Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Hulladék Torma Sándor Szabolcs XI.B.. Megváltozott fogyasztói szokásaink, de főleg az ipar fejlődése következtében egyre több olyan anyaggal találkozunk.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Hulladék Torma Sándor Szabolcs XI.B.. Megváltozott fogyasztói szokásaink, de főleg az ipar fejlődése következtében egyre több olyan anyaggal találkozunk."— Előadás másolata:

1 A Hulladék Torma Sándor Szabolcs XI.B.

2 Megváltozott fogyasztói szokásaink, de főleg az ipar fejlődése következtében egyre több olyan anyaggal találkozunk az általunk vásárolt termékekben, amelyek - szemben nagyszüleink hulladékával - már nem bomlanak le, a környezet nem képes a hatásukat elviselni, vagyis szennyezik a talajt, a vizet. Ezek a veszélyes hulladékok eltérő mértékben ugyan, de terhelik, veszélyeztetik a környezetet, amely hatás csak úgy kerülhető el, ha ezeket különleges biztonság mellett kezelik. Veszélyes hulladékok keletkezhetnek a háztartásban, de az ipari termelés maradékaként is. Veszélyt okozó tulajdonságaik - amelyek különböző anyagtartalmukból erednek - szerint eltérő módon kell kezelni ezeket ahhoz, hogy a környezetben kárt ne okozzanak.

3 Néhány példa a veszélyes tulajdonságra és az azokból származó következményekre: Ártalmas: anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén halált vagy egészségkárosodást okozhatnak. Mérgező: anyagok és készítmények, amelyeknek belélegzése, lenyelése vagy a bőrön át történő felszívódása kis mennyiségben is halált vagy egészségkárosodást vált ki. Karcinogén: anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön vagy a nyálkahártyán keresztül, vagy egyéb úton a szervezetbe jutva daganatot indukálnak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik. Maró (korrozív): anyagok és készítmények, amelyek élő szövettel érintkezve azok elhalásához vezetnek. Fertőző anyagok: életképes mikroorganizmusokat vagy azok toxinjait tartalmazzák, amelyek ismert módon vagy megalapozott feltételezések szerint betegséget okoznak az emberben vagy más élő szervezetben. Reprodukciót és az utódok fejlődését károsító: anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva megzavarják, általában gátolják a reprodukciót, illetve az utódokban morfológiai, illetőleg funkciós károsodást váltanak ki, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik.

4 A mai termékek A veszélyesség - külsőleg - azokon a termékeken, amelyek elhasználódásuk után hulladékká válnak, gyakran nem látható, ezért hajlamosak vagyunk komolytalanul, felelőtlenül bánni az ilyen hulladékokkal (is). A veszélyes anyagokat tartalmazó termékeken, illetőleg csomagolásukon a gyártók és forgalmazók kötelesek feltűntetni a veszélyességet okozó anyagokra vonatkozó információkat és azt is, hogy mit kell tenni ezekkel. Nem az a megoldás, hogy a veszélyességüktől való félelmünk miatt egyáltalán ne használjunk ilyen termékeket. Meg kell tanulnunk bánni velük!

5 A főld szennyezése

6

7

8

9 Hulladék - hasznosítás E hulladékkezelési mód elve, minél több olyan technológia kidolgozása és bevezetése a termelésbe, amely képes a hulladékká - a fogyasztónak már feleslegessé - vált termékek nyers- és/vagy adalékanyagként való feldolgozására, tehát új termékként való megjelenítésére. A visszaforgatás típusai: újrafelhasználás, közvetett vagy közvetlen visszaforgatás. Legnagyobb környezetkímélő szerepe az újrafelhasználásnak van, mert ebben az esetben, mint azt a neve is jelzi, a hulladékot (pl:csereüveg, gumiabroncs) ugyanannak a terméknek az előállítására alkalmazzák. Ez a gyártók, a kereskedelmi egységek, sőt, a fogyasztók együttműködésével lehet csak eredményes (az utóbbi kettőt anyagilag is érdekeltté kell tenni a visszavitelben és a visszavételben). •A közvetlen visszaforgatás a termelés folyamatában képződött melléktermékeknek, hulladékoknak az oda való közvetlen visszajuttatását jelenti. Ezek a hulladékok nem hagyják el a gyárakat, üzemeket (pl:hulladéküveg újbóli beolvasztása). A közvetett visszaforgatás esetében a hulladékokat fizikai, kémiai, vagy biológiai módszerrel előkezelik és más terméket állítanak elő belőle. Az előbbiekben külön tárgyalt hulladékégetés valójában ide is sorolható, hisz hő- illetve villamosenergiaként hasznosulnak az elégetett hulladékok. A települési szilárd, szerves hulladék régóta ismert visszaforgatási módja a komposztálás

10 Hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget): ahol csak a háztartásokban keletkező és hasznosításra alkalmas összetevők gyűjthetők. Ezek olyan lakóövezetben, közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló begyűjtőhelyek, ahol szabványosított edényzetben hagyhatjuk hulladékainkat. Gyűjtőpontnak nevezzük: a település forgalmas helyein (pl. üzletek közelében) elhelyezett gyűjtőedényeket, amelyek mindegyike más-más hulladékösszetevő befogadására szolgál.

11 Szelektív gyűjtés A hasznosításhoz vezető út első lépcsője az elkülönített gyűjtés, a szelektálás. Az elkülönítést már a háztartásban, az ipari üzemben, a kereskedelem helyszínein meg kell kezdeni. Megváltozik a módja a családoktól történő elszállításnak is. Településenként eltérő megoldások adódhatnak, attól függően, hogy milyen a településünk szerkezete, a közszolgáltató felszerelése stb. Egyes hulladék-összetevőket, például a papírt, üveget, műanyagot, fémet, textilt, veszélyes hulladékainkat (szárazelem, akkumulátor, gyógyszer stb.) vagy a zöldhulladékot magunknak kell elvinnünk a hulladékgyűjtő udvarba. De előfordulhat olyan megoldás is, hogy ezekért a hulladékokért is helybe jön a szolgáltató. Itt nemcsak átveszik azokat, hanem az elszállításig - a veszélyeseket - elkülönített módon tárolják is.

12

13 Könyvészet


Letölteni ppt "A Hulladék Torma Sándor Szabolcs XI.B.. Megváltozott fogyasztói szokásaink, de főleg az ipar fejlődése következtében egyre több olyan anyaggal találkozunk."

Hasonló előadás


Google Hirdetések