Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A gazdálkodás környezete 3. előadás. 2 Az előadás menete A vállalati „környezet” tárgykörébe tartozik: infrastrukturális – környezet vásárlók (fogyasztókat.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A gazdálkodás környezete 3. előadás. 2 Az előadás menete A vállalati „környezet” tárgykörébe tartozik: infrastrukturális – környezet vásárlók (fogyasztókat."— Előadás másolata:

1 A gazdálkodás környezete 3. előadás

2 2 Az előadás menete A vállalati „környezet” tárgykörébe tartozik: infrastrukturális – környezet vásárlók (fogyasztókat stb.), szállítók versenytársak értékláncok munkaerő-piac állami befolyásolás elemzései társadalmi összefüggések.

3 3 A „műszaki” infrastruktúra Az infrastruktúra - a hivatalos (műszaki) definíció szerint - a gazdaság működésének üzemen kívüli előfeltételeit biztosító eszközök és szolgáltatások (az út-, víz-, villany-, gáz-hálózat) halmaza.

4 4 A közlekedési infrastruktúra talán a gazdasági infrastruktúra legrégibb eleme. Az úthálózat az „ipar ott van, ahol út is van” gondolat jegyében a modern gazdaságokban is erőteljesen befolyásolja azonban a gazdaság működését.

5 5 Közmű-ellátottság – víz-ellátás, szennyvíz-elvezetés, energia- elsősorban villany- és gáz- ellátás - nélkül szintén elképzelhetetlen a korszerű vállalatok hatékony működése.

6 6 A korszerű info-kommunikációs infrastruktúra is a sikeres gazdálkodás elemi követelményévé vált. Például: a vonalas telefon, a rádió és a TV a mobil hálózat lefedettsége a szélessávú internet (pl. közlekedési cégeknél) a műhold követő rendszerek alkalmazása is segíti a vezetést.

7 7 A magyar „műszaki” infrastruktúra fejlettségében igen nagy különbségek vannak. A közlekedési infrastruktúra (a lassan épülő sztrádák kivételével) igen rossz állapotban van.

8 8 Villany és víz csaknem mindenütt van, a csatornázás terén azonban igen nagy a lemaradás. A hírközlés az elmúlt évtizedben igen gyorsan fejlődött, viszonylag jó, a mobil lefedettség csaknem teljes, az Internet elérhetőség is javul.

9 9 A vevők és a szállítók A vevő – akár fogyasztó, akár kereskedő (közvetítő) – a vállalat legfontosabb külső kapcsolata. Szükségleteinek figyelembe vétele, igényeinek kielégítése, szándékainak vizsgálata (és befolyásolása) ezért a versenyképesség kulcs-fontosságú forrása.

10 10 a szállítók szintén a gazdálkodás környezetének meghatározó elemei, M. Porter [1980] kiemeli, a verseny már legtöbbször nem egyes vállalatok, hanem értékláncok – a késztermékek előállításában egymással üzleti kapcsolatban álló, „együttműködő” vállalatok láncai - közt folyik.

11 Az értékláncban szereplő valamennyi cégnek ellenőriznie kell, nincs-e a láncnak gyenge eleme, s ha igen, mindent meg kell tennie a probléma kiküszöbölésére. A lánc egyik cége sem felejtheti továbbá azt se, hogy az „együttműködő” partnerek körében is van verseny, s azonnal kicserélhetik, ha nem teljesíti azokat a követelményeket, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a lánc kielégítse a késztermék vevőinek elvárásait. 11

12 12 Termékünk csak akkor lehet versenyképes, ha az előállításához felhasznált valamennyi nyersanyag, félkész-termék, részegység, üzleti szolgáltatás, illetve az értékesítés egész csatornája versenyképes. Ezért a vállalatoknak fontos feladata az együttműködés a szállítók és vevők „csapatával”.

13 13 A cégek az együttműködés elősegítésére olykor egyesülnek (vagy valamelyik kivásárolja a másikat). Máskor például beszállítói hálózatba, szövetségbe tömörülnek, s így próbálnak „együtt fellépni a piacon” (gyakran az ilyen hálót hívják klaszternek).

14 14 Az „iparági” (és a potenciális új) versenytársak Az iparági versenyt meghatározó erők Porter

15 15 A közgazdasági elmélet alapvető feltételezései közé sorolható, hogy a versenyben a vállalatok profitjuk – hosszú távú – maximalizálására törekszenek. A klasszikus felfogásmód (miként ezt a Marshall-kereszt is sugallja) elsősorban az ár-versenynek tulajdonított fontosságot.

16 16 Marketing mix Verseny-előnyök elsősorban a marketing mix fegyverei révén teremthetők.

17 17 Az arzenálba sorolt eszközök fő csoportjai - az ún. 4 P szerint – a versenyző termékek tulajdonságai (korszerűsége, minősége, választéka stb.), az árak, az értékesítési csatornák és az értékesítés-fokozás korszerű technikái (Kotler [1967]). A 4 P (angolul): product, price, place, promotion.

18 18 Tisztességtelen verseny A küzdelem meg nem engedett eszközeit általában az ún. „verseny”- törvény (hazánkban a tisztességtelen verseny tilalmáról szóló évi LVII. törvény) sorolja fel.

19 19 A magyar törvény két fő területre koncentrál: /1/ a versenytársak egymással szembeni tisztességtelen magatartásával szembeni küzdelem, amelyhez a későbbiekben a fogyasztók védelme kapcsolódott, /2/ a versenykorlátozások kiküszöbölése, amely a következő három területre bomlott: a) kartelljog (verseny-korlátozó megállapodások tilalma), b) gazdasági erő-fölénnyel való visszaélés, c) vállalkozások összefonódása.

20 20 Gazdasági Versenyhivatal A rendelkezések betartását a Gazdasági Versenyhivatal ellenőrzi. Néhány, a törvényben tiltott magatartás: a versenytárs jó hírnevének megsértése; üzleti titok tisztességtelen megszerzése, felhasználása; hamis árumegjelölés; a versenyeztetés tisztaságának megsértése.

21 21 A humán „infrastruktúra” A humán környezetnek a versenyképesség szempontjából legfontosabb eleme a munkaerő- kínálat, tehát az, hogy a vállalat elérhető környezetében milyen adottságokkal rendelkező (milyen létszámú, egészségi állapotú, szakképzettségű, innovatív képességű, munka-kultúrájú) munkaerő áll rendelkezésre.

22 22 „Tudás” Korszerű gazdaságokban azonban a cégek környezetében lévő szélesebb körű humán háttér – kiemelten: „tudás”- a fent említetteknél is nagyobb jelentőségű.

23 23 A humán erőforrások mennyiségét demográfiai, egészségügyi, a munkavállalást befolyásoló stb. okok determinálják, minőségük szempontjából pedig legtöbbször az oktatás a kulcs- fontosságú tényező.

24 24 Egyre több vizsgálat igazolja, hogy az alapképzésnek is rendkívül nagy jelentősége van, hiszen a fiatalok e szinten sajátítják el az írás, számolás, kreatív gondolkodás, probléma megoldás készségeit. Ahhoz, hogy az oktatási rendszer valóban a munkaerő-piac - változó - igényeit kielégítő munkaerő-kínálatot tudjon nyújtani, elengedhetetlen, hogy rugalmas együttműködés alakuljon ki az oktatási intézmények, illetve a vállalatok között.

25 25 A középiskolák is fontosak, a tanulóknak itt kell elsajátítaniuk a ma már a legtöbb munkahelyen nélkülözhetetlen biztos nyelvtudást, valamint számítástechnikai ismereteket – és a tanulást befejezőknek legalább egy szakmát. A diplomás (azaz felsőfokú végzettségű) szakemberektől pedig a munkaadók elvárják a kreatív, innovatív gondolkozást, illetve a jó kommunikációs és menedzsment képességeket is.

26 Kulturális infrastruktúra Elősegíti a munkaerő újratermelődését, ha hogy az emberek kulturált környezetben élhetnek. Sokak számára fontos a kedvező lakáshelyzet, a települési tisztaság, rend, az, hogy a hagyományos értelemben vett kulturális lehetőségek rendelkezésre állnak 26

27 27 Aktivitási ráta Az aktivitási ráta a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes száma a (munkaképes korú) népesség százalékában.

28 28 A kormányzat és a gazdasági szabályozás A „kormányzat” szó legtöbbször egyrészt az állami, kormányzati intézményeket, másrészt az önkormányzatokat jelenti. Államnak (illetve ezzel azonos értelemben kormányzatnak) a legfelső törvényhozó és végrehajtó szerveket (az Országgyűlést, a kormányt és a minisztériumokat, a Magyar Nemzeti Bankot stb.) – valamint esetenként a területi önkormányzatokat - tekintjük.

29 29 M. Porter újszerű, s mára széles körben elfogadott nézetei szerint a nemzetgazdaságok fő törekvésének („céljának”), illetve feladatának a mind magasabb fejlettség elérését, illetve a minél gyorsabb fejlődést tekinti - s az elért szint változásai nyomán bekövetkező pozícióváltásokat szintén versenyként értelmezi.

30 30 Önkormányzatok Az önkormányzatok szintén jelentősen befolyásolhatják a vállalatok tevékenységeit. Számos feladatot láthatnak el a „műszaki” infrastruktúra megteremtésében (akár inkubátor-házak, ipari, vagy innovációs parkok létesítésével és működtetésével). Segíthetik az oktatás és az egészségügy fejlődését stb. De egyénileg is támogathatnak egyes munkavállalókat például lakáshoz-jutásuk (így a bérlakás építés) támogatásával.

31 31 A vállalatok érdek-képviselete A gazdasági érdekképviseletek a konkrét vállalatok és az „állam” közé beékelődve a gazdaságszervezés, közigazgatás folyamataiba kapcsolódnak be és mindkét szféra számára sokféle szolgálást nyújtanak.

32 32 Az ún. szakmai szövetségek „ágazati” elven létrejött és szakmai érdekek alapján működnek, egyes szakmák üzleti képviseletét és érdek-képviseletét látják el. A területi elven létrejött érdek- képviseletek főként egyes – méret alapján polarizálódó – üzleti rétegek képviseletét kívánják ellátni, ilyenek például az ipartestületek, vállalkozói szövetségek, kistérségi munkaadói szervezetek stb.

33 33 Kamarák A (ipari és kereskedelmi) kamarák az üzleti világ szélesebb rétegeinek hagyományos képviselői, elsődleges céljuk a gazdasági szférán belüli önkormányzati lehetőségek megteremtése és hasznosítása.

34 34 A kamarák feladatai A tájékozódás, tájékoztatás keretében a kamarák statisztikákat, elemzéseket, üzleti „barométereket” készítenek és hoznak nyilvánosságra. Az üzleti kapcsolatok fejlesztése érdekében a kamarák hazai és nemzetközi partner-keresést vállalnak, üzleti ajánlatokat közvetítenek, címlistákat készítenek, üzleti találkozókat szerveznek stb.

35 35 A kamarák feladatai A munkaerő-piaci, szakképzési feladatok jórészt érdek-közvetítést jelentenek. A kamarák gyűjtik össze, fogalmazzák meg és adják át az oktatásnak - illetve az illetékes önkormányzatoknak és állami szerveknek - a vállalatok munkaerő- piaci igényeit.

36 36 A kamarák feladatai A tisztességtelen piaci magatartás elleni védelem céljaira a kamarák egyrészt etikai bizottságokat működtetnek, amelynek a célja olyan – gyakran a jogszabályokon túlmenő – normák kialakítása, amelyek a helyi etikai kultúra elveit fogalmazzák meg (ilyen norma például a fogyasztó megtévesztésének tilalma).

37 37 A kamarák feladatai A gazdaságfejlesztési feladatok legfontosabb típusa a gazdasági jogszabályok és a gazdaságfejlesztési stratégia kidolgozásában való közreműködés.

38 38 A vállalatok társadalmi felelőssége A gazdaságilag fejlett országokban köztudott, hogy a vállalatok nem csak árut vagy szolgáltatást állítanak elő, nem csak munkahelyeket teremtenek és profitot termelnek, hanem mindezeken túl is jelentős befolyásuk van a társadalomra.

39 39 E befolyás olykor nagymértékben is növelheti, vagy csökkentheti a mikro- szféra „külső” (extern, nem a cég profitját, hanem a társadalmat terhelő) költségeit. Ezért fontosnak tekintik azt is, hogy tevékenységeik hatásaiért a cégek vállaljanak társadalmi felelősséget. E felelősségvállalás (social responsability) kiemelt jelentőségű lehet a kulturális és közösségi érdekek védelme terén.

40 40 A felelősségtudatos cégeknek ugyanis egyenlő esélyeket kell teremteniük alkalmazottaik számára, gondoskodniuk kell a megfelelő munkakörülményekről, a továbbképzési lehetőségekről. Kerülniük kell a megtévesztő információk és reklámok közreadását, a korrupciót, támogatniuk kell a kultúrát, a sportot. Vállalniuk kell a környezet védelmét.

41 41 Felhasznált irodalom Demeter László – Fülöp Gábor – Hollóné dr. Kacsó Erzsébet – Dr. Kádek István – Námor Anna – Dr. Papanek Gábor DSc. – Dr. Román Róbert – Tánczos Tamás – Turóczi Gabriella: Gyakorlati vállalkozási ismeretek. PR-Editor Kft

42 42 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "A gazdálkodás környezete 3. előadás. 2 Az előadás menete A vállalati „környezet” tárgykörébe tartozik: infrastrukturális – környezet vásárlók (fogyasztókat."

Hasonló előadás


Google Hirdetések