Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

5-6. óra: Prokarióták, baktériumok. Három nagy fejletségi szint: Prokarióták Eukarióták Egysejtű Többsejtű Növények – szervesanyag termelők Gombák - lebontó.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "5-6. óra: Prokarióták, baktériumok. Három nagy fejletségi szint: Prokarióták Eukarióták Egysejtű Többsejtű Növények – szervesanyag termelők Gombák - lebontó."— Előadás másolata:

1 5-6. óra: Prokarióták, baktériumok

2 Három nagy fejletségi szint: Prokarióták Eukarióták Egysejtű Többsejtű Növények – szervesanyag termelők Gombák - lebontó anyagokkal táplálkoznak Állatok – fogyasztók

3 Többsejtű eukarióták

4 Szerveződési szintek – egyed alatti

5 1.) Az élő anyagi rendszerek alaki és működési egysége a SEJT A SEJT a legelemibb szerveződési szint 2.) A következő a sejtek különböző egységekbe rendeződése  Telep – kevésbé fejlett  Szövet - fejlett

6 A szövetek kialakulása az élő szervezet működésének hatékonyságát növelte, ezért előnyt jelentett az élővilág fejlődése során.

7

8 A sejtmag nélküli sejtek, a prokarióták lehettek az első élő rendszerek az élővilág földi fejlődésében. PRO = előtt KARION = sejtmag SEJTMAG ELŐTTI ÁLLAPOT!

9 A baktériumok ősei már a földtörténeti őskorban, kb. 3,5 milliárd évvel ezelőtt megjelentek. Az ősbaktériumok különleges élőhelyeket népesítettek be. Pl.: magas sótartalmú, magas hőmérsékletű, vagy erősen savas víz. Sajátos életmódjukkal és fejlődésükkel az evolúció oldalágaként maradtak fenn.

10 Valódi (mai) baktériumok: sejtes szerveződésűek, prokarióták átlagos méretük 0,5-20  m alakjuk nagyon változatos: gömb (coccus), pálcika (bacillus), csavart (spirillum, vibrio)

11 A baktérium sejt felépítése: a sejt alapját a sejtplazma (citoplazma) adja ebben található a maganyag, a gyűrű alakú DNS a citoplazmát a sejthártya veszi körül a sejthártyán felületnövelő betüremkedések (mezoszómák) vannak a sejtfal a sejthártyán kívül tszerepe alálható (szénhidrát + fehérje) a sejt alakját biztosítja és van a védelemben is járulékos sejtalkotók: nem minden egyedben található meg tok (szénhidrátból épül fel) védelem a funkciója a kórokozókra jellemző bakteriocsillók, az aktív mozgásra képes baktériumoknál (eukariótáknál található csillóktól eltérő felépítésű) Aktív mozgás: az élőlény saját energiáját (ATP-t) használ fel a mozgáshoz. Passzív mozgás: az élőlény külső energia hatására mozog.

12

13 Több baktérium képes kedvezőtlen körülmények között betokozódni. Átmentő rendszert, ún. bakteriospórát hoz létre. Mint minden élő, a baktérium is nyílt rendszer  anyagot és energiát cserél a környezetével. Az anyagot (szervest, szervetlent) az élőlény beépíti a sejtjébe, vagy annak eloxidálásával kémiai energiát nyer, amely közvetlenül felhasználható az anyagcsere- folyamataihoz.

14 Egyesek képesek arra, hogy a fény fotonjainak energiáját felhasználva hozzanak létre a vegyületekben olyan speciális kémiai kötéseket, amelyekben már a sejt számára felhasználható formában van jelen a kémiai energia. (ATP)

15 A baktériumok a bioszférában szinte mindenütt megtalálhatók. Elterjedésük egyik oka, hogy számtalan táplálkozási forma, nagy változatosságban alakult ki náluk. 1. Autotróf: olyan élőlény, mely szervetlen anyagokból építi fel saját szerves anyagait. (CO 2, H 2 O, NH 3 ) a) fotoszintetizáló (fotoautotróf) az a folyamat, mely során az élőlény a fényenergia segítségével építi fel szervetlenből saját szerves anyagait Pl: bíborbaktérium b) kemoszintetizáló (kemoautotróf) az a folyamat, mely során az élőlény szervetlen anyagok eloxidálásával nyert energiával építi fel szervetlenből saját szerves anyagait

16

17 2. Heterotróf: olyan élőlény, amely a felvett szerves vegyületekből építi fel saját szerves anyagait. Speciális formái: a) paraziták (élősködők): más élőlények szerves anyagait használják, a gazdaélőlény legyengülését, betegségét okozzák pl: kolera baktérium, az ember húgyutait megfertőző baktérium b) szimbionták (szimbiózisban élők): kölcsönösen előnyös együttélésben élő fajok pl: nitrogéngyűjtő baktérium pillangósvirágú növények, cellulózbontó baktérium a szarvasmarha bendőjében c) szaprofiták (korhadék, rothadéklakók): elhalt élőlények szerves vegyületeit felhasználók, fontos szerepük van az ásványosításban a szerves vegyületek szervetlenné alakításában pl: rothasztó baktérium, ecetsav baktérium.

18 Ivaros és ivartalan szaporodásra is képesek Ivartalan szaporodás: olyan életjelenség, amely során Az utódot egy szülő hozza létre. Jellemzői: általában sok utód jön létre, az utódok tulajdonságai a szülővel és egymással is megegyeznek, feladata a faj egyedszámának növelése. Típusai: kettéosztódás, bimbózás, spóraképzés,telep

19 Ivaros szaporodás: olyan életjelenség, mely során az utódot két egyed (két sejt) hozza létre. Jellemzői: az utód a két szülő örököse, így kevert, közös génállományú, a faj változatosságát fokozza. Típusai: teljes összeolvadás (kopuláció), átmeneti egyesülés (konjugáció), ivarsejtekkel (gamétákkal)

20 Kékbaktériumok (kékmoszatok) egyszerű felépítésű egysejtű, vagy fonalas többsejtű prokarióta élőlények jellegzetes a sejtjeik körüli kocsonyás burok, ez a többsejtűeknél közös ősi baktériumoktól származtatjuk autotróf fotoszintetizáló élőlények klorofill és kékes színanyagok segítségével kötik meg a fényenergiát fotoszintetikus pigmentek a membránbetüremkedésekhez rögzítve találhatók az egész Földön elterjedtek: főleg édesvizekben, de tengerekben is és a talaj felső rétegében is előfordulnak (kozmopoliták: mindenütt elterjedtek) jól viselik a szélsőséges körülményeket

21 1. Helyük az anyagkörforgásban Autotróf fotoszintetizálók: kékbaktériumok – evolúciós jelentőségük óriási, a Föld oxigénes légkörének létrehozói Szimbionták: különleges anyagcseréjüknek megfelelően (zúzmók, nitrogéngyűjtő baktériumok) Paraziták: kisméretűek, gyors szaporodásúak, élő szerves anyaggal táplálkoznak Szaprofiták: kisméretűek, elhalt szerves anyagokkal táplálkoznak (cellulózbontás)

22 Élelmiszeripar Gyógyszeripar Szennyvíztisztítás, szemétlebontás Hadászati célok.

23 Gyulladások Vérhas, kolera, pestis, lepra, skarlát, tetanus (merevgörcs), Nemi betegségek: gonorrhoea (tripper, kankó) vérbaj (lues, szifilisz, franc) És az egyszerű influenza utáni felülfertőzések kb. 80%-a

24 >>>Tovább klikk>>>

25

26

27

28 Lépfene (anthrax) baktérium

29

30

31

32

33

34

35

36

37


Letölteni ppt "5-6. óra: Prokarióták, baktériumok. Három nagy fejletségi szint: Prokarióták Eukarióták Egysejtű Többsejtű Növények – szervesanyag termelők Gombák - lebontó."

Hasonló előadás


Google Hirdetések