Energiapiaci liberalizáció

Az előadások a következő témára: "Energiapiaci liberalizáció"— Előadás másolata:

1 Energiapiaci liberalizáció

2 Az EU energiaszektorának liberalizációja
Lőrincz Leilla

3 A liberalizáció mérföldkövei
2004. július: Az energiaipari piac megnyitása a versenyzők számára. 2007. január 10.: A Bizottság jelentése a belső energiapiacról és az energiaszektorban megvalósuló szabad versenyről szóló hatástanulmány megjelenése, amely a gáz és energiapiacon komoly problémákat állapít meg. 2007. március 8-9.: Az energiaszektor liberalizációja miatt összehívott csúcstalálkozó végkövetkeztetései: az aktuális EU-irányelvek teljes körű alkalmazása, és a termelési és elosztási tevékenységek megfelelő szétválasztása. 2007. július: Az energiapiac megnyitása a verseny számára. 2007.szeptember 19: A Bizottság beterjeszti a harmadik liberalizációs csomagját. 2007.november 23.: A Bizottság hatástanulmányt nyújt be az energiapiaci csomagjához. 2007. december 3.: Az Energia Tanács megbeszélése a várható harmadik csomagról. 2008. május: szavazás a Parlament ipari és belpiaci Bizottságában. 2008. június közepe: A Parlament plenáris ülésén szavaznak az első olvasatról. 2008. második féléve: a francia elnökség reményét fejezi ki, hogy politikai egyetértés alakulhat ki a harmadik energiacsomag ügyében. 2009. harmadik liberalizációs csomag elfogadása

4 Az első villamosenergia- és gázirányelv
1990 végén fogadták el Cél: a villamosenergia- és földgázpiac fokozatos megnyitása a verseny számára. A Bizottság érve: a liberalizáció az energiaszektor hatékonyságát és az európai gazdaság versenyképességét egyszerre javítja. 2000 szeptemberéig a legtöbb tagállam beépítette az energia- és földgázirányelveket

5 A második villamos energia- és gázirányelv
2003 júniusában fogadták el Megvalósította az energia elosztó rendszereknek a termelő és ellátó oldaltól való elválasztását Az irányelvnek megfelelően a gáz- és energiapiacokat a privátszektoron kívül, minden fogyasztó számára liberalizálni kellett volna 2004 júliusáig. A magánháztartások számára ez az időpont 2007 júliusa volt =>mind a privát, mind a vállalati fogyasztók szabadon választhattak volna energia- és gázszolgáltatót a versenypiaci szereplők közül.

6 Hatástanulmány az energiaszektorról (2007)
Komoly zavarok az ipari felhasználók piacán: A piaci koncentráció a korábbi felépítést tükrözte, állami vagy regionális monopóliumok jelenléte, amelyek ellenőrzésük alatt tartották a nagykereskedelmi áramárakat, és megakadályozták az új szereplők piaci megjelenését. A Bizottság szerint a gázszektor beágyazott szereplői ellenőrizték a hazai termelést és/vagy az importot. A Bizottság a problémák orvoslására egy további csomagot terjesztett elő 2007 szeptemberében, amit 2009-ben fogadtak el.

7 Harmadik energiacsomag
2009-ben fogadták el Két lehetőséget javasol a tagországok vállalatainak a gáz- és energiatermelés ellátástól történő elválasztására: Tulajdonjogi elválasztás Független Rendszerirányító (ISO; Independent System Operator)

8 A harmadik csomag által megoldandó problémák
A tagállami szabályozó szervek befolyásának és feladatkörének olyan mértékű harmonizációja és erősítése, hogy a vállalatok számára kényszerítő és teljesítés elmaradása esetén szankcionáló erőt képviseljenek. Biztosítani kell azt, hogy a szabályozó szervek a gazdasági érdekektől és a kormányzati befolyástól teljes mértékben függetlenek legyenek => saját költségvetésük felett rendelkeznek, és szigorú szabályozásokkal élnek a menedzsmenttel kapcsolatban. Egy kényszerítő erejű határozattal utasítani kell minden szabályozó szervet az együttműködésre.

9 A tagállami gáz- és villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányítók (TSO; transmission system operator) között az együttműködés önkéntes=> Európai Rendszerirányítók Hálózatának a felállítása Cél: a csővezetékek és az áramhálózatok szabványosítása, valamint a megfelelő hálózati tervezés és beruházás koordinálása és biztosítása a kimaradás elkerülésének érdekében.

10 Európai Ügynökség felállítása
Fő feladat: a tagállamok közötti, határokon átívelő, szabályozott együttműködések ellenőrzése és javítása a gáz- és áramellátás területén. De nem birtokolna tagállami, vagy európai szinten szabályozó hatáskört. Csupán azokban az esetekben lenne joga beavatkozni, ha a tagállamok közötti tranzakciók versenytorzító hatásúak, vagy a tagállami szabályozó szervek együttműködése nem hatékony.

11 „viszonossági klauzula” bevezetése a szabad verseny védelme érdekében
A klauzulában előírják, hogy minden harmadik állambeli vállalatnak bizonyítottan és visszavonhatatlanul meg kell felelnie az EU-s vállalkozásokra vonatkozó szétválasztási kritériumoknak. Ez az intézkedés Oroszországban nagy megdöbbenést váltott ki. Az EU-val közösen egy új szakértői csoportot állítottak föl, amely a témával kapcsolatban felmerülő kérdéseket tárgyalja.

12 Vélemények Az Európai Bizottság az energiaipar termelési és ellátási oldalának szétválasztását üdvözölné. Szerinte ez a lehetőség biztosítja leginkább a szektoron belüli szabad versenyt és alacsony árakat. Neelie Kroes versenybiztos szerint csak a teljes körű tulajdon szétválasztás útján oldható meg az érdekkonfliktus. Így lehetne elkerülni a beágyazott piaci szereplők lobbytevékenységét és az új aktorok piacra jutását. Előbbiek érdekeltek a szabad verseny korlátozásában, piaci részesedésük biztosítása végett.

13 Vélemények A Francia- és Németország által vezetett tagállami többség eddig visszautasította a bizottsági felhívást. Ők arra hivatkoztak, hogy az energiakonszernek szétválasztása csak egy a számos intézkedések között, amelyekkel a szabad verseny elérhető

14 Vélemények Az Eureletric, az EU energiaipari csúcsszervezete szerint a liberalizáció Európa számára jelentős előnyökkel járt az ár- és költségcsökkentés, valamint a munkatermelékenység területén. A szervezet ugyanakkor hangsúlyozza a liberalizációs eljárás dinamikájának megőrzését és a belévetett bizalom erősítésének fontosságát.

15 Vélemények Az Európai Átviteli Rendszerirányítók (ETSO; European Transmission System Operators) szerint a tagállamok között hosszú távú szabályozó elveket és gyakorlatokat kéne kialakítani. Ezzel biztosítanák a belső piac élénkítését és a gazdasági hatékonyság erősítését. Az ETSO támogatja a Bizottságot a határokon átívelő kereskedelemre és áteresztésre vonatkozó keretirányelvek elfogadásában.

16 Vélemények Az Európai Vegyipari Tanács (CEFIC; European Chemical Industry Council) az Európai Bizottság, a tagállamok, a szabályozó szervek és a termelők részéről szigorú és irányított lépések meghozatalát követeli. A szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy az energiapiac nem megfelelő liberalizációja az erőművek üzemeltetői számára lehetővé teszi az EU CO2 kibocsátás kereskedelmi rendszerével (ETS) kapcsolatos többletköltségeinek a fogyasztókra történő áthárítását, így növelve az energiaárakat. A CEFIC figyelmeztet, hogy az ETS figyelmen kívül hagyott hatásai károsan hathatnak az EU versenyképességére, és a különösen energiaigényes iparára.

17 Vélemények A Fémfeldolgozók Európai Szövetsége (Eurometaux) szerint a liberalizáció nem akadályozta meg az energiaárak emelkedését. Ennek eredményeként az energia egyik fő fogyasztójaként számon tartott fémipar komoly veszteségeket könyvelhetett el a versenyképesség terén. ”A megfizethetetlen energiaárak gyárbezárásokhoz és elmaradó beruházásokhoz vezettek.”

18 Vélemények A Greenpeace áprilisában közzétett jelentése, a tíz legnagyobb európai energiakonszern (EdF, E.ON, RWE, ENEL, Vattenfall, Electrabel, EnBW, Endesa, Iberdrola és a Bristish Energy) ipari részesedését vizsgálta. A környezetvédők álláspontja szerint a liberalizáció a nagyvállalatoknak kedvez. Ezt alátámasztja a piac megnyitásakor tapasztalható bekebelezési hullám. Az új, „zöld” szereplőknek esélyük sincs versenyezni a „tíz naggyal”, akiknek elegendő befolyásuk van a piaci árak ellenőrzésére

19 Magyarország energiapolitikája 2007-2020
(Liberalizált energiapiacok, integrálódás az EU egységes belső energiapiacába) Kanász Krisztina

20 Liberalizált energiapiacok I.
Vezetékes energiák sajátosságai: Helyettesíthetőség Tárolhatóság Szállítás Verseny erősítése  hatékonyság növelése Piacnyitás célja: a lehető legalacsonyabb fogyasztói ár elérése, a szolgáltatások minőségének javulása

21 Liberalizált energiapiacok II.
A hatékony nagykereskedelmi és kiskereskedelmi verseny kialakulásához elengedhetetlen a diszkriminációmentes, a szereplők számára egyenlő versenyfeltételeket biztosító és könnyen átlátható működési környezet megteremtése. Áramfogyasztók számára előny: a fogyasztói árak csökkenése lehet alacsonyabb termelési árak tevékenységek növekvő hatékonysága kisebb tartalékkapacitások költségelőnye

22 Liberalizált energiapiacok III.
Szabad piaci verseny: a fogyasztók az igényeiknek leginkább megfelelő energiaszolgáltatót választhatják A liberalizált piacon a piac felügyelete, az erőfölénnyel bíró piaci szereplők versenykorlátozó magatartásának megakadályozása kiemelt jelentőséggel bír (Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség)

23 Regionális piac kialakítása
legfontosabb feladat: a szomszédos országokkal való megállapodás az energetikai szabályozás, energiarendszerek működésének harmonizálásáról Fontos érdekünk: regionális energiatőzsde létrehozása, ennek megvalósítását a gazdaságdiplomácia eszközeivel is célszerű elősegíteni.

24 Liberalizáció és energiaforrás struktúra
Társasági döntések és állam szerepe A megfelelő, átlátható piaci verseny megvalósítása Magyarországon is szükséges egy hatékony, legkisebb költségű energiastruktúra kialakításához. A piac által vezérelt energiastruktúra összetételének az energiaellátás biztonsága érdekében szükséges befolyásolásához a lehetséges eszközök többek között: adók, adókedvezmények, fejlesztési támogatások, vagy garantált átvételi ár, kereskedelmi kvóták

25 Hatékony villamosenergia-piac kialakítása I.
A villamosenergia-piac szabályozási környezetének kialakítása, alkalmazása és ellenőrzése intézmény-igényes, tudatos állami szerepvállalásra van szükség az infrastruktúra szabályozásában és a versenypolitikában egyaránt Valódi verseny csak akkor alakulhat ki, ha a hálózatokhoz való szabad hozzáférésen kívül hatékony verseny alakul ki a termelői piacon.

26 Hatékony villamosenergia-piac kialakítása II.
Hatékony piac és verseny kialakításának fontos feltételei a tevékenységek függetlenségének biztosítása, valamint az erőművi hosszú távú szerződések EU konformmá tétele, a valódi nagykereskedelmi piac megteremtése A lakossági szolgáltató váltásnak egyszerűnek és olcsónak kell lennie

27 Hatékony villamosenergia-piac kialakítása III.
A hatékony villamosenergia-piac kialakításának egyik alapvető fontosságú peremfeltétele a hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodások (HTM-ek) kezelése A közüzemi nagykereskedő /az állami tulajdonú MVM Zrt./ és egyes erőművek között – a privatizációhoz kapcsolódóan, a hazai erőmű rendszer megújítása céljából – hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodások /HTM-ek/ jöttek létre és vannak érvényben 2010 – közötti lejárattal.

28 Hatékony villamosenergia-piac kialakítása IV.
Eldöntendő az a kérdés, hogy az EU követelmények maradéktalan teljesítésének prioritása mellett mi szolgálja jobban a nemzet, a magyar gazdaság és a fogyasztó érdekeit, a HTM-eknek a megszüntetés lehetőségét nem kizáró „újratárgyalásos rendezése” („A” változat), vagy a HTM-ek azonnali megszüntetése („B” változat)?

29 „A” változat A HTM-mel rendelkező erőművekkel folytatott tárgyalások során a következő cél-kitűzéseknek kell teljesülniük: az uniós elvárásoknak való megfelelés célját peremfeltételként kell kezelni, tehát a felek csak olyan konstrukcióról állapodhatnak meg, amelyet az illetékes uniós hatóságok is elfogadhatnak; alapvető célkitűzés, hogy a közösségi jog követelményeinek való megfelelés mellett a költségvetést lehető legkisebb mértékben terhelő megoldás szülessen, a Magyar Köztársaság elfogadott konvergencia programját a megállapodások ne befolyásolják; kiemelt jelentőségű az esetleges későbbi perek és a befektetői bizalom elvesztésének elkerülése, ezzel az ország nemzetközi megítélésének megőrzése; fontos szempontként kell kezelni a villamos energia rendszer működésének biztonságát, fogyasztói költségek minimalizálását.

30 „B” változat Megvizsgálva a Bizottsági metodológia szerinti kompenzációs rendszert megállapítható, hogy a HTM-ek felbomlása következtében esetlegesen bekövetkező áremelkedés esetén az erőműveknek nem jár kompenzáció Valódi verseny csak akkor alakulhat ki a villamosenergia-piacon, ha hatékony verseny alakul ki a termelői piacon, ennek érdekében szükséges a HTM-ek EU konformmá tétele

31 Következtetés Rövid és középtávú feladatként a földgáz- és villamosenergia-ellátásban az ellátásbiztonság megőrzése a piacnyitás kiteljesítése, a fenntartható fejlődés szempontjainak figyelembevételével olyan új működési modellt kell bevezetni, amely a hatékonyság növelését és az ebből eredő haszon, fogyasztókhoz történő eljuttatását eredményezi. A piacnyitás során az ellátásbiztonság megőrzését, a fogyasztói érdekek érvényesítését és az árak optimalizálását alapvető elvárásként kell figyelembe venni.

32 Az Energiapolitika 2000 Társulat kritikái, állásfoglalásai az energiapiaci liberalizációra vonatkozóan Laurinyecz Szimonetta

33 Energiapolitika 2000 Társulat
szakmai és közéleti tevékenységet folytató társulat céljuk a nemzeti elkötelezettségű, környezetbarát energiapolitika kidolgozásának segítése, népszerűsítése és védelme. szakmai-tudományos állásfoglalásokat dolgoznak ki, konferenciákat és tájékoztatókat szerveznek szakmailag támogatják az önkormányzatok munkáját segítik az energiafogyasztók érdekvédelmét, a közvélemény szakmailag hiteles energetikai tájékoztatását együttműködnek más energetikai szervezetekkel

34 Dr. Járosi Márton: Energiapolitikák liberális útvesztőben (2007)

35 A klasszikus modell A közösségi/állami tulajdonon alapuló energiarendszerek évtizedekig biztosították Európa növekedését és versenyképességét. A reguláció a kereskedelmi szempontok mellett tekintettel volt a befektetések hosszú távú megtérülésére csakúgy, mint a szolgáltatás társadalmi jellegére. Az árak az önköltségen alapultak. Az ellátásbiztonság a technikai kockázatokra szűkült, politikai, kereskedelmi, tőzsdei spekulációs kockázatok nem terhelték.

36 A liberális szabad verseny
A liberalizáció virtualizál: az energiaszolgáltatást is árunak tekinti, ezzel azt a hamis látszatot kelti, hogy annak biztonsága és ára tartósan elszakadhat a szolgáltatás fizikai-technikai feltételeitől, illetve az önköltségtől. A liberalizáció az energiaszolgáltatás kereskedelmére terjed ki, csak rövid távú szempontokat képes érvényesíteni és nem, vagy csak gyengén hat vissza a termelői és szállítási rendszerek fejlesztésére.

37 A liberális szabad verseny
A gyakorlat által már megcáfolt koncepcióból indulnak ki: „a piac működése csökkenti a polgárok és vállalatok költségeit, valamint ösztönöz az energiahatékonyságra és beruházásra.” Erre hivatkozva a liberalizált piac fenntartása, sőt fejlesztése változatlan célkitűzés. A Bizottság ellentmondásos véleménye: a piaci koncentráció - ami éppen a liberalizáció következménye - a liberalizációs folyamat sikerének egyik legnagyobb akadálya. A Bizottság szerint a hálózatok tulajdoni leválasztása nélkül nem fokozható a verseny, és nem csökkenthetők az árak. Ezért új célkitűzés a vertikális integráció csökkentése (termelés és hálózat szétválasztása), illetve egységes európai energia-felügyelet létrehozása.

38 Szakértői vélemények, javaslatok
„Magyarország energiapolitikája ” című anyag alapján (2008)

39 A „piaci alapokra” helyezett energiapolitika
A fejlesztések pusztán piaci alapon nem biztosíthatók veszélyezteti a megbízhatóságot, az ellátásbiztonságot Például a villamos energia liberalizálása arra a premisszára épül, miszerint a piaci erők biztosítani fogják, hogy a keresleti igények kielégítéséhez éppen elegendő áramfejlesztő kapacitás álljon rendelkezésre. Ez igen valószínűtlennek tűnik, mivel az új áramfejlesztők átfutási ideje hosszú, és a vállalatok csekély valószínűséggel fektetnek be euró milliárdokat rövidtávú piacjelzések alapján. A régi struktúrában létezett egy ösztönzés a vállalatok részére a képzésbe valamint a kutatásba és fejlesztésbe való befektetés irányában, gyakran hogy egy együttműködési alapon elégítsék ki ezt a szükségletet. Egy versenyképes piacon a képzésbe valamint kutatásba és fejlesztésbe fektető vállalatok kockáztatják, hogy beruházásaikból versenytársaik profitálnak költségmentesen.

40 Az állam szerepe Az állam szerepe tehát döntő fontosságú, a stratégiai célok megfogalmazása elengedhetetlen az energetikai fejlesztések terén A nemzeti energiapolitika megfogalmazása során az állam tulajdonosi szerepe kiemelt fontosságot kell, hogy nyerjen. Egyértelművé kell tenni, hogy a piaci verseny és az állam stabilizáló szerepe csakis együtt érvényesülhet, mert csak így biztosítható a fogyasztók zavartalan és folyamatos energiaellátása. Meg kell határozni az állami szerepvállalás hatásterületeit, a piaci hatások kilengéseinek mérséklése, a biztonság fokozása érdekében.

41 1. Az állam, mint tulajdonos
Az állami tulajdon túlzott leépítése előre nem látható súlyos problémákhoz vezetett. A megjelenő nagy multinacionális cégek erőszakos profitérvényesítő törekvései, erős monopolisztikus törekvésekkel párosulva veszélyeztetik az állam általános gazdaságpolitikai céljainak megvalósítását, az energiaellátás biztonságát. A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy az energetika területén „a piac mindenhatósága” nem képes a fogyasztói elvárásnak megfelelni. Az állam, tehát mint tulajdonos nem vonulhat ki az energiaszektor területéről. Piacgazdasági viszonyok között a tulajdonosi jogosítványok képezik a legerősebb befolyásolási lehetőséget, ezért erről az állam nem mondhat le. Ellenkezőleg, törekedni kell arra, hogy a tulajdonosi szerkezet az állam és az önkormányzatok aktívabb részvétele mellett, piaci eszközök felhasználásával változzon meg. Legyen döntő súlya a nemzeti tulajdonrésznek.

42 2. Az állam, mint szabályozó
a mindenkori kormánynak - az országgyűlés törvényalkotó funkcióján keresztül - biztosítania kell a nemzeti érdekeket szolgáló, az EU direktíváknak megfelelő törvények megalkotását és a végrehajtás feltételeinek megteremtését.

43 További javaslatok 1. Biztosítani kell
a Magyar Energia Hivatal teljes függetlenségét, a költségarányos árak érvényre jutását a sokszereplős energiarendszerben az úgynevezett engedélyesek jogainak és kötelezettségeinek szigorú betartását, megfelelő szankciók alkalmazását.

44 További javaslatok 2. Az energetika területén úgynevezett engedélyköteles tevékenység nyilvános részvénytársaság keretei között legyen biztosítható. Megengedhetetlen, hogy a multinacionális cégek zártkörű részvénytársaságokat hozzanak létre, ezek megakadályozása érdekében sürgős törvényi szabályozásra van szükség. A piaci modell teljes körű kiterjesztésével egy időben biztosítani kellett volna, hogy az energetika területén korlátolt felelősségű társaságok ne működhessenek, sajnos ez nem történt meg. A fogyasztói érdekvédők a törvényalkotás során javasolták, hogy kizárólag részvénytársasági szervezeti forma legyen általános az energetika versenypiaci modell érvényességi területén.

45 Biztosítani kell azt is, hogy az energetika területén tevékenykedő cégek tőzsdei szereplőkké váljanak, tulajdonosi lehetőséget teremtve a hazai befektetők (állami tulajdon szerzés, nyugdíjpénztár, önkormányzatok, egyéb kisbefektetők stb.) számára. A fogyasztói érdekvédők javasolták, hogy meghatározott átmeneti idő után kötelező legyen a tőzsdei részvétel. Ez a versenypiaci követelményeket teljes körűen kielégíti, átlátható, ellenőrizhető, sőt a fogyasztó akár részvényes is lehet. Mindez fokozta volna a biztonságot, mint ahogyan a fejlesztéspolitika, az új erőművek létesítése és a hálózatfejlesztés fokozott állami felügyeletére vonatkozó javaslataik is, melyek ugyancsak figyelmen kívül maradtak.

46 További javaslatok 3. Az energetika területén az ellenőrzés kiterjesztését nevesített érdekvédő szervezetek bevonásával, felügyelő bizottsági részvétellel is meg kell erősíteni. Az információk szabad áramlását pedig minden eszközzel elő kell segíteni. Üzleti titokra való hivatkozással ne legyen lehetősége egyetlen energetikai társaságnak sem az adatszolgáltatást megtagadni. Versenypiaci körülmények között egy-egy fogyasztói ellátására vonatkozó konkrét szerződés képezhet ugyan üzleti titkot, de fogyasztói csoportok adathalmaza már nem.

47 További javaslatok 4. Regionális Energia Központok létrehozása:
Az energiaellátás, energiatakarékosság és energiahatékonyság megvalósítását elősegítő operatív tevékenységet folytató, szervezési, gazdálkodási tanácsadó szervezet létrehozása régiónként indokolt és szükséges. Ennek keretei között célszerű létrehozni és működtetni a Fogyasztói Információs Irodát, mely a fogyasztóvédelem civil kontroll szerepét hivatott ellátni. Világjelenség, hogy a fogyasztói ellátás alapszinten, a települések szintjén kerül elsődleges megoldásra, ez határozza meg a helyi fejlesztések előtérbe helyezését, a hatékony és decentralizált energiagazdálkodási és energiatakarékossági követelmények megvalósítását.

48 A jelenlegi villanypiac alkalmatlansága
Az Energiapolitika 2000 Társulat állásfoglalása a teljes piacnyitásról (2008)

49 Európai tapasztalatok
A versenypiaci átalakulás az európai villamos-energia ellátásban nem hozta meg az árak ígért mérséklődését. Az uniós tagállamok többségében – bár erős ingadozással – az áramárak az utóbbi években jelentős mértékben növekedtek. Ebben a gazdasági körülmények változása és a primer energiahordozók árának növekedésén túlmenően, alapvető szerepe van a privatizáció és liberalizáció miatt törvényszerűen bekövetkezett termelői kapacitáshiánynak is.

50 Magyarország 2007 nyarán a szükséges elemzések, hatásvizsgálatok hiányában, az energiastratégia formális elfogadása nélkül hagyta jóvá a parlament az új villanytörvényt (VET). időközben bebizonyosodott, hogy a versenypiaci nyitás Magyarországon is egyértelműen felfelé viszi az árakat a liberalizált piacon szükségszerűen lényegesen magasabb árak alakulnak ki, mint amelyek a szabályozott piacon biztosíthatók.

51 Köszönjük a figyelmet!