Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A MAGYAR ÁLLAM LÉTREJÖTTE 67. Dr. Mészáros Zoltán A 6. és a középiskola 2. osztályában használható.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A MAGYAR ÁLLAM LÉTREJÖTTE 67. Dr. Mészáros Zoltán A 6. és a középiskola 2. osztályában használható."— Előadás másolata:

1 A MAGYAR ÁLLAM LÉTREJÖTTE 67. Dr. Mészáros Zoltán A 6. és a középiskola 2. osztályában használható

2 Államigazgatási előzmények  A nomád népek államszerű társadalmakban éltek, amelyek különböztek az európai államok szerkezetétől.  Ez a szerveződés nem volt alkalmas arra, hogy Európában fennmaradjon, de a magyar államszervezésben sokáig fennmaradtak elemei.  Géza fejedelem idején az egyes törzsfők megszervezték saját környezetüket (volt fegyveres kíséretük, és a birtokaikon szolgák dolgoztak)

3 Eseménytörténeti előzmények  Géza felveszi a kapcsolatot a nyugati hatalmakkal.  Hittérítőket kér és kap.  A bizánciak és a nyugatiak is megpróbálják átadni a kereszténységet.  Géza élre tör a magyar törzsek között is (felesége Sarolt az erdélyi gyula lánya).  A szeniorátus elve helyett a primogenitura elvét vezeti be.  István bajor feleséget kap, Gizellát.  Géza politikája rendkívül fontos, joggal tekinthetjük az államalapítás megkezdőjének.

4 István hatalomra jutása  997. Géza meghal.  Koppány igényt tart a trónra (a régi rend, a szeniorátus alapján).  Háború kezdődik amelyben István német zsoldosok segítik.  Döntő győzelem, még 997-ben Szent Márton Hegyén (ma Pannonhalma), és bosszúállás (felnégyelés).  Később hasonló okokból leszámolt az erdélyi gyulával 1003-ban, és a Temesköz urával Ajtonnyal 1028 körül.

5 A koronázás  A Pápa és a császár egyetértésével II. Szilveszter pápa koronát küld ill. jóváhagyja a koronázást.  A koronázás valószínű időpontja jan. 1.  Bizonyára a koronázási paláston található az egyedüli hiteles ábrázolása István Királynak  Magyarország ettől kezdve királyság, és része az európai államok rendszerének.  A koronázás kialakuló rendjében az Esztergomi érsek koronázza a királyt.

6 A koronázási palást. Eredetileg a székesfehérvári királyi bazilika számára hímzett miseruha volt (1031). Gallérját – vörös selyem alapon hímzés aranyfonállal – a XII. század harmadik negyedében készítették, s utólag varrták fel a palástra

7 Az egyetlen hitelesnek tekinthető Szent István ábrázolás

8 Uralkodásának fő eredményei 1. A kereszténység bevezetése Magyarországon. Az egyházszervezet kiépítése (két érsekség és püspökségek) 2. Törvények bevezetése. (két törvénykönyv kiadása) 3. Az ország közigazgatásának megszervezése (vármegyék létrehozása). 4. A központi hatalom (királyi tanács) megalapozása.

9 Egyházszervezés -Két érsekséget (Esztergom és Kalocsa), és kb. még hat püspökséget hozott létre. -A szerzetesrendek (főleg a bencések), letelepedését támogatta (a pannonhalmi bencések bizonyára még Géza idején érkeztek). -Templomokat és kolostorokat építtetett -Törvényekkel szabályozta a hitélet egyes kérdéseit (pl. kötelezővé tette a templombajárást vasárnap, Minden tíz falu templomot épített, büntette a vasárnapi munkát)

10 Csempeszkopács: Árpád-kori falusi templom

11 A pécsváradi bencés apátság altemploma. A XI. századi magyar egyháziépületek erőd jellegűek voltak. A bencés kolostorok sokkal inkább a művelődés és a művészet központjai voltak.

12 Törvénykezés - Törvénykönyveket adott ki -Ezek szabályozták a mindennapi életet -Elrendelte az adók beszedését -Elrendelte az adó beszedését -Büntette az emberölést „Ha valaki karddal embert öl, ugyanazon karddal öljék meg őt.” -Védte a királyi és a magánvagyont Törvénykezése olyan sikeres volt, hogy a szentföldi zarándokok, már nem a tengeri utat választották, hanem Magyarországot.

13 Az ország berendezkedését is törvének szabályozták  Az uralkodótól, nyugati minta szerint származott minden jog (kormányoz, bíráskodik, törvényeket hoz)  A kormányzásban a királyi tanács segíti (tagjai a püspökök és a megyésispánok)  fontos szerepe volt a Nádornak (az udvar főbírája, jövedelmének kezelője)

14 Az Udvar  A király környezete, amely az államigazgatásban és mindennapjai megszervezésében segítette.  A királyi udvarhoz birtok is tartozott (a várbirtok és udvarbirtok) -Az várbirtok (várszervezet), és a szolgák akik művelték élén várispán állt, várjobbágyak és várnépek igényeit elégítette ki, akik a királyt védték. -Az udvarbirtok élén az udvarispán állt és a király valamint az udvar igényeit (étel, ital) látták el.

15 A vármegyék megszervezése -Az államigazgatás keretein belül kijelölte a megyék illetékességét. -A vármegyéket a várakból irányították a királyhoz hű, általa kinevezett megyésispánok. -Köteles volt a király parancsára hadba vezetni a vár fegyvereseit/nemeseit. -A megye területén, a kisebb ügyekben a megyésispán bíráskodott, ő kezelte a vármegye jövedelmeit.

16 A társadalom István király idejében  A társadalom két részre oszlott 1.Szabadok (csak a törvényeket kellett betarataniuk, egyébként azt tettek amit akartak) 2.Szolgák (felettük az uraik rendelkeztek) A szabadoknak különböző kategóriái voltak: 1. Urak – A királytól kapott birtokokkal rendelkező réteg 2. Vitézek – katonáskodó emberek (sokszor külföldiek), kisebb birtokkal. 3. Nincstelenek – Vagyontalanok, de szabadok 4. Vendégek (hospesek) – Más földjét művelő, külföldről betelepült parasztok.

17 A gazdaság István király idején  Nagyon keveset tudni róla.  Az ország átalakulóban volt, István törvényei alapjaiban alakították át a társadalmat.  A szerzetesek magukkal hozták az írásbeliséget, és az egyes nyugaton ismert mesterségeket.  Vélhetően a kereskedelem is felpezsdült, a biztos utvonalak miatt.

18 A királyság kormányzása  A Szent István-kori kormányzás vezető testülete a püspökökből és megyésispánokból álló királyi tanács volt.  A királyi döntéseket a tanácsban vitatták meg, és véglegesítették.  Az ispánok közül a legtekintélyesebb főember a nádor volt, aki gyakran helyettesítette a királyt igazságszolgáltatási ügyekben.

19 István király uralmának eseménytörténete  997 és 1038 között uralkodott  997. Győzelem Koppány felett  Sógora II. Henrik bajor herceg lesz a német-római császár  Győzelem az erdélyi gyula felett  1009 előtt, az első vármegyék létrehozása  1010 előtt a győri és kalocsai egyházmegyék létrehozása  háború a lengyelekkel, az észak-nyugati területekért.  1019 A zalavári apátság alapítása  1028 körül Csanád vezér vezetésével legyőzik Ajtonyt  1031 II. Konrád németrómai császár sikertelen hadjárata  1031 Imre herceg halála  Orseollo Pétert jelöli ki utódjának  aug. 15. István meghal

20 Székesfehérvár, Szent István-szarkofág (XI. század vége) repülő angyal emeli a halott lelkét csecsemőként a magasba

21 1.Az államalapítás 2.A magyarok helyének megtalálása Európában. 3.Része van abban, hogy a középkorban Szent királyok nemzetségének nevezték az Árpád- házat ben Szentté avatták 5.Ma is az egyik legfontosabb személye Magyarország történetének, ma is ünneppel emlékeznek rá. István király hagyatéka

22 A megoldatlan kérdés a királyi cím öröksége  István királynak több gyermeke született, de egyik fia sem élte túl, Imre (Henrik) a trón várományosa vadászatban hal meg, ez veszélyt jelentett az egész életművére.  Halála után hosszas rendezetlen évek következtek, csak I. András (Endre) idejében csillapodik a helyzet, de csak Szent László idejében válik ismét stabillá a királyság.

23 Felhasznált irodalom  Romsics Ignác (szerk): Magyarország története. Akadémiai kiadó, Budapest,  Rade Mihaljčić: Történelem az általános iskolák hatodik osztálya számára. Zavod za udžbenike, Beograd, (A magyarokra vonatkozó rész szerzője Dr. Csehák Kálmán) Képek: 1.A koronázási lepel: 2.Szent István ábrázolása a paláston: 3.Csempeszkopács: 4.: 4.A pécsváradi bencés apátság altemploma: 5. et/index4.html 5.Székesfehérvár, Szent István-szarkofág et/index4.html et/index4.html et/index4.html


Letölteni ppt "A MAGYAR ÁLLAM LÉTREJÖTTE 67. Dr. Mészáros Zoltán A 6. és a középiskola 2. osztályában használható."

Hasonló előadás


Google Hirdetések