SNI gyermekek pszichés jellemzői

Az előadások a következő témára: "SNI gyermekek pszichés jellemzői"— Előadás másolata:

1 SNI gyermekek pszichés jellemzői
„Ha az embert olyannak vesszük, mint amilyen, tulajdonképpen rosszabbá tesszük. Azonban ha olyannak vesszük amilyennek lennie kell, azzá tesszük őt, amivé lehetne.” Goethe

2 Gyermekkép Gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg.

3 Alapfogalmak Személyiség: az ember viszonylag állandó pszichikus sajátosságainak szerveződése, ahogyan a környezetével való kölcsönhatásban megnyilvánul. pszicho-fizikai rendszer : a test és lélek elválaszthatatlan Az egyén jellegzetes viselkedés, gondolkodás és érzésmintája Az ember személyiséggé fejlődése bio-, pszicho- és szociális fejlődés egységét feltételezi.

4 Sajátos nevelési igényű gyermek (SNI)
Közoktatási törvényben 2003 óta szerepel Az a gyermek, tanuló, aki A. testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. B. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.

5 SNI csoportjai Mozgássérültek Látássérültek: vakok, gyengénlátók
Hallássérültek: siketek, nagyothallók Értelmi fogyatékosok: - értelmileg akadályozottak, - tanulásban akadályozottak - súlyos értelmi fogyatékosok Beszédben akadályozottak: - beszéd-, hang- és nyelvi zavarok Autizmus Teljesítmény- és viselkedészavarok: - hiperkinetikus szindróma - magatartás zavarok

6 Műveletek előtti szakasz
A fejlődés szakaszai Szenzomotoros 0-2 év Az érzékletek és egyszerű mozgásos viselkedések koordinációja. A gyermek felfedezi a külső világot és azzal szándékos interakciót folytat. Feltételei - a mozgás normális fejlődése - ép érzékszervek - biztonságot adó szociális környezet Eredményei - járás - beszéd kialakulása - szimbolikus reprezentációk kezdetei Műveletek előtti szakasz 2-6 év A világot képek, gesztusok, szavak segítségével képesek leképezni. A tárgyaknak és jelenségeknek már nem kell jelen lenniük, hogy gondolni lehessen rájuk. Feltételei Eredményei - a mozgáskoordináció fejlődése - finommozgások fejlődése - a külső beszéd fokozatosan belső beszéddé válása - fogalmak fejlődése - gondolkodási műveletek megfelelő működése - tárgyállandóság, mennyiségállandóság kialakulása - a beszéddiszkrimináció kialakulása

7 A fejlődés szakaszai II.
1év A csecsemők megtanulnak megbízni abban, hogy mások gondoskodnak alapvető szükségleteikről. (Bizalom vagy bizalmatlanság) 2év A gyerekek megtanulják akaraterejüket és önkontrolljukat gyakorolni. (Autonómia vagy kétely) 3-6 év A gyerekek megtanulnak kezdeményezni, teljesítményüknek örülni és hasznossá válni. (Kezdeményezés vagy bűntudat)

8 Mozgássérültek A mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/ vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. Két legfeltűnőbb megjelenési formája: spasztikus(=görcsös) bénulások Petyhüdt bénulások

9 Összehasonlító táblázat
Normál fejlődés 1. Mozgásfejlődés A fejtől a láb felé haladnak. -fejkontroll -törzskontrol - aktív helyváltoztató mozgás. Mozgássérült fejlődése A fejlődés lelassult. -fejkontroll és tekintés hiánya -felegyenesedés, állás hiánya vagy nehézségei -végtagok működésének súlyos zavarai -komplex mozgásminták koordinációinak zavarai

10 Mozgássérült fejlődése
Kognitív fejlődés Normál fejlődés Szenzomotoros szakasz (0-2 év) -Elsősorban érzékletek és egyszerű mozgásos viselkedések koordinációja. (cirkuláris reakciók) -Fokozatosan felismerik a rajtuk kívül lévő világ létezését, azzal szándékos interakciót folytatnak Műveletek előtt (2-6 év) - A világot képzeleti képek, szavak és gesztusok révén képezik le. Mozgássérült fejlődése A kísérletező, felfedező mozgások hiánya, vagy kudarcélmények miatt passzívvá válik. Nem tud annyi tapasztalatot gyűjteni a tárgyak érzéki tulajdonságáról, mint az épek. Észlelési kör beszűkül. Nem tud közvetlenül megismerkedni a külvilág téri tulajdonságaival. - Környezete nem jelent számára természetes és közvetlenül leutánozható mintát.

11 A tanulásra való képesség előkészítése, segítése
a hallási figyelem felkeltése a szavak értelmezésének gyakorlása a szókincs fejlesztése a térbeli tájékozódás, a vizuális megkülönböztetés, tér- és irányérzékelés fejlesztése helyes testhelyzetben végzett finommotorikát fejlesztő programok. szem-kéz mozgásainak koordinációját javító komplex feladatok kézdominancia fejlesztése differenciált irány és tér változásokhoz kapcsolódó játékok Magatartási módok megtanítása és az elvárásoknak megfelelő szokások kialakítása és begyakorlása.

12 Látássérültek Látássérült az a személy, akinek jobban látó szemén maximális korrekcióval mérhető látásélessége az ép látás 30%-a vagy ennél kevesebb. Csoportjai: 1) gyengénlátók (V 0,1-0,3) 2) aliglátók (V= vagy kisebb, mint 0,1) 3) vakok (V nem mérhető)

13 Összehasonlító táblázat
Normál fejlődés Mozgásfejlődés A fejtől a láb felé haladnak. - fejkontroll - törzskontrol - aktív helyváltoztató mozgás. Vakos fejlődés - 0-6hónap fejlődési menete nem különbözik a látókétól. - Az aktív helyváltoztató mozgások fejlődése lelassul, még a passzív mozgások és a közös cselekvések szintjén mozog.

14 Kognitív fejlődés Normál fejlődés Szenzomotoros szakasz (0-2 év)
Elsősorban érzékletek és egyszerű mozgásos viselkedések koordinációja. (cirkuláris reakciók) -Fokozatosan felismerik a rajtuk kívül lévő világ létezését, azzal szándékos interakciót folytatnak Műveletek előtt (2-6 év) - A világot képzeleti képek, szavak és gesztusok révén képezik le. Vakos fejlődés - Lelassult a tárgyat kutató eljárások kialakulása. -Beszűkült tapasztalati bázis miatt kevés ismeretet szerez a külvilágról. -Szórványos és általánosított képzetek. -Főleg akusztikus és haptikus jegyek a fogalmak centrális tulajdonságai.

15 Óvodai fejlesztésük Mozgás, tájékozódás
Nagymozgások tanítása : testrészek, irányok pontos megnevezése, letapogatható mozgásminták nyújtása, mozdulatok beállítása Finommozgások, manipuláció fejlesztése: - termések, magvak és kavicsok válogatása, csoportosítása - hurkapálcika zsineg darabolása és ragasztása révén domború képek készítése: finomítják a kézmozdulatokat fejlesztik az eszközhasználatot - papírtépés és gombócgyúrás, különböző méretű és formájú fagyöngyökből sorozatok készítése. A mennyiségfogalom kialakulását, formaészlelést, egyéb gondolkodási képességek fejlődését is segítik.

16 Hallás fejlesztése hangok irányának ás intenzitásának felhasználása játékos formában pl. „erre csörög a dió” a gyermek saját maga keresse meg az általa elejtett játékot. Ha az már nem ad hangot, segíteni a tárgy megzörgetésével, beszéddel történő irányítással dalok, zeneművek hallgatása Beszéd, kommunikáció (Testkontaktus, beszéd) a valóságban érzékelhető tárgyakról, növényekről és állatokról szerezzenek fogalmakat a mesék illusztrálásánál adjunk a gyermek kezébe olyan tárgyat, amely a mesében szerepel a látással kapcsolatos kifejezések használhatók, nem kell félni tőlük, de túlhangsúlyozni sem szabad

17 Személyes higiénés szokások kialakítása
Önkiszolgálás Öltözködés Étkezés Személyes higiénés szokások kialakítása Matematikai fogalmak előkészítése A környezet oly módon való átalakítása, amely lehetővé teszi, hogy spontán módon is tudjanak mennyiségélményhez jutni. Akkora méretű tárgyak legyenek, amelyekből több darabot is tud érzékelni a tenyerével és amelyek halmazokat alkotnak. Az észlelés feltételeit úgy megteremteni, hogy a halmaz tárgyai ne csússzanak el helyükről tapogatás közben. Két kezével két halmaz elemeinek számosságát össze tudja hasonlítani. A Braille pontrendszerű olvasás-írás előkészítése Ez a Braille-jelek használatának előkészítését jelenti. A Braille jelek méretét óvodáskorban növelni kell. Jól használható a borsó, lencse kartonlapra ragasztásával. Rakosgatás hatrekeszes dobozba (pl. tojástartóba)

18 Hallássérültek Csoportjai
Siketek : a beszédtartományban mért veszteség 90 dB Nagyothallók: a beszédtartományban mért veszteség dB A hallássérülés a beszédfunkciókat, és nem az intelligenciát érintik.

19 A hallássérülés következményei
Az artikuláció és a szupraszegmentális elemek (hangsúly, hanglejtés, ritmus, tempó, dinamika stb.) hibái - nincs vagy gyenge a visszajelzés a hibás képzésről - ezért nem képes artikulációs hibáit külső segítség nélkül kijavítani - minél súlyosabb a hallásveszteség, annál több hangot érint a hibás ejtés - a beszéd monoton,kevéssé dallamos, hibásan hangsúlyozott, ritmustalan, lassú tempójú

20 2) A szókincs jellemző hibái
- A hallássérülés fokával általában fordítottan arányos. A szókincs hiányosságai vezetnek a beszédértés zavaraihoz. 3) A grammatikai hibák Oka: a ragok általában hangsúlytalan, szóvégi helyzetben fordulnak elő. - gyakori a ragok elhagyása - inadekvát ragok használata - alanyi és tárgyas ragozás hibái - helytelen szórend - egyes- és többes számú egyeztetési hibák

21 4) Szociális alkalmazkodás
Hiányosak a környezet változásaihoz kapcsolódó akusztikus információk: - sérül a hallás állandó, minden irányból ingerközvetítő jellege - nem alakul ki az eseményekre ráhangolódó, anticipatív magatartás - a verbális információk, utasítások nem irányítják a vizuális észlelést - a verbális szabályok magatartást szabályozó szerepe nem alakul ki - zavart szenved a beszédnek a kapcsolatfelvételt és a társas kapcsolattartást biztosító jellege

22 Feladatok az óvodában hallás fejlesztése
A hangos beszéd használatának építése: - beszédértés fejlesztése. - a szájról olvasási készség fejlesztése - érthető kiejtésre nevelés - legalább szó terjedelmében kérdések, közlések megértése Grafomotors fejlesztés

23 Értelmi fogyatékosság
Átfogó kifejezése mindazoknak a különböző súlyossági fokú állapotoknak, amelyekre elsősorban az intellektus károsodása jellemző. Ez az állapot: A neuroendokrin rendszer strukturális csökkentértékűségén vagy sérülésén, illetve funkciózavarán alapszik. Öröklött vagy veleszületett, vagy a korai életszakaszban keletkezett. Maradandó, irreverzibilis. Az egész életen át tart. Bár a fejlődés és a speciális fejlesztés lehetősége fennáll, az állapot nem szüntethető meg. Az értelmi erők elsődleges károsodása mellet az egész személyiség zavarár hozza létre. Az ép és a fogyatékos értelem között minőségi különbség áll fenn.

24 Az értelmi fogyatékosok csoportjai
1) Enyhe értelmi fogyatékosság (Tanulásban akadályozottság) IQ 50-69 2) Középsúlyos értelmi fogyatékosság (Értelmileg akadályozottak) IQ 35-49 Kifejezett fejlődési lassulást eredményez gyermekkorban. 3) Súlyos értelmi fogyatékosság IQ 20-30 Állandó támogatásra van szüksége. 4) Igen súlyos értelmi fogyatékosság IQ 20 alatt Az önellátás, vizelet- és székletürítési kontroll, kommunikáció és mozgás súlyosan korlátozott.

25 - alak-háttér problémája az auditív és vizuális észlelésben
A megismerő tevékenység jelentős zavara jellemzi, amely az észlelés, az emlékezet és figyelem,valamint a gondolkodási funkciók rendellenességében nyilvánul meg. Észlelés zavarai - alak-háttér problémája az auditív és vizuális észlelésben (hangok differenciálásában, forma- és térészlelésben) - szerialitás problémája ( hangok, formák sorba rendezése) - analízis és szintézis zavara Emlékezet - emléknyomképződés zavara; azért lassúbb a bevésés, mert az ismétlés az emléknyomot kevésbé erősíti. – A figyelmi ráirányulás zavara. Gondolkodás Az intellektuális kíváncsiság, érdeklődés és öröm mint ösztönző tényezők kevésbé érvényesülnek manipuláció közben, mint ép társaiknál. – fogalomalkotása során a fogalmi jegyek közül elsősorban a konkrét, az érzékletes és funkcionális jegyek kerülnek előtérbe, - a gondolkodási műveletek gyengesége, zavara - a cselekvésben, a manipulációban történő gondolkodás kevésbé sérült - gondolkodási megtapadás - gondolkodási merevség

26 Beszéd, nyelv – megkésett beszédfejlődés amely formai, tartalmi hibákat von maga után. Így szegényes, behatárolt szókinccsel, gyakran beszédhibával érkeznek az iskolába. – A fentiekből adódhat, hogy legtöbb képességük gyenge, főleg a kommunikációs, kombinatív és asszociatív képességek. Általában korlátozott nyelvi kódot használnak belső beszéd kiépülése és cselekvésirányító funkciója később jelenik meg.

27 Fejlesztési lehetőségek az óvodában
Egyensúlyérzék, mozgáskoordináció – hinta, ugráló labda, hálóhinta, forgó tölcsér, (AYRES ) Grafomotoros készséget meghatározza az idegrendszer érése, váll-könyök-csuklómozgás fejlettsége és kéztőcsontok fejlődése (aszfaltkréta, gyurma, ujjal festés, papír tépése, vágása) Beszédértés segítése egyszerű mondathasználattal, szókincsbővítés, képről mesélés, önálló mesemondás minden megismerő tevékenységhez eszköz biztosítás, gyakorlati ismeret Tér-, időbeli orientáció -téri irányok ismerete önmagához, tárgyhoz viszonyítva térben - síkban, naptárhasználat

28 Fejlesztési lehetőségek az óvodában
Több idő biztosítása az adott ismeret elsajátításához - lassúbb ingerfeldolgozás miatt Az anyag több kisebb egységre osztása Konkrét szemléltetés – gyenge elvonatkoztatás miatt Az új ismeret több szempontú feldolgozása – látás, hallás, tapintás, szaglás stb. Hosszabb begyakorlási idő, többszöri ismétlés Elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazásának segítése Szocializáció, társas kapcsolatok segítése

29 Hiperkinetikus zavar A tünetek 4 alapvető fajtája: Figyelemzavar
Impulzivitás Hiperaktivitás A szabályokkal, utasításokkal szembeni ellenállás

30 Figyelemzavar Nem figyel megfelelően a részletekre.
Figyelmét nehéz tartósan lekötnie. Mintha nem figyelne, amikor beszélnek hozzá. Nehézség számára a tevékenység megszervezése. Gyakran elveszít tárgyakat. Gyakran elvonják figyelmét a külső ingerek. Gyakran feledékeny. Képtelen hallgatni. Feledékeny a napi dolgokban.

31 Hiperaktivitás Gyakran babrál kézzel-lábbal, fészkelődik.
Gyakran rohangál vagy ugrál olyan helyzetekben, amikor az nem helyénvaló. Nem tud nyugodtan játszani. Nem tud egy helyben megülni. Izeg-mozog, gyakran úgy viselkedik, mint, akit felhúztak. Sokat beszél, túl hangos.

32 Impuzivitás Nehezére esik kivárni a sorát.
Kimondja a választ, mielőtt a kérdés elhangzott volna. Gyakran félbeszakít másokat, megszakítja mások játékát. Ráerőszakolja magát másokra.

33 Magatartás zavar Jellemző:
Az életkor szerint elvárható magatartás negatív irányú változása. Tartós és rendszeres visszatérő magatartási formák: durvaság, mások megsértése, emberek állatok iránti agresszió, rongálás, szabályok súlyos megsértése.

34 Oppozíciós zavar (szembeszegülő-dacoló magatartászavar)
Jellemzője: Tartósan ellenszegülő magatartás. Dacos viselkedés. Gyakori vitatkozás felnőttekkel. Megsérti a szabályokat Mások szándékos bosszantása. Bosszúalló. Sértődékeny. Gyakran hibáztat másokat.

35 A magatartászavarok okai
Az idegrendszer súlyos éretlensége. Másodlagos tünetként ráépül a tanulási zavarokra. Családi szocializáció zavarai. A család által közvetített minták nem elfogadhatóak a többségi társadalom számára.

36 Autizmus Az autizmus az egész személyiséget átható, pervazív fejlődési zavar, az agy (idegrendszer) működésének súlyos, egész életen át tartó rendellenessége – görög szó, jelentése önmagára irányultság Három fejlődési területen okoz minőségi károsodást: A kommunikációban A társas kapcsolatokban A rugalmas viselkedésszervezésben, gondolkodásban

37 Tünetek Szociális károsodás Kommunikáció hiányosságai
- beszédfejlődés késik, vagy elmarad - sérül a beszédmegértés - nem verbális kommunikációs jelek használatának hiánya Aktivitás csökkenése (érdeklődés, játék) Viselkedésbeli bizarrériák

38 Óvodáskorban jellegzetes tünetek
A gyermek nehezen illeszkedik be a csoportba, nem keresi más gyerekek társaságát, nem játszik szívesen társaival Ha mégis, akkor inkább az ismétlődő elemeket tartalmazó elfoglaltságok (vonatok, autók tologatása, kerekeik pörgetése), nem azok, amelyekben a képzeletvilág, a fantázia is szerepet kap A mesék, a játékok, az emberek helyett inkább a térképek, telefonkönyvek, menetrendek, szakácskönyvek érdeklik Állandó környezetben, ismert tárgyak közt, rutinszerű cselekvéseket végezve érzik magukat biztonságban