Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A magyar büntető eljárás történeti vázlata Rövid tudomány- és kodifikációtörténet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A magyar büntető eljárás történeti vázlata Rövid tudomány- és kodifikációtörténet."— Előadás másolata:

1 A magyar büntető eljárás történeti vázlata Rövid tudomány- és kodifikációtörténet

2 A főbb szakaszok 1. Árpádházi királyaink bűnvádi perjoga 2. A Tripartitumtól az első kódexig 3. A Bűnvádi Perrendtartás (1896. Évi XXXIII. tc.) 4. A II. Világháború utáni fejlődés 5. Az új büntetőeljárási kódex koncepciója és megalkotása

3 Mátyás 1486-os dekrétuma BÍRÁK ESKÜJE Én N. esküszöm az élő Istenre és az Isten szent anyjára, szüz Máriára és minden szentekre és az Isten kiválasztottjaira, hogy minden előttem perlekedőnek és minden ügyben, mely tisztemhez tartozik, minden személynek, tudniillik gazdagnak és szegénynek megválogatása nélkül, kérést, jutalmat, kedvezést, félelmet, gyülölséget, szeretetet és barátságot távoltartva és félretéve, tehetségemhez képest minden dologban igaz és való törvényt és igazságot fogok tenni s végrehajtást eszközölni, a mint azt Isten és ez ő igazsága szerint megtenni kötelességemnek ismerendem. Isten engem úgy segéljen és minden szentjei.

4 A Tripartitum (1514) „Nemes Magyarországnak törvényeit törvényerőre emelkedett szokásait készülvén leírni, elhatároztam, az előttem álló tárgyra nézve némely megjegyzésre méltó dolgokat röviden előrebocsátani. Először is: az igazságról. Másodszor meg: a jogról és a jognak felosztásáról. Harmadszor pedig: a törvényről és a törvénynek nemeiről. Negyedszer: a szokásról és ennek feltételeiről: Ötödször és utoljára: a jó biró és egyéb, az igazságos törvényszolgáltatásra tartozó dolgokról, föltevén azt a kérdést: vajjon a birónak a perben előadottak és bizonyítottak alapján kell-e ítélnie, vagy pedig lelkiismerete szerint úgy, a mint a dolgot maga tudja.

5 Kitonich: Directio Metodica Kitonich János (ca ) Directio methodica processus iudiciarii iuris consuetudinarii, inclyti regni Hungariae per M. Joannem Kitonich de Koztanicza = Rövid igazgatás a Nemes Magyar Orszagnak es hozzá tartozó Részeknek szokott törveny folyasiról

6 Szlemenics Pál (1817) Vuchetich Mátyás (1819)

7 Magyar reform-úttörők (Szemere és Széchenyi)

8 A „Stádium” (1833) 12 pontjának büntető eljárásjoggal kapcsolatos rendelkezései 5. Törvény előtti egyenlőség. 6. Nemtelenek pártvéde. 10. Törvény csak magyar nyelven szerkesztessék. 12. Ítéletek, tanácskozások nyilvánossága.

9 Ideiglenes törvénykezési szabályok (1860) 311. §-ból csak 9 rendelkezett büntető eljárásról311. §-ból csak 9 rendelkezett büntető eljárásról „A magyar büntetőtörvények és törvényes gyakorlat az osztrák büntetőtörvénynél szelídebbek lévén, azok szerint lesznek a magyar törvények visszaállítása előtt elkövetett bűntettek és kihágások elítélendők". Ezzel újra hatályba léptek a korábbi magyar jogszabályok. "Szerencsétlen lépés volt ez, mert a régi magyar büntetőjog nemcsak kodifikálatlan volt, még általános elvei sem voltak leszögezve." (Degré Alajos) Két kisebb, humánusnak tűnő intézkedést vezetett csak be: deklarálta az 1848-ban már a törvény előtti egyenlőség keretei között kimondott elvet, miszerint "a nemes és nem nemes között többé különbség nem lehet", továbbá leszögezte, hogy "a testi büntetés alkalmazásának helye bűntetteknél egyáltalán nem leend".„A magyar büntetőtörvények és törvényes gyakorlat az osztrák büntetőtörvénynél szelídebbek lévén, azok szerint lesznek a magyar törvények visszaállítása előtt elkövetett bűntettek és kihágások elítélendők". Ezzel újra hatályba léptek a korábbi magyar jogszabályok. "Szerencsétlen lépés volt ez, mert a régi magyar büntetőjog nemcsak kodifikálatlan volt, még általános elvei sem voltak leszögezve." (Degré Alajos) Két kisebb, humánusnak tűnő intézkedést vezetett csak be: deklarálta az 1848-ban már a törvény előtti egyenlőség keretei között kimondott elvet, miszerint "a nemes és nem nemes között többé különbség nem lehet", továbbá leszögezte, hogy "a testi büntetés alkalmazásának helye bűntetteknél egyáltalán nem leend".

10 A Bp. (1896. évi XXXIII.tc.) főbb elvei - az anyagi igazság kiderítésének követelménye, - a bírói függetlenség, a funkciómegosztás, - a védelem szabadsága, - a bizonyítékok szabad mérlegelése, - közvetlen, nyilvános, szóbeli főtárgyalás, - súlyosabb ügyekben vizsgálóbíró és esküdtbíráskodás, - a jogorvoslat megengedése, kétfokú fellebbviteli rendszer.

11 A II. Vh. utáni fejlődés fontosabb állomásai évi VII. tv. a népbíróságokról évi III. tv. (nyomozás, egyfokú fellebbvitel, ülnökrendszer) évi 8. tvr. ( lényeges tartalmi változás nincs) évi I. tv. (garanciális alapelvek megjelenése, bűntetti és vétségi eljárás, az egyszerűsítés bővülése)

12 Az új (hatályos) Be előzetes koncepciója, vezérelvei jobban kell érvényesülnie a feladatok elkülönítése és ezen belül a funkciómegosztás elvének, világosan el kell különíteni a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság teendőit, arra kell törekedni, hogy a büntetőjogi felelősség kérdése a közvetlenség elvének tiszteletben tartásával elsősorban a tárgyaláson dőljön el, növelni kell a nyomozási bíró jogkörét, ám ugyanakkor bővíthető azoknak az ügyeknek a köre is, amelyekben egyesbíró jár el, vagy amelyek egyszerűsített eljárás keretében bírálhatók el, szélesíteni kell a sértett igényérvényesítési lehetőségét a pótmagánvád intézményének megteremtésével, biztosítani kell a kétfokú rendes jogorvoslatot. (2002/1994 (I. 17.) Korm. határozat)

13 A ma is zajló, folyamatos viták Kétfokú vagy egyfokú fellebbvitel, Ítélőtáblák léte ill. száma, Ügyészi diszkrecionalitás mértéke Óvadék léte Egyszerűsítés, gyorsítás (meddig mehetünk el?) Milyen tartalékok léteznek még?


Letölteni ppt "A magyar büntető eljárás történeti vázlata Rövid tudomány- és kodifikációtörténet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések