Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

a kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvényben (példák) Változások a kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvényben (példák)  (2004.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "a kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvényben (példák) Változások a kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvényben (példák)  (2004."— Előadás másolata:

1

2

3 a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvényben (példák)
Változások a kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvényben (példák)  (2004. évi XXVI.) 1. § n) veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények bejelentése: eljárás, melynek keretében a gyártó, illetve az importáló közli az e törvényben meghatározott adatokat az OKK-OKBI-vel; Új megfogalmazás: n) veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények bejelentése: eljárás, melynek keretében a veszélyes anyagot, illetve veszélyes készítményt Magyarországon gyártó, illetve azt Magyarországon forgalomba hozó megküldi a biztonsági adatlapokat az OKK-OKBI-nek; Új pont: (2) Ahol e törvény az EU valamely tagállamát vagy annak területét említi, azon az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) valamely tagállamát, valamint az Európai Közösséggel vagy az EGT-vel megkötött nemzetközi szerződés alapján az EGT tagállamával azonos jogállást élvező államot, illetőleg annak területét is kell érteni.

4 4. § Az anyagok és a készítmények tulajdonságainak a vizsgálata
(4) A veszélyes anyagok magyarországi jegyzékében már szereplő, osztályba sorolt veszélyes anyagokat nem kell ismételten megvizsgálni. (4) A közösségi jegyzékben már szereplő, osztályba sorolt veszélyes anyagokat nem kell ismételten megvizsgálni. 5. § Osztályozás, jegyzékbe vétel (1) kiegészült: A veszélyesség meghatározása érdekében az anyagokat tulajdonságaik, a készítményeket a bennük lévő veszélyes anyagok tulajdonságai szerint osztályozni kell a 3. §-ban meghatározott kategóriáknak megfelelően. A közösségi jegyzékben szereplő, osztályba sorolt veszélyes anyagokat - a 4. § (4) bekezdésére is figyelemmel - a közösségi jegyzéknek megfelelően kell osztályozni. A közösségi jegyzéket, és annak változásait az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter tájékoztatóban az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium hivatalos lapjában rendszeresen közzéteszi.

5 26. § kiegészül egy új feladattal:
17. § A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények feliratozása, címkézése (2) ….A felirat (címke) magyar nyelven jól olvashatóan és letörölhetetlen módon tartalmazza a) a termék nevét, a benne lévő veszélyes anyag megnevezését a magyarországi jegyzékben szereplő valamely megnevezés szerint, vagy - a jegyzékbevételig - valamely hivatalos nemzetközi elnevezés magyar megfelelőjét; (2) a) a termék nevét, a benne lévő veszélyes anyag megnevezését a közösségi jegyzék, illetve, ha ebben nem szerepel, a magyarországi jegyzék szerinti valamely megnevezésének megfelelően, vagy - jegyzékbevételig - valamely hivatalos nemzetközi elnevezés magyar megfelelőjét; 26. § kiegészül egy új feladattal: Magyarországi általános hatáskörrel rendelkező (kompetens) nemzeti hatóság 26/A. § A kémiai biztonság területén az EU és az Európai Közösség jogi aktusaiból a tagállamok hatáskörrel rendelkező (kompetens) nemzeti hatóságaira háruló feladatokat a - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az OKK-OKBI látja el.

6 ÖSSZHANG, INFORMÁCIÓCSERE ÉS TÁJÉKOZTATÁS
46/2004. (IV. 29.) ESzCsM rendelet a kémiai biztonsággal kapcsolatos nemzeti hatóság kijelöléséről, valamint a hatóság nemzetközi kapcsolattartásának rendjéről    FELADAT: ÖSSZHANG, INFORMÁCIÓCSERE ÉS TÁJÉKOZTATÁS a Tagállamok - Európai Bizottság- MAGYAR Nemzeti Hatóság között. Ennek megfelelően a Rendelet kimondja, hogy: Az embert és a környezetet veszélyeztető, külön jogszabály szerint veszélyesnek minősülő anyagok és készítmények, illetőleg az ezekkel folytatott tevékenységek bejelentésével, nyilvántartásával, jegyzékbe vételével, továbbá az új anyagok törzskönyvezésével kapcsolatban az európai közösségi jog szabályai alapján a magyarországi illetékes (kompetens) nemzeti hatóságra (a továbbiakban: Nemzeti Hatóság) háruló,  a) a bejelentések, a nyilvántartások, a jegyzékbe vétel és a törzskönyvezés európai közösségi jogszabályokkal való összhangjára irányuló, valamint  b) a Kbtv. 1. §-ának (2) bekezdése szerinti tagállamok (a továbbiakban: tagállamok) és az Európai Bizottság, illetve annak illetékes szerve (a továbbiakban együtt: Bizottság) közötti információcserével, információ átadással és a kapcsolattartás biztosításával összefüggő feladatokat a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ (a továbbiakban: OKK) Országos Kémiai Biztonsági Intézete (a továbbiakban: OKK-OKBI) látja el. (1. §)

7 TÖRZSKÖNYVEZÉS  2. § (1) Az új anyag külön jogszabály előírásai szerint lefolytatott törzskönyvezési eljárását követően az OKK főigazgatója a Bizottságnak megküldi: a) a törzskönyvezési dosszié összefoglalóját elektronikus formában (Summary Notification Interchange Format: SNIF), b) javaslatát a veszélyes anyag osztályozására, feliratozására, valamint c) a Nemzeti Hatóság által összeállított kockázatbecslést, amely tartalmazza a további vizsgálatokkal vagy kockázat csökkentéssel kapcsolatos ajánlásokat. (2) A Nemzeti Hatóság jogosult a más tagállamban zajló törzskönyvezés dokumentációjával összefüggésben - különösen a veszélyértékelés módosítására, a kockázatcsökkentésre és a vizsgálati program módosítására vonatkozóan - javaslatokat tenni.

8 TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG
3. § Ha a tudomására jutott információk alapján alapos okkal feltételezhető, hogy egy már törzskönyvezett anyag veszélyt jelenthet az ember egészségére, a környezetre, a Nemzeti Hatóság haladéktalanul köteles tájékoztatni a többi tagállam illetékes nemzeti hatóságát és a Bizottságot. 4. § A Nemzeti Hatóság közvetlenül gondoskodik az új anyagokkal, valamint a veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos információcsere, kölcsönös tájékoztatás érdekében: a szükséges, közvetlen kapcsolat létesítéséről más tagállam illetékes nemzeti hatóságával, a szükséges információk átadásáról, illetve fogadásáról.

9 5. § (1) A Nemzeti Hatóság a feladat- és hatáskörének gyakorlása során közreműködő szervezetekkel együttműködve, véleményezési joguk biztosításával a Bizottsággal való kapcsolattartás keretében   szakértői képviseletet biztosít, illetve részt vesz a kémiai biztonsággal kapcsolatos technikai bizottsági üléseken, munkaüléseken, konferenciákon. (2) A Nemzeti Hatóság kezdeményezi, és - a Kbtv. 25. §-a szerinti Kémiai Biztonságot Koordináló Tárcaközi Bizottsággal együttműködve - gondoskodik a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó, a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 67/548/EGK tanácsi irányelv végrehajtásával kapcsolatos jelentési kötelezettség (országjelentés) teljesítésének koordinálásáról, illetve közreműködik annak elkészítésében.  6. § A Nemzeti Hatóság szervezeti és működési szabályzatát az OKK főigazgatója hagyja jóvá. 7. § Ez a rendelet május 1-jén lép hatályba.

10 44/2000. (XII. 27.) EüM rendeletben (példák)
Változások a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendeletben (példák) (33/2004. (IV. 26.) ESZCSM) 1. § (1) E rendelet alkalmazásában……… kiegészül: j) foglalkozásszerű felhasználó: aki foglalkozása körében veszélyes anyaggal, illetve veszélyes készítménnyel tevékenységet végez, illetve foglalkozása vagy tevékenységi körében szervezett munkavégzésben veszélyes anyaggal, illetve veszélyes készítménnyel végzett tevékenység céljából munkavállalót foglalkoztat; k) egészségkárosító kockázat: a munkahelyi légtérben lévő szennyező anyag koncentrációja meghaladja a határértéket, vagy határérték hiányában a munkáltató által a biztonsági adatlapok valamennyi adatának figyelembevételével végzett kockázatbecslés a kockázat mértékét csökkentendőnek jelzi. Határérték hiányában - az anyag egyéb veszélyeinek figyelembevételével - az eltűrhető szennyezettségi szintnek a NOAEL egy ötödét vagy ennek hiányában a NOEL egy tizedét kell tekinteni;

11 33/2004. (IV.26.) ESZCSM rendelet (13. §):
a) a Vhr. 1. számú melléklete A veszélyes anyagok veszélyeire, kockázataira utaló R-mondatok közül módosul: az „R40 Maradandó egészségkárosodást okozhat” szövegrész helyébe „R40 A rákkeltő hatás korlátozott mértékben bizonyított” szövegrész lép, Új R-mondat: R 68 Maradandó egészségkárosodást okozhat (3. kategóriába sorolt mutagén anyagok) Megváltozott összetett R mondatok R40/20 helyett R68/ (Belélegezve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat) R40/21 helyett R68/ (Bőrrel érintkezve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat) R40/22 helyett R68/ (Lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat) R40/20/21 helyett R68/20/ (Belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat) R40/20/22 helyett R68/20/ (Belélegezve és lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat) R40/21/22 helyett R68/21/ (Bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat) R40/20/21/22 helyett R68/20/21/22 (Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat)

12 2004. május 1-én lép hatályba. Alkalmazás (hatályba lépés):
hatályát veszti: c) a Vhr. 10. számú mellékletében az „1. A címke (feliratozás) tartalmi és formai követelményei” cím alatt a címkének a kötelező adattartalmára vonatkozó felsorolásból a „6 Magyar azonosítási szám” szövegrész a hatályát veszti; d) a Vhr. 11. számú mellékletében az „1. Biztonsági Adatlap (veszélyes anyag bejelentéséhez/törzskönyvezendő anyaghoz)” alcím alatt a „P. H.”, valamint az „aláírás elektronikus továbbítás, sokszorosítás esetén: s. k.,” szövegrészek hatályukat vesztik; e) a Vhr. 11. számú mellékletében a „2. Biztonsági Adatlap (veszélyes készítményhez)” alcím alatt a „P. H.”, valamint az „aláírás” szövegrészek hatályukat vesztik; f) a Vhr. 12. számú mellékletének „1. Egészségügyi ellátás mérgezési eset bejelentése” adatlap teljes terjedelmében hatályát veszti. A „2. Mérgezési eset bejelentőlap” szövegrész helyébe a „Mérgezési eset bejelentőlap” szövegrész lép, valamint a 2. alpontjának 4. pontjában a „foglalkozási;” szövegrész hatályát veszti; Alkalmazás (hatályba lépés): 2004. május 1-én lép hatályba. (2) Az e rendelet §-aiban foglalt előírásokat a rendelet hatálybalépését követően benyújtott bejelentések esetében kell alkalmazni.

13 ÚTMUTATÁS A BIZTONSÁGI ADATLAPOK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁHOZ
ÚJ FEJEZET – RÉGI-ÚJ FELADAT: ÚTMUTATÁS A BIZTONSÁGI ADATLAPOK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁHOZ A melléklet célja, hogy biztosítsa, hogy a R. 11. melléklet 1. és 2. pontban felsorolt minden szükséges rovat tartalma következetes és pontos legyen, úgy, hogy az ezek alapján készített biztonsági adatlapok a foglalkozásszerűen felhasználóknak lehetővé tegyék a munkahelyeken a szükséges egészség- és biztonságvédelmi, valamint környezetvédelmi intézkedések meghozatalát.

14 Néhány alapvető követelmény:
A biztonsági adatlapok által szolgáltatott információnak meg kell felelnie a dolgozók egészségének és biztonságának a vegyi anyagok munkahelyi alkalmazásával járó kockázatok elleni védelmére vonatkozó 25/2000 (IX. 30.) EüM-SzCsM rendelet követelményeinek Különösen fontos, hogy a biztonsági adatlapok segítségével a munkaadó meghatározhassa,   vannak-e a munkahelyen veszélyes vegyi anyagok, - és elvégezhesse az ilyen anyagok használatával járó egészség és biztonságkockázat becslését. Az információt egyértelmű és tömör formában kell leírni. A Biztonsági adatlapon (1. pont) meg kell adni az egészségügyi információ adásáért felelős ETTSZ címét (1096 Budapest, Nagyvárad tér 2.) és sürgősségi telefonszámát Telefon:

15 Amikor a biztonsági adatlapot felülvizsgálták, a változásokra a fogadó személy figyelmét fel kell hívni. Biztonsági adatlapok szükségesek azoknál a jelen rendelet 1.melléklete és 9. fejezetében felsorolt anyagoknál és készítményeknél is (pl.fémek tömbformában, ötvözetek, nyomás alatt lévő gázok stb.), melyekre korlátozott feliratozási kötelezettség van. Nagyon fontos, hogy a biztonsági adatlap kiadásának dátumát az első oldalon kell feltüntetni. Ugyancsak fel kell tüntetni – módosítás esetén – az aktualizálás dátumát is. Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy a végrehajtási Rendelet 11.sz Melléklete továbbra is érvényes, azaz a Biztonsági adatlapok pontjainak címe nem változott.

16 A CSATLAKOZÁST KÖVETŐEN MÉG MINDIG
 ELŐFORDULÓ GYAKORI FÉLREÉRTÉSEK  (vagy szarvas hibák???)  - engedélyeztetés nimbusza (már 2001.január 1.óta, azaz 4. éve nincs!!) országos forgalmazási engedélyt szeretnének kérni (vagy kérnek is), vagy: az „országos tevékenységi engedélyezést” (???) hol kell elindítani? - pályázatokat írnak ki (akár 2004-ben is!), amelyeknél a benyújtás alapfeltétele az OKK-OKBI által kiadott, „friss” országos forgalmazási engedély mellékelése (e nélkül nem fogadják a pályázatot, nem fogadják el a „csak” a bejelentés tényét igazoló Igazoló szelvényt sem) bejelentések követelése a már (nem ritkán több éve) bejelentett és a magyarországi és a közösségi jegyzékben egyaránt szereplő, veszélyes anyagok esetében ellenőrző hatóság kérésére a cégek „igazolást” kérnek arról, hogy már bejelentett anyagról van szó, ismételt bejelentése nem szükséges, pl. sósav, aceton, stb. esetében is (Fogyasztóvédelem, ÁNTSZ). nem veszélyes készítmények bejelentésének hiányolása, (esetenként előírása) az ellenőrző hatóság részéről.

17 - a gyártó, importáló cégek igazolást kérnek arról, hogy: jóváhagyta-e a címkézést a „HATÓSÁG”? (a változatok tárháza, akinek „jóvá kellene” hagyni: ÁNTSZ, OKBI, Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, KERMI, stb.???). - nem veszélyes készítmények esetében a Biztonsági adatlapjának „hibáiért” történő büntetés kilátásba helyezése (félreértés ne essék, olyan nem veszélyes készítményekről van szó, melyekre nem is kötelező a Bizt. adatlap kiállítása. (Emlékeztetőül: A biztonsági adatlapot a gyártónak, illetőleg az importálónak abban az esetben is el kell készíteni, ha a 2-4. számú mellékletek szerinti osztályozás alapján veszélyesként nem osztályozható készítmény legalább egy olyan veszélyes anyagot tartalmaz, amelynek mennyisége nem gázállapotú készítmény esetében az 1 tömeg%-ot, gázállapotú készítmény esetében a 0,2 térfogat%-ot meghaladja, és a veszélyes anyag egészség- vagy környezetkárosító kockázattal bír, illetve a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló külön rendelet szerint munkahelyi expozíciós határértékkel rendelkezik (44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet 7. § (2)).

18

19

20 A 38/2003. (VII.7.) ESzCsM-FVM-KvVM együttes rendelet
BIOCID TERMÉKEK BEJELENTÉSÉNEK ALAKULÁSA Termékcsoportonkénti bontásban A 38/2003. (VII.7.) ESzCsM-FVM-KvVM együttes rendelet 1. Főcsoport: Fertőtlenítőszerek és általánosan használt biocid termékek 919 db 2. Főcsoport: Tartósítószerek 3. Főcsoport: Károsítók elleni védekezésre használt szerek 394 db 4. Főcsoport: Egyéb biocid termékek 75 db Faanyagvédőszerek 90 db Egyéb tartósítószerek 295 db

21 53 % 4 % 22 % 17 % 4 %

22 A 38/2003. (VII. 7. ) ESZCSM-FVM-KvVM
A 38/2003. (VII. 7.) ESZCSM-FVM-KvVM. együttes rendeletben foglaltak alapján az OKBI-hez bejelentett biocid hatóanyagok első jegyzéke megjelenés alatt áll. A megjelenés helye: Egészségügyi Közlöny A jegyzék a biocid hatóanyagok azonosító adatain kívül (mint pl. CAS-szám, EC-szám) tartalmazza a termékcsoportonkénti bontást is, pl:

23 Új feladat ben: A 67/548/EGK tanácsi irányelv I. melléklete tartalmazza az ANNEX I.-et, a veszélyes anyagokat felsoroló listát, minden egyes anyag osztályozásának és címkézésének részleteivel együtt. Ezt a listát folyamatosan frissíteni kell az időközben bejelentett új, valamint további, már meglévő anyagok besorolása érdekében, továbbá hozzá kell igazítani a műszaki fejlődéshez, így például egyes anyagokra meg kell határozni a környezetvédelmi koncentrációhatárokat.  A BIZOTTSÁG 2004/73/EK IRÁNYELVE (2004. április 29.) (A veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 67/548/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő huszonkilencedik hozzáigazításáról ) egy sor változtatást rendelt el az ANNEX I-ben. Ezeket a változtatásokat a tagállamok legkésőbb október 31-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek.  Ennek megfelelően egyes anyagok tételeit (a besorolásban szereplő veszély jelek, R, S mondatok, megjegyzések, stb.) törölni kell, más tételeket módosítani kell, pl. az 1,3-butadiént tartalmazó anyagok (egyes kőolajszármazékokra vonatkozik) címkézését, hogy az tükrözze, hogy az irányelv ezt az anyagot mutagénként is besorolja.

24 Az ANNEX I -ben a következő változtatásokat végezték el:
A 67/548/EGK tanácsi irányelv V. melléklete megállapítja az anyagok és készítmények fizikai-kémiai tulajdonságainak, valamint toxicitásának és ökotoxicitásának meghatározására szolgáló módszereket, melyet szintén módosítani kell annak érdekében, hogy a kísérleti célokra felhasznált állatok számát a minimálisra lehessen csökkenteni. Az ANNEX I -ben a következő változtatásokat végezték el: Körülbelül 900 anyag besorolása változott meg, illetve eddig még nem besorolt anyagokkal bővült. Röviden egy pár fontos példa: 1. Megváltozott a veszélyes anyag besorolása: A INDEX-számon F, Xn; R11-20/22 szerepel az Izobutil-nitrit (CAS-szám: ). A megváltozott besorolása: F,T; R11-20/ és az „E” megjegyzés lett. R 45 Rákot okozhat R 68 Maradandó egészségkárosodást okozhat

25 2. Megváltoztak a koncentrációhatárok is a besorolásnál:
A INDEX-számon T+, N szerepel a Hidrogén-cianid (CAS-szám: ) oldatban R26/27/28-50/53 besorolással és C >= 7% : T+; R 26/27/ % <= C < 7% : T; R 23/24/ ,1% <= C < 1% : Xn; R 20/21/22 koncentrációhatárokkal. Megjegyzés: a koncentrációhatárok azt írják elő, hogy ha egy készítmény egy megadott mennyiségű (%-ban) veszélyes anyagot tartalmaz , akkor hogyan kell a készítményt besorolni. (Ha egyéb konkrét vizsgálati eredmény nincs) Az új koncentrációhatárok és besorolások: T+, N, C ≥ 25 %: T+, N; R26/27/ % ≤ C < 25 %: T+, N; R26/27/ ,5 % ≤ C < 7 %: T, N; R23/24/ % ≤ C < 2,5 %: T, N; R23/24/ ,25 % ≤ C < 1 %: Xn; R20/21/ ,1 % ≤ C < 0,25 %: Xn; R20/21/22

26 3. Változás a betűkkel történő megjegyzésekben (az anyagok besorolásához tartoznak ezek az eligazító, nagy betűkkel megjelölt megjegyzések): A X INDEX-számon egy kőolaj származékot (Maradék extraktum, kőszén) kreozot olaj, CAS-szám: ) jelöltek T, R45 besorolással és „H,” „J”, „M” megjegyzéssel. Az új változtatás kiveszi a „J” és az „M” megjegyzést, ami azt jelenti, hogy ezek a kőolajszármazékok mindenképpen rákkeltők.  Emlékeztetőül: „J”= A karcinogénként való osztályozást nem kell alkalmazni, ha kimutatható, hogy az anyag 0,1 tömeg%-nál kisebb arányban tartalmaz benzolt (EINECS-szám: ). Ezt a megjegyzést csak bizonyos komplex szén- és olajszármazékokra alkalmazza az ANNEX I. ”M” = A karcinogénként való osztályozást nem kell alkalmazni, ha kimutatható, hogy az anyag 0,005 tömeg%-nál kisebb arányban tartalmaz benzo[a]-pirént (EINECS-szám: ). Ezt a megjegyzést csak bizonyos komplex szén- és olajszármazékokra alkalmazza az ANNEX I.

27  4. Eddig még nem besorolt anyagok, azaz új INDEX-számok:
A új INDEX-szám, az eddig még veszélyesnek be nem sorolt anyag a Bisz(1-metiletil)dimetoxiszilán (CAS-szám: , ELINCS-szám: ) és a kötelező veszélyességi besorolása: Xi; R /53. Egy, az előszóban történő változás: Az előszóban szereplő „K” megjegyzés helyébe a következő lép: Régi: A karcinogénként való osztályozást nem kell alkalmazni, ha kimutatható, hogy az anyag 0,1 tömeg %-nál kisebb arányban tartalmaz 1,3-butadiént (EINECS-szám: ). Ha az anyagot nem osztályozzák karcinogénként, legalább az S (2-)9-16 mondatokat kell alkalmazni. Ezt a megjegyzést csak bizonyos komplex szén- és olajszármazékokra alkalmazza az ANNEX I. Új: A karcinogénként, mutagénként való osztályozást nem kell alkalmazni, ha kimutatható, hogy az anyag 0,1 tömegszázaléknál kevesebb 1,3-butadiént (EINECS-szám: ) tartalmaz. Ha az anyag nincs karcinogénként, mutagénként osztályozva, úgy legalább a (2-)9-16 S-mondatokat kell alkalmazni. E megjegyzés az I. mellékletben szereplő bizonyos összetett kőolajszármazékokra vonatkozik.”

28 A INDEX-számon szintén egy kőolaj származékot (Gázok (ásványolaj), termikus krakkoló lepárlás, CAS-szám: ) jelöltek T; R45 besorolással és „H” „K” megjegyzéssel. Mivel a „K” megjegyzés változott, ennek a kőolaj származéknak is változott a besorolása T; R45-46 lett, azaz már jelöli a mutagén hatást is. Magyarországon is folyamatban van ennek a direktívának a feldolgozása és beépítése pl. a veszélyes anyagok magyarországi listájába, aminek legkésőbb október 31-ig kell életbe lépnie.

29 Köszönet munkatársaimnak
OKK-OKBI Veszélyes Anyagok Bejelentése és Törzskönyvezése Osztály  dr. Vándor Istvánné, Krázsikné Geszti Magdolna Filemonné Tóth Judit, Kristófné Koltai Györgyi Köszönöm a figyelmet Devescovi Mária osztályvezető


Letölteni ppt "a kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvényben (példák) Változások a kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvényben (példák)  (2004."

Hasonló előadás


Google Hirdetések