Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A kémiai biztonságról -2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról -25/2000. (IX.30.) EüM-SZCSM együttes rendelete a munkahelyek kémiai biztonságáról.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A kémiai biztonságról -2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról -25/2000. (IX.30.) EüM-SZCSM együttes rendelete a munkahelyek kémiai biztonságáról."— Előadás másolata:

1 A kémiai biztonságról évi XXV. törvény a kémiai biztonságról -25/2000. (IX.30.) EüM-SZCSM együttes rendelete a munkahelyek kémiai biztonságáról -44/2000 (XII.27.) EüM rendelete a a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól

2 Munkavédelem Évi XXV. törvény a kémiai biztonságról Fogalom meghatározások: - kémiai biztonság: - kémiai biztonság: a vegyi anyagok életciklusából származó, a környezetet és az ember egészségét károsító kockázatok kezelését - csökkentését vagy elkerülhetővé tételét - célul kitűző, illetőleg megvalósító intézmények, tevékenységek összessége veszélyes anyag: valamennyi, az e törvény 3-5. §-a, illetőleg e törvény hatálybalépéséig irányadó jogszabályok alapján veszélyesként osztályozott anyag

3 Fogalom meghatározások: - b - biztonsági adatlap: a veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény azonosítására, veszélyességére, kezelésére, tárolására, szállítására, a hulladékkezelésére, valamint az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeire vonatkozó dokumentum - ELINCS: az szeptember 18-át követően az Európai Közösségben, illetve az Európai Unióban törzskönyvezett új anyagokat tartalmazó Törzskönyvezett Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke - EINECS: az szeptember 18-án az Európai Közösség piacán jelen lévő valamennyi anyagot tartalmazó Létező Kereskedelmi Anyagok Európai Jegyzéke

4 25/2000. (IX.30.) EüM-SZCSM együttes rendelete a munkahelyek kémiai biztonságáról A rendelet célja: a munkahelyen jelen lévő vagy a munkafolyamat során felhasznált veszélyes anyagok és veszélyes készítmények expozíciójából eredő egészségi és biztonsági kockázatok elkerüléséhez vagy csökkentéséhez szükséges minimális intézkedések meghatározása

5 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól (A kémiai biztonságról szóló évi XXV. Törvény alapján) a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól (A kémiai biztonságról szóló évi XXV. Törvény alapján)

6 1. számú melléklet A veszélyes anyagok osztályba sorolása 1. Az anyagok veszélyesség szerinti osztályozásának szempontjai 1. számú melléklet A veszélyes anyagok osztályba sorolása 1. Az anyagok veszélyesség szerinti osztályozásának szempontjai 1. Fizikai-kémiai tulajdonságok 1.1. Robbanásveszélyes 1.1. Robbanásveszélyes olyan anyagok és készítmények, amelyek a légköri oxigénnel vagy anélkül, gyors gázfejlődéssel járó hőtermelő reakcióra képesek, illetőleg nyomásra vagy hőre felrobbannak Égést tápláló, oxidáló 1.2. Égést tápláló, oxidáló azok az anyagok és készítmények, amelyek más, elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakciót adnak Fokozottan tűzveszélyes 1.3. Fokozottan tűzveszélyes azok a folyékony anyagok és készítmények, amelyeknek lobbanás- és forráspontja rendkívül alacsony, azon gázok, amelyek a környezeti hőmérsékleten és nyomáson a levegővel érintkezve gyúlékonyak.

7 1. Fizikai-kémiai tulajdonságok 1.4. Tűzveszélyes 1.4. Tűzveszélyes azok az anyagok és készítmények, amelyek a levegőn, normális hőmérsékleten öngyulladásra képesek, szilárd halmazállapotban valamely gyújtóforrás rövid ideig tartó behatására könnyen meggyulladnak, majd a gyújtóforrás eltávolítása után tovább égnek vagy bomlanak, olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek nagyon alacsony lobbanásponttal rendelkeznek, vízzel vagy nedvességgel érintkezve könnyen gyulladó gázt fejlesztenek, veszélyes mennyiségben Kevésbé tűzveszélyes 1.5. Kevésbé tűzveszélyes olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek alacsony lobbanásponttal rendelkeznek.

8 2. Toxikológiai sajátosságok 2.1. Nagyon mérgező azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén igen kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okoznak Mérgező azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okoznak Ártalmas azok az anyagok és készítmények, amelyek a belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okozhatnak.

9 2. Toxikológiai sajátosságok 2.4. Maró amelyek élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák Irritatív olyan nem maró anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel, szemmel vagy a nyálkahártyával való pillanatszerű, hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okoznak Túlérzékenységet okozó amelyek ismételt belégzésüket, illetőleg a bőrön vagy a nyálkahártyán történő ismételt felszívódásukat követően túlérzékenységet okoznak. A túlérzékenység gyulladásos (bőr, nyálkahártya, kötőhártya), fulladásos reakcióban (tüdő) vagy a keringés összeomlásának formájában jelenhet meg.

10 2. Toxikológiai sajátosságok 2.7. Rákkeltő olyan anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül a szervezetbe jutva daganatot okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik Mutagén amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva genetikai károsodást okoznak vagy megnövelik a genetikai károsodások gyakoriságát Reprodukció-károsító (szaporodást károsító) amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva megzavarják, általában gátolják a reprodukciót, illetve az utódokban morfológiai, illetőleg funkciós károsodást okoznak.

11 3. Veszélyszimbólumok és jelek Veszélyszimbólumok és jelek 3.1. Az anyagok és készítmények tűz- és robbanásveszélyesség szerinti osztályozása: Robbanásveszélyes (E) anyagok Égést tápláló, oxidáló (O) anyagok Fokozottan tűzveszélyes (F+) anyagok Tűzveszélyes (F) anyagok

12 3. Veszélyszimbólumok és jelek Veszélyszimbólumok és jelek 3.2. Az anyagok és készítmények toxikológiai sajátosságok szerinti osztályozása: Nagyon mérgező (T+) anyagok Mérgező (T) anyagok Ártalmas (Xn) anyagok Maró (C)anyagok

13 3. Veszélyszimbólumok és jelek Veszélyszimbólumok és jelek 3.2. Az anyagok és készítmények toxikológiai sajátosságok szerinti osztályozása: Irritatív (Xi) anyagok 3.3. Az anyagok és készítmények ökotoxikológiai sajátosságok szerint : N környezeti veszély

14 4. R és S mondatok R mondatok: az anyagok veszélyeire/kockázataira utaló rövid, egy mondatos, szabványosított információkat tartalmazzák (risk-kockázat) Pl.: R1Száraz állapotban robbanásveszélyes. S mondatok: az anyagok biztonságos tárolására, kezelésére, ártalmatlanítására, elsősegélynyújtásra és a személyi védelemre vonatkozó információkat tartalmazzák. S mondatok: az anyagok biztonságos tárolására, kezelésére, ártalmatlanítására, elsősegélynyújtásra és a személyi védelemre vonatkozó információkat tartalmazzák. (safety-biztonság) (safety-biztonság) Pl.: S1 Elzárva tartandó

15 13. számú melléklet a 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelethez 1. ADATLAP veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes keverékekkel végzett tevékenység kistérségi népegészségügyi intézethez történő bejelentéséhez 2. ADATLAP veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes keverékekkel végzett tevékenységekben bekövetkezett változás kistérségi népegészségügyi intézethez történő bejelentéséhez

16 Biztonsági adatlap: információt szolgáltat a felhasználók számára a vegyszerek, veszélyes anyagok fizikai, kémiai és élettani hatásairól, valamint a vegyi anyagok biztonsági felhasználásáról, a tárolásáról és a maradék biztonságos felhasználásáról Általános adatok (megnevezés, képlet) Általános adatok (megnevezés, képlet) Kockázati azonosítás Kockázati azonosítás Összetétel Összetétel Veszélyesség szerinti besorolás (R mondatok és S mondatok) - a CLP rendszer esetében H (figyelmeztető)mondatok és P (elővigyázatosságra vonatkozó)mondatok Veszélyesség szerinti besorolás (R mondatok és S mondatok) - a CLP rendszer esetében H (figyelmeztető)mondatok és P (elővigyázatosságra vonatkozó)mondatok

17 Elsősegélynyújtás Elsősegélynyújtás Tűzveszélyesség Tűzveszélyesség Óvintézkedés baleset esetén Óvintézkedés baleset esetén Az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételei Az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételei Fizikai és kémiai tulajdonságok Fizikai és kémiai tulajdonságok Stabilitás és reakcióképesség Stabilitás és reakcióképesség Toxikológiai adatok Toxikológiai adatok Ökotoxicitás Ökotoxicitás Hulladékkezelés és ártalmatlanítás Hulladékkezelés és ártalmatlanítás Szállításra vonatkozó előírások Szállításra vonatkozó előírások Szabályozási előírások Szabályozási előírások Egyéb Egyéb

18 CAS szám (Chemical Abstracts Service) (az American Chemical Society által üzemeltetett intézmény, székhelye Columbus Ohio, USA ). a vegyi anyagok - kémiai elemek, vegyületek - azonosítására használt regisztrációs szám. a vegyi anyagok - kémiai elemek, vegyületek - azonosítására használt regisztrációs szám ben hozta létre, azóta is folyamatosan karbantartja azt a kémiai anyag adatbázist, amely napjainkban 26 millió szerves és szervetlen vegyületet és 56 millió szekvenciát tartalmaz. Naponta kb új bejegyzéssel bővül ben hozta létre, azóta is folyamatosan karbantartja azt a kémiai anyag adatbázist, amely napjainkban 26 millió szerves és szervetlen vegyületet és 56 millió szekvenciát tartalmaz. Naponta kb új bejegyzéssel bővül.

19 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A kémiai biztonságról -2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról -25/2000. (IX.30.) EüM-SZCSM együttes rendelete a munkahelyek kémiai biztonságáról."

Hasonló előadás


Google Hirdetések