Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

VÍRUSOK, PRIONOK, VIROIDOK. EPIDEMIOLÓGIA Epidemiológia (görög) - járványtan szakterületei Bakteriológia- Bakteriológia- klinikai bakteriológia a humán.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "VÍRUSOK, PRIONOK, VIROIDOK. EPIDEMIOLÓGIA Epidemiológia (görög) - járványtan szakterületei Bakteriológia- Bakteriológia- klinikai bakteriológia a humán."— Előadás másolata:

1 VÍRUSOK, PRIONOK, VIROIDOK

2 EPIDEMIOLÓGIA Epidemiológia (görög) - járványtan szakterületei Bakteriológia- Bakteriológia- klinikai bakteriológia a humán megbetegedések okait kutatja. Feladata a kórokozók kitenyésztése, izolálása, antibiotikummal szembeni ellenálló képességük vizsgálata. Mikológia Mikológia Parazitológia Parazitológia Virológia Virológia

3 VIROLÓGIA A vírusok az élő és élettelen határán létező egységek, önmagukban nem folytatnak anyagcserét. A vírus egy élő sejtbe jutva átprogramozza a sejt anyagcseréjét. A megtámadott sejt a vírus bejutása után nem saját anyagcseréjét folytatja, hanem vírusokat „készít”. Amikor a sejt tele lesz új vírusokkal felreped és elpusztul, a kiszabaduló vírusok új sejteket keresnek.

4 Mi a vírus: Ultramikroszkópos méretű ( nm), önálló anyagcserére nem képes, csak élő sejtben szaporodó, obligát parazita, infektív generatív információkat tartalmazó, az embert, az állatot, a növényt és a baktériumokat megbetegítő szervezet. Csak egyféle nukleinsavat (DNS vagy RNS) tartalmaznak, melyek lehetnek egy-, v. kétszálúak. Két megjelenési alakban: Virion és vegetatív vírus fordulnak elő.

5 Virion A sejten kívüli, Életjelenséget nem mutató, Határozott fizikai- kémiai szerkezettel rendelkező víruspartikula Infektív genetikai információ A vírusfertőzés végső terméke

6 A vírusok felépítése A vírus szerkezete A vírus szerkezete Kapszid (fehérje tok) Kapszid (fehérje tok) –Védi a vírus genetikai anyagát a gazdasejt emésztőenzimeitől –Kapszomer egységekből épül fel –Kötőhelyek találhatók rajta Burok-Peplon Burok-Peplon –A gazdasejtből származik –Kötőhelyek találhatók rajta

7 A vírusok genetikai anyaga Nuklein sav DNS RNS

8 A vírusok külső megjelenésének szimmetriái Helikális Helikális Kubikális v. ikazohedrikus Kubikális v. ikazohedrikus Binális Binális Komplex Komplex

9 VÍRUSOK Méretük: nm (200nm a himlő vírusa, az influenzáé lehet 8500nm is). Megfigyelésük elektronmikroszkóppal, mivel a fénymikroszkóppal még megfigyelhető alsó határ 200nm. Eredetük: Különböző sejtekből kiszakadt örökítő anyagok. Felépítésük: egy örökítőanyag- molekula (DNS, retrovírusoknál, pl.: HIV RNS) és az azt védő fehérjeburok.

10 VÍRUSOK FORMÁJA Alakjuk: Hengeres pl.: dohánymozaik-vírus Gömbölyű pl.: influenza vírusok, HIV Sokszögletű pl.: a baktériumokat fertőző fág vírusok Tűrőképességük: A hideget jól tűrik, -70  C-on kikristályosíthatók. A melegre érzékenyebbek,  C-on inaktiválódnak.

11 VÍRUSOK RENDSZEREZÉSE Mesterséges, a gazdasejt alapján történik: Növényi vírusok pl.: dohánymozaik-vírus, tűzhalál- vírus Növényi vírusok pl.: dohánymozaik-vírus, tűzhalál- vírus Állati és emberi vírusok: száj –és körömfájás, baromfi pestis, veszettség, influenza vírusok, HIV, Hepatitis, Mumpsz, himlők, Kanyaró, szemölcs-vírusok, herpesz (sömör) vírusok, Paralízis (gyermekbénulás), Tífusz, Agyvelő és agyhártyagyulladást okozó vírus (kullancs terjesztheti) Állati és emberi vírusok: száj –és körömfájás, baromfi pestis, veszettség, influenza vírusok, HIV, Hepatitis, Mumpsz, himlők, Kanyaró, szemölcs-vírusok, herpesz (sömör) vírusok, Paralízis (gyermekbénulás), Tífusz, Agyvelő és agyhártyagyulladást okozó vírus (kullancs terjesztheti) Baktériumokat támadó bakteriofágok. Baktériumokat támadó bakteriofágok.

12 A vírusok gazda spektruma Meghatározza, hogy az adott vírus milyen sejteket tud fertőzni Meghatározza, hogy az adott vírus milyen sejteket tud fertőzni Ez alapján vannak: Ez alapján vannak: –Csak növényeket - fitofág –Csak rovarokat –Csak egysejtűeket –Csak gombákat –Csak baktériumokat (Bacteriofág) fertőző vírusok

13 A vírusok gazda spektruma A legtöbb vírusnak szűk a gazdaspektruma A legtöbb vírusnak szűk a gazdaspektruma Polio vírus (gyerek bénulás) - csak az idegsejteket Polio vírus (gyerek bénulás) - csak az idegsejteket Adenovírus - csak a felső légutak sejtjeit Adenovírus - csak a felső légutak sejtjeit

14 A gazdaspektrumot az határozza meg, hogy a vírus képes e a gazdasejttel kölcsönhatásba lépni A gazdaspektrumot az határozza meg, hogy a vírus képes e a gazdasejttel kölcsönhatásba lépni A vírus kötő helyei a sejt receptor helyeihez kötődnek A vírus kötő helyei a sejt receptor helyeihez kötődnek A vírus kötő helyei – a kapszidon v. a burkon A vírus kötő helyei – a kapszidon v. a burkon A sejt receptor – a gazdasejt membránján van A sejt receptor – a gazdasejt membránján van A vírusok gazda spektruma

15 Vírus fertőzés, a vírus és a sejt kapcsolata Látens infekció: Látens infekció: –a nukleinsav integráció nem jár a sejt pusztulásával –A vírus a sejtben rejtett állapotban – látensen marad –A sejt nem ürít vírusokat –A reaktivációval szűnik meg ez az állapot és produktív fertőzés alakul ki

16 Vírus fertőzés, a vírus és a sejt kapcsolata Proliferatív infekció: Proliferatív infekció: –Onkogén hatású –A sejtek rosszindulatú átalakítása történik meg –A sejtek korlátlan szaporodóképességre tesznek szert v-onkogént hordozó vírusok

17 Vírus fertőzés, a vírus és a sejt kapcsolata Produktív infekció: Produktív infekció: –Lítikus fertőzés: a sejt vírust termel, majd elpusztul és citolízis következik be –Perzisztens fertőzés: a sejt megtartja életfunkcióit és folyamatosan termeli a virionokat

18 Vírus fertőzés, a vírus és a sejt kapcsolata Perzisztáló fertőzés a klinikai tünetek alapján lehet: Perzisztáló fertőzés a klinikai tünetek alapján lehet: –Latens –Krónikus –Lassú

19 A vírus szaporodási szakaszai

20 Adszorpció Adszorpció Penetráció (behatolás) Penetráció (behatolás) Dekapszidáció (kapszid szétesése) Dekapszidáció (kapszid szétesése) Eklipszis (eltűnés a gazdasejtben) Eklipszis (eltűnés a gazdasejtben) Maturáció (érési szakasz) Maturáció (érési szakasz) Kiszabadulás Kiszabadulás

21 A vírus szaporodási szakaszai A vírus szaporodási szakaszai Adszorpció: Adszorpció: –Először reverzibilis, majd stabil kötődés jön létre a vírus és a sejtfelszín között –Speciális receptor-antireceptor kapcsolat

22 A vírus szaporodási szakaszai Penetráció (behatolás) típusai: Penetráció (behatolás) típusai: –Transzlokáció –Endocitózis (viropexis) –membránfúzió

23 A vírus szaporodási szakaszai Dekapszidáció: a penetráció után következik be, mikor a kapszid széttöredezik Dekapszidáció: a penetráció után következik be, mikor a kapszid széttöredezik

24 A vírus szaporodási szakaszai Eklipszis: (sötét, „fogyatkozás”) fázisra jellemző, hogy a fertőző vírus teljesen Eklipszis: (sötét, „fogyatkozás”) fázisra jellemző, hogy a fertőző vírus teljesen eltűnik a sejtben a vírus nem mutatható ki a vírus nem mutatható ki Meg a sejt Megkezdődik a sejt áthangolása Ennek lépései: Ennek lépései: –Korai fehérjék szintézise –Vírusgenom replikációja –Késői fehérjék képzése

25 A vírus szaporodási szakaszai :, a nukleinsav és fehérje komponensek érett, fertőző víruspartikulává egyesülnek Maturáció: érési szakasz, a nukleinsav és fehérje komponensek érett, fertőző víruspartikulává egyesülnek : ez általában a sejtek szétesésével (destrukcióval) jár Kiszabadulás: ez általában a sejtek szétesésével (destrukcióval) jár Ha a lízis késleltetést szenved temperált fágokról beszélünk Ha a lízis késleltetést szenved temperált fágokról beszélünk Van mikor a vírus nem hagyja el a sejtet Van mikor a vírus nem hagyja el a sejtet Burkos vírusoknál bimbózás (budding) történik Burkos vírusoknál bimbózás (budding) történik

26 A vírus szaporodási sajátosságok : az egyik vírus lehetetlenné teszi a más vírussal való fertőzést (a sejtben interferon keletkezik) Vírusinterferencia: az egyik vírus lehetetlenné teszi a más vírussal való fertőzést (a sejtben interferon keletkezik) : az egyik vírus általi változások segítik a másik vírussal való fertőzést Vírusexaltáció: az egyik vírus általi változások segítik a másik vírussal való fertőzést

27 RETROVÍRUS : késleltetett hatású vírusos fertőzést okoznak, pl.: HIV, rákos betegségeket kiváltó vírusok. A vírusok örökítő anyagukat a megfertőzött sejt örökítő anyagába építik, s egyszer valamilyen hatásra a vírus aktívvá válik. Retrovírusok: késleltetett hatású vírusos fertőzést okoznak, pl.: HIV, rákos betegségeket kiváltó vírusok. A vírusok örökítő anyagukat a megfertőzött sejt örökítő anyagába építik, s egyszer valamilyen hatásra a vírus aktívvá válik.

28 A vírusok rendszerezése –A nukleinsav kémiai természete –A nukleokapszid szimmetria viszonyai –A burok jelenlétét v. hiányát –A nukleokapszid átmérőjét

29 Komplikációk Vakság Vakság Izületi gyulladás Izületi gyulladás Agyhártya gyulladás Agyhártya gyulladás Baktériumos felülfertőződés Baktériumos felülfertőződés

30 Prionok Proteinaceous infectious agents-fehérjetípusú fertőző anyagok Proteinaceous infectious agents-fehérjetípusú fertőző anyagok Csak fehérjék – nincs nuklein sav Sokféle – igen lassú kifejlődésűek Sokféle agyi elváltozásos betegséget okoznak – igen lassú kifejlődésűek –pl: kerge-marha kór Obligát intracelluláris paraziták Obligát intracelluláris paraziták Kisebbek a vírusoknál Kisebbek a vírusoknál Az abnormális prion fehérje a normális fehérjét átalakítja Az abnormális prion fehérje a normális fehérjét átalakítja Az idegsejtekben felhalmozódnak Az idegsejtekben felhalmozódnak Egy fajon belül átvihetőek Egy fajon belül átvihetőek

31 Viroidok Kisebbek a vírusoknál (“szub-virális”) Kisebbek a vírusoknál (“szub-virális”) Kicsi -ből állnak Kicsi egy-szálú RNS -ből állnak bázis hosszúak bázis hosszúak Nincs fehérje burkuk Nincs fehérje burkuk Önfenntartó módon szaporodnak a fogadó sejtben Önfenntartó módon szaporodnak a fogadó sejtben Egy viroid RNS molekula is képes megfertőzni egy sejtet Egy viroid RNS molekula is képes megfertőzni egy sejtet A A viroid RNS kör alakú és ezért ellenáll a nukleáz enzimeknek Számos növényi betegséget okoznak Számos növényi betegséget okoznak

32 Viroid betegségek Alma héjrepedezettség – ASSVd Alma héjrepedezettség – ASSVd Komló törpülés – HSVd Komló törpülés – HSVd Szegfű és krizantém törpülését okozzák Szegfű és krizantém törpülését okozzák


Letölteni ppt "VÍRUSOK, PRIONOK, VIROIDOK. EPIDEMIOLÓGIA Epidemiológia (görög) - járványtan szakterületei Bakteriológia- Bakteriológia- klinikai bakteriológia a humán."

Hasonló előadás


Google Hirdetések