Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Herbart-kritika, új életérzés, reformpedagógia. Iskolakritika a pedagógia történetében Az iskolát érő bírálatok egyidősek az iskolával. Az iskolát érő.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Herbart-kritika, új életérzés, reformpedagógia. Iskolakritika a pedagógia történetében Az iskolát érő bírálatok egyidősek az iskolával. Az iskolát érő."— Előadás másolata:

1 Herbart-kritika, új életérzés, reformpedagógia

2 Iskolakritika a pedagógia történetében Az iskolát érő bírálatok egyidősek az iskolával. Az iskolát érő bírálatok egyidősek az iskolával. Régi-új kérdés: Régi-új kérdés: Mitől rossz az adott korszak iskolája, hogyan lehetne megváltoztatni, jobbá alakítani. Mitől rossz az adott korszak iskolája, hogyan lehetne megváltoztatni, jobbá alakítani. Néhány kiragadott példa: Néhány kiragadott példa:

3 A gyökeres változás igénye „Az elszigetelt reformok semmit sem érnek … Özönvíznek kell következni a pedagógiában, és akkor csak Montaigne-t Rousseau-t, Spencert és az új gyermekpszichológiai irodalmat szabad majd a bárkába bevinni” (Ellen Key „A gyermek évszázada, 1900) „Az elszigetelt reformok semmit sem érnek … Özönvíznek kell következni a pedagógiában, és akkor csak Montaigne-t Rousseau-t, Spencert és az új gyermekpszichológiai irodalmat szabad majd a bárkába bevinni” (Ellen Key „A gyermek évszázada, 1900)

4 Az iskola kudarcok és frusztráció forrása „A legtöbb gyerek számára csupa kudarc az iskola. Képtelenség megítélni, hogy milyen tudásra lesz szükségünk negyven vagy akár tíz év múlva is.” (John Holt: Iskolai kudarcok) „A legtöbb gyerek számára csupa kudarc az iskola. Képtelenség megítélni, hogy milyen tudásra lesz szükségünk negyven vagy akár tíz év múlva is.” (John Holt: Iskolai kudarcok) Würtenberg: Az iskolapadban (1909)

5 A durvalelkű tanítók ártalmára vannak az ifjúságnak „Mondd, mi bajod velünk, istentelen iskolamester, ifjak s lányom előtt gyűlöletes vezető? Nagytarajú kakasok szava még nem tört be a csöndbe, s már te bolond lármát csapsz, verekedsz, kiabálsz. Ily zajosan kalapáláskor visszhangzik az üllő, hogyha a mester ügyészt ércparipára helyez. Enyhébben tombolva zajong a nagy amphitheatrum, míg pajzsos győztest üdvözöl ott a tömeg. Kérnek a szomszédok: kicsit éjjel aludni szeretnének… Könnyű az ébrenlét? Hajnalig éppen elég! Küldd el a gyermekeket, nagyszájú; végre csitulj el, s kaphatsz mégannyit, mint amiért kiabálsz.” (Martialis: Epigramma, Bede Anna fordítása)

6 Mily kitűnőleg gondoskodnak tehát a szülők azon gyermekekről, akiket alig négyéves korukban elküldenek olyan iskolába, amely egy tudatlan, durva, erkölcstelen, néha gyenge elméjű, gyakran holdkóros, nehézkóros vagy rühösségben … szenvedő ember vezetése alatt áll. Mai nap ugyanis nincsen olyan züllött, hasznavehetetlen, olyan semmiházi ember, akit a nagy tömeg alkalmasnak nem tart az iskola vezetésére. Az ilyen aztán magukat uralkodóknak vélvén, bámulatos módon hatalmaskodnak; minő erőszakoskodással lépnek fel, noha nem vadállatokkal állanak szemben, amint a vígjátékíró mondja, hanem olyan korú gyermekekkel, akikkel a legnagyobb szelídséggel kellene bánni! Azt gondolhatná az ember, hogy nem az iskolában van, hanem a kínvallató kamarában: nem hallani egyebet a pálca és vessző csattogásánál, a jajgatásnál és zokogásnál, meg a fenyegetésnél. Mit tanuljanak meg ebből egyebet a gyermekek, minthogy a tudományokat meggyűlöljék. Mily kitűnőleg gondoskodnak tehát a szülők azon gyermekekről, akiket alig négyéves korukban elküldenek olyan iskolába, amely egy tudatlan, durva, erkölcstelen, néha gyenge elméjű, gyakran holdkóros, nehézkóros vagy rühösségben … szenvedő ember vezetése alatt áll. Mai nap ugyanis nincsen olyan züllött, hasznavehetetlen, olyan semmiházi ember, akit a nagy tömeg alkalmasnak nem tart az iskola vezetésére. Az ilyen aztán magukat uralkodóknak vélvén, bámulatos módon hatalmaskodnak; minő erőszakoskodással lépnek fel, noha nem vadállatokkal állanak szemben, amint a vígjátékíró mondja, hanem olyan korú gyermekekkel, akikkel a legnagyobb szelídséggel kellene bánni! Azt gondolhatná az ember, hogy nem az iskolában van, hanem a kínvallató kamarában: nem hallani egyebet a pálca és vessző csattogásánál, a jajgatásnál és zokogásnál, meg a fenyegetésnél. Mit tanuljanak meg ebből egyebet a gyermekek, minthogy a tudományokat meggyűlöljék. (Erasmus: A gyerekek korai erkölcsös és tudományos nevelése)

7 Sosem volt ínyemre (sok egyéb mellett) a kollégiumaink többségében uralkodó regula; talán kevesebbet hibáznának, ha több türelemmel s nagyobb megértéssel látnának munkához. A kollégium nálunk ifjú rabok börtöne: lakóit züllötté teszik, mivel a züllöttségüket büntetik, még mielőtt züllöttek lennének. Kerüljünk csak arra, mikor épp folyik az oktatás: mást nem hallani, mint megkínzott gyermekek sikoltozását és dühödt mesterek ordítozását. Ki látott már olyant, hogy valaki pulykavörös ábrázattal és korbáccsal felfegyverkezve akarja megkedveltetni a tudományt ezekkel a zsenge, halálra félemlített lelkekkel?! Méltatlan és veszedelmes eljárás. Azonkívül, amit helyesen jegyez meg Quintilianus, hogy az erőszakra épülő parancsuralomnak veszélyes hátulütői vannak, az osztályteremnek mennyivel különb díszei volnának a zöldellő gallyak, mint a véres fűzfavesszők! Sosem volt ínyemre (sok egyéb mellett) a kollégiumaink többségében uralkodó regula; talán kevesebbet hibáznának, ha több türelemmel s nagyobb megértéssel látnának munkához. A kollégium nálunk ifjú rabok börtöne: lakóit züllötté teszik, mivel a züllöttségüket büntetik, még mielőtt züllöttek lennének. Kerüljünk csak arra, mikor épp folyik az oktatás: mást nem hallani, mint megkínzott gyermekek sikoltozását és dühödt mesterek ordítozását. Ki látott már olyant, hogy valaki pulykavörös ábrázattal és korbáccsal felfegyverkezve akarja megkedveltetni a tudományt ezekkel a zsenge, halálra félemlített lelkekkel?! Méltatlan és veszedelmes eljárás. Azonkívül, amit helyesen jegyez meg Quintilianus, hogy az erőszakra épülő parancsuralomnak veszélyes hátulütői vannak, az osztályteremnek mennyivel különb díszei volnának a zöldellő gallyak, mint a véres fűzfavesszők! (Montaigne: Esszék)

8 A szülők „rossz lelkiismerete” A tömegessé váló oktatás még jobban felerősíti a kritikát, az iskolával kapcsolatos aggodalmakat. A tömegessé váló oktatás még jobban felerősíti a kritikát, az iskolával kapcsolatos aggodalmakat. A 19. században ez az érzés egyre szélesebb körben elterjedt, s kezdetben a kollektív „rossz előérzetben” öltött testet. A 19. században ez az érzés egyre szélesebb körben elterjedt, s kezdetben a kollektív „rossz előérzetben” öltött testet. A módosabb szülők – Rousseau hatására – egy ideig egyszerűen nem engedték gyerekeiket iskolába, inkább magánnevelőket fogadtak fel melléjük. A módosabb szülők – Rousseau hatására – egy ideig egyszerűen nem engedték gyerekeiket iskolába, inkább magánnevelőket fogadtak fel melléjük. Nem kértek abból, hogy „lelketlen” szakemberek vegyék át a család nevelő-oktató szerepét. A családfő felelősségtudatát gyengítheti az intézményes oktatás, ha gyerekei tanításán mással lesz kénytelen osztozni. (Ez az érvelés bizonyos kultúrákban – mint például a trópusi Afrika egyes törzseinél – még manapság is gyakori.) Nem kértek abból, hogy „lelketlen” szakemberek vegyék át a család nevelő-oktató szerepét. A családfő felelősségtudatát gyengítheti az intézményes oktatás, ha gyerekei tanításán mással lesz kénytelen osztozni. (Ez az érvelés bizonyos kultúrákban – mint például a trópusi Afrika egyes törzseinél – még manapság is gyakori.)

9 Német orvosok iskolakritikája a 19. században A gimnazisták túlterheltek. A gimnazisták túlterheltek. Karl Ignatz Lorinser: „Zum Schutz der Gesundheit in den Schulen” (1836): Karl Ignatz Lorinser: „Zum Schutz der Gesundheit in den Schulen” (1836): A lélek nyugtalansága, fokozott igénybevétele az idegrendszer tömegének megnagyobbodásához vezetett a generációk során. Ezt a helyzetet az iskola csak rontotta. A tantárgyak és a házi feladatok tömege gátolják a természetes testi fejlődést. „A legszorgalmasabbak a leginkább esendőek, leginkább betegségre hajlamosak.” A lélek nyugtalansága, fokozott igénybevétele az idegrendszer tömegének megnagyobbodásához vezetett a generációk során. Ezt a helyzetet az iskola csak rontotta. A tantárgyak és a házi feladatok tömege gátolják a természetes testi fejlődést. „A legszorgalmasabbak a leginkább esendőek, leginkább betegségre hajlamosak.”

10 Hermann Cohn (1867): a fiatalok megnövekedett szellemi igénybevétele, az egyre fokozódó „teljesítményelvárás” rövidlátáshoz vezet. Hermann Cohn (1867): a fiatalok megnövekedett szellemi igénybevétele, az egyre fokozódó „teljesítményelvárás” rövidlátáshoz vezet. A hetvenes években publikációk egész sora jelent meg erről, és konferenciákat szerveztek az iskolai túlterhelés témakörében. A hetvenes években publikációk egész sora jelent meg erről, és konferenciákat szerveztek az iskolai túlterhelés témakörében. A szakértők ekkorra már egyetértettek abban, hogy a túlterhelés nem csak a tanórákra korlátozódik. Csökkenteni kell a házi feladatok mennyiségét is úgy, hogy a velük való foglalkozás - a gimnáziumok alsó osztályaiban - ne vegyen igénybe többet napi két óránál. A szakértők ekkorra már egyetértettek abban, hogy a túlterhelés nem csak a tanórákra korlátozódik. Csökkenteni kell a házi feladatok mennyiségét is úgy, hogy a velük való foglalkozás - a gimnáziumok alsó osztályaiban - ne vegyen igénybe többet napi két óránál. Időközben már orvosok egész sora nyilatkozott egyre kritikusabb hangvételben a gyerekek túlzott iskolai igénybevételéről. Hangoztatták, hogy a rövidlátás mellett a fejfájás, az orrvérzés, az emésztési zavarok és az ún. „szűkmellűség” - mind olyan betegség szimptómái, amelyet az iskola okoz. Időközben már orvosok egész sora nyilatkozott egyre kritikusabb hangvételben a gyerekek túlzott iskolai igénybevételéről. Hangoztatták, hogy a rövidlátás mellett a fejfájás, az orrvérzés, az emésztési zavarok és az ún. „szűkmellűség” - mind olyan betegség szimptómái, amelyet az iskola okoz. A század végén a diákok körében elharapódzó öngyilkossági sorozatot is a túlterhelés számlájára írták. A század végén a diákok körében elharapódzó öngyilkossági sorozatot is a túlterhelés számlájára írták.

11 A vita kiéleződése A vita egyre jobban kiéleződött, az ellentábor sem váratott sokáig magára. A vita egyre jobban kiéleződött, az ellentábor sem váratott sokáig magára. Egy magát meg nem nevező badeni pedagógus nehezményezte, hogy a politikusok az iskola ügyében inkább az orvokra hallgatnak, mint a filológusokra, a klasszikus nyelvek tanáraira. Így az a látszatot keltik, hogy végső soron „minden iskolai tanóra káros lehet az egészségre”. Pedig a nevelés egyik célja éppen az erőfeszítésre való képesség kell, hogy legyen. Egy magát meg nem nevező badeni pedagógus nehezményezte, hogy a politikusok az iskola ügyében inkább az orvokra hallgatnak, mint a filológusokra, a klasszikus nyelvek tanáraira. Így az a látszatot keltik, hogy végső soron „minden iskolai tanóra káros lehet az egészségre”. Pedig a nevelés egyik célja éppen az erőfeszítésre való képesség kell, hogy legyen. A túl sok kellemes foglalatosság ártalmas, a éves fiatalságnak éppen a szigorú nevelésre van szüksége, mivel amúgy is a lelki erők pazarlása jellemzi ezt a korosztályt. A túl sok kellemes foglalatosság ártalmas, a éves fiatalságnak éppen a szigorú nevelésre van szüksége, mivel amúgy is a lelki erők pazarlása jellemzi ezt a korosztályt.

12 Német ideggyógyászok egyik konferenciáján, 1880-ban Paul Hasse egész sor olyan esetről számolt be, amelyekben az iskolai túlterhelés pszichiátriai tüneteket eredményezett. Német ideggyógyászok egyik konferenciáján, 1880-ban Paul Hasse egész sor olyan esetről számolt be, amelyekben az iskolai túlterhelés pszichiátriai tüneteket eredményezett. A kultuszminiszter mégsem vette figyelembe az egyre hangosabb kritikákat, jelentős óraszám- csökkentésre ekkor még nem került sor. A kultuszminiszter mégsem vette figyelembe az egyre hangosabb kritikákat, jelentős óraszám- csökkentésre ekkor még nem került sor. A nyolcvanas években Németország egyre több városában alakultak iskolai reformokat sürgető egyesületek. Poroszországban aláírást gyűjtöttek a túlterhelés ellenzői, akik a probléma megoldását a klasszikus stúdiumok óraszámának csökkentésében látták. A nyolcvanas években Németország egyre több városában alakultak iskolai reformokat sürgető egyesületek. Poroszországban aláírást gyűjtöttek a túlterhelés ellenzői, akik a probléma megoldását a klasszikus stúdiumok óraszámának csökkentésében látták.

13 A vita nem nélkülözte a szélsőséges véleményeket: egyesek a fogak romlását is a túlterhelés számlájára írták, és a rekruták sorozáskor tapasztalt fizikai alkalmatlanságáért is a középiskolákat tették felelőssé. A vita nem nélkülözte a szélsőséges véleményeket: egyesek a fogak romlását is a túlterhelés számlájára írták, és a rekruták sorozáskor tapasztalt fizikai alkalmatlanságáért is a középiskolákat tették felelőssé. A teljes képhez tartozik, hogy mindeközben a gyárakban gyerekek napi 10 órát dolgoztak embertelen körülmények között. A teljes képhez tartozik, hogy mindeközben a gyárakban gyerekek napi 10 órát dolgoztak embertelen körülmények között.

14 A császár min „reformpedagógus” 1890-ben II. Vilmos császár is állást foglalt a kérdésben: a berlini nevelésügyi konferencia megnyitása alkalmával az ifjúságra nehezedő túlterhelést a túlfeszített íjhoz hasonlította ben II. Vilmos császár is állást foglalt a kérdésben: a berlini nevelésügyi konferencia megnyitása alkalmával az ifjúságra nehezedő túlterhelést a túlfeszített íjhoz hasonlította. Szükségesnek tartotta a tananyag jelentős csökkentését. Szükségesnek tartotta a tananyag jelentős csökkentését. A császári óhajt tett követte: a német gimnáziumok reformja során az 1892-ben életbe lépő tantervben már 16 órával csökkentették a heti óraszámot, jelentősen mérsékelték a latin és görög tantárgy anyagát, valamint az érettségi vizsgák követelményeit. A császári óhajt tett követte: a német gimnáziumok reformja során az 1892-ben életbe lépő tantervben már 16 órával csökkentették a heti óraszámot, jelentősen mérsékelték a latin és görög tantárgy anyagát, valamint az érettségi vizsgák követelményeit.

15 A mentalitás változása A kritikus hangok, az iskolával kapcsolatos kellemetlen érzések természetesen nem csak Németországban erősödtek fel. A kritikus hangok, az iskolával kapcsolatos kellemetlen érzések természetesen nem csak Németországban erősödtek fel. Egyre többen vették észre, hogy az iskola körül valami nincs rendben, már egyre kevésbé felel meg az elvárásoknak. Egyre többen vették észre, hogy az iskola körül valami nincs rendben, már egyre kevésbé felel meg az elvárásoknak. Mindehhez hozzájárult az is, hogy időközben átalakult az emberek gondolkodásmódja. Mindehhez hozzájárult az is, hogy időközben átalakult az emberek gondolkodásmódja. Megváltozott a mentalitás, az emberről, az ember feladatáról, az életről, a társadalomról alkotott felfogás. Megváltozott a mentalitás, az emberről, az ember feladatáról, az életről, a társadalomról alkotott felfogás. Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a pedagógiának követnie kell az értékek, a gondolkodásmód változásait. Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a pedagógiának követnie kell az értékek, a gondolkodásmód változásait.

16 Herbartizmus és korszellem A kritika kereszttüzébe a Johann Friedrich Herbart ( ) és követői által művelt pedagógia került. A kritika kereszttüzébe a Johann Friedrich Herbart ( ) és követői által művelt pedagógia került. Ezzel a neveléstani rendszerrel az új irányzatok képviselői nem mindig bántak méltányosan: bizonyos elemeit kiragadták az összefüggések rendszeréből, s azokra alapozva utasították el az egész rendszert. Ezzel a neveléstani rendszerrel az új irányzatok képviselői nem mindig bántak méltányosan: bizonyos elemeit kiragadták az összefüggések rendszeréből, s azokra alapozva utasították el az egész rendszert.

17 A herbartiánus pedagógia célja a társadalom szűkebb-tágabb közösségi köreibe beilleszkedő, hasznos állampolgár. A herbartiánus pedagógia célja a társadalom szűkebb-tágabb közösségi köreibe beilleszkedő, hasznos állampolgár. Ez a neveléstan fogalmazta meg – talán utolsó ízben a pedagógia történetében – protestantizmus evilági aszkézis-felfogását. Ez a neveléstan fogalmazta meg – talán utolsó ízben a pedagógia történetében – protestantizmus evilági aszkézis-felfogását. Ez a neveléstan nem a rousseau-i hedonista örömelvűség „boldogságetikáját” veszi alapul. Ez a neveléstan nem a rousseau-i hedonista örömelvűség „boldogságetikáját” veszi alapul. A herbartiánus pedagógia a következetes önvizsgálat, az emberi ösztönök, érzelmek elfojtásának pedagógiája. A herbartiánus pedagógia a következetes önvizsgálat, az emberi ösztönök, érzelmek elfojtásának pedagógiája. A herbartizmus egyáltalán nem „légüres térben” jött létre. Sőt: világnézete, emberfelfogása jól beleillett a korszak mentalitásába, a „korszellembe”. A herbartizmus egyáltalán nem „légüres térben” jött létre. Sőt: világnézete, emberfelfogása jól beleillett a korszak mentalitásába, a „korszellembe”.

18 Herbart pedagógiája hihetetlenül gyorsan megtalálta az utat a gyakorlathoz, és széles körben elterjedt. Nemcsak Európában, Japánban is gyökeresen átformálta az iskolai gyakorlathoz. Herbart pedagógiája hihetetlenül gyorsan megtalálta az utat a gyakorlathoz, és széles körben elterjedt. Nemcsak Európában, Japánban is gyökeresen átformálta az iskolai gyakorlathoz. A tizenkilencedik század ötvenes, hatvanas éveinek Európájára a gazdasági fellendülés, a gyors expanzió volt jellemző. A tizenkilencedik század ötvenes, hatvanas éveinek Európájára a gazdasági fellendülés, a gyors expanzió volt jellemző. A társadalmi jólét gazdasági alapjainak megteremtése olyan embereket igényelt, akikre a klasszikus protestáns-puritánus erények (alkalmazkodás, az önkontroll, a munka szeretete, a pontosság, a megbízhatóság a türelem és a kitartás) voltak jellemzőek. A társadalmi jólét gazdasági alapjainak megteremtése olyan embereket igényelt, akikre a klasszikus protestáns-puritánus erények (alkalmazkodás, az önkontroll, a munka szeretete, a pontosság, a megbízhatóság a türelem és a kitartás) voltak jellemzőek.

19 A hétköznapi életben ekkor még nem volt helye zavaró vágyaknak vagy túlméretezett egyéni szükségleteknek; olyan igényeknek, amelyek kimozdíthatták volna a materiális értékeket teremtésére vállalkozó egyéneket a hétköznapok egyhangúságából. A hétköznapi életben ekkor még nem volt helye zavaró vágyaknak vagy túlméretezett egyéni szükségleteknek; olyan igényeknek, amelyek kimozdíthatták volna a materiális értékeket teremtésére vállalkozó egyéneket a hétköznapok egyhangúságából. Ezekkel az életelvekkel cseng egybe Herbart emberideálja. Ezekkel az életelvekkel cseng egybe Herbart emberideálja. Herbart eszményi gyermeke olyan teremtmény, akinek szeleskedését, heveskedését, esetleges akaratosságát már kisgyermek korában megtörték. Herbart eszményi gyermeke olyan teremtmény, akinek szeleskedését, heveskedését, esetleges akaratosságát már kisgyermek korában megtörték.

20 „Akarat nélkül jön a gyermek világra, híján minden erkölcsi viszonyulás nélkül.” – írja Herbart az „Általános pedagógia” című könyvében (1806). „Akarat nélkül jön a gyermek világra, híján minden erkölcsi viszonyulás nélkül.” – írja Herbart az „Általános pedagógia” című könyvében (1806). Az akaratnélküliség ebben az esetben tehát a magasabb eszmények felé törő akarat hiányát jelenti. Az akaratnélküliség ebben az esetben tehát a magasabb eszmények felé törő akarat hiányát jelenti. Ez a hiányállapot a gyermek lelkében a szilaj heveskedésre való hajlammal és olyan „vad vágyakkal” párosul, amelyek gátolják a rend kialakulását és végső soron a jövendő személyiség formálódását. Ez a hiányállapot a gyermek lelkében a szilaj heveskedésre való hajlammal és olyan „vad vágyakkal” párosul, amelyek gátolják a rend kialakulását és végső soron a jövendő személyiség formálódását. Ezért a gyerek „…vad heveskedését … le kell törni…”. Herbart pedagógiájának arra a szakaszára jellemző ez a gyerekszemlélet, amely a Kormányzás (Regierung) néven közismert. Ezért a gyerek „…vad heveskedését … le kell törni…”. Herbart pedagógiájának arra a szakaszára jellemző ez a gyerekszemlélet, amely a Kormányzás (Regierung) néven közismert.

21 Herbartnál magát a nevelést is a protestáns-puritánus életelv szabályozza. Herbartnál magát a nevelést is a protestáns-puritánus életelv szabályozza. Az erkölcsi fejlődés magasabb szintjére emelkedő gyerek eszmények megvalósítására törekszik, erkölcsi döntés- helyzetekben nem hezitál. Az erkölcsi fejlődés magasabb szintjére emelkedő gyerek eszmények megvalósítására törekszik, erkölcsi döntés- helyzetekben nem hezitál. Viselkedését belső kontroll szabályozza, szinte maga a „két lábon járó kategorikus imperatívusz”. Viselkedését belső kontroll szabályozza, szinte maga a „két lábon járó kategorikus imperatívusz”. Ez a pedagógia individuális alapozású. Ez a pedagógia individuális alapozású. Elutasítja a közösségi élet élményét, az együttes tevékenység által nyújtott élménytöbbletet. Elutasítja a közösségi élet élményét, az együttes tevékenység által nyújtott élménytöbbletet. A gyermek partnere nem a másik gyermek, hanem a felnőtt, a tanár, aki modell, viselkedési minta számára. A gyermek partnere nem a másik gyermek, hanem a felnőtt, a tanár, aki modell, viselkedési minta számára. Beleélő-képesség, empátia helyett példamutató emberi tartást kívánt meg a nevelőtől. Beleélő-képesség, empátia helyett példamutató emberi tartást kívánt meg a nevelőtől. Az általa eszményinek tartott pedagógus nem „lehajolni” kíván a gyermekhez, hanem saját képére és hasonlatosságára akarja formálni a lelkét. Az általa eszményinek tartott pedagógus nem „lehajolni” kíván a gyermekhez, hanem saját képére és hasonlatosságára akarja formálni a lelkét. Éppen azért a tanítás során sincs helye a rögtönzésnek: az a „formális fokozatok” szigorúan determinált terve szerint folyik. Éppen azért a tanítás során sincs helye a rögtönzésnek: az a „formális fokozatok” szigorúan determinált terve szerint folyik.

22 Elterjedése is bizonyítja, hogy Herbart hatékony pedagógiát alkotott, metafizikus rendszerével a „kapitalizmus szellemének” új erkölcsi alapozást biztosított. Elterjedése is bizonyítja, hogy Herbart hatékony pedagógiát alkotott, metafizikus rendszerével a „kapitalizmus szellemének” új erkölcsi alapozást biztosított. Megtalálta a kapcsolatot a hétköznapok pragmatizmusa és a transzcendens eszmék között. Megtalálta a kapcsolatot a hétköznapok pragmatizmusa és a transzcendens eszmék között. Hidat vert, mellyel összekötötte a polgárok szerzés-vágyát a viselkedést szabályozó erkölcsi normákkal. Hidat vert, mellyel összekötötte a polgárok szerzés-vágyát a viselkedést szabályozó erkölcsi normákkal.

23 Új életérzés születik A 19. sz. második felének új jelszavai már a haladás, a fejlődés, a küzdelem lettek. A 19. sz. második felének új jelszavai már a haladás, a fejlődés, a küzdelem lettek. A hetvenes-nyolcvanas években ezzel párhuzamosan új életérzés, életstílus, mondhatni új embertípus született. A hetvenes-nyolcvanas években ezzel párhuzamosan új életérzés, életstílus, mondhatni új embertípus született. A „felhalmozó” ember mellett megjelent a fogyasztó, a „konzumáló” embertípus. A „felhalmozó” ember mellett megjelent a fogyasztó, a „konzumáló” embertípus. E változás hátterében az ipari produktivitás növekedése állt, amely robbanásszerűen zajlott le az ipari fejlődés alacsonyabb fokán álló országokban éppúgy, mint az élen haladó országokban, mint például Németország. E változás hátterében az ipari produktivitás növekedése állt, amely robbanásszerűen zajlott le az ipari fejlődés alacsonyabb fokán álló országokban éppúgy, mint az élen haladó országokban, mint például Németország.

24 Egyre inkább puszta retorikai fogássá vált a „fáradhatatlan hivatásvégzés” korábban még megrendíthetetlennek vélt etikai tartalma. Egyre inkább puszta retorikai fogássá vált a „fáradhatatlan hivatásvégzés” korábban még megrendíthetetlennek vélt etikai tartalma. Az eszménypedagógiák kizárólagossága fölött eljárt az idő, önmagában a herbarti pedagógia kevésnek bizonyult. Az eszménypedagógiák kizárólagossága fölött eljárt az idő, önmagában a herbarti pedagógia kevésnek bizonyult. Új értékek keletkeztek, új nevelés eszmények fogalmazódtak meg. Új értékek keletkeztek, új nevelés eszmények fogalmazódtak meg. A Rousseau által képviselt, s az ő korában még talajtalannak bizonyuló boldogságetika ismét felbukkant, most már kézzelfogható közelségbe hozva az evilági boldogulás ígéretét, lehetőségét. A Rousseau által képviselt, s az ő korában még talajtalannak bizonyuló boldogságetika ismét felbukkant, most már kézzelfogható közelségbe hozva az evilági boldogulás ígéretét, lehetőségét. Az ember rátalált saját belső világára, igényeire, szükségleteire, amelyeket most már bízvást kielégíthetett. Az ember rátalált saját belső világára, igényeire, szükségleteire, amelyeket most már bízvást kielégíthetett. Felfedezte a külső természetet is, amely már nem leigázandó, veszélyes ellenfélként, jelent meg előtte, hanem a világi örömök kiapadhatatlan forrásaként. Felfedezte a külső természetet is, amely már nem leigázandó, veszélyes ellenfélként, jelent meg előtte, hanem a világi örömök kiapadhatatlan forrásaként.

25 A csalhatatlannak hitt lelki „iránytűk” már nem működnek megbízhatóan, a korábbi értékekbe vetett hit megrendült, bizonytalanság lett úrrá az embereken. A csalhatatlannak hitt lelki „iránytűk” már nem működnek megbízhatóan, a korábbi értékekbe vetett hit megrendült, bizonytalanság lett úrrá az embereken. A szülők már nem voltak képesek gyerekeiknek olyan életvitelre vonatkozó tanácsokat adni, amelyek cselekedeteiket minden körülmények között megbízhatóan irányíthatták volna. A szülők már nem voltak képesek gyerekeiknek olyan életvitelre vonatkozó tanácsokat adni, amelyek cselekedeteiket minden körülmények között megbízhatóan irányíthatták volna. Egyre nagyobb szerepet kapott a gyerekek életében az iskola, egyre fontosabbá vált számukra a kortárscsoport. Egyre nagyobb szerepet kapott a gyerekek életében az iskola, egyre fontosabbá vált számukra a kortárscsoport. A gyerekek társadalmi szerepe látványosan megnövekedett, a szülők egyre fontosabbnak tartották gyermekeik színvonalas nevelését-iskoláztatását. A gyerekek társadalmi szerepe látványosan megnövekedett, a szülők egyre fontosabbnak tartották gyermekeik színvonalas nevelését-iskoláztatását. Az emberek gondolkodásának, mentalitásának szerves részévé vált a világ iránti érzékenység, a szépség, az esztétikum iránti nyitottság. Az új ember egyre jobban érdeklődött a művészetek, ezen belül is a zene, az érzelmeket kifejező irodalmi alkotások, valamint a sport iránt. Az emberek gondolkodásának, mentalitásának szerves részévé vált a világ iránti érzékenység, a szépség, az esztétikum iránti nyitottság. Az új ember egyre jobban érdeklődött a művészetek, ezen belül is a zene, az érzelmeket kifejező irodalmi alkotások, valamint a sport iránt.

26 Új pedagógiai mozgalmak és irányzatok A pedagógia megpróbálta ezeket az új területeket ellenőrzése alá vonni, hatásaikat be kívánta kapcsolni a nevelésbe. A pedagógia megpróbálta ezeket az új területeket ellenőrzése alá vonni, hatásaikat be kívánta kapcsolni a nevelésbe. Megszületett a művészetpedagógia, a vidéki nevelő otthonokban sokoldalú nevelés-képzést nyújtó New School- és Landerziehungsheim- mozgalom. Megszületett a művészetpedagógia, a vidéki nevelő otthonokban sokoldalú nevelés-képzést nyújtó New School- és Landerziehungsheim- mozgalom.

27 Abbotsholme, 1889 (igazgató: Cecil Reddie) Galamdúc ácsolás Színjátszókör

28 Fellendült a természetjárás, fokozódott az egyszerű, népi kultúrák iránti érdeklődés, s mindez átszövődött a hazai táj iránti szeretet érzelmével. Fellendült a természetjárás, fokozódott az egyszerű, népi kultúrák iránti érdeklődés, s mindez átszövődött a hazai táj iránti szeretet érzelmével. „Erdei iskolák” keletkeztek, útjára indult a vidéket járó „vándormadár” (Wandervogel) mozgalom. „Erdei iskolák” keletkeztek, útjára indult a vidéket járó „vándormadár” (Wandervogel) mozgalom.

29 A tábortűz romantikája

30 Az „új pedagógia” eszményei A megszülető, kibontakozó és ezer szálra bomló reformpedagógia sok-sok irányzata hadat üzent a protestáns örökségű evilági aszkézis mentalitásának. A megszülető, kibontakozó és ezer szálra bomló reformpedagógia sok-sok irányzata hadat üzent a protestáns örökségű evilági aszkézis mentalitásának. A „régi pedagógia” céljai helyett, amelyek között az engedelmességre, pontosságra, szerénységre, szorgalomra, kitartásra, a szükségletek elfojtására való nevelés szerepelt, a múzsai nevelés fontosságát hangsúlyozzák, felfedezik a testkultúrát, a sportot, a lélek fejlődésére jótékonyan ható fizikai munkát. A „régi pedagógia” céljai helyett, amelyek között az engedelmességre, pontosságra, szerénységre, szorgalomra, kitartásra, a szükségletek elfojtására való nevelés szerepelt, a múzsai nevelés fontosságát hangsúlyozzák, felfedezik a testkultúrát, a sportot, a lélek fejlődésére jótékonyan ható fizikai munkát.

31 A reformpedagógia sajátosságai Értelmezése: Közös alapelvek mentén szerveződő olyan pedagógiai áramlatok elnevezése, melyek a hagyományos iskola átformálását- megújítását tűzik ki célul. Értelmezése: Közös alapelvek mentén szerveződő olyan pedagógiai áramlatok elnevezése, melyek a hagyományos iskola átformálását- megújítását tűzik ki célul.

32 A tradicionális „régi” iskola kritikája –Megcsontosodott, túlhaladott módszerek, –„csengőhöz alkalmazkodó” időbeosztás, –a tudomány rendszerét mereven követő tantárgyak, –az elavult tantervek és tankönyvek egyeduralma, –sematikus értékelés, külsődleges fegyelmezés, –merev iskolarendszer.

33 Szélsőséges ellentétpárok az átmenet lehetőségének kizárásával: Szélsőséges ellentétpárok az átmenet lehetőségének kizárásával: –új (iskola) - régi (iskola), –progresszív (pedagógia) - tradicionális (pedagógia), –jövő (iskolája) - múlt (iskolája). Azúj (utópisztikus) elvek és a régi gyakorlat szembesítése: Azúj (utópisztikus) elvek és a régi gyakorlat szembesítése: –gyermekközpontúság  tananyag-központúság, –cselekvésközpontúság  passzív befogadás, –sokoldalú képességfejlesztés  „egydimenziós”, értelemközpontú tanítás. Radikális retorika, új jelszavak

34 Herbartianizmus és reformpedagógia Nem lehet eléggé hangsúlyozni: a változásoknak ez a köre nem jelentette a herbartiánus pedagógia végét, csak annak hegemóniája szűnt meg. Nem lehet eléggé hangsúlyozni: a változásoknak ez a köre nem jelentette a herbartiánus pedagógia végét, csak annak hegemóniája szűnt meg. Újabban egyre jobban terjed a felfogás, miszerint a klasszikus Herbart követők és a reformpedagógusok munkássága között nem érdemes éles határvonalat, „paradigmaváltást”, „fekete-fehér” vagy „rossz-jó”- ellentétet, jól érzékelhető cezúrát keresni. Újabban egyre jobban terjed a felfogás, miszerint a klasszikus Herbart követők és a reformpedagógusok munkássága között nem érdemes éles határvonalat, „paradigmaváltást”, „fekete-fehér” vagy „rossz-jó”- ellentétet, jól érzékelhető cezúrát keresni. Sokkal szerencsésebb lenne a hasonlóságok, az átmenetek kimutatása, amely a paradigmák egymás mellet élését bizonyítja. Néhány kiragadott példa a „békés egymás mellet élésre”: Sokkal szerencsésebb lenne a hasonlóságok, az átmenetek kimutatása, amely a paradigmák egymás mellet élését bizonyítja. Néhány kiragadott példa a „békés egymás mellet élésre”:

35 Abbotsholme és a jenai gyakorlóiskola A New School-mozgalom első ismert intézményét 1889-ben nyitotta meg Cecil Reddie az angliai Abbotsholme-ban. A New School-mozgalom első ismert intézményét 1889-ben nyitotta meg Cecil Reddie az angliai Abbotsholme-ban. Ez a bentlakásos iskola számos reformpedagógiai elvet ültetett át a gyakorlatba az életszerű, természetelvű tanítástól kezdve a művészetek iránti érzékenységre nevelésig. Ez a bentlakásos iskola számos reformpedagógiai elvet ültetett át a gyakorlatba az életszerű, természetelvű tanítástól kezdve a művészetek iránti érzékenységre nevelésig. A közhiedelemmel szemben ez az iskola nem a régi iskola totális tagadását testesítette meg, hanem szintézisre törekedett. A közhiedelemmel szemben ez az iskola nem a régi iskola totális tagadását testesítette meg, hanem szintézisre törekedett. Az angol iskolaigazgató alig egy évvel az intézet alapítása után egész tanári karával felkerkedett és ellátogatott Németországba, Jénába, ahol az egyik leghíresebb Herbart-tanítvány, Wilhelm Rein vezetett egyetemi gyakorlóiskolát. Az angol iskolaigazgató alig egy évvel az intézet alapítása után egész tanári karával felkerkedett és ellátogatott Németországba, Jénába, ahol az egyik leghíresebb Herbart-tanítvány, Wilhelm Rein vezetett egyetemi gyakorlóiskolát. Reddie tehát hajlandónak bizonyult arra, hogy tanuljon a másik pedagógiai paradigma képviselőjétől, hogy diskurzust folytasson vele. Reddie tehát hajlandónak bizonyult arra, hogy tanuljon a másik pedagógiai paradigma képviselőjétől, hogy diskurzust folytasson vele. Az éles szembenállás helyett mindkét fél a párbeszédet választotta. Az éles szembenállás helyett mindkét fél a párbeszédet választotta.

36 A művészetpedagógia kibontakozása Könyvek egész sora jelenik meg, amelyek a gyermek művészi hajlamaira hívják fel a figyelmet. Például: Hartlaub: Das Kind als Künstler, 1898 és Carl Götze: Genius im Kinde, Könyvek egész sora jelenik meg, amelyek a gyermek művészi hajlamaira hívják fel a figyelmet. Például: Hartlaub: Das Kind als Künstler, 1898 és Carl Götze: Genius im Kinde, Alfred Lichtwark, a hamburgi képcsarnok igazgatója a századfordulón új módszert honosít meg a művészeti nevelésben: sétákat szervez a kiállítótermekben és múzeumokban, amelyek során az esztétikai élmény jelenti a legfontosabb nevelő erőt. Alfred Lichtwark, a hamburgi képcsarnok igazgatója a századfordulón új módszert honosít meg a művészeti nevelésben: sétákat szervez a kiállítótermekben és múzeumokban, amelyek során az esztétikai élmény jelenti a legfontosabb nevelő erőt. Célja, hogy a „fejletlen szépérzékkel rendelkező német ember” érzékenységét felébressze a színek, a festészet világa iránt. Célja, hogy a „fejletlen szépérzékkel rendelkező német ember” érzékenységét felébressze a színek, a festészet világa iránt.

37 A századforduló utáni évtizedekben születik a kifejező mozdulatművészetre épülő táncpedagógia (Isadora Duncan), az elvont, sokszor filozófiai szintű tartalmakat mozdulat- gesztusokkal kifejező euritmia (Rudolf Steiner) és orkesztika (Dienes Valéria). A századforduló utáni évtizedekben születik a kifejező mozdulatművészetre épülő táncpedagógia (Isadora Duncan), az elvont, sokszor filozófiai szintű tartalmakat mozdulat- gesztusokkal kifejező euritmia (Rudolf Steiner) és orkesztika (Dienes Valéria). Ekkor indul hódító útjára a népzenén, a népdalkincs léleknevelő erején nyugvó zenepedagógia (Bartók Béla, Kodály Zoltán) is. Ekkor indul hódító útjára a népzenén, a népdalkincs léleknevelő erején nyugvó zenepedagógia (Bartók Béla, Kodály Zoltán) is.

38 Ebben a szellemi miliőben teremtődnek meg a jól ismert klasszikus reformpedagógiai koncepciók: Ebben a szellemi miliőben teremtődnek meg a jól ismert klasszikus reformpedagógiai koncepciók: Montessori Mária pedagógiája, melynek központi eleme a fejlesztő eszköztár, s a gyerekek aktivitására éppannyira épít, mint kooperációra és a jól felfogott, mások érdekeit nem sértő gyermeki szabadságra; Montessori Mária pedagógiája, melynek központi eleme a fejlesztő eszköztár, s a gyerekek aktivitására éppannyira épít, mint kooperációra és a jól felfogott, mások érdekeit nem sértő gyermeki szabadságra;

39 a sajátos embertanra épülő, a gyereket szellemi lényként tételező Waldorf-pedagógia, amely egyebek közt a művészetek nevelő hatását használja fel; a sajátos embertanra épülő, a gyereket szellemi lényként tételező Waldorf-pedagógia, amely egyebek közt a művészetek nevelő hatását használja fel;

40 a Freinet-technikák, amelyek a munkáltatás, az aktivitás köré rendelik az iskola gyakorlatát. a Freinet-technikák, amelyek a munkáltatás, az aktivitás köré rendelik az iskola gyakorlatát.

41 De ide sorolhatók az öntevékenységre épülő amerikai irányzatok is, amelyek a gyereket önálló, problémamegoldó lényként kezelik (Dewey, Parkhurst, Washburne, Kilpatrick stb.) De ide sorolhatók az öntevékenységre épülő amerikai irányzatok is, amelyek a gyereket önálló, problémamegoldó lényként kezelik (Dewey, Parkhurst, Washburne, Kilpatrick stb.) Megszületik a project-módszer, amely nagy ívű karriert fut be a hagyományos iskolákban is azzal, hogy a tantárgyak szétaprózottságával szemben egészlegességre, átfogó ismeretszerzésre törekszik. Megszületik a project-módszer, amely nagy ívű karriert fut be a hagyományos iskolákban is azzal, hogy a tantárgyak szétaprózottságával szemben egészlegességre, átfogó ismeretszerzésre törekszik.

42 A gyermek kultusza A gyermek-tematika olyannyira közkeletűvé és gyakorivá válik, hogy már egyfajta „divatról” beszélhetünk. A gyermek-tematika olyannyira közkeletűvé és gyakorivá válik, hogy már egyfajta „divatról” beszélhetünk. Ezzel együtt, már a tizenkilencedik század második felétől kezdve új motívum jelenik meg a gyerekkel foglalkozó írásokban: az eszményített, a transzcendentális magasságokba emelt gyermek apoteózisa. Ezzel együtt, már a tizenkilencedik század második felétől kezdve új motívum jelenik meg a gyerekkel foglalkozó írásokban: az eszményített, a transzcendentális magasságokba emelt gyermek apoteózisa.

43 A gyermekkel foglalkozó irodalomban egyre inkább megfigyelhető a gyermek és a gyermekkor mitikus elemekkel való felruházása. A gyermekkel foglalkozó irodalomban egyre inkább megfigyelhető a gyermek és a gyermekkor mitikus elemekkel való felruházása. Az új ideáltípus a romantika ártatlan-gyermek mítoszából táplálkozik. Az új ideáltípus a romantika ártatlan-gyermek mítoszából táplálkozik. A gyermek mint mérhetetlen kincs, mint a felnőtt életének értelmet adó, a felnőttet tanító- nevelő lény is megjelenik már a századforduló előtt. A gyermek mint mérhetetlen kincs, mint a felnőtt életének értelmet adó, a felnőttet tanító- nevelő lény is megjelenik már a századforduló előtt. Példa erre egy francia író, Ernest Legouvé „Atya és fiú a tizenkilencedik században” című könyvéből vett részlet, amely 1867-ben látott napvilágot, (s melynek magyar fordítása, egy foktői pap, Feleki József műve): Példa erre egy francia író, Ernest Legouvé „Atya és fiú a tizenkilencedik században” című könyvéből vett részlet, amely 1867-ben látott napvilágot, (s melynek magyar fordítása, egy foktői pap, Feleki József műve):

44 „Gyermekek! Gyermekek! Mély vonzalommal szeretünk mi titeket és még sem tudjuk, mily drága kincseink vagytok ti nekünk! Titeket nemcsak azért adott az Isten minekünk, hogy legyetek számunkra az örömnek kiapadhatatlan forrásai; hanem azért is, hogy legyetek nevelőink; őszinte kérdéseitek felnyitják szemeinket; hogy tanítsunk titeket, magunk is kényszerülünk tanulni vagy ismételni: mindent nektek köszönünk, még azt is, a mit nektek adhatunk!” „Gyermekek! Gyermekek! Mély vonzalommal szeretünk mi titeket és még sem tudjuk, mily drága kincseink vagytok ti nekünk! Titeket nemcsak azért adott az Isten minekünk, hogy legyetek számunkra az örömnek kiapadhatatlan forrásai; hanem azért is, hogy legyetek nevelőink; őszinte kérdéseitek felnyitják szemeinket; hogy tanítsunk titeket, magunk is kényszerülünk tanulni vagy ismételni: mindent nektek köszönünk, még azt is, a mit nektek adhatunk!”

45 A gyermekség mitikus elemekkel való felruházása figyelhető meg egy több mint hatvan esztendővel később írt könyvben is, amely a „Gyermek őfelsége” (Seine Majetät: das Kind) sokat mondó címmel jelent meg 1928-ban. A gyermekség mitikus elemekkel való felruházása figyelhető meg egy több mint hatvan esztendővel később írt könyvben is, amely a „Gyermek őfelsége” (Seine Majetät: das Kind) sokat mondó címmel jelent meg 1928-ban. „Az évezredek során előbb népek és rendek szabadultak fel, majd a nők rázták le a szolgaság igáját. A gyermek azonban még sokáig sínylődött a felnőttek zsarnoksága alatt. … Mi elismerjük a gyermek tegnap még kárhozatra ítélt egyéniségét, amelyet a szülői ház és az iskola nevelés útján erőszakkal száműzött; mi támogatjuk a gyermek lázadását az elnyomás ellen (sic!).” „Az évezredek során előbb népek és rendek szabadultak fel, majd a nők rázták le a szolgaság igáját. A gyermek azonban még sokáig sínylődött a felnőttek zsarnoksága alatt. … Mi elismerjük a gyermek tegnap még kárhozatra ítélt egyéniségét, amelyet a szülői ház és az iskola nevelés útján erőszakkal száműzött; mi támogatjuk a gyermek lázadását az elnyomás ellen (sic!).” (Schur, Eberhard – Thomalla, Kurt (Hrsg.): Seine Majestät das Kind. Berlin, o.)

46 A gyermekség mitizálását a kor művészetpedagógusai is segítették, akik – mint már láttuk – a gyermek művészi megnyilvánulásait az őseredeti romlatlan zsenialitás felszínre töréseként ünnepelték. „A gyermeki szemek a dolgokat sajátos módon látják: a hétköznapit meseszerűvé, heroikussá stilizálják… Ezt a képességünket később hiába keressük magunkban” – írja Hofmannstahl. A gyermekség mitizálását a kor művészetpedagógusai is segítették, akik – mint már láttuk – a gyermek művészi megnyilvánulásait az őseredeti romlatlan zsenialitás felszínre töréseként ünnepelték. „A gyermeki szemek a dolgokat sajátos módon látják: a hétköznapit meseszerűvé, heroikussá stilizálják… Ezt a képességünket később hiába keressük magunkban” – írja Hofmannstahl. (Hofmannstahl, H. v.: Reden und Aufsätze, I Hrsg. V. B. Schoeller. Frankfurt, o.)

47 A századforduló utáni évtizedek új törekvései közé tartozik az ifjúsági kultúra kibontakozása és felértékelődése. A századforduló utáni évtizedek új törekvései közé tartozik az ifjúsági kultúra kibontakozása és felértékelődése. Ez együtt járt az ifjúság kortárskapcsolatok és közösségi élmény iránti igényének felfedezésével. Ez együtt járt az ifjúság kortárskapcsolatok és közösségi élmény iránti igényének felfedezésével. A reformpedagógia nem hagyta megválaszolatlanul ezeket a szükségleteket: iskolatípusok egész sora született, amelyekben a közösségi élet központi szerepet töltött be. A reformpedagógia nem hagyta megválaszolatlanul ezeket a szükségleteket: iskolatípusok egész sora született, amelyekben a közösségi élet központi szerepet töltött be.

48 Az új gyermekattitűd jelei a képzőművészetben

49 Cassatt, Mary: Maternal kiss, 1896

50 Straka: Az újszülött (Über Land und Meer)

51 Az Én Ujságom című gyermeklap címlapja, 1903


Letölteni ppt "Herbart-kritika, új életérzés, reformpedagógia. Iskolakritika a pedagógia történetében Az iskolát érő bírálatok egyidősek az iskolával. Az iskolát érő."

Hasonló előadás


Google Hirdetések