Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapest, 2011. június 30. A Jobbik EU-mérlege Az EU csatlakozás társadalmi és gazdasági hatásai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapest, 2011. június 30. A Jobbik EU-mérlege Az EU csatlakozás társadalmi és gazdasági hatásai."— Előadás másolata:

1 Budapest, június 30. A Jobbik EU-mérlege Az EU csatlakozás társadalmi és gazdasági hatásai

2 A csatlakozás -Magyarország rendszerváltozás utáni történelmének egyik legnagyobb jelentőségű eseménye az Európai Unióhoz történő csatlakozás (2004) -A csatlakozás mérlegéhez az odavezető utat is számba kell vennünk, mivel ez határozta meg az ország külpolitikai és külgazdasági mozgásirányát, már 1990-től -Az aktuális lépésekhez, a követendő stratégia kialakításához elengedhetetlen, hogy már most reális képet kaphassunk: mit nyertünk és mit vesztettünk

3 A magyar gazdaság visszaesése 1990 után

4 A húsz év mérlege – még a zéró szinthez sem elég -Az átmenet transzformációs vesztesége mindenekelőtt abban jelentkezett, hogy a gazdaság csaknem 20%-kal visszaesett 1990 után, az 1988-as szintet csak 2000-re érte el -Mind a mai napig nem értük el a gazdaság természetes trendjét, azt a szintet, ahol akkor lennénk, ha a magyar GDP 1990 óta évi mérsékelt 1,5 %-kal növekszik mind a mai napig -Bár másfél évtizedig minden gazdaságpolitikai lépés az EU- integráció érdekének vetettünk alá, a csatlakozás nem kompenzálta az ebből eredő veszteségeket

5 A hatás elemei -Közvetlen hatások: Magyarországra érkező EU-s források, Magyarország befizetései, valamint a csatlakozás költségei (pl. EU szabványoknak megfelelés) -Közvetett hatás: piacok nyíltak meg, de a magyar piac is nyitottabbá vált; korlátozottabbá vált gazdasági mozgásterünk is (pl. beruházás-ösztönzés, piacvédelem) -Az odavezető út értékeléséhez figyelembe kell vennünk katasztrofális hatású importliberalizáció, dereguláció és az erőltetett privatizáció hatásait is (háromévi GDP-nek megfelelő összeg vált semmivé)

6 Nem mind arany, ami fénylik -Magyarország szempontjából a kapott támogatás és a felmerült költségek mérlege csak a közvetlenül jelentkező tételeket vizsgálva egyértelműen pozitív -Más kérdés az, hogy a hazánkba érkező EU források valójában kit támogattak? -Számos esetben (pl. gépvásárlások) a támogatások a nettó befizető országok gazdaságának jelentettek pótlólagos keresletet -Kérdés: a mezőgazdaság szétverése nem valami titkos alku része volt-e?

7 A támogatások hatása -A támogatások felhasználása nem elég hatékony, az NFT és az ÚMFT céljai korlátozottan teljesülnek -Az EU csatlakozás egyik fő előnye az EU támogatások fogadása, melyeket azonban az ország többnyire rosszul, lassan, túl sok bürokratikus teherrel használ ki -Ezen részletesebb hatásvizsgálatokkal és pontosabb, módszereiben is szigorúbb stratégiai tervezéssel lehetne változtatni – az ÚSZT keretén belül és a következő támogatási ciklus tervezése során.

8 Gazdasági szempontok az értékeléshez -Az átmenet és a nyugat-európai gazdasági térhez való integrálódás jelentős transzformációs veszteségeket okozott Magyarországnak, amit az EU támogatások mind a mai napig nem kompenzáltak -A magyar gazdaság integrálódása az Unióba azt jelentette, hogy a hazai vállalkozások alacsony hozzáadott értékű termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolódnak Nyugat- Európához, ahol a magas hozzáadott értékű termékek és szolgáltatások előállítása történik

9 EU csatlakozás - siker vagy kudarc, min mérhetjük le? -Hol helyezkednek el a hazai vállalkozások a nemzetközi munkamegosztás értékláncában -Mennyiben sikerült megoldani a foglalkoztatási gondokat ? -Mennyire sikerült csökkenteni a területi egyenlőtlenségeket? -Sikerült-e emelni a K+F tevékenység szintjét? -Újjászületett-e a magyar mezőgazdaság? Egyik téren sem történt áttörés!

10 Következtetés, alternatíva -Csak akkor szabad az Európai Unió tagjának maradnunk, ha az a költség-haszon elemzésben egyértelműen pozitív egyenleget mutat (eddig ez nem mondható el) -Még egyszer nem fordulhat elő, hogy „hitből” döntünk – akkor a belépés, most a maradás mellett -A mérleg értékelésekor figyelembe kell vennünk az alternatív megoldásokat is: mit jelentene egy szoros gazdasági együttműködés Kínával vagy egy jövőbeli Turáni Unióval (Törökországgal, Kazahsztánnal és más turáni államokkal)

11 Gyöngyösi Márton Frakcióvezető-helyettes Köszönöm a figyelmet és várom a kérdéseket!


Letölteni ppt "Budapest, 2011. június 30. A Jobbik EU-mérlege Az EU csatlakozás társadalmi és gazdasági hatásai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések