Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szülőt helyettesítő ellátási formák Vérszerinti szülő és a gondozott gyermek kapcsolattartása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szülőt helyettesítő ellátási formák Vérszerinti szülő és a gondozott gyermek kapcsolattartása."— Előadás másolata:

1 Szülőt helyettesítő ellátási formák Vérszerinti szülő és a gondozott gyermek kapcsolattartása

2 Gyermekek elhelyezésének lehetőségei Gyermekjóléti alapellátások 1.Gyermekek átmeneti otthona (GyVT 50. §) 2.Családok átmeneti otthona (GyVT 51. §) Gyermekvédelmi szakellátások 3.Gyermekotthon (mint otthont nyújtó ellátás) (GyVT 57. §)

3 Gyermekek átmeneti otthona Családban élő gyermek helyezhető el Átmenetileg marad ellátás és felügyelet nélkül Ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett Segítséget nyújt a családba történő visszatéréshez

4 Gyermekotthon Otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek számára A fiatal felnőtt számára utógondozást biztosít Gyámhivatallal együttműködik, gyámi feladatokat lát el Gyermek családjával is együttműködik, elősegíti a kapcsolattartást, gyermek iskolai tanulmányait Nevelőszülői hálózatot működtet Legalább 12, legfeljebb 40 gyermek ellátását biztosítja

5 A gyermekotthonok további típusai Speciális Súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdő gyermekeknek nyújt gondozást Különleges Tartósan beteg, fogyatékos, kora miatt különleges ellátást igénylő gyerekeknek nyújt gondozást, rehabilitációt

6 Ezekbe a típusokba sorolhatók bővebben: 0-3 éves korúak Halmozottan sérültek Krónikus betegek Idegrendszeri labilitás, neurotikus tünetek Alkalmazkodási, kapcsolatteremtési nehézségekkel küszködők Magatartás-, ill. tanulási zavarokkal rendelkezők Figyelemzavarral és hiperaktivitással jellemezhetők Alkohol-, drogproblémákkal küzdők, játék- vagy egyéb szenvedélybetegségekben szenvedők Bűncselekményt elkövetők vagy visszaélések áldozatai

7 Speciális gyermekotthon típusai Nem a GyVT által szabályozott 1.Kiskorú fogyatékosok otthonai 2.Javítóintézetek 3.Fiatalkorúak büntetésvégrehajtási intézetei GyVT által szabályozott 1.Koruk miatt speciális ellátást igénylő gyerekek otthonai 2.Általános iskola és diákotthon gyermekotthona 3.Egyéb speciális ellátást igénylők otthonai: -ambuláns kezelést ellátó, -gyógyító jellegű, -rehabilitációs

8 A gyermekotthon működését meghatározó ELVEK a Fővárosi Önkormányzat Gyermekotthona (Csepel) alapján Nyitottság: nyitott intézmény, igénybevételéhez irányadó a CsJT, Szociális Törv., GyVT, önk.-i rendelet és házirend Önkéntesség: sem a kiskorú, sem a fiatal felnőtt akarata ellenére nem kerülhet be, a működés nem hatósági, hanem szolgáltató jellegű Személyiségi jogok védelme: biztosítani kell a kiskorú személyi adatainak bizalmas kezelését (adatvédelem) Egyenlőség: egyenlő elbírálásban, ellátásban kell részesülnie a felvetteknek (nemre, származásra, felekezetre, világnézetre való tekintet nélkül) Gyermekvédelmi munka etikai minimumának elve: biztosítani kell az intézmény szabályzataiban és az Etikai Kódexben rögzítetteket, valamint az intézmény bentlakóival és hozzátartozóikkal polgári jogi jogviszonyt nem lehet létesíteni

9 Anyaotthon  Családok átmeneti otthona Otthontalanná vált szülő kérelmezheti Együttesen helyezhető el szülő és gyermeke Az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított A gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől

10 Feladatköre és a bekerülési okok A ’90-es évek elején jöttek létre az első anyaotthonok, (Budapesten 1992-ben nyílt meg az Anyaoltalmazó Alapítvány első anya-, gyermekotthona) től Családok Átmeneti Otthona néven beszélünk ezekről az intézményekről. Azok az anyák, akik albérletük megszűnése miatt kerültek be, igyekeznek minél hamarabb távozni, viszont azok az anyák, akik párkapcsolatuk felbomlása miatt kerültek az intézménybe, általában 3 hónapnál több időt töltenek.

11 Cél, hogy olyan hátrányos helyzetű nőknek nyújtson segítséget, aki: Életvezetési problémák, szociális és családi valamint elemi csapás és bántalmazás miatti krízishelyzetbe került Otthontalanná vált és hajléktalan léttel fenyegetett magyar állampolgárságú Válsághelyzetben lévő bántalmazott vagy várandós Agresszív, brutális élettársi kapcsolattal rendelkezik Elvált vagy egyedül neveli gyermekét Közműtartozásai magas mértéke miatt lakhelyét el kellett hagynia Nem számíthat családja, rokonai, ismerősei segítségére

12 Leggyakoribb bekerülési okok 1.Családon belüli erőszak (Magyaro.-on több százezer nőt és gyermeket érintő probléma!) 2.Megromlott családi kapcsolatok 3.Szenvedélybetegségek 4.Lakáshiány

13 A vérszerinti kapcsolatok alakulásának alapjai 1.A kapcsolatok ápolásáért több személy és szerv felelős; elsődlegesen a gyermek szülője 2.A nevelőszülőt működtető szerv feladata, hogy a nevelőszülőt és a szülőt a vérszerinti kapcsolatok ápolásában segítse 3.A gyermekjóléti szolgálat a vérszerinti családot támogatja abban, hogy a kapcsolat megmaradjon, a család alkalmassá váljon a gyermek nevelésére

14 Mit mond a törvény? (GyVT 7. §) A gyermeknek joga van származása, vérszerinti családja megismeréséhez és a kapcsolattartáshoz Személyes kapcsolatok ápolásához (átmeneti és tartós nevelt gyermekek esetében)

15 Az illetékesség kérdése Az elhelyezés során figyelemmel kell lenni a gyermek korábbi lakóhelyétől és nevelési-oktatási intézménytől való távolságra  Amennyiben lehetséges, a szakellátásba utalt gyermeket saját lakhelyéhez és környezetéhez közeli gondozási helyen kell elhelyezni

16 A lakcím fontossága Általában a szülőjével megegyező Azonos a gondozási hellyel, ha egyik szülőnek sincs bejelentett lakcíme Lehet azonos a TGYSZ címével PROBLÉMA: Ha a szülő nem hagyja meg tartózkodási helyét, akkor elérhetősége és így gondozása is lehetetlen.

17 Ebből következik, hogy: A szülők olyan súlyos egzisztenciális problémával küzdenek, hogy tartós lakhatásukat sem tudják megoldani. Budapesten a nevelőszülőknél nevelkedő gyerekek 43%-a esetében a gyermekjóléti szolgálat a gyermek vérszerinti családját közvetlen módon nem gondozza.

18 Átmeneti nevelt gyermekek helyzete Ebben az esetben a szülők felügyeleti joga nem szünetel, legalább az egyik szülő él, nem mondott le gyermekéről, és a bíróság nem szüntette meg a felügyeleti jogot A szülők a gyermekükkel való kapcsolattartásra jogosultak és kötelesek

19 Számokban (Fővárosi TGYSZ nyilvántartása, 179 fő) Nevelőszülői kihelyezés előtt a gyermekek 71%- ának valamilyen szinten működő kapcsolata volt szülőjével 29%-nak szinte alig vagy egyáltalán nem; a szülő min. fél éve nem tartott kapcsolatot Kihelyezést követően a gyerekek 50%-ának nincs szülőjével kapcsolata.

20 Kapcsolattartási módok és hibáik Legtöbbször valamely intézmény területén történik (gyermekjóléti szolgálat hivatalos helyiségében, könyvtárban, művelődési házban) Nem alkalmas arra, hogy a gyermek-szülő intim kapcsolata elmélyülhessen, addigi intenzív kapcsolatuk gyengül, kevésbé intenzív kapcsolat meg is szűnhet A „független” helyen eltöltött idő max. 1-2 órás Ez a kapcsolat minőségére, időtartamára nézve gyengítő tényező A nevelőszülő saját lakásán az intenzív kapcsolattartás nehezen oldható meg, gyermekotthon esetében a szülő akár hetente többször is meg tudja látogatni gyermekét (szervezési kérdések)

21 Összegzés I. A nevelőszülői kihelyezés után a gyermekek vérszerinti kapcsolatai általában gyengülnek. 1. lehetséges okként szerepelhet a viszonylag nagy távolság a gyermek gondozási helye és korábbi lakóhelye között, ami feltehetőleg a szülő lakóhelye is  nehezíti a kapcsolattartást és csökkenti gyakoriságát 2. ok a kapcsolattartási problémákból adódik 3. ok a szülők gondozásának akadályai; ha nem jelzi tartózkodási helyét és nem kér segítséget, akkor szinte lehetetlen, így egyre kevesebb esélye van a gyermeknek a saját családjába való visszakerülésre

22 Összegzés II. A nevelőszülői család elhelyezést és ellátást biztosít a vérszerinti családjából kiemelt gyermeknek, segítséget nyújt ahhoz, hogy a gyermek-szülő kapcsolat javuljon, a visszailleszkedés érdekében A nevelőszülői családba beilleszkedett gyermek vagy visszakerül vérszerinti családjához, vagy örökbefogadó családba A vérszerinti kapcsolatok az ápolásuk hiányában leépülnek, ezzel a gyermek végleges elhelyezése nem tud érvényesülni  szakellátásban marad és nagy valószínűséggel nevelőszülői családban fog felnőni


Letölteni ppt "Szülőt helyettesítő ellátási formák Vérszerinti szülő és a gondozott gyermek kapcsolattartása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések