Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Geodézia Készítette: Serfőző Lilla MAGASSÁGMEGHATÁROZÁS SZINTEZÉSSEL ÉS TRIGONOMETRIAI MAGASSÁGMÉRÉSSEL.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Geodézia Készítette: Serfőző Lilla MAGASSÁGMEGHATÁROZÁS SZINTEZÉSSEL ÉS TRIGONOMETRIAI MAGASSÁGMÉRÉSSEL."— Előadás másolata:

1 Geodézia Készítette: Serfőző Lilla MAGASSÁGMEGHATÁROZÁS SZINTEZÉSSEL ÉS TRIGONOMETRIAI MAGASSÁGMÉRÉSSEL

2 Az optikai szintezőműszer szerkezete, a szintezés elve A szintezőműszerrel pontok magásságkülönbségét határozhatjuk meg. A meghatározandó pontokon beosztott léceket helyezünk el függőlegesen. A műszer szintezőlibellájának tengelyét a buborék középre állításásával vízszintessé tesszük, ekkor a libella-tengellyel párhuzamosan kiigazított irányvonal is vízszintes helyzetbe kerül. A libellás szintezőműszer szerkezete: V – állótengely H – fekvőtengely I – irányvonal SZ - szálkereszt középpontja L – libella (szintező-, alhidádé) ó - szintezőcsavar

3 A kompenzátoros szintezőműszerekben a nehézségi erő által működtetett szerkezeti elem (a kompenzátor) az irányvonalat automatikusan vízszintes helyzetbe állítja (irányvonal-vezérlés), vagy az objektív optikai középpontján átmenő vízszintes sugarat a szálkereszt metszéspontjába állítja (fősugár-vezérlés). Mindkét esetben a vízszintes irányvonallal leolvasott lécleolvasások különbsége adja a lécpontok magasságkülönbségét

4 A mérnöki gyakorlatban cm-osztású szintezőléceket használnak. A leolvasott érték helyiértékei: méter, deciméter, centiméter és a (becsült) milliméter: a tizedesjel használata nem szokásos A szintezőléc régebben kizárólag puhafából, ma már különböző könnyűfém ötvözetekből is készül. Hossza általában 3 vagy 4 m, de van egy-két hosszabbra kihúzható típus is. Az alsórendű szintezéshez általában összehajtható vagy teleszkopikusan kihúzható léceket használunk. Ezek könnyen szállíthatók. A szintezőléc lehet sávos beosztású, kettős sávos beosztású, vonásos, vagy vonalkódos.

5 A mérnöki gyakorlatban cm-osztású szintezőléceket használnak. A leolvasott érték helyiértékei: méter, deciméter, centiméter és a (becsült) milliméter: a tizedesjel használata nem szokásos. Magasságkülönbség mérése, ill. kitűzése: Az ábra alapján a P és a Q pontok függőleges távolsága ugyanattól a (H ponton átmenő) szintfelülettől (lP), a két pont magasság-különbsége (Q magassága P felett) pedig:  m = (lP) - (lQ) = (lP - δP) - (lQ. δQ) Az egyenlő műszer-léc távolságok (dP = dQ) miatt δP = δQ, tehát:  m = lP - lQ Magasságok kitűzésekor  m ismert, így a képletből lP leolvasása után lQ számítható. A léc magassági helyzetét úgy kell megváltoztatni, hogy a kitűzendő ponton a leolvasás lQ legyen, ekkor a keresett magasságot a léc talppontja (zérus vonása) jelöli ki.

6 Szintezőműszerek vizsgálata A libellás szintezőműszerek vizsgálatakor az alábbi geometriai feltételek teljesülését ellenőrizzük: - az alhidádélibella legyen merőleges az állótengelyre, - a fekvőszál legyen merőleges az állótengelyre, - a szintezőlibella tengelye legyen párhuzamos a távcső irányvonalával. Az alhidádélibella vizsgálatakor az állótengelyt gondosan (a szintezőlibella segítségével) függőlegessé tesszük, majd ellenőrizzük, és szükség esetén igazítjuk az alhidádélibellát. A fekvőszál vizsgálatakor a távcsővel egy jól látható pontot irányzunk úgy, hogy a pont képe a szál valamelyik végén legyen, majd a vízszintes irányítócsavarral elforgatjuk a távcsövet az állótengely körül. Ha a pont képe a fekvőszálon marad, a fekvőszál merőleges az állótengelyre. A szálferdeség a szállemez elforgatásával szüntethető meg. Az irányvonal-ferdeség vizsgálatakor közel vízszintes terepen kijelölünk két pontot egymástól m távolságban. A vizsgálandó műszert a pontoktól egyenlő távolságban felállítva gondosan (többszöri méréssel és az egyes mérések között a műszerhorizont magasságát megváltoztatva) meghatározzuk a két pont  m magasságkülönbségét. Az egyenlő műszer-léc távoságok miatt az irányvonal esetleges ferdesége a  m magasságkülönbségben nem okoz hibát. Ezután a műszert áthelyezzük az egyik kijelölt pont mögé a legkisebb irányzási távolságra (2-5m), és hasonló módon meghatározzuk az irányvonal ferdesége miatt hibás (  m) magasságkülönbséget.

7 Az irányvonal ferdeség az alábbiak szerint számítható: Az igazításhoz kiszámítjuk a vízszintes irányvonalnak megfelelő lécleolvasást a távolabbi szintezőlécen, a fekvőszálat a szintezőcsavarral erre az értékre állítjuk, majd a szintezőlibella függőleges igazítócsavarjával a buborékot középre állítjuk.

8 A kompenzátoros szintezőműszerek vizsgálata során: - az alhidádélibella vizsgálatakor az állótengelyt a távcsövön ideiglenesen rögzített csöves libellával tesszük függőlegessé, - a fekvőszál vizsgálatát a libellás szintezőműszerek vizsgálatánál megismert módon végezz ük, - az irányvonal ferdeságének meghatározásánál az ún. alapirányvonal ferdeségét vizsgáljuk, mivel az irányvonal helyzete az állótengelyhez viszonyítva az állótengely dőlésétől függően változó. (Az alapirányvonal az irányvonal helyzete tökéletesen függőleges állótengely esetében.) Az alapirányvonal vizsgálata előtt a horizontferdeség hatásának kiküszöbölése érdekében az állótengelyt a távcsövön ideiglenesen rögzített csöves libellával gondosan függőlegessé tesszük. A vizsgálat megegyezik a libellás szintezőműszer irányvonal- ferdeségének vizsgálatával, azzal az eltéréssel, hogy a horizontferdeség kiküszöbölése érdekében a műszerrel a két végpont egyenesében kell felállni: páros számú mérést kell végezni, és az alhidádélibella buborékját mérésenként felváltva,,objektív hátra. és,,okulár hátra. Helyzetben kell középre állítani a talpcsavarokkal.A fekvőszálat a szálkereszt függőleges elmozdításával, vagy a kompenzátor megfelelő igazítócsavarjával kell ráállítani a kiszámított leolvasás értékre. Megjegyezzük, hogy a kompenzátoros szintezőműszerek sajátos hibáját a horizontferdeséget az okozza, hogy a hibásan működő kompenzátor az á távcsőhajlást dá eltéréssel alulkompenzálja vagy túlkompenzálja. A kompenzátor működésének ellenőrzése során laboratóriumi körülmények között ismert á távcsőhajlások sorozatát állítjuk elő (például úgy, hogy a műszert a libellamérlegen rögzítjük), és a leolvasások eltéréséből számítjuk a dá /á relatív kompenzálási hiba nagyságát. A vizsgálat részleteit nem ismertetjük, csak megjegyezzük, hogy a kompenzátor igazításra szorul, ha a relatív kompenzálási hiba 1/100-nál nagyobb.

9 Szintezési alappont meghatározása vonalszintezéssel: Vonalszintezésnél a cél általában egymástól távolabb elhelyezkedő pontok magasságkülönbségének meghatározása, ill. két ismert magasságú alappont között elhelyezkedő pontok magasságának meghatározása. A mérési eredményeket jegyzőkönyvben rögzítjük. A lécleolvasásokat a haladási irány értelmében nevezzük hátra- és előreleolvasásoknak, és ennek megfelelően. tizedesjel nélkül. írjuk a megfelelő rovatba. A magasságkülönbségek műszárálláspontonként:  m = lh - le A végpontok magasságkülönbsége: m = Σ  m = Σ (lh - le). Az összegzett magasságkülönbségek ellenőrzése: Σ  m = Σ lh - Σ le. Ha két ismert magasságú szintezési alappont között több meghatározandó alappont van, akkor a szintezési vonalat a meghatározandó pontokkal szakaszokra osztjuk és a mérést (vonalszintezést) szakaszonként végezzük el, általában kétszer,,,oda-vissza. irányban. A szakaszok magasságkülönbségét mérési jegyzőkönyvben számítjuk ki, és a magasságkülönbségeket a szakaszok km-es egységben kifejezett hosszúságával együtt a,,magassági vonal számítása. c. jegyzőkönyvbe írjuk át. A kezdő- és a végpont ismert magasságának beírása után itt számítjuk ki a mérési vonalban meghatározandó szintezési alappontok magasságát, figyelembe véve a magassági vonal záróhibáját. A záróhibát az egyes szakaszokra a szakaszok hosszának arányában kell elosztani.

10 A vonalszintezés gyakorlati szabályai: - a szintezőműszer egyenlő távolságban állítandó fel a kötőpontoktól (max. 40m), - a szintezőlibella buborékját a hátra- és előreirányzásnál egyaránt gondosan középre kell állítani - a hátra- és előreirányzás között a parallaxis csavarhoz és a szálcsőhöz fölöslegesen hozzá- nyúlni nem szabad, - a műszert - és különösen a szintezőlibellát - óvni kell az egyoldalú hőmérsékleti hatásoktól, - a szintezett pontokon a szintezőlécet függőlegesen kell felállítani, - a kötőpontokon a lécet nem szabad a földre állítani, szintezősarut vagy kicövekelést kell alkalmazni, - a szintezést kétszer kell végrehajtani, az egyik mérést oda, a másikat vissza értelemben, - mind az egyes műszerállásokon belüli lécleolvasásokat, mind az egymást követő műszerállások mérését egyenletes sebességgel kell végezni, - a mérést csak arra alkalmas, refrakciómentes időben szabad végezni, - a szintezéshez komparált szintezőlécet kell használni (4m-es cm-es beosztású), - a talpponthiba kiküszöbölése miatt páros számú műszerállást létesítünk a szintezési vonalon belül. - a szintezőléc alsó és felső fél m-es részén nem mérünk

11 Jó szerencsét!


Letölteni ppt "Geodézia Készítette: Serfőző Lilla MAGASSÁGMEGHATÁROZÁS SZINTEZÉSSEL ÉS TRIGONOMETRIAI MAGASSÁGMÉRÉSSEL."

Hasonló előadás


Google Hirdetések