Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A modern büntetőeljárás kialakulása és jellemzői SZE DFK – Magyar Jogtörténet dr. Farkas Ádám.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A modern büntetőeljárás kialakulása és jellemzői SZE DFK – Magyar Jogtörténet dr. Farkas Ádám."— Előadás másolata:

1 A modern büntetőeljárás kialakulása és jellemzői SZE DFK – Magyar Jogtörténet dr. Farkas Ádám

2 A modern büntetőeljárás előzményei 1. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc – a reformkor követeléseit szem előtt tartva – megkezdte a feudális büntetőeljárás lebontását: Eltörölték az úriszéki bíráskodást (1848:11. tc. – hatáskörök törvényszékekhez delegálása) A sajtótörvény alapján sajtóvétségek elbírálására a nyilvános esküdtszéki rendszert vezették be és rendeleti szabályozásra adtak felhatalmazást. (Deák sajtóesküdtszéki rendelete az első normatív szabály amely a szóbeli, közvetlen, nyilvános, ügyfélegyenlőségre épülő, szabad bizonyítékmérlegelésű, kötelező védelemmel operáló eljárást bevezette.) A sajtóvétségeken kívüli cselekményekre egy ideig a korábbi eljárási (és hatásköri) rend volt érvényben, majd a szabadságharc defenzívába fordulásával a statáriális bíráskodás nyert teret. 2

3 A modern büntetőeljárás előzményei 2. Az állam elleni bűncselekmények körében az évi vésztörvény szakít a rendi büntetőjoggal. (1849:1.tc a rögtönítélő hadi s polgári vegyes bíróságok felállítása, szerkezete, eljárása, - s Ítéletek alá tartozó esetek meghatározása tárgyában.) 1.Közvetlenség 2.Szóbeliség 3.Nyilvánosság 4.Polgári átalakulás eredményeinek védelme a kriminalizáció útján 5.Törvény előtti egyenlőség és közérthetőség 6.Erőszak alkalmazás (tortúra) tilalma 7.Gyorsított eljárás ügyben hoztak ítéletet( 122 halálos ítélet, 107 felmentő, 138 rendes bírósághoz való áttétel) 3

4 A modern büntetőeljárás előzményei 3. A Szemere-kormány új felsőbírósági rendszert alakított ki (csúcsán a hétszemélyes főtörvényszékkel) melyekre nézve: megszüntette a testi erőszak alkalmazását Teljes tárgyalási nyilvánosságot rendelt el Eltörölte a jogorvoslati jog terén fennmaradt rendi különbségeket. Az így elért újítások azonban a maguk teljességében nem lehettek hosszú életűek a szabadságharc eleste miatt. A világosi fegyverletétel után az osztrák típusú, zárt, írásbeli, megtorló jellegű katonai rögtönbíráskodás időszaka, majd a neoabszolutista eljárásjog kora következett. 4

5 5

6 6

7 7

8 8

9 A neoabszolutizmus büntető-eljárásjoga Az osztrák büntető perrendtartás császári pátenssel lépett hatályba. (1853) Korlátozta a szóbeliséget és a nyilvánosságot Visszatért az inkvizitórius eljáráshoz (a hatékonyság indokával) Kizárta az esküdtszéki bíráskodást Német nyelvű eljárást vezetett be. Háromfokú eljárást, általános büntetőfórum a törvényszék. Jogorvoslattal a birodalmilag szervezett fellebbezési bírósághoz lehetett fordulni. Kötött bizonyítási eljárás. Járásbírák nyomozóként jártak el, a járásbíróságokra csak csekély súlyú ügyek tartoztak. Különleges eljárások teljesen elkülönültek. (Pl. katonai igazságszolgáltatás) 9

10 Szabályozási kísérletek 1. Az Országbírói Értekezlet 1861-ben a szűkebb pátriában az 1848 előtti büntető eljárást állította helyre kisebb eltérésekkel. Újításai: Szóbeliség elvének megerősítése Tortúra tilalma Törvény előtti egyenlőség Nem nemesekre is kiterjesztették a korábbi nemesi garanciális jogokat (elfogás, védelem, stb.) Polgári egyénekkel szembeni botbüntetés részben fennmarad. (1871-ig.) A kiegyezést követően Horváth Boldizsár igazságügyért felelős miniszter a bűnvádi eljárás ideiglenes szabályozásáról szóló (Csemegi által kimunkált) javaslatot terjeszt a törvényhozás elé. --- Elhúzódó tárgyalás. 10

11 Szabályozási kísérletek 2. Az országgyűlés hosszú eljárása miatt Bittó István igazságügyért felelős miniszter a korábbi törvényjavaslat szövegét „Ideiglenes eljárási szabályzat” néven 1872-ben körrendeletként küldte meg a bíróságoknak és kérte azok alkalmazását. A borítója után csak „sárga könyvnek” nevezett szabályzat jogforrási erő hiányában is 28 évig szolgált zsinórmértékül az eljárásokban. Szabályai: Szóbeliség Közvetlenség Bizonyítékok szabad mérlegelésének megerősítése (de nem kizárólagossága) Amiről nem, vagy nem kellő mértékben rendelkezett: Esküdtszéki bíráskodás Járásbírósági eljárás Perújítás és perorvoslatok Felsőbb szintű bíróságok előtti eljárás. A szabályozási hiátust lépésenként próbálta kitölteni a Kúria különböző egyedi döntvényekkel. 11

12 A kodifikáció előtti eljárásjog sajátosságai Nem követi az európai mintákat. Nyomozás és vizsgálat titkos és inkvizitórius. A védelmet engedélyezték, de csak főbenjáró bűnök esetére tették kötelezővé. Korlátozottak voltak a védői jogok. Sürgős eljárási cselekmények vád alá helyezés nélkül is teljesíthetők voltak. Erőteljes volt az irati jelleg. Nem érvényesült a szabad bizonyítás elve. A bíróság nem volt kötve az ügyészi indítványokhoz. (Akár az ügyész felmentő indítványa ellenében is hozhatott marasztaló ítéletet.) 12

13 A bűnvádi perrendtartás (1896) 1. A korszerű és jogállami bűnvádi eljárási rendszer kialakítását egyre határozottabban követelte a jogtudomány, a szakpolitika és a gyakorló jogászi társadalom is novemberében el is kezdődtek az országgyűlési tárgyalások, melyek komoly szakmai polémiák után 1896-ra jutottak el a haladó és európai szellemű törvény becikkelyezéséig. Az 1896:33. törvénycikk a bűnvádi perrendtartásról (Bp.) január elsejével lépett hatályba. A Bp-t két további törvény egészítette ki: 1897:33. tc. az esküdtbíróságokról (esküdtképesség, esküdtek összeírása, esküdtbíróságok szervezete, stb.) 1897:34. tc. a bűnvádi perrendtartás életbe léptetéséről (büntetőbíróságok hatásköre, felhatalmazó és végrehajtási rendelkezések) 13

14 A Bp. jellemzői 1. A bűnvádi perrendtartás főbb alapelvei: Törvényesség (Nullum crimen, sine lege… Nulla poena sine lege…) Nyomatékos gyanú elve Vádat „rendszerint” a királyi ügyészség képviseli (Amikor nem: katonai eljárás, magánindítvány.) Hivatalbóliság elve (francia mintára, enyhítő és terhelő körülmények feltárására egyaránt kötelezettség, hatáskör és illetékesség vizsgálati kötelezettség, stb.) Közvetlenség Szóbeliség Nyilvánosság Ügyfélegyenlőség Védelem szabadsága A személyi szabadság indokolt mértékű védelme a szabadságelvonással szemben 14

15 A Bp. jellemzői 2. Törvényszéki eljárás szakaszai: Előkészítő eljárás (További két szakaszra bomlik: 1) nyomozás, 2) vizsgálat. Nyomozás tényfeltáró döntően ügyészségi szak, a vizsgálat pedig a feltárt tények, körülmények bírói mérlegelése a főtárgyalás megtartásának indokoltsága felől nézve a vizsgálóbíró által. A legsúlyosabb bűncselekményeknél kötelező a vizsgálat.) Közbenső eljárás (Két fajtája van: 1) vád alá helyezés a vádtanács által, 2) főtárgyalásra való közvetlen idézés – utóbbi pergazdaságossági okú rövidítési forma, arra az esetre ha a terhelt nem kifogásolja a vádiratot.) Főtárgyalás (Törvényszék előtti főtárgyalás meghatározott rendben. Személyazonosság és adatismertetés, jelenlét-megállapítás, vádirat ismertetés, vádlott kihallgatása, bizonyítás, perbeszédek – vádbeszéd, vádlotti felszólalás, védőbeszéd –, utolsó szó joga, ítélethozatal.) Perorvoslati eljárás 15

16 A Bp. jellemzői 3. Perorvoslatok: Rendes perorvoslatok: (1) felfolyamodás, az eljárási végzések ellen (2) fellebbezés, az ítélet ellen (3) semmisségi panasz a fellebbezéssel meg nem támadható ítéletek ellen a Kúria előtt kizárólag jogkérdésre nézve. Rendkívüli perorvoslatok: (1) perorvoslat a jogegység érdekében a Koronaügyész által a Kúria elé terjesztve, (2) újrafelvétel (meghatározott törvényességi okok miatt). A statáriális eljárást a Bp-t életbe léptető törvény hatályon kívül helyezte és csak az 1912:63. tc. a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről hozta vissza. 16

17 A háború hatásai Kivételes felhatalmazás a statáriális bíráskodásra. Katonai bűnvádi perrendtartások újraszabályozása. (1912:32. és 33. törvénycikk) Katonai bíráskodás rendeleti úton való kiterjesztése a polgári egyénekre. Esküdtbíráskodási szabályok erejének elvétele. (Pl.: Ha a szakbíróság tévesnek vélte az esküdtek döntését, akkor figyelmen kívül hagyhatta. Esküdtbíróságok hatásköreinek szűkítése.) A Bp ig hatályában fennmaradt és a két világháború között rendszerszintű változásokon nem esett át. 17

18 A Bp. és a polgári büntető eljárás utóélete Forradalmak kora Két világháború közötti éra Háborús jogalkotás és jogalkalmazás (rögtönbíráskodás, VKF, nyilasterror) Számonkérés és leszámolás Szovjetesítés – népbíráskodás (1945. évi VII. tv. A népbíráskodás tárgyában kibocsátott kormányrendeletek törvényesítéséről, évi VII. tv. A demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről, évi II törvény szocialista bp.) 18

19 Köszönöm a megtisztelő figyelmet! 19


Letölteni ppt "A modern büntetőeljárás kialakulása és jellemzői SZE DFK – Magyar Jogtörténet dr. Farkas Ádám."

Hasonló előadás


Google Hirdetések