: -mások elismerik, csodálják a sportoló hozzáértését -a sportoló tudatában van képességeinek, hatékonyságának -> Sportoló pozitív énképe Fiatalabbaknál a pozitív énképet az oktatók, szülők visszajelzései alakítják ki, megteremtve ezzel az önértékelés, a saját képességekbe vetett hit külső megerősítő forrását. A sportolói pályafutás során ezek a hiedelmek tulajdonságokká szilárdulnak, melyek az eredményes versenyzés pszichológiai összetevői lesznek

7 A sportedzés pszichológiája - motiváció belső (intrinzik) motiváció: az adott tevékenységet, a tevékenység közben megélt pozitív érzések miatt hajtják végre és tartják fenn, amíg fennáll ez az érzés; tehát maga a tevékenység jutalmazó jellegű Azok a sportolók, akik imádnak edzeni, versenyezni, akkor is a legjobbat nyújtják, amikor nem figyeli őket senki. Elsősorban saját maguknak szeretnének megfelelni, a saját örömük és megelégedésük miatt sportolnak. külső (extrinzik) motiváció: valamilyen külső hatás – a sportban, legtöbb esetben a pénz, gyerekeknél a szülő elvárásai – hozza létre a motivált állapotot. Hátránya, hogy amikor megszűnik a külső hatás, nagymértékben lecsökken a motiváció és így a teljesítmény is.

8 A sportedzés pszichológiája - motiváció A külső jutalmak hamarabb veszítik el megerősítő jellegüket Alapvetően kívánatos a belső motiváció Bizonyos helyzetekben hasznos a külső motiváció is: kezdetben, vagy a belső motiváció átmeneti csökkenésekor

9 A sportedzés pszichológiája - motiváció Hogyan lehet a sportolót motiválni? Közösen, nézeteltérés nélkül meghatározott, egyénre szabott célok, amik reálisak és elérhetőek Az oktató/edző és a versenyző között jó kapcsolatnak kell lenni (félreértés pl. a sportoló nem mindig arra a konklúzióra jut, mint az oktató) Az oktatónak/edzőnek meg kell győznie a versenyzőjét arról, hogy bízhat magában, fel kell vállalnia a hibákat Önbecsülés kifejlesztése, ami az önbizalomra épül. Az önbizalomnak a sikerélmény az alapja. Gyakori hiba: amikor a versenyzőt arra használja fel az edző vagy a szülő, hogy saját célját érje el, reményeit teljesítse be - csökken a versenyző motivációja

10 A sportedzés pszichológiája - akarat Olyan tevékenységben fejeződik ki az akarat, amelyekben a cél elérése nehézségeket, akadályokat kell legyőzni Nevelés kérdése A kontroll helye -külső kontroll (a környezet, autoriter személyek, transzcendens szerepe az események alakulásában) – fiatal, kezdő, éretlen személyiség -belső kontroll (saját szerep hangsúlyozása az események alakulásában) – érett személyiség A külső kontrollosság átalakul belső kontrollossággá, ha az edző olyan szituációkat hoz létre, amikben a sportoló egyértelműen megtapasztalja edzésmunkája következményeit, segíti a reális célkitűzést, illetve a felelősségvállalást. DE nem minden verseny-körülményt, tényezőt lehet kontrollálni, az a hiedelem, hogy versenyző az adott szituáció minden részét kontroll alatt tartja (omnipotencia), inkább káros - kudarcélmény külső okok esetén is

11 A sportedzés pszichológiája – figyelem, koncentráció Az igazi profi sportoló képes a figyelmét magas koncentrációs állapotban tartani, képes a verseny teljes ideje alatt koncentráltan teljesíteni. A figyelem elterelhetőségének és megtartásának személyiségbeli és motivációs összetevői vannak. A figyelemmel kapcsolatos problémák kimondottan a tapasztalatlan, fiatal versenyzőkre jellemzők -Pl. elterelődik a figyelme -Nem tud olyan kitartóan koncentrálni -Nagyon erősen akarnak teljesíteni és emiatt túlzottan beszűkül a figyelmük, az eredmény szempontjából nélkülözhetetlen tényezőket hagynak figyelmen kívül.

12 A sportedzés pszichológiája – az érzelem szabályozása Az érzelmi állapot szabályozása (idő kell hozzá, de tanulható) Az érzelmi átélések sajátos, kifejező mozdulatainak céltudatos, szándékos visszatartása A légzés tudatos szabályozása Beszéd Figyelem irányának és koncentrációjának szándékos megváltoztatása Saját erőbe és lehetőségekbe vetett meggyőződés érzésének erősítése A képzetek és gondolatok irányának és tartamának tudatos megváltoztatása

13 A versenyzés pszichológiai kérdései Siker- és kudarcélmény Tényezői: -Függ az objektív felállított követelmény nagysága -A sportoló szubjektív teljesítményelvárásától Sikerélmény akkor keletkezik, ha a sportolók feladatokat oldanak meg, és olyan nehézségeket küzdenek le, amik teljesítőképességük tartományába tartoznak és teljesíthetőnek ismerik el. Ezt a feltételt sem túlságosan nagy, sem túl alacsony követelményekkel nem lehet megteremteni

14 A versenyzés pszichológiai kérdései Siker- és kudarcélmény sikerorientált sportoló: a győzelmet és a vereséget is a saját erőfeszítése tükrében értékeli, ha győz, akkor megfelelő volt a felkészülés, ha nem, akkor le kell vonni a megfelelő konzekvenciákat és módosítani kell a felkészülésen kudarckerülő sportoló: a vereséget a képességeik hiányának tulajdonítják, a ritka győzelmet a szerencsének, az önértékelésük alacsony, ezért a célkitűzésük érdekében csak jelképes erőfeszítéseket hajlandóak tenni, megóvva ezzel önértékelésüket. A hiedelmük szerint, ha teljes erőbedobással edzenének, akkor a többiek vereség esetén könnyen felismernék a képességeik hiányosságát. A kisebb erőfeszítéssel azt tudják elérni, hogy a külső szemlélő nem tudja eldönteni, a nem megfelelő erőfeszítés vagy a képességek hiánya felelős a kudarcért. Az ilyen típusú sportolók fokozottan önértékelésük fenntartásán dolgoznak. Ha az edzői stratégia arra koncentrál, hogy az ilyen típusú sportolókat megtanítja arra, hogy a saját teljesítményükre és ne az eredményre koncentráljanak, akkor sikeres versenyzők válhatnak belőlük.

15 A versenyzés pszichológiai kérdései Igényszint Tartós siker emeli az igényszintet, kudarcok csökkentik – stabilizálódik és utána nehezen változtatható (az énkép önfenntartó, torzítások!) Ha a kitűzött eredmény az elvárt felett van vagy azt fedi, akkor sikert élhet át, ha viszont az elvárt alatt van, akkor akár kudarc érzése is lehet Ha az igényszint a teljesítményszint felett van, az jó. Karakterológiailag: egészséges célratörés, készek erőfeszítésekre, magukkal szemben kemények, edzéseken szorgalmasak Ha nagyon emelt az igényszint, akkor szerénytelenség, arrogancia, elégedetlenség, tehetetlenség jelentkezik Ha az igényszint és a teljesítményszint egyensúlyban vannak – kevésbé kifejezett a teljesítmény iránti vágy, gyakran igénytelenek, kevés kezdeményezést és állhatatosságot tanúsítanak

16 A versenyzés pszichológiai kérdései – A versenyhelyzetekre való felkészítési terv összeállítása: A rövid-, közép- és hosszútávú célok meghatározása, részletes kidolgozása, a megvalósítás időpontjának rögzítése, a célhoz vezető lépések kidolgozása és a motivációs tényezők feltárása. A tudatos hozzáállás növelése. A kognitív funkciók ellenőrzése (gondolkodás, figyelem, érzelmek szabályozása). A stresszkeltő tényezők feltárása és ellenőrzése. Az arousalszint tudatos szabályozása. A megküzdési stratégiák feltárása. Teljesítmény-visszajelzés és érzelmi monitorozás. Kognitív stratégiák fejlesztése (a pozitív beállítódás erősítése, intuitív megközelítés, a figyelemváltás tervezése, fókuszálás, mentális gyakorlás, hibajavítás, a kreatív megoldások fejlesztése, a pozitív élmények címkézése).

17 A versenyzés pszichológiai kérdései – A versenyhelyzetekre való felkészítési terv összeállítása: Értékelés. -Siker -Kudarc: a tanulságok levonása, a kudarc tényezőnek számbavétele, a felkészülés újratervezése, ellenőrzése Jutalmazás-büntetés (a siker elmaradása önmagában büntetés) arányosság a jutalmazásban és a büntetésben.

18 A versenyzés pszichológiai kérdései A versenyszorongás Martens és mtsai. (1990) a versenyszorongás összetevői: Kognitív szorongás: a sportteljesítménnyel kapcsolatos aggodalom, a negatív kilátások előrevetítése, felnagyítása Szomatikus (testi) szorongás: a versenyzéssel kapcsolatos vegetatív idegrendszeri tünetek Önbizalom (A szituáció kontextusa befolyásolja a szorongás és az önbizalom alakulását. Ismerős helyszínen, hazai pályán csökken a szorongás és nő az önbizalom.)

19 A versenyzés pszichológiai kérdései A versenyszorongás Szomatikus szorongás: Fordított U alakú görbe, azaz Túl alacsony és túl magas feszültség csökkenti a teljesítményt Kognitív szorongás: Fordított kapcsolat, azaz Minél nagyobb a kognitív szorongás, annál rosszabb lesz a versenyteljesítmény Önbizalom: Fordított kapcsolat a szorongás és az önbizalom között, azaz Ha az önbizalom nő, a szorongás csökken

20 A versenyzés pszichológiai kérdései Csúcsteljesítmény Minden sportoló aktuális képesség-szintjétől függ, s a bekövetkezése akkor a legvalószínűbb, ha a sportoló képességei megfelelnek az adott helyzet követelményeinek vagy kihívásainak (Csíkszentmihályi, 1990; Jackson, 1992, 1993) Ez az állapot bizonyos pszichés és mentális faktorok eredménye. Előfeltétele: egy bizonyos szintű fizikai kondíció, és a teljesítményhez szükséges fizikai készségek tökéletes végrehajtása Vizsgálatok azt mutatják, hogy a fizikai, technikai és mentális fakorokból a mentális jelzi megbízhatóan a sikerességet!

21 A versenyzés pszichológiai kérdései Csúcsteljesítmény Ravizza vizsgálata a csúcsteljesítmény élményéről A félelem hiánya, nem félnek a hibázástól. Nem gondolnak a teljesítményre és az eredményre. A tevékenységben való teljes „elmerülés”. Korlátozott figyelmi fókusz. Erőlködés nélküli teljesítmény. A teljes kontroll érzése. Az idő-és térbeli élmény megváltozása. A világ integrált és egységes észlelése. Egyedülálló, pillanatnyi és akaratlan élmény.

22 A versenyzés pszichológiai kérdései A sikeres és sikertelen sportolók közti pszichológiai különbségek A magabiztosság magas szintje: a sikeres sportolók jobban megbíznak magukban és a képességeikben, mint a kevésbé sikeresek. Koncentráció. A sikeres sportolókat kevésbé tudják megzavarni külső ingerek, és képesek a folyamatos figyelemkontrollra, anélkül, hogy a gondolataik vagy érzéseik felborulnának és összezavarodnának. A sikeres sportolókat általában teljesen leköti a saját sportáguk, és ez pozitív formájú elkötelezettséget és lekötöttséget jelent. Ez abban nyilvánul meg, hogy a gondolataik, képzeleti képeik, nappali álmodozásuk és az álmaik a sportra irányulnak, azzal kapcsolatosak.

23 A versenyzés pszichológiai kérdései A sikeres és sikertelen sportolók közti pszichológiai különbségek Szorongáskezelés: A sikeres sportolók kevesebb szorongást mutattak a verseny előtt és közben is, és hatékonyabban képesek kontrollálni a szorongást, valamint pozitívan értelmezik a szorongást, és úgy érzik, hogy az is segíthet fokozni a teljesítményüket. A sikeres sportolók képesek tanulni a hibáikból, és túllépni rajtuk. Ez persze lehet a magabiztosság, a szorongáskontroll vagy a fokozott koncentráció következménye is.

24 A versenyzés pszichológiai kérdései Milyen pszichológiai tulajdonságokkal jellemezhetjük az eredményes sportolókat? Optimális arousalszint, és az ennek beszabályozásához szükséges pszichoregulációs technika Magas szintű motiváció, motiváció fenntartása, optimális önbizalom Figyelem-összpontosítás képessége Az érzelmi folyamatok kontrollálása Eltökéltség, elkötelezettség Céltudatosság Problémamegoldó képességek Jól kidolgozott versenyterv Sikerorientált Környezet negatív hatásainak semlegesítésére való törekvés (Lénárt, 2009, illetve Orlick és Partington, 1988 alapján)

25 Lovasterápia Általános közérzet javulása Önbizalom növekedése Harmónia és nyugalom érzése Feltétel nélküli elfogadás élménye Érzelmek kontrollálása, önkontroll Asszertivitás – hatékony önérvényesítés A kontroll érzése Optimális kockázatvállalás Figyelem összpontosítása Türelem Empátia Felelősség A külvilág iránti érdeklődés növekedése Örömforrás, hajtóerő


Letölteni ppt "Dr. Szalai Katalin SPORTLÉLEKTAN. Vázlat 1.Az edző/oktató és a sportoló kapcsolata 2.Az edző/oktató tevékenységének pszichológiai kérdései 3.A sportedzés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések