Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A „Szent Korona” Szerkezete és eredetének kérdései Készítette: Dabóczi Viktória.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A „Szent Korona” Szerkezete és eredetének kérdései Készítette: Dabóczi Viktória."— Előadás másolata:

1 A „Szent Korona” Szerkezete és eredetének kérdései Készítette: Dabóczi Viktória

2 A korona teljes, mai képe

3 A korona szerkezete A korona két részből áll A korona két részből áll 1) az abroncs = görög korona (corona graeca) 1) az abroncs = görög korona (corona graeca) 2) a felső kereszt alakú pántok = latin korona (corona latina) 2) a felső kereszt alakú pántok = latin korona (corona latina)

4 A görög korona A görög korona abroncsának képei : A görög korona abroncsának képei : 1. Szent Mihály és Gábor angyalok 2. György, Demeter, Kozma és Damján vértanú szentek 3. Dukász Mihály bizánci császár ( ) 4. Konstantin, a császár testvére vagy fia 5. I. Géza ( ) Utóbbiakat (3-5) utólag szerelték föl.

5 A latin korona A latin korona képei: A latin korona képei: A korona tetején Krisztus, „köldökéből” indul a kereszt A korona tetején Krisztus, „köldökéből” indul a kereszt A pántokon 8 apostol (Péter, András, János, Jakab, Pál stb.) – eredetileg is 8 apostolkép készült, nem történt átalakítás A pántokon 8 apostol (Péter, András, János, Jakab, Pál stb.) – eredetileg is 8 apostolkép készült, nem történt átalakítás Járd körbe! Járd körbe!

6 A koronák eredete A görög korona: A görög korona: Dukász Mihály bizánci császár ajándéka I. Géza feleségének Dukász Mihály bizánci császár ajándéka I. Géza feleségének Bizonyítékok: Bizonyítékok: 1. női koronára utal a korona alakja (homlokrészen háromszög alakú és íves oromdíszek) 2. I. Géza felesége rokonságban állt a császári családdal 3. Maga I. Géza is szerepel a koronán, a királyok viszont nem viselik saját képmásukat A latin korona: A latin korona: A pánt apostollemezei 1050 előtt, Közép- vagy Dél-Itáliában készültek (ikonográfiai bizonyítékok). Ezeket a lemezeket használták a későbbi latin koronához. A pánt apostollemezei 1050 előtt, Közép- vagy Dél-Itáliában készültek (ikonográfiai bizonyítékok). Ezeket a lemezeket használták a későbbi latin koronához. Kifejezetten egy alsó koronára való ráillesztés céljára készült, önmagában nem használható, de az eredetileg alsó résznek szánt koronáról nincs tudomásunk. Kifejezetten egy alsó koronára való ráillesztés céljára készült, önmagában nem használható, de az eredetileg alsó résznek szánt koronáról nincs tudomásunk.

7 A koronák összeillesztése A koronák összeillesztésére III. Béla idején került sor A koronák összeillesztésére III. Béla idején került sor Bizonyítékok: Bizonyítékok: 1. A korona fölül zárt formája megfelel a 11. századtól bevezetett görög császári korona típusának. 2. Béla 1163-tól a bizánci udvarban élt, több Bizáncból származó jelképet vezetett be Magyarországon: kettős kereszt, koronaforma

8 Miért „Szent” korona? A „szent” jelző a szent istváni eredettel kapcsolható össze, amely a 18. századig elfogadott volt. A „szent” jelző a szent istváni eredettel kapcsolható össze, amely a 18. századig elfogadott volt. A latin korona apostollemezeinek korai keletkezése indíthatta el azt a folyamatot, melynek során a koronát egyre inkább Szent Istvánhoz kapcsolták. (Ezen kívül egyéb koronázási ékszerek – palást és jogar – valóban Istvánhoz kapcsolhatók.) A latin korona apostollemezeinek korai keletkezése indíthatta el azt a folyamatot, melynek során a koronát egyre inkább Szent Istvánhoz kapcsolták. (Ezen kívül egyéb koronázási ékszerek – palást és jogar – valóban Istvánhoz kapcsolhatók.) A 18. századtól fedezték fel a görög feliratokat, melyek értelmezése megváltoztatta az addigi hagyományt. A 18. századtól fedezték fel a görög feliratokat, melyek értelmezése megváltoztatta az addigi hagyományt.

9 A korona őrzése Árpád-kor: a székesfehérvári királyi bazilika őrkanonokja őrizte (III. Béla uralkodásától) Árpád-kor: a székesfehérvári királyi bazilika őrkanonokja őrizte (III. Béla uralkodásától) Később Visegrádon őrizték Később Visegrádon őrizték 1446-tól az ország főnemeseiből választott koronaőrök gondoskodtak az őrzésről. A királyi kincstártól külön őrizték, vészterhes időkben a koronaőrök menekítették az ékszert tól az ország főnemeseiből választott koronaőrök gondoskodtak az őrzésről. A királyi kincstártól külön őrizték, vészterhes időkben a koronaőrök menekítették az ékszert.

10 A korona szigorú őrzésének okai A korona szigorú őrzését a koronázás XIII. századtól elfogadott szabályai indokolták A korona szigorú őrzését a koronázás XIII. századtól elfogadott szabályai indokolták Legitim uralkodó „Szent- koronával” való koronázás Az esztergomi érsek koronáz Székesfehérváron történik a koronázás

11 A korona hányatott sorsa / 1. Története során a korona többször került idegen kézbe: Története során a korona többször került idegen kézbe: ben Imre király özvegye magával vitte Ausztriába (II. András 1205-ben szerzi vissza) 2. A tatárjárás idején IV. Bélával Dalmáciába menekítik ben Ottó, bajor herceg vinné magával, de útközben elveszíti. Ezután rövid ideig Kán Lászlóhoz kerül febr. 20-án éjjel Kottaner Ilona csellel megszerzi V. László koronázásához. III. Frigyeshez kerül, Mátyás vásárolja vissza.

12 A korona hányatott sorsa / ben I. Szulejmán kezére jut, de „értéktelensége” miatt visszaadja János királynak. 6. A 17. vagy 18. században erős ütés éri, melynek következtében elferdül a kereszt és 3 pánt eltörik. (A korona 1792 előtti ábrázolásain a kereszt egyenes) ben elássák Orsova mellett 8. A II. világháború után az USA-ba kerül, 1978-ban adják vissza után a Nemzeti Múzeumban őrizték. 10. Ma a Parlamentben látható a többi koronázási ékszerrel (kivéve palást) együtt.


Letölteni ppt "A „Szent Korona” Szerkezete és eredetének kérdései Készítette: Dabóczi Viktória."

Hasonló előadás


Google Hirdetések