Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szocializáció (második, harmadik előadás). Főbb elméleti irányzatai 1. Biológiai – érési irányzat, Gesell : a szocializáció előfeltétele az érettség 2.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szocializáció (második, harmadik előadás). Főbb elméleti irányzatai 1. Biológiai – érési irányzat, Gesell : a szocializáció előfeltétele az érettség 2."— Előadás másolata:

1 Szocializáció (második, harmadik előadás)

2 Főbb elméleti irányzatai 1. Biológiai – érési irányzat, Gesell : a szocializáció előfeltétele az érettség 2. Tanuláselméleti – szociális, Bandura: a szocializáció tanulási folyamat és a környezettől függ 3. Kognitív (v. univerzális) konstruktivista 4. Pszichoanalitikus 5. Genetikus (Cattel): a szocializáció genetikailag determinált, az hogy ebből mi valósul meg, a környezettől függ 6. Etológiai (Lorenz): a szocializáció és az állati viselkedések tanulmányozása

3

4 Szerepkonfliktusok A megvalósított viselkedés nem felel meg a szerepelvárásoknak SZERPKONFLIKTUSOK SZEREPEK KÖZÖTTISZEREPEN BELÜLI Ellentétes elvárások a különböző szereppartnerek részéről A komplementer szereppartner ellentétes elvárásai SZEMÉLY-SZEREP

5 A kogníció szerepe a szocializációban A kognitív minősítés szerepe jelentős a szocializáció során, a szociális helyzetek történéseinek címkézésében. Ebben jelentős szerepe van a társaknak, kezdetben persze a szülőknek és családnak: 1. A szülők kogníciójának szerepe 2. A gyerek kogníciójának szerepe

6 A szülők kogníciójának szerepe A szocializáció erősen függ: - szülői vélekedések - szülők kognitív struktúrája - szülők kognitív komplexitása - mennyire elérhetők a környezetre vonatkozó információk

7 LeVine szülői kognícióra vonatkozó elképzelése A szocializáció különbségei a szülők elgondolásainak különbségeire vezethetők vissza. A szocializáció különbségei a szülők elgondolásainak különbségeire vezethetők vissza. A szülők szocializációra vonatkozó elképzelései az adott környezethez igazodnak A szülők szocializációra vonatkozó elképzelései az adott környezethez igazodnak Különbség van abban, hogy: - mennyire vannak tudatában az alkalmazkodásnak - mennyire tudatosul, hogy mihez alkalmazkodnak - az absztrakció milyen fokán gondolkodnak erről - mennyire tudatosan választanak az eszközök között - mennyire reagálnak érzékenyen a környezeti változásokra Három hipotetikus társadalom: agrár-, protestáns- és mai modern társadalom.

8 A gyerek kognitív folyamatainak szerepe - a szocializációs hatások a gyerek kognitív szűrőjén mennek keresztül - a szocializáció összefonódik a szociális kogníció fejlődésével Szociális kogníció: - mások viselkedésének okai (attribúciós elméletek) - bizonyos tapasztalatok és érzelmek közötti összefüggések (belátásos tanulás) - interperszonális cserék és alkuk

9 Kultúra, mint a szocializáció „bölcsője” Egy lehetséges meghatározás: Az egyik generációról a másikra hagyományozódó anyagi és szellemi javak összessége, illetve az életmódok mintázata, ami állandó jelentésű szokásokból és magatartásmintákból áll. 1. Anyagi kultúra Fizikailag érzékelhető tárgyak és alkotások 2. Szellemi kultúra - absztrakt emberi alkotások és elvek - melyek meghatározzák a viselkedést

10 A kultúra szerepe és a kultúra összetevői - keret - minta - korlát - magyarázat - jelentés - hiedelmek - értékek - normák A kultúra rugalmassága előír bizonyos határokat↔ szabadságot is enged ↓ egy kultúra tagjai csak tág értelemben hasonlóak ↓ a kultúrakonstrukció túlegyszerűsítés

11 A kultúra „hordozóanyaga”: KOMMUNIKÁCIÓ Kommunikáció= tájékoztatás, közlés Információ átvitele - a közlő (beszélő, feladó) - és a hallgató (vevő, címzett) között Kódolás: az üzenetküldő az információt valamilyen jelrendszer segítségével üzenetté alakítja. Az üzenet valamilyen csatornán keresztül jut el a fogadóhoz.

12 A kommunikáció folyamatának jellegzetességei A kommunikáció tisztaságát rontják a csatornában keletkező zajok. A zaj keletkezhet az üzenet küldőjén és fogadóján - belül - kívül (auditív zajok vagy vizuális zajok) Erősebben rontják a kommunikációt a kódolás-dekódolás folyamatába csúszó zavarok, félreértések. Közléseink megfogalmazásakor mindig figyelembe kell venni a hallgatóságot (pl. redundancia). Kontextus: - az adott helyzet ismerete - a kommunikáló felek előtörténete ↓ közös ismerethalmaz

13 A kommunikáció funkciói 1. referenciális funkció: tájékoztatás, gondolatok, tények, vélemények közlése 2. expresszív funkció: érzelmeink kifejezése 3. konatív funkció: mások cselekvésre ösztönzése 4. fatikus funkció: magának a kommunikációs kapcsolatnak a létrehozása, fenntartása 5. poétikai funkció: esztétikai hatás létrehozása 6. metanyelvi funkció: a kommunikáció szólhat magáról a kommunikációról

14 A kommunikáció típusai 1. a résztvevők száma szerint - interperszonális – csoportkommunikáció - tömegkommunikáció 2. a résztvevők közelsége szerint - közvetlen - közvetett 3. a közlő szándéka szerint: - szándékos - nem szándékos 4. a kölcsönösség szerint - egyirányú - kölcsönös 5. a résztvevők viszonya, pozíciója szerint - egyenrangú - nem egyenrangú 6. az alkalmazott kódrendszer szerint - verbális - nonverbális

15 Verbális kommunikáció: Az emberi nyelv A verbális csatorna - az ember legspecifikusabb kommunikációs módja - önmagában csaknem teljesen alkalmas mindenféle emberi kommunikáció hordozására kommunikáció hordozására - a legbonyolultabb kóddal rendelkezik. A nyelv és a beszéd - kulturális termék - az ember fejlődéstörténete során alakult ki Valamennyi ma ismert nyelv - körülbelül azonos vagy nagyon hasonló fejlettségi szintű)

16 Az emberi nyelv egyedülállósága Az állatok jelhasználata - reflexes, az inger jelenlétéhez kötött - a fajra jellemző mennyiségű, véges számú üzenet - mindig az aktuális ingerkörnyezetre vonatkozóan hordoznak információt hordoznak információt Az emberi nyelvhasználat - a beszélő szándékai irányítják - nagymértékben rugalmas - produktív és kreatív - kijelentéseink tartalmát nem korlátozza tér, idő és tényszerűség.

17 A nyelvi relativitás elmélete (Sapir és Whorf) A nyelv és a gondolkodás közötti kölcsönös függés A nyelv és a gondolkodás közötti kölcsönös függés A különböző nyelveken beszélő emberek a világot is különbözőképpen látják. A különböző nyelveken beszélő emberek a világot is különbözőképpen látják. Az elmélet legkiélezettebb formája: a nyelv meghatározza a gondolkodást. Az elmélet legkiélezettebb formája: a nyelv meghatározza a gondolkodást. A nyelv nem tárgyilagosan tükrözi a valóságot, hanem azt a valóságot ábrázolja, amelyet az adott társadalom, kultúra észlel. A nyelv nem tárgyilagosan tükrözi a valóságot, hanem azt a valóságot ábrázolja, amelyet az adott társadalom, kultúra észlel. Az elmélet „enyhe” formája: a nyelvi különbségek hajlamossá tehetik az embereket, hogy különbözőképpen lássák a világot. Az elmélet „enyhe” formája: a nyelvi különbségek hajlamossá tehetik az embereket, hogy különbözőképpen lássák a világot.

18 Mindebből következően: Nyelvi szocializáció A nyelv kódjeleiből a társadalom különböző csoportjai különböző mennyiséget: - ismernek, - használnak - preferálnak A különböző társadalmi rétegek nyelvhasználata eltérő egymástól, azaz eltérő szocializációs feltételek között alakul ki személyiségük (szubkulturájuk, stb…) Bernstein elmélete:

19 Minél magasabb a réteghelyzet: - annál több szót ismernek és használnak - annál jobban képesek elvont kifejezésekben verbalizálni - annál nagyobb a nyelvi kulturáltság Az alsó rétegek beszéde - konkretisztikus - redundáns, sok sztereotip elemet használ - elvontságot igénylő nyelvi helyzetekben rosszabbak - nehezebb az írott absztrakciók felismerése - korlátozott nyelvi kód. Az elsődleges szocializáció során kapott alacsonyabb nyelvi kulturáltság jelentős tényező abban, hogy az egyén megmarad réteghelyzetében. A beszéd a nonverbális kommunikációs csatornák jeleivel együtt hat; az alsó rétegek a nonverbális kommunikatív viselkedés hiányosságaival is jellemezhetőek.

20 A nonverbális kommunikáció jellegzetességei A nem verbális jelzések alátámasztják, módosítják, vagy teljesen A nem verbális jelzések alátámasztják, módosítják, vagy teljesen felváltják a verbális üzenetet. felváltják a verbális üzenetet. A kommunikáció kb.: 75%-a non-verbális úton zajlik A kommunikáció kb.: 75%-a non-verbális úton zajlik A nonverbális üzenetek küldésének és vételének képessége lényeges a A nonverbális üzenetek küldésének és vételének képessége lényeges a sikeres interakció szempontjából. Ez a képesség tanulás útján alakul ki. sikeres interakció szempontjából. Ez a képesség tanulás útján alakul ki.

21 A nonverbális kommunikáció funkciói A két modalitás (verbális és nonverbális) általában összehangoltan, egymást támogatva működik. A nonverbális jelzéseknek öt főbb funkciója van: - a társas helyzet kezelése - énmegjelenítés - az érzelmi állapotok közlése - az attitűdök kommunikációja - csatorna-ellenőrzés

22 A verbális és nonverbális kommunikáció összehasonlítása A nonverbális üzenetek dekódolása és a rájuk adott reakció sokkal közvetlenebb és automatikusabb A nonverbális üzenetek dekódolása és a rájuk adott reakció sokkal közvetlenebb és automatikusabb A nem verbális üzenetek általában sokkal hatékonyabbak az attitűdökről és érzelmekről szóló üzenetek továbbításában A nem verbális üzenetek általában sokkal hatékonyabbak az attitűdökről és érzelmekről szóló üzenetek továbbításában A nem verbális jelzéseket a kulturális tanulás következményeként a valódi üzenet kifejezőinek tekintjük A nem verbális jelzéseket a kulturális tanulás következményeként a valódi üzenet kifejezőinek tekintjük A különbségek következménye: - a nyelv elsősorban a külső világra vonatkozó információk továbbítására alkalmas - a nonverbális üzenetek fontos szerepet játszanak az értékek, attitűdök, vonzalmak kommunikálásában


Letölteni ppt "Szocializáció (második, harmadik előadás). Főbb elméleti irányzatai 1. Biológiai – érési irányzat, Gesell : a szocializáció előfeltétele az érettség 2."

Hasonló előadás


Google Hirdetések