Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az élőlények országai. 2 A vírusok, a prokarióták és az állati egysejtűek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az élőlények országai. 2 A vírusok, a prokarióták és az állati egysejtűek."— Előadás másolata:

1 Az élőlények országai

2 2

3 A vírusok, a prokarióták és az állati egysejtűek

4 A vírusok virus - „méreg”

5  A legkisebb mikroorganizmusok, méretük 20 – 400 nanométer (10 -9 méter)  Két megjelenési formájuk van: az egyik a nyugvó vírus, a virion, ami semmiféle életjelenséget nem mutat, a másik az élő sejtben található, működő vegetatív vírus.  A megfelelő gazdasejtekbe jutva élő anyagként viselkednek. Átprogramozzák a sejt anyagcseréjét, a vírusokra jellemző enzimek, majd fehérjék keletkeznek, így elszaporodnak. Ezért nevezzük a vírusokat abszolút parazitának.  Felépítésükre nem jellemző a sejtes szerveződés..  Szimmetrikus, kristályos felépítésűek.  Egy örökítőanyag-molekulából, ami vagy DNS, vagy RNS lehet, és az azt körülvevő fehérjeburokból (kapszid) állnak.  A fehérjeburok jellegzetes geometriája határozza meg a vírus alakját. E körül bizonyos vírusok esetén még egy külső, lipoid jellegű burok is lehet (az ún. peplon, ami a gazdasejtből származik, és a vírus sejtbe történő behatolását segíti).

6 A vírusok Nem illeszthetők be az élőlények rendszerébe Nem sejtes szerveződésűek Élő és élettelen anyagra egyaránt jellemző tulajdonságaik egyaránt vannak Az inaktív forma – kristályos virion A gazdasejtbe jutva szaporodóképes vegetatív vírussá alakul

7 A vírusok felfedezése 1892 D. Ivanovszkij L. Pasteur (vírus=méreg) Hőgyes Endre »Vírus okozta betegségek Gyermekparalízis, - influenza Herpesz, - bárányhimlő, - rubeóla AIDS, - mumpsz, - agyhártyagyulladás Száj és körömfájás, - baromfipestis

8 A gyermekbénulás vírusa

9 Vírus felépítése

10 A vírusok felépítése Méretük: nm Felépítésük: örökítő anyag (DNS, vagy RNS) és fehérje burok A fehérjeburok alakja szerint –Helikális vírusok – dohánymozaik vírus, f. himlő –kubikális vírusok – herpesz, gyermek bénulás –binális vírusok- bakteriofágok, rákkeltő RNS vírusok

11 A vírusok örökítőanyagból és fehérjeburokból állnak Dohánymozaik- vírus Influenza- vírus Bakteriofág

12 Más vírusformák Egy kis bakteriofág Rágcsálók daganatát okozó vírus Szemölcsvírus

13 Megkülönböztetünk:  Növényeket fertőző vírusokat  Fágokat, azaz baktériumokat fertőző vírusok  Állatokat fertőző vírusok: Állatokra veszélyes: (száj- és körömfájás, sertéspestis, baromfipestis, veszettség) Emberre veszélyes: (influenza, bárányhimlő, rózsahímlő (rubeola)) DEFINÍCIÓ: a vírus nem sejtes fertőző ágens, amely csak élő, fogékony sejtben képes replikálódni (szaporodni).

14 Védekezés a vírus okozta betegségek ellen Csak a szervezet saját immunrendszere tud védekezni ellenük! Kétszer ugyanaz a vírus nem tud beteggé tenni egy szervezetet. Védőoltások jelentősége

15 Bakteriofágok megsokszorozódása

16 Prokarióták Nincs valódi, körülhatárolt sejtmagjuk.

17 rendszerezésük: –Baktériumok törzse –Kékbaktériumok törzse Testszerveződésük: –Méret: 1-10μm –Alak: gömb, pálcika, görbült, spirál

18 A baktériumok

19 A baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire pár mikrométeres mikroorganizmusok. Változatos megjelenésűek: sejtjeik gömb, pálcika, csavart stb. alakúak lehetnek. A mikrobiológia egyik ága, a bakteriológia foglalkozik a baktériumok tudományos vizsgálatával. A Föld minden élőhelyén megtalálhatóak a baktériumok: vízben, szárazföldön vagy a levegőben, még mélytengeri hőforrásokban és nukleáris hulladékban is. Egy gramm talaj kb. 40 millió, egy milliliter felszíni víz egymillió baktériumsejtet tartalmaz. A Földön pedig összesen mintegy 5 kvintillió (5 × ) baktérium élhet. A baktériumok alapvető szerepet töltenek be a bioszféra anyagforgalmában, mint például a légköri nitrogén megkötésében. Ennek ellenére a baktériumfajok nagy részét nem ismerjük: a baktériumtörzsek fele rendelkezik csak olyan fajokkal, amelyek laboratóriumi körülmények között tenyészthetők.

20  Létfontosságú sejtalkotók sejtfal citoplazmahártya, citoplazma, maganyag  Nem létfontosságú sejtalkotók burok, csilló, fimbria, spóra A BAKTÉRIUMOK SEJTSZERKEZETE

21 Gömb, pálcika és csavart alakú baktérium rajza

22 Pálcika és csavart alakú baktérium képe

23 Osztódó baktériumok

24 Szénabacillus Lépfene (anthrax) baktérium

25 Levegőből származó baktériumokból „táptalajon” kitenyésztett telepek

26 A középen levő fokhagyma gátolja közelében a baktériumtelep növekedését

27 A különböző színnel jelölt antibiotikumok eltérően gátolják a baktériumok növekedését

28 Biológiai jelentőségük 1. Ökológiai –Fotoszintetizálók- Szimbionták –Paraziták- Szaprofiták 2. Gazdasági –Élelmiszeripar - Gyógyszeripar –Szennyvíztisztítás, hulladékkezelés –Hadászat

29 A pillangósvirágúak gyökérgümőiben nitrogénkötő baktériumok élnek

30 Baktériumok által okozott betegségek Gyulladások Vérhas, kolera, pestis, lepra, skarlát, tetanusz, Nemi betegségek: gonorrhoea (tripper, kankó) vérbaj (szifilisz),

31 Kékbaktériumok

32 Kékbaktérium sejtek

33 Kékbaktériumok lapos és gömb alakú sejttársulása (telepe)

34 Kékbaktériumok fonál alakú sejttársulása (Oscillatoria)

35 Fonalas kékbaktérium telep (Nostoc)

36 Egyszerű eukarióták Körülhatárolt sejtmagjuk vagy sejtmagvaik vannak)

37 Az egyféle magvúak

38 Ostorosmoszatok törzse Származásuk: –Az ősi ostoros prokariótáktól Az ősi típusaiktól származtathatóak … –a gombák, –a növények, –az állatok.

39 Testfelépítésük Sejtalkotóik: –Bőrke (pellicula): a sejt határa –Ostor: mozgásszerv –Sejtmag: benne örökítő anyag – A sejt működésének szervezése –Lüktető üregecske: kiválasztás –Szemfolt: tájékozódás –Zöld színtest: a fotoszintézis helye –Garat, sejtszáj: a szerves anyag felvételének a helye

40 40 Életmódjuk Mixotróf táplálkozásuak –A körülményektől függően képes (autotróf) fotoszintézisre és szerves anyag felvételre (heterotróf) is. Légzésük: általában aerob élőlények Szaporodásuk: kettéosztódással Biológiai jelentőségük: a vizek öntisztulásában Előfordulásuk: édesvizekben

41 41 Euglena fajok

42 42 Szemes ostoros – piros szemfolttal

43 43 Phacus fajok

44 Álomkór ostoros és a terjesztő cecelégy

45 Óriás amőba

46 A táplálkozó amőba… Kékbaktériumot nyel el Papucsállatkát fogyasztott

47 Termeszek belében élő cellulózbontó ostoros

48 Likacsoshéjú: héjas egysejtű (a váz jobb fele felnyitva)

49 Napállatka rajza és mikroszkópi képe

50 Sugárállatkák

51 A kétféle magvúak

52 Papucsállatka Csillói közelről

53 Megfelelő megvilágítással jól látszik a papucsállatka két lüktetőűröcskéje.

54 Papucsállatka Osztódás Örökítőanyag-kicserélés (konjugáció)

55 Harangállatka táplálkozik, megriadt

56 Ormányos csillós

57 Kürtállatkák


Letölteni ppt "Az élőlények országai. 2 A vírusok, a prokarióták és az állati egysejtűek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések