Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A reformpedagógia eszmetörténeti és mentalitástörténeti előzményei.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A reformpedagógia eszmetörténeti és mentalitástörténeti előzményei."— Előadás másolata:

1 A reformpedagógia eszmetörténeti és mentalitástörténeti előzményei

2 Reformpedagógia: Reformpedagógia: Közös alapelvek mentén szerveződő olyan pedagógiai áramlatok elnevezése, melyek a hagyományos iskola átformálását- megújítását tűzik ki célul. A reformpedagógiai gondolatok a 19. század utolsó évtizedeitől kezdve szerveződtek jól körülhatárolható irányzatokká. A reformpedagógiai gondolatok a 19. század utolsó évtizedeitől kezdve szerveződtek jól körülhatárolható irányzatokká.

3 A reformpedagógiai irányzatok „zászlóbontása” a századfordulót megelőző évtizedekben Az első angol „Új Iskola”: Abbotsholme , Cecile Reddie Az első angol „Új Iskola”: Abbotsholme , Cecile Reddie II. Vilmos német császár iskolareformja , II. Vilmos német császár iskolareformja , Ellen Key: „A gyermek évszázada” Ellen Key: „A gyermek évszázada”

4 Abbotsholme, 1889

5 A gyermek évszázada. Ellen Key könyve első – svéd nyelvű – kiadásának címlapja (1900)

6 Ellen Key, 1907

7 A reformpedagógia két lényeges mozzanata a ) A tradicionális, „régi” iskola kritikája a ) A tradicionális, „régi” iskola kritikája – megcsontosodott, túlhaladott módszerek, – „csengőhöz alkalmazkodó” időbeosztás, – a tudomány rendszerét mereven követő tantárgyak, – az elavult tantervek és tankönyvek egyeduralma, – sematikus értékelés, külsődleges fegyelmezés, – merev iskolarendszer.

8 b) A gyermek köré rendelődő pedagógia új jelszavai, radikális retorikája b) A gyermek köré rendelődő pedagógia új jelszavai, radikális retorikája – Szélsőséges ellentétpárok az átmenet lehetőségének kizárásával: új (iskola) - régi (iskola), új (iskola) - régi (iskola), progresszív (pedagógia) - tradicionális (pedagógia), progresszív (pedagógia) - tradicionális (pedagógia), jövő (iskolája) - múlt (iskolája). jövő (iskolája) - múlt (iskolája). – Az új (utópisztikus) elvek és a régi gyakorlat szembesítése: gyermekközpontúság  tananyag-központúság, gyermekközpontúság  tananyag-központúság, cselekvésközpontúság  passzív befogadás, cselekvésközpontúság  passzív befogadás, sokoldalú képességfejlesztés  „egydimenziós”, értelemközpontú tanítás. sokoldalú képességfejlesztés  „egydimenziós”, értelemközpontú tanítás.

9 Anker: Dorfschule, 1848

10 Nagyvárosi iskola tanterme a századfordulón

11 Württenberger: Auf der Schulbank, 1909

12 A „régi” iskola karikatúrája

13 Fizikai munka - Abbotsholme, 1889

14 Tanműhely a századfordulóm

15 A reformpedagógiai gondolkodásmód pedagógia- történeti gyökerei: A reformpedagógia előzményeit három ösvényen haladva derítjük fel: A reformpedagógia előzményeit három ösvényen haladva derítjük fel: – 1. Pedagógiai reformgondolatok fölbukkanása a nevelésről elmélkedő szerzőknél. – 2. Az iskolával kapcsolatos kritikai attitűd felerősödése. – 3. Az emberi mentalitás és viselkedéskultúra változásai a században.

16 1. A reformgondolatok eszmetörténeti előzményei (Eszmetörténeti vázlat) Rotterdami Erasmus (1469–1536): Rotterdami Erasmus (1469–1536): – A nevelés szükséges: – „A természet kitűnő talajú, noha még megműveletlen szántóföldet ad a kezedbe...” – „A gyermekkornak a kellemes és gyermekies dolgok felelnek meg,... a mogorvaságnak és darabosságnak hiányoznia kell.”

17 Juan Luis Vives (1492–1540) Juan Luis Vives (1492–1540) – A kényszer nem nevel, csak behódolást vált ki: – „Az emberi lélekben csodálatos vágy él a szabadság után. Engedi, hogy gyakorolják, de a kényszerítést nem tűri.” Michael de Montaigne (1533–1592) Michael de Montaigne (1533–1592) – Kritikus gondolkodásra van szükség: – „Rostáljon meg a gyermek mindent, és ne fogadjon el semmit tekintély alapján.” – „A kollégium nálunk ifjú rabok börtöne.”

18 Francois Rabelais (1493 v ): Francois Rabelais (1493 v ): – A természet a legjobb nevelő közeg: – A „kert” mint pedagógiai toposz: „...réten avagy más füves helyen átalmentükben megvizsgálták a fákat és növényeket, egybevetvén azo­kat a régieknek könyveivel, akik ezekről írtak vala...”

19 Johannes Amos Comenius ( ): Johannes Amos Comenius ( ): – Omnia sponte fluant, absit violentia rebus: – „A természet semmit sem hajt erőszakkal előre, csak ami már belül megérett és kitörni készül.” – „Az ütésnek-verésnek semmi hatalma sincs arra, hogy általuk a tudomány szeretetét ébresszük a lelkekben.”

20 – „Legyen az iskola kellemes hely, és hozzon a szemnek kívülről-belülről gyönyörűséget.” – A tanítás „...pálca, szigor, kényszer nélkül, a lehetőséghez képest könnyen, kellemesen és mintegy önkéntesen történjék.”

21 Jean-Jacques Rousseau ( ): Jean-Jacques Rousseau ( ): – Pozitív, elfogadó gyermekszemlélet: „Minden jó, amidőn kilép a dolgok alkotójának kezéből.” – Az önkibontakozás segítése: „Negatív nevelés”. – „Pedagógiai naturalizmus” - a természet, mint az ismeretszerzés színtere. – Nevelő jellegű pedagógiai helyzetek teremtése.

22 Két illusztráció az „Emil” egy francia nyelvű kiadásából

23 Johann Heinrich Pestalozzi ( ): Johann Heinrich Pestalozzi ( ): – A „kéz, a fej és a szív” kiművelésével segítségnyújtás az emberi boldoguláshoz. – „Az ember tanítása... nem más, mint segítséget nyújtani a természet önkibontakozásra irányuló törekvésének.” – A szemléltetés új dimenziói: „Anschauung” – a dolgok, jelenségek belsővé vált megtapasztalása. (A népiskolai pedagógiában széles körben elterjedt, nálunk a „beszéd- és értelemgyakorlat” tantárgy módszertanát jelentős mértékben befolyásolta.) a dolgok, jelenségek belsővé vált megtapasztalása. (A népiskolai pedagógiában széles körben elterjedt, nálunk a „beszéd- és értelemgyakorlat” tantárgy módszertanát jelentős mértékben befolyásolta.)

24 Az eddigieket összefoglalva megállapítható: A reformpedagógiát megelőlegző gondolatok fejlődésében nincs „cezúra”, a fejlődés folyamatos.

25 2. Az iskolakritika felerősödése Az egyre tömegesedő iskolai oktatással kapcsolatos ambivalencia, majd kritika a képzőművészetben is tetten érhető. Az egyre tömegesedő iskolai oktatással kapcsolatos ambivalencia, majd kritika a képzőművészetben is tetten érhető.

26 Nussbiegel: „Klasszikus iskola” 1825

27 Kühl: In der Schulklasse, 1889

28 Waldmüller: Nach der Schule, 1841

29 Iskolakritika „kívülről”: orvosok figyelmeztető cikkei a 19. század első évtizedeitől kezdve Német orvosok: Német orvosok: – Karl Ignaz Lorinser (1836): túlterhelés  „az idegrendszer tömegének megnövekedése”. – „A legszorgalmasabbak a legesendőbbek.” – Hermann Cohn (1867): túlzott szellemi igénybevétel  fejfájás, rövidlátás, emésztési panaszok.

30 Paul Hasse (1880): az iskolai túlterhelés pszichiátriai tünetekhez vezethet. Paul Hasse (1880): az iskolai túlterhelés pszichiátriai tünetekhez vezethet. Vita az iskolai túlterhelésről (22 ezer aláírás). Vita az iskolai túlterhelésről (22 ezer aláírás). Az ellentábor hangja: a túl sok kellemes foglalatosság ártalmas, a éves fiatalságnak szigorú nevelésre van szüksége. Az ellentábor hangja: a túl sok kellemes foglalatosság ártalmas, a éves fiatalságnak szigorú nevelésre van szüksége. II. Vilmos német császár tanügyi reformja (1890): óraszámcsökkentés (a gimnáziumokban heti 16 órával kevesebbet írtak elő), latin-görög stúdiumok anyagának mérséklése. II. Vilmos német császár tanügyi reformja (1890): óraszámcsökkentés (a gimnáziumokban heti 16 órával kevesebbet írtak elő), latin-görög stúdiumok anyagának mérséklése.

31 3. Új mentalitás, új embereszmény kibontakozása A gyermekkel kapcsolatos attitűd fokozatos átformálódása. (A változás jelei a képzőművészetben.) A gyermekkel kapcsolatos attitűd fokozatos átformálódása. (A változás jelei a képzőművészetben.)

32 Cassatt, Mary: Maternal kiss, 1896

33 A családi szerepek differenciálódása a 19. században. A családi szerepek differenciálódása a 19. században. Az apa helyzetének, szerepének átértékelődése. Az apa-gyermek kapcsolat új elemei. (Képeslapok család-ábrázolásai.) Az apa helyzetének, szerepének átértékelődése. Az apa-gyermek kapcsolat új elemei. (Képeslapok család-ábrázolásai.)

34 Straka: Der Neugeborene, 1892 (Über Land und Meer)

35 Az Én Ujságom című gyermeklap címlapja, 1903

36 Az embereszmény változásai a 19. század második felére: Az embereszmény változásai a 19. század második felére: – Új embertípus születése: a fogyasztó („konzumáló”) ember, aki már nem „evilági aszkétaként” akar élni (Max Weber szavaival), hanem felfedezi saját belső világát, egyre differenciálódó igényeit, kielégítésre törő magasabb rendű szükségleteit. – Gyermekeinek színvonalas, sokoldalú nevelést, oktatást akar biztosítani. Ebből a körből kerülnek ki az első „új iskolák” (reformpedagógiai programot megvalósító internátusok) „megrendelői”.

37 Abbotsholme lakói színielőadáshoz készülődve


Letölteni ppt "A reformpedagógia eszmetörténeti és mentalitástörténeti előzményei."

Hasonló előadás


Google Hirdetések