Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Felnőttképzés. Névhasználati problémák: „felnőttképzés” „felnőttoktatás” „felnőttnevelés” Andragógia:A felnőttek iskolai vagy iskolán kívüli nevelésének,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Felnőttképzés. Névhasználati problémák: „felnőttképzés” „felnőttoktatás” „felnőttnevelés” Andragógia:A felnőttek iskolai vagy iskolán kívüli nevelésének,"— Előadás másolata:

1 Felnőttképzés

2 Névhasználati problémák: „felnőttképzés” „felnőttoktatás” „felnőttnevelés” Andragógia:A felnőttek iskolai vagy iskolán kívüli nevelésének, művelésének és művelődésének cél- és feladatrendszerét, alapelveit, sajátosságait, törvényszerűségeit és eszközrendszerét kutató tudomány és a felnőttnevelés, felnőttoktatás elméletének, folyamatának, technológiájának, terminológiájának tanulmányozása.

3 Tanulás egész életen át:

4 Franz Pöggeler szerint felnőttképzés ha: szervezett formában, meghatározott intézményekhez kapcsolva megy végbe feladatok teljesítése biztosítva van a felnőttképzés összeköti a tanulási célok meghatározását, a tervkínálatot és a módszerválasztást a felnőttek élet-és munkatapasztalataival és e tapasztalatok értékelésével megfelelően kiképzett munkatársak végzik a képzést a felnőttképzési rendezvényeket hozzáférhetővé teszik a felnőttképzésben való részvétel önkéntes a felnőttképzés a felnőtt élet minden szakaszában lehetséges és szükséges.

5 A felnőttképzés szereplői 1. andragógus: típusai: előadó szakértő oktató csoportvezető 2. címzettek: heterogén és homogén tanulócsoportok tanulói múlt generációs különbségek nemi összetétel résztvevők honnan érkeztek

6 Felnőttképzés címzettje lehet: az alapműveltség megszerzésében elmaradottak ahol folyamatosan gyors átalakulások mennek végbe megváltozott munkaképességűek munkanélküliek vezető pozícióban működők fiatal felnőttek

7 A felnőttképzés szereplői 3. fenntartók és irányítók: egyházak, politikai szervezetek állam munkahelyek felnőttképzési vállalkozások kultúrát terjesztő intézmények.

8 Felnőttképzés okai: gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális mozgások érdeklődésből fakadó tájékozódási, tanulási igények kvalifikáció megszerzése érdekében életkörülményeinek alakulása miatt

9 Tervdöntések: a képzés jellegének meghatározása homogén csoportok létrehozására törekedjünk-e? mekkora tanulócsoportok létrehozása célszerű? kik állíthatók be az egyes tanfolyami feladatok végrehajtására? a kurzus időtartama mekkora legyen? a résztvevők és a képzők egyéb elfoglaltságait tekintetbe véve, milyen időbeosztást célszerű alkalmazni? több oktató közreműködése esetén hogyan koordináljuk tevékenységüket? miképpen biztosíthatók a szükséges tárgyi feltételek? a visszacsatolások és eredményességmérések

10 Időszervezés: gyakorlati feltételek szabják meg időt osztanak fel, majd a felosztott időhöz rendelnek tartalmakat Pöggeler évente egy hetet jelölt meg nagygyűlés-szerű megoldások szendvics rendszer a részvételt sok minden motiválhatja jelenléti és távoktatás

11 A felnőttek tanításának és tanulásának módszerei és eszközei: Módszer: célmegvalósító tevékenység sajátos logikája a tanítás és tanulás egyik tényezője Konkrét lépések: előadás, párbeszéd, szövegfeldolgozás Fontos: felesleges átfedések ne rabolják a tanulóidő egy részét

12 Kelemen László tanítás-tanulás módszerei: 1. szemlélet vagy kép 2. bemutatás 3. önálló megfigyelések 4. szó: Közlés Megbeszélés Szövegek 7. cselekvéses módszerek

13 Vizsgáztatás: vizsgázó vizsgáztató a tudás felhasználója (munkahely, szakma, a munkaerőpiac, és a társadalom egésze)

14 Tanulás és megerősítés Tanulás öröme Nagyobb önbizalom Erősebb motiváció Eredmény Magasabb igénynívó

15 Visszatartó tényezők Ha a cél távoli és/vagy irreális Ha az eredményességről nincs kellő időben visszacsatolás Ha nem felnőttként kezelik (gy. számba veszik) „iskolás” stílus, módszer „Lemorzsolódik” ha a tanulmányi rend nem illeszkedik (életkörülmények, család) Nem kielégítő csoport-légkör: túlzott teljesítménykényszer és versenyszellem, esélyegyenlőtlenség

16 A tanulási képesség felnőttkori változásai A képességek kapacitása A tanulás könnyű volta A tanulás tartóssága A tanulásra való ösztönözhetőség A tanulás intenzitása A tudás értéke Szükségessége Tanulási szokások Tanulás körülményei (kulcsfontosságú)

17 A figyelem Kiválasztás és felerősítés Terjedelme, ereje, egyenletessége Megszokás Spontán és szándékos tartósság Előzetes tudás A tanulás csendje, megosztott figyelem Figyelemváltás Valódi egyidejűség Napóleon egyszerre 7 diplomáciai iratot diktált

18 A figyelem tanulása, életkori jellemzők ÉletkorPontszám 30 év alatt90, év85, év84, év83, év81, év78,8

19 A tanulást segítő és gátló érdeklődés Érzelem és érdeklődés Az érdeklődés fejlesztése A felnőttek emlékezeti működése Az ismétlés szerepe Harc a gátlások ellen

20 Az érdeklődés iránya „ Kötelező jelleg” Magas színvonalú azonosulás (belső motiváció) De nem mindig esik egybe a munkaerőpiac, a kulturális élet stb. szükségleteivel. Az érdeklődésnek számos fokozata van (a gyengéből viszonylag könnyen fejleszthető ki az erősebb) „Megérezni a tudás izét”minél többet tudnak annál érdekesebbnek találják a tananyagot

21 Kutatóhelyek ELTE MTA Pedagógiai Albizottságának Felnőtt- nevelési Albizottsága Pécs, Janus Pannonius Tudományegyetem Felnőttképzési és Közművelődési Tanszék Főiskolák neveléstudományi tanszékei Művelődéskutató Intézet Magyar Népfőiskolai Társaság

22 Irodalom: dr. Zrinszky László - A felnőttképzés tudománya, OKKER, Internet: https://www.nive.hu/felnottkepzesi_akkreditac io/index.php

23 Köszönöm a figyelmet! Készítette: Nagy Nóra


Letölteni ppt "Felnőttképzés. Névhasználati problémák: „felnőttképzés” „felnőttoktatás” „felnőttnevelés” Andragógia:A felnőttek iskolai vagy iskolán kívüli nevelésének,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések