Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az uráli nyelvek szociolingvisztikai szempontból.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az uráli nyelvek szociolingvisztikai szempontból."— Előadás másolata:

1 Az uráli nyelvek szociolingvisztikai szempontból

2 1. alapvető fogalmak: A szociolingvisztikai kutatások az emberi nyelv természetét szeretnék jobban megérteni, mégpedig azáltal, hogy a nyelvet annak társas környezetében vizsgálják, és/vagy céljuk, hogy eljussanak a nyelv és a társadalom viszonyának és kölcsönhatásának jobb megértéséhez (Trudgill 1992) tárgya: a nyelvhasználat vizsgálata (leíró, történeti szinkrón és diakrón szempontból) kvantitatív vizsgálatok: statisztikai módszerek makro-szociolingvisztika: a beszélők viszonylag nagy csoportjait vizsgáló területek: pl. nyelvszociológia (a nyelvválasztással kapcsolatos kérdések) mikro-szociolingvisztika: a beszélők viszonylag kis csoportjait vizsgáló területek: pl. diskurzuselemzés

3 szociolingvisztikai axiómák: –minden nyelv heterogén rendszer –a variáció a nyelvhasználat alapvető, nem változó jellemzője –a társadalmi variáció, tagolódás, rétegződés és a nyelvhasználati változatosság között összefüggés van (Kiss 1995: 15)

4 dialektus: olyan nyelvváltozat, amely grammatikailag, fonológiailag és lexikailag különbözik más nyelvváltozatoktól és valamilyen földrajzi területhez vagy társadalmi csoporthoz kötődik (Trudgill 1992: 18) nyelvjárás – nyelvek –különálló nyelv (Abstand) –beépült nyelv (Ausbau) kritériumok, amelyek alapján elhatárolják: nyelvi kritériumok: pl. kölcsönös érthetőség társadalmi, kulturális, politikai szempontok: (autonómia, a beszélők önmeghatározása, sztenderdizáció) nyelvjárási kontinuum

5

6 2. kontaktológia – nyelvek közötti érintkezés kétnyelvűség többnyelvűség –definíciói: »Trudgill: az egyén két vagy több nyelvet beszél (1992: 13) »Grosjean (Kiss 1995: 212): az egyén mindennapi interakciói során egy vagy több nyelvet használ fajtái »a nyelsajátítás ideje szerint: gyermekkori/korai, serdülőkori, felnőttkori/kései »a kompetencia szempontjából: kiegyensúlyozott (balansz), egyenlőtlen (domináns) »a nyelvtudás szintje szerint: teljes vagy részleges »egyéni vagy kollektív (sokszor de facto, de nem de jure) a kétnyelvűséggel kapcsolatos előítéletek

7 a nyelvválasztás kérdései: –a nyelvválasztás függ – státusz: »a közösség létszáma, öntudata »politikai és közigazgatási státusza (nyelvtörvény?) »a nyelv fejlettsége és használati köre –nyelvhasználati színterek/tartomány (domain) – Fishman (1965, in Borbély 2001: 132): család, baráti kör, vallás, oktatás-nevelés, munkahely, hivatalos ügyintézés, vásárlás »meghatározzák: résztvevők, téma, színhely –diglosszia: ha egy társadalomban két különböző, funkcionálisan jól elkülönülő kódot használnak (Ferguson 1975, Wardhaugh 1995: 79) –kódváltás: tipikus kétnyelvű beszédmód; „két vagy több nyelv váltakozó használata ugyanazon a megnyilatkozáson vagy diskurzuson belül” (Grosjean 1982: 145, Bartha [1999: 119] fordításában).

8 3. nyelvpolitika –választás és szabályozás: a hivatalos nyelv(ek) kiválasztása és a nyelvhasználat szabályozása –nyelvi jogok: egyéni kollektív territoriális jog –Skutnabb-Kangas–Phillipson 2004, Pusztay 2006: jog az állam hivatalos (irodalmi) nyelvének megtanulásához jog az anyanyelvhez, az anyanyelvi identitáshoz, oktatáshoz és a közszolgálatokhoz –„Az Orosz Föderáció államnyelve annak egész területén az orosz nyelv” (Pusztay 2006) –„az Orosz Föderáció minden népének függetlenül létszámától azonos jogokat garantál az anyanyelv megőrzéséhez, sokoldalú fejlesztéséhez, a kapcsolattartás nyelvének használatához és szabad megválasztásához”

9 nyelvtörvények: Komi Köztársaság 1992, Mari Köztársaság 1995, Mordvin Köztársaság 1998, Udmurtia 2001, Karjala 2004 az államnyelv funkciói: –amelyen az államhatalom érintkezik a lakossággal –amelyen a hatalmi szervek, közigazgatás, a bíróság munkája, ügyintézés és a hivatalos levelezés folyik –amelyen megjelennek a feliratok és a hirdetések, a pecsétek, az áruvédjegyek, az útjelző táblák, az utcák és a terek neve –amelyen tanítanak a közoktatásban és felsőoktatásban –amelyen szól a rádió, a televízió, megjelennek a napilapok és a folyóiratok (Poljakov 2000)

10

11

12 nyelvi tervezés: olyan módszeres tevékenység, amely létező nyelveket fejleszt és szabályoz, vagy új közös regionális, nemzeti vagy világnyelveket teremt (Pusztay 2006: 192) –státusztervezés (politikai döntés egy nyelv státuszáról; imázsteremtés) –korpusztervezés (egy nyelv fejlesztése, általános standardizálás, minden funkció betöltésére alkalmas legyen a társadalomban)

13 a nagyobb uráli nyelvek funkcióinak alakulása –a 18. század második fele: a népköltészet és a hétköznapok nyelve; korlátozott mértékben írásbeli nyelv, ábécé, néhány könyv –19. sz. 70-es évei – 1917 bővülő funkciók: szépirodalom, sajtó, részben az iskolai oktatás nyelve –1917/18–1938 a funkciók intenzív kiszélesítése: irodalom, sajtó, tudomány, oktatás, közélet nyelve részben, nyelvújítás, terminológiaalkotás –1938 meggyengül, funkcióit átveszi az orosz, 1960-as években az oktatásból is kiszorul –1980 újjászületés, a funkciók kiszélesedése, a nemzeti öntudat erősödése

14 iskola: „kétnyelvű” oktatási programok típusai (Kiss 225 és Bartha 1999: 208–209) 1. hagyományos program: többségi tanulók a többség nyelvén 2. nyelvi befullasztási vagy elsüllyesztési: T és K gyerekek T nyelvén 3. kéttannyelvű és kétutas programok (utópisztikus program): K-T diákok együtt, napszak, tantárgy osztásban mindkét nyelv 4. elszigetelési program: csak K, T esetleg egyáltalán nem vagy tantárgy 5. az anyanyelv megőrzését szolgáló program: erős közösség kell, anyanyelvi kultúra megőrzése megfelelő mértékű kétnyelvűség kialakítása mellett 6. nyelvi belemerítési (immersion) programok: T diákok számára, homogén osztályok: Kanada 7. átirányítási program: kezdetben 2 nyelv, ha megtanulják a T nyelvét, államnyelvi dominanciás kétnyelvűség média: minőség, példányszám és adásidő szempontjából sok a kivetnivaló, de létezik, érvel az állami vezetés kulturális élet

15 3. nyelvvesztés, nyelvhalál a nyelvek veszélyeztetettsége a népszámlálások adatai a nyelvhalál (ha nincs másik olyan beszélő- közösség, amely azt a nyelvet beszélné) okai lehetnek: –erős kulturális nyomás –a nyelv presztízsének csökkenése beszélőinek szemében –negatív viszonyulás a nyelvhez és/vagy beszélőihez –modernizáció és a nyomában a hagyományos életforma és élettér elhagyása ! nyelvi revitalizáció

16 4. egyéb kutatási területek nemek közötti különbségek életkori sajátosságok felekezeti különbségek, kontaktusváltozatok (az államisággal rendelkező népek esetében a határon túliak nyelvhasználata) antropológiai nyelvészet történeti szociolingvisztika: a nyelvi változás vizsgálata

17 Bibliográfia Bartha Csilla A kétnyelvűség alapkérdései. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Borbély Anna Nyelvcsere. Szociolingvisztikai kutatások a magyarországi románok közösségében. Budapest. Grosjean, François Life with two languages: An introduction to bilingualism. Cambridge–Mass.: Harvard University Press. Kiss Jenő Társadalom és nyelvhasználat. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Pusztay János Nyelvével hal a nemzet. Budapest: Teleki László Alapítvány. Trudgill, Peter Bevezetés a nyelv és társadalom tanulmányozásába. Szeged: JGYTF Kiadó


Letölteni ppt "Az uráli nyelvek szociolingvisztikai szempontból."

Hasonló előadás


Google Hirdetések