Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

10-04-101. előadás1 “A közgazdasági gondolkodás alapjai” 10. kiadás Írta: Paul Heyne, Peter Boettke, és David Prychitko.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "10-04-101. előadás1 “A közgazdasági gondolkodás alapjai” 10. kiadás Írta: Paul Heyne, Peter Boettke, és David Prychitko."— Előadás másolata:

1 előadás1 “A közgazdasági gondolkodás alapjai” 10. kiadás Írta: Paul Heyne, Peter Boettke, és David Prychitko

2 előadás2 Vázlat A társadalmi együttműködés A gondolkodás eszköze Együttműködés kölcsönös alkalmazkodás révén Játékszabályok A közgazdaságtan egyoldalúsága

3 előadás3 Az együttműködés a civilizáció alapja. Thomas Hobbes ( ) Úgy gondolta, hogy az emberek önfenntartásra és szükségleteik egyéni kielégítésére vannak utalva, csak a kényszer (vagy fenyegetés) képes eltéríteni őket az egymással szembeni erőszaktól.

4 előadás4 Adam Smith ( ) Smith korában a tanult emberek többsége szerint a politikai döntéshozók „gondos- kodására” van szükség a társadalom fenn- tartásához. Smith ezzel nem értett egyet.  1776-ban tette közzé „A nemzetek gazdagsága; e gazdagság természetének és okainak vizsgálata” (An Inquiry into the Nature and Causes of the Wealth of Nations) c. könyvét

5 előadás5 John Maynard Keynes ( ) A közgazdaságtan elmélete nem szolgáltat azonnal alkalmazható, véglegesen lezárt következtetésrendszert a politika számára. Inkább egy módszer, mintsem tételek rendszere (doktrina); a gondolkodás eszköze, a gondolkodás egy módja, amely logikailag pontos következtetések levonását segíti elő alkalmazója számára. Milyen a közgazdasági gondolkodásmód?

6 előadás6 (1) Az egyének cselekedetei: A cselekvésekben a közgazdászok a gazdaságosságot és az átváltásokat (= áldozatvállalás, trade off) hangsúlyozzák. Gazdaságosság Az erőforrások legelőnyösebb felhasználása A gazdaságosságot és az átváltásokat a szűkösség teszi szükségessé. Az erőforrások szűkösek, nem állnak korlátlanul rendelkezésre.

7 előadás7 A döntésben rejlő átváltás (áldozat, trade off): megvalósított alternatíva „áldozatul esett” alternatívák döntési helyzet

8 előadás8 (3) A közgazdasági gondolkodás szerint : az emberek aszerint dön- tenek, hogy mekkora az emberek aszerint dön- tenek, hogy mekkora a várt (expec- ted) hasznuk és a várt (expected) várt (expected) költségük költségük

9 előadás9 Kérdés Ez azt jelenti, hogy az emberek önzők, emberek önzők, anyagiasak és anyagiasak ésszűklátókörűek?

10 előadás10 (2) A gazdasági kölcsönhatások terén fellépő nehézségek okai A legnagyobb nehézséget a sokféle és gyakran összeférhetetlen egyéni elképzelések okozzák. elképzelések okozzák. A legnagyobb nehézséget a sokféle és gyakran összeférhetetlen egyéni elképzelések okozzák. elképzelések okozzák. Megoldás: Részvétel egy koordinációs folyamatban. Embermilliók együttműködése, akik még csak nem is ismerik egymást.

11 előadás11 Együttműködés kölcsönös alkalmazkodás révén Szakosodás (Munkamegosztás) Az emberek gazdaságosságra törekvő cselekedeteiből ered. Szükséges a termelés növeléséhez. Kérdés Összehangolás hiányában működik-e a szakosodás?

12 előadás12 Adam Smith: “Csere nélkül tehát senki sem tudna élni, s így bizonyos mértékig mindenki kereskedővé lesz, s a társadalom maga is voltaképpen kereskedő társadalommá fejlődik.” A csere piacgazdaságban nem naturálisan történik. Kérdés: Mi a közvetítő eszköz?

13 előadás13 A közgazdasági gondolkodásmód szerint a társadalom egésze így működik: A nettó előnyök határozzák meg az emberek cselekedeteit. Költség-haszon elemzés A pénz a meggyőző erő: csaknem mindenki előnyben részesíti a több pénzt a kevesebbel szemben.

14 előadás14 A társadalmi kölcsönhatásokat a szereplők által ismert és követett szabályok irányítják és hangolják össze. A tulajdonjogok egy példája a játékszabályoknak. A tulajdonjogok egy példája a játékszabályoknak. A szocialista tervgazdaságok adminisztratív koordinációs rendszerében nem voltak nyíltan kimondott tulajdonjogok, minden a „népé” volt, elvileg köztulajdont képezett. A szocialista tervgazdaságok adminisztratív koordinációs rendszerében nem voltak nyíltan kimondott tulajdonjogok, minden a „népé” volt, elvileg köztulajdont képezett. Rosszul kidolgozott szabályok esetén a játék összeomlik.

15 előadás15 A közgazdaságtan egyoldalúsága A közgazdaságtan egy rövid definíciója: A közgazdaságtan egy rövid definíciója: A közgazdaságtan döntéseknek, és azok nem szándékolt következményeinek az elmélete. A közgazdaságtan a piac tanulmányozásából, a teljes cserefolyamat elemzéséből fejlődött ki. Milyen feltételek mellett működik jól vagy rosszul a csere? A közgazdászok „piacpárti elfogultsága” valószínűleg inkább azon társadalmi intézmények és játékszabályok előtérbe helyezését jelenti, amelyek a cserét kölcsönösen előnyössé, a termelést pedig hatékonyabbá teszik.

16 előadás16 A közgazdaságtan egyoldalúsága Bizonyos értelemben mindig tévedünk. Minden “igaz” kijelentés rengeteg dolgot hagy figyelmen kívül -- amelyek szintén igazak -- így az elmélet hiányosnak mondható. Ezt a kockázatot azonban nem kerülhetjük el az elmélet mellőzésével. A legrosszabb elmélet az elméletnélküliség.

17 előadás17 A közgazdaságtan egyoldalúsága A közgazdasági gondolkodásmódot ki kell egészíteni más forrásból táplálkozó ismeretekkel. A közgazdasági gondolkodásmódot ki kell egészíteni más forrásból táplálkozó ismeretekkel. A közgazdasági elemzés módszereit megtanulni jóval könnyebb, mint ezeket érzékenyen és hihetően alkalmazni az összetett társadalmi problémákra. A legjobb közgazdászok nem egyszerűen technikusok, hanem a közgazdasági gondolkodásmód kiművelt alkalmazói. A közgazdasági elemzés módszereit megtanulni jóval könnyebb, mint ezeket érzékenyen és hihetően alkalmazni az összetett társadalmi problémákra. A legjobb közgazdászok nem egyszerűen technikusok, hanem a közgazdasági gondolkodásmód kiművelt alkalmazói.

18 előadás18 “A közgazdasági gondolkodás alapjai” 10. kiadás Írta: Paul Heyne, Peter Boettke, és David Prychitko

19 előadás19 Vázlat I. A gazdagság (vagyon) fogalma, az anyagi gazdagság mítosza II. A kereskedelem gazdagságot teremt III. Hatékonyság IV. Komparatív előnyök: a termelés alternatív költségeinek összehasonlítása V. A szakosodásból és a cseréből származó előnyök VI. A piacok mint feltáró folyamatok

20 előadás20 Elterjedt vélemény, hogy a kereskedelem nem teremt gazdagságot. Sok ember bizalmatlan a „közvetítőkkel” szemben. A kereskedelem országútjának törvényes banditájaként ábrázolják a kereskedőt, aki felhatalma- zást kapott arra, hogy kicsikarhasson néhány százalé- kot minden eléggé bolond vagy szerencsétlen embertől, aki az útjába kerül. Elterjedt vélemény, hogy a kereskedelem nem teremt gazdagságot. Sok ember bizalmatlan a „közvetítőkkel” szemben. A kereskedelem országútjának törvényes banditájaként ábrázolják a kereskedőt, aki felhatalma- zást kapott arra, hogy kicsikarhasson néhány százalé- kot minden eléggé bolond vagy szerencsétlen embertől, aki az útjába kerül.

21 előadás21 Ki profitál a kereskedelemből? Termelőtevékenység-e a kereskedelem? Növeli-e a gazdagságot a kereskedelem? Milyen nagyságú termelésre van lehetőség? A fejezet ezekre a kérdésekre keresi a választ.

22 előadás22 Miből áll a vagyon (gazdagság, wealth)? Válasz: A vagyonba (gazdagságba), a közgaz- dasági gondolkodásmód szerint bármi bele- tartozik, amit az emberek értékesnek tartanak tartozik, amit az emberek értékesnek tartanak. Válasz: A vagyonba (gazdagságba), a közgaz- dasági gondolkodásmód szerint bármi bele- tartozik, amit az emberek értékesnek tartanak tartozik, amit az emberek értékesnek tartanak. Addig semmi sem válik vagyontárggyá, amíg nem érhető el olyan ember számára, aki értékesnek tartja. Egy kicsivel több víz növeli annak a gazdának a gazdagságát, aki öntözni akar, de nem jelent értéket annak, akit épp eláraszt a belvíz.

23 előadás23 Trade Creates Wealth A kereskedelem gazdagságot teremt Kérdés: Megváltozik-e a gazdagság, ha két ember elcserél egy labdát egy kesztyűre?

24 előadás24 Egy jól informált és kényszertől mentes cserében mindkét fél nyer azáltal, hogy valami értékesebbért feláldoz valami kevésbé értékeset. A csere megnöveli mindkét fél gazdagságát. Egy jól informált és kényszertől mentes cserében mindkét fél nyer azáltal, hogy valami értékesebbért feláldoz valami kevésbé értékeset. A csere megnöveli mindkét fél gazdagságát. Perlekedő hang: Igaz, hogy Jack és Jim boldogabbak, de ez minden. A csere valójában nem hozott létre semmit. Továbbra is csak egy kosárlabda és egy baseballkesztyű létezik, függetlenül attól, hogy ki az új tulajdonosa. Perlekedő hang: Igaz, hogy Jack és Jim boldogabbak, de ez minden. A csere valójában nem hozott létre semmit. Továbbra is csak egy kosárlabda és egy baseballkesztyű létezik, függetlenül attól, hogy ki az új tulajdonosa.

25 előadás25 Mi is valójában a termelés? Érték hozzáadása az erőforrásokhoz (inputokhoz). A kesztyű és a labda gyártói is értékesebb formába próbálják „rendezni” a feldolgozott anyagot. Mi is valójában a termelés? Érték hozzáadása az erőforrásokhoz (inputokhoz). A kesztyű és a labda gyártói is értékesebb formába próbálják „rendezni” a feldolgozott anyagot. Jack erőforrásként (inputként) használta a kosárlabdát, és kibocsátásként (outputként) a baseballkesztyűt. Jim fordítva cselekedett. A csere megnövelte mindkettejük gazdagságát. Jack erőforrásként (inputként) használta a kosárlabdát, és kibocsátásként (outputként) a baseballkesztyűt. Jim fordítva cselekedett. A csere megnövelte mindkettejük gazdagságát.

26 előadás26 Trade Creates Wealth A kereskedelem gazdagságot teremt Kereskedelem: Megnöveli a cserélő felek gazdagságát. Önkéntes csere: Egyenlőtlen érté- kek cseréjét jelenti.

27 előadás27 Bármely folyamat hatékonysága változhat az értékelés változásával. értékelés változásával. inputoutput termelés

28 előadás28 A hatékonyság a kibocsátás értékét viszonyítja a felhasznált erőforrások értékéhez. A hatékonyság a kibocsátás értékét viszonyítja a felhasznált erőforrások értékéhez. A javuló hatékonyság ugyanolyan értékű A javuló hatékonyság ugyanolyan értékű kibocsátás alacsonyabb termelési költségéhez vezet, vagy ugyanolyan értékű költségből elért magasabb értékű termeléshez. Ha a villamos energia értéke az egekbe szökne, sok feladathoz hatékonyabb lenne Ha a villamos energia értéke az egekbe szökne, sok feladathoz hatékonyabb lenne mechanikus írógépet használni számítógép helyett.

29 előadás Jones Barna Világos Barna Világos Brown 4 3 A “termelési lehetőségek határa” olyan maximálisan elő- állítható termékkombinációkat jelenít meg, amelyek adott erőforrások és képességek mellett megtermelhetők.

30 előadás30 Jones: 5 B= 10 V, így 1 B = 2 V-ba kerül és 1 V = ½ B-ba Jones: 5 B= 10 V, így 1 B = 2 V-ba kerül és 1 V = ½ B-ba Brown: 4 B= 3 V, így 1 B = ¾ V-ba kerül és 1 V = 4/3 B-ba Brown: 4 B= 3 V, így 1 B = ¾ V-ba kerül és 1 V = 4/3 B-ba Termelési lehetőségek szakosodás és csere nélkül: Ha Jones lemond 1 gallon világos sörről,akkor 0,5 gallonnal több barna sört termelhet. Ha Brown lemond 1 gallon világos sörről, akkor 4/3 gallonnal több barna sört termelhet.

31 előadás31 A táblázatok azt mutatják, hogy Jones alacsonyabb relatív költséggel tud világosat gyártani, mivel minden gallon világosért ½ gallon barnát áldoz fel, míg Brown 4/3 barnától válik meg minden gallon világosért. Brown alacsonyabb relatív költséggel termel barnát, mert csak ¾ világosat áldoz fel minden gallon barnáért, míg Jones 2 világosról mond le minden gallon barnáért cserébe. A táblázatok azt mutatják, hogy Jones alacsonyabb relatív költséggel tud világosat gyártani, mivel minden gallon világosért ½ gallon barnát áldoz fel, míg Brown 4/3 barnától válik meg minden gallon világosért. Brown alacsonyabb relatív költséggel termel barnát, mert csak ¾ világosat áldoz fel minden gallon barnáért, míg Jones 2 világosról mond le minden gallon barnáért cserébe. Jones: 5 B= 10 V, így 1 B = 2 V-ba kerül és 1 V = ½ B-ba Jones: 5 B= 10 V, így 1 B = 2 V-ba kerül és 1 V = ½ B-ba Brown: 4 B= 3 V, így 1 B = ¾ V-ba kerül és 1 V = 4/3 B-ba Brown: 4 B= 3 V, így 1 B = ¾ V-ba kerül és 1 V = 4/3 B-ba

32 előadás32 Egy termék legalacsonyabb költségű termelője komparatív előnyt élvez minden más termelővel szemben. Az alacsonyabb költségű termelőknek alacsonyabb az alternatív költségük. Egy termék legalacsonyabb költségű termelője komparatív előnyt élvez minden más termelővel szemben. Az alacsonyabb költségű termelőknek alacsonyabb az alternatív költségük. A táblázatok szerint Jones-nak komparatív előnye van a világos sör termelésében, míg Brown-nak komparatív előnye van a barna sör termelésében. A táblázatok szerint Jones-nak komparatív előnye van a világos sör termelésében, míg Brown-nak komparatív előnye van a barna sör termelésében.

33 előadás Barna Világos Jones és Brown együttes termelési lehetőségeinek határa A szakosodásból és a cseréből származó előnyök 13 9 (4, 10) Ez a példa arról szólt, hogy adott időráfordítással hogyan lehet minél több termelést elérni

34 előadás34 A szakosodásból és a cseréből származó előnyök 5 10 Jones Barna Világos Barna Világos Brown Jones: 8 Világos 1 Barna; Brown: 0 Világos 4 Barna Cseréljen el Jones 2 világos sört 2 barnára Brown-nal Jones: 6 Világos 3 Barna; Brown: 2 Világos 2 Barna

35 előadás35 A szakosodásból és a cseréből származó előnyök Ha egy fogyatékkal élő ember esetleg mindenben rosszabb is, mint embertársai, akkor is érdemes lehet dolgoznia. Ha olyasmit termel, amiben viszonylag jó, akkor növeli a közösség termelési lehetőségeit.

36 előadás36 A szakosodásból és a cseréből származó előnyök A szakosodás nem más, mint “saját komparatív előnyünk követése”. Az emberek azért szakosodnak, hogy növeljék gazdagságukat. A szakosodás lehetővé teszi, hogy a termelők bővítsék lehetőségeiket (gazdagságukat) azzal, hogy valami olyasmire cserélik el terméküket, amit saját maguk viszonylag túl drágán termelnének. Ezt a jelenséget nevezi a közgazdaságtan a “komparatív előnyök törvényének”.

37 előadás37


Letölteni ppt "10-04-101. előadás1 “A közgazdasági gondolkodás alapjai” 10. kiadás Írta: Paul Heyne, Peter Boettke, és David Prychitko."

Hasonló előadás


Google Hirdetések